Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-22 / 145. szám

A Kötött ruha 3 éves kislány részére r 5*­mmm Hozzávalók: 25 dkg Vénusz fonal, 2,5-es, 3-as kötőtűk. 20 cm_ hosszú apró szemű mű­anyag cipzár. Patentminta: 1. sor: 1 sima, 1 fordított, 2. és minden to­vábbi sor: simára sima, fordí­tottra fordított szemet kötünk. Alapminta: a munka színén, sima, a bal oldalon fordított szemeket kötünk. Szempróba: 23 szem x 34 sor =10 cm. Rizsminta: 1. sor: 1 fordí­tott, 1 sima. 2. és minden to­vábbi sor: fordítottra sima, si­mára fordított szemet kötünk. Bordásminta: 1. sor: 3 si­ma, 1 fordított, 2. sor: 1 sima, 1 fordított, 3 sima, x-től ismé­telni, A sor végén 1 fordított; 2 sima. Munkamenet: Háta: az alsó szélen 82 szemre kezdjük. 2,5-es kötő­tűvel, rizsmintával 5 cm-t kö­tünk, majd a munkát 3-as kötőtűvel, alapmintával foly­tatjuk. Az első sorban, minden 10. szemre 1 új szemet ké­szítünk, (92), majd mindkét oldalszélen, minden 10. sorban 7x1 szemet lefogyasztunk (78.) Kezdéstől számított 30. cm el­érése után a munkát középen kettéválasztjuk, s az oldalré­szeket ezután azonos sor- és szemszámmal, de külön mun­kadarabban kötjük. Kezdéstől számított 35 cm elérése után, a külső oldalszéleken karkere­kítést készítünk, lefogyasztunk 3, majd minden 2. sorban 2x2, 5x1 szemet (27.) A vállío- gyasztás az oldalszélektől ki­indulva, minden 2. sorban 3x4 szem. A belső (közép) szélen megmaradó 15 szemet a kö­vetkező sorban lefogyasztás nélkül tartaléktűre vesszük. Eleje: a hátrésszel azonos szem- és sorszámmal, mintá­val, oldal-, kar- és vállfogyasz- tással kötjük. A karfogyasz­tás első sorától az eleje kö­zéprészt bordásmintával köt­jük. Kezdéstől számított 44 crrt elérése után középen tar­taléktűre veszünk 10 szemet, majd ennek mindkét oldalszé­lén, minden 2. sorban 2x2, 6x1 szemet, nyakkerekítést készítünk. Ujja: 2,5-es kötőtűvel 38 szemre kezdjük, rizsmintával 5 cm-t kötünk. A munkát ez­után 3-as kötőtűvel, alapmin­tával folytatjuk, az első sor­ban minden 4. szemre 1 új szemet készítünk (46.) Az ol­dalszéleken minden 6. sorban szaporítunk 10x1 szemet (66.) Kezdéstől számított 26 cm el­érése után ujjakerekítést ké­szítünk. Mindkét oldalon le­fogyasztunk 3, majd minden 2. sorban 6x1. 2, 5x1, 2x2, 2x3 szemet. A következő sorban, a középen megmaradó szeme­ket, egyenként lefogyasztjuk. összeállítás: az oldal- és vállrészeket szem- és sorta­lálkozás szerint összevarrjuk. Az eleje-háta nyakrész tarta­lékszemeit 2,5-es kötőtűre vesszük, az eleje oldalszélek szélszemeire felveszünk szük­ség szerinti elosztással új szemeket. A nyakbőség 59 szem, patentmintával 8 sort kötünk, majd a szemeket az alapszemnek megfelelően le­fogyasztjuk. A hátközép nyí­lásrészébe cipzárat varrunk. Prósz Veronika „Hadüzenet" a konyha­szagnak A tervező építésznek nincs mindig lehetősége a lakáson belül úgy elhelyezni a kony­hát, hogy annak jó szellőzést biztosító, nagy ablakai legye­nek. .A berendezők is „fellá­zadtak” az ellen a megkötés ellen, hogy a főző- és sütőké­szülékeknek az ablakok köze­lében kell lenniük. Az is rég­óta problematikus, hogy a konyhai szagok ellenőrizhe­tetlen irányokat vesznek a la­kásokban, más helyiségekbe is áthúzódnak, megtöltik a lakószobákat. Ennyi igény láttán az ipari szakemberek­nek feltétlenül meg kellett oldaniuk a konyhák pára- és szagelszívási gondjait, ami­nek napjainkra eleget is tet­tek. A legkézenfekvőbb meg­oldásnak az mutatkozott, hogy a tűzhelyek fölé erős elszívó berendezéssel kombinált pá­ragyűjtőket szereljenek fel. Ehhez azonban olyan kürtő­re, kéményre, vagy légjárat­ra van szükség, amely a sza­badba vezet, aminek létesíté­sére azonban nincs mindig lehetőség. Ilyen esetben a ke­ringető üzemmódban dolgo­zó — ugyancsak a tűzhely fölé elhelyezett — „szagsem­legesítő” használható. E ké­szülékben ibolyántúli suga­rakkal, vagy ózonnal „ron­csolják el” a szagkomponen­seket, vagy . vegyi úton kötik meg, Illetve bontják el őket. Ez utóbbi esetben a méhsejt- re emlékeztető szerkezetű, csaknem korlátlan élettarta­mú, speciális katalizátort tar­talmazó szűrő veszélytelen vízzé és széndioxidgázzá ala­kítja át a főzés folyamán ke­letkező szénhidrogéneket és a szénmonoxidot. Képünkön: a nyugatnémet AEG—Telefunken cég egyik konyhai páraelszívó megoldá­sa, amely szinte észrevétlenül beilleszkedik a tűzhely fölöt­ti fali szekrénysorba. E ké­szülék nemcsak légelszívó, hanem keringető üzemmód­ban is működtethető. A foko­zatmentesen állítható ventil­látor teljesítménye keringető üzemmódban 140—250, elszí- vásos üzemben 140—350 köb­méter levegő óránként. A ké­szülék a bugtatható ajtó fel­nyitásával hozható működés­be. Tanács házasoknak Igen szatirikusnak tűnik az a tanács, amelyet egy bel­ga nők lapja adott olvasói­nak. Ezt írta: „Ha egy nő azt szeretné, hogy férje estén­ként otthon maradjon, csak el kell mennie otthonról”. Hogyan együnk? Igen fontos szervezetünk számára, hogy mit eszünk. De nem kevésbé fontos a hogyan sem. Hiszen az ételek hasz­nosításában nagy szerepe van az elfogyasztás körülmé­nyeinek. Azt szinte már említeni sem kellene, hogy mennyivel jobban esik a gusztusosán tá­lalt ennivaló, mintha papír­ból, jártunkban, keltünkben lennénk kénytelenek enni. A szépen megterített asztal lát­ványa, az ízlésesen szervíro­zott falatok kellemesebb ha­tást« keltenek, mintha az oda­égett lábosból kellene fala­toznunk. ' Helytelen és ugyancsak sok családban szokás a reggeli összecsapása. Siet a háziasz- szony, siet a férj, sietnek a gyerekek. S a reggeliről, vagy megfeledkeznek, vagy sebti­ben, kapkodva hajtják fel az üres feketét. Sokan öltözkö­dés, vagy más reggeli teen­dők közepette esznek néhány falatot. Mások az utcán, a munkahelyre igyekezve fo­gyasztják el reggelijük utolsó részletét. A gyorsan bekapkodott ételt nem rágjuk meg alaposan. Csak annyira aprítjuk meg a falatokat, hogy éppen le tud­juk nyelni. Így az étel tápér­tékéből >is veszít és gyakran gyomor- és bélpanaszókat is okozhat a hevenyén megrá­gott étel. Az sem Ismeretlen szokás, hogy a családi asztalnál, a ritkán együtt fogyasztott ebéd. nél, Vacsoránál kerül sor a „gyereknevelésre”, a munka­helyi gondok, bosszúságok ecsetelésére. Az Izgató, in­gerlő témák nem a terített asztalhoz valók. De kerüljük a kellemes, vagy a közömbös tennivalókat Is étkezés kői­ben. Nem segíti az emésztést, ha evés közben újságot, köny­vet olvasunk, televíziót né­zünk, levelet írunk. Reggeli, ebéd, vacsora közben koncent. ráljunk az ételre, élvezzük az ízeket, az illatokat Ha egymagunk eszünk, ak­kor se sajnáljuk a fáradságot és terítsünk szépen, használ­junk gusztusos edényeket, evőeszközt, terítéket. A leg­egyszerűbb étel is jobban íz­lik, ha kellemes környezet­ben fogyasztjuk. A családi ebéd, vacsora is gusztusosabb, ha néhány szál virággal, gyer­tyával ünnepivé varázsoltuk az asztalt. s. e. Edzés a lakásban Világszerte egyre inkább el­ismerik, hogy a rendszeres testedzésnek fontos szerepe van a betegségek megelőzésé­ben, sőt számos betegség ke­zelésében és utókezelésében is. Többen azzal hárítják el a rendszeres testmozgás végzé­sét, hogy munkahelyükön, vagy a háztartásban éppen eleget mozognak, amitől meg­lehetősen kifáradnak, és örül­nek, ha pihenhetnek. De vajon mindenféle mozgásformának van erősítő hatása? Az az igazság, hogy a mai munka- körülmények között alig van olyan munkakör, ahol a fizi­kai megterhelés ritmusos, helyváltoztatással járó, és olyan erőteljes lenne, hogy a szívműködést tartósan, lé­nyegesen magasabb számú ütésre kényszerítené. Az álló­munka — bármennyire fárasz­tó is — éppen nem tartozik ide. A testmozgás hatásossá­gának nem a kifáradás a mér­téke, bármilyen fokú legyen is az. Még erős fizikai mun­kát követő egy-kéf órás pihe­nés után is igen jóleső, ser­kentő. erősítő, edző hatású a 20—30 percig tartó mozgás. Az emberek többségének nincs módja arra, hogy sport­pályákra, sportcsarnokokba járjon rendszeres testmozgás végzésére (nem is szólva a»- ról, hogy e helyeken nem is látják igazán szívesen a mű­kedvelőket). Sokan tehát a la­kásban -igyekeznek megőrizni erőnlétüket, vagy a ház körül a kertben, Illetve a közeli ut­cákon, tereken. Az egyik leg­hasznosabb izom- és szívter­helési mód a kerékpározás, amely a lakóhelyhez közeli közterületen is végezhető, de akár a lakásban, szobai álló kerékpáron — minden évszak­ban, az időjárás szeszélyeitől függetlenül — is. Ám mindez csak akkor eredményes. ha kerékpározás közben — per­sze csak fokozatosan — lega­lább a 140-es pulzásszámot elérjük. A napi edzésadag — kilométerekben kifejezve — kétszerese-háromszorosa lehet a futásénak. Képünkön: egy nyugatnémet gyártmányú szobabiciklit lát­hatunk. W A házasság iskolája ErdfilllGS Felfokozott élettempójú vi­lágban élünk. Az esemény- őzön, az információáradat, a zajártalom és egyéb civilizá­ciós ártalmak igénybe veszik az ember idegrendszerét, s ennek „lecsapódása” nem rit­kán a házastársak egymás iránti türelmetlenségében, meg nem értésében, túlmére­tezett vitáiban jelentkezik. Vagyis: otthon vezetik le in­dással járó jelenetek, akkor történik a vita levelezetése és általában két megoldás ki- nem sértegetik egymást —, nálkozik: vagy' elválni (mi- eleven kapcsolatot jelent. Hi­előtt idegileg tönkremenne szén a szájhagyomány szerint mindkét házastárs és a há- is: ahol szerelem van, ott ve­zasságból származó gyerme­kek is), vagy a pszichológus­hoz fordulni- és tanácsát kér­ni/ Mindenképpen az utóbbi megoldás az ésszerűbb, ha a házastársak úgy érzik, hogy minden veszekedés ellenére gerlékenységüket. Ügy vélik, egymáshoz tartoznak és van ha fékezni kell indulataikat a munkahelyen, a közlekedés­ben és az otthonon kívül min­denütt, akkor a családi élet­ben. végre „kiadhatják a mér­güket”. Ekkor kerül sor a sokszor nem is indokolt né­zeteltérésekre, fokozatosan erősebb hangvételű vitákra. Ez előbb-utóbb aláássa az otthon meghitt hangulatát és a házastársak egymás iránti ragaszkodását, vonzalmát. Ha a házasfelek között elmérge­sedik a helyzet, sűrűsödnek az még közöttük annyi összekö­tő erő, amely elég az „újra­kezdéshez”. Ehhez azonban nem kevés akaraterőre van szükség 1 Ha a veszekedések „ter­szekedés Is van. Az Ingerlékenységből faka­dó, kákán is csomót kereső vitaalap fárasztó, idegtépő és sokszor elfajul. A házastársak hamar eltanulják egymás el­riasztó és helytelen magatar­tásformáit (kiabálást, sérte­getést, megalázást, - ajtócsap­kodást, lekicsinylést stb.) és egyre elviselhetetlenebbé vá­lik már a helyzet. Oda ' a család nyugalma. A rossz han­gulat mind szélesebb körben összekülönbözések, a kölcsö­nös sértegetések és megalázá- és nem fenyegeti érzelmi sok, ha gyakoriak a sírással, távolodás a házastársi szitkozódással, ajtócsapko- szonyt. Ha kulturált formában mészetrajzát” tanulmányoz- gyűrűzik, zuk, bizonyos alapvető kü- Ezeket az idegtépő vitákat lönbségeket tapasztalhatunk, nem követi a „közös nevező- Igy például az olyan össze-, re hozás” feszültséget feloldó' szólalkozás, amelynek során hangulata, hanem az éles pár- a házastársak valamilyen beszédek során elhangzott kompromisszum formájában (meg sem gondolt) sértő ki­közös nevezőre hozzák ellen- fejezések mind erősebb gyö- tétes kívánságaikat, tulajdon- keret vernek a házasfelek képpen konstruktív jellegű szívében, s ez elnyomja a el- szeretetet, a szerelem, azegy- vi- máshoz tartozás egyre gyón­2 HÉT CENTRUM HÉT Minden nap más-más árucsoport engedménnyel vásárolható! HÉTFŐN: rr ■ női konfekcióáruk A Centrum Áruház meghosszabbította június 30-ig, televí­ziók és egyes hűtőgépek kedvezményes vásárát és bizomá­nyi cseréjét. 20 %-kal olcsóbban vásárolhatók. Felvilágosítás a műszaki osztályon. Díjtalan házhoz szállítás. VÁSÁROLJON A VÁROS KÖZPONTJÁBAN LEVŐ CENTRUM ÁRUHÁZBAN! gülő érzéseit. Hamarosan el­érik azt az állapotot, hogy már félnek egymástól, mi­előtt kinyitnák a szájakat. Sőt, annyira elmérgesedhet a helyzet, hogy már a normális hangnemben tett megjegyzé­sekre is ingerülten, vagy ki­abálva felelnek egymásnak. Ez az állapot a mélyponthoz vezet. Ezt nemcsak a házas­felek sínylik meg, hanem a családban élő gyermekek is, mert vitákkal teli légkör nem alkalmas gyermeknevelésre! Az ilyen légkörben nevelke­dő gyermek elveszti bizton­ságérzetét. Nem beszélve ar­ról, hogy az egymást megalá­zó szülők a gyermek lelkében összetörik a legtisztább esz­ményképet, az anyát és az apát ösztönösen követni aka­ró (ideális) életmintát. A gyermek súlyos lelki vál­ságát tükrözi az az eset, ami­kor egy 1? éves fiú, a füle- hallatára történt, egymást sér­tegető, megalázó szülői ve­szekedést magnóra felvette és egy „viharszünetes” másik napon szüleinek lejátszotta, végül elsírta magát és kiro­hant a szobából. A szülők megkövültén néztek egymásra, szinte nem akarták elhinni, hogy az egymást ócsároló, in­dulattól eltorzult hang a sa­ját hangjuk, S akkor döbben­tek rá, milyen nagyot vétet­tek gyermekük mentálhigiéni- ája (lelki egészsége) ellen. Ez a felismerés ugyan gátat ve­tett a további értelmetlen ve­szekedésnek, de a gyermek lelki sérülését már csak hosz- szas szakorvosi kezeléssel lehetett meggyógyítani. A házastársi kapcsolat év­tizedei alatt mindig adódhat­nak vitákra okot adó dolgok, de hogy ezek a viták ne fa­juljanak el, az mind a két házastárson múlik. És, ha már kialakult a helytelen gyakor­lat, sohasem késő változtat­ni rajta. Csak akaraterő kell hozzá... És egymás iránti em­berség. .. Fási Katalin NÓGRÁD - 1980, június 22., vasárnap 11 Í-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents