Nógrád. 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
Á hét űreseményei — EPE EN f* «Ét**" ± ■ ...ti m ,p^- ■» * - n*unt %f#ikjtottM' *' • -Vn»** z =. * . ■■ ■ M ’ 'il ' ' : : *y ^ ' ...’imiih»» áíJifcAwxwidéi—nw»» gpj^jjpjj^P A Szojuz—36 űrhajó kéttagú legénysége: ValeriJ Kubászov (balra) és Farkas Bertalan kntatóűrhajós A tartalékként kiképzett flrhajóspiri T. OzsanlbakoT (balra) és Magyart Béla a repflléslránylté központban Á hét 3 kérdése Farkas Bertalan szülei a fiukról Csillagvárosban készült képeket nézegetik 1. Ml a nemzetközi visszhangja a szovjet—magyar űrkísérletnek? Valóságos űrszakemberek lettünk a héten, annyi mindent láttunk, hallottunk, olvastunk a kozmikus technikáról, a tudományos kísérletekről, s nem utolsósorban az emberi helytállásról. Efc így természetes, hiszen ha az űrkorszakban minden fontos mozzanat közérdeklődésre tarthat számot, hozzánk most különösképpen közel áll az első magyar kutatóűrhajós tevékenysége. A tudóskollektívának alighanem még jó időre lesz szükségük a kozmoszban végzett munka részletes értékelésére, de a nemzetközi visszhangot is figyelembe véve, néhány „földi” következtetést máris levonhatunk. Az első ezek közül az Interkoz- mosz-programban megtestesülő együttműködés, amely lehetővé tette, hogy a szovjet kozmonauták oldalán immár az ötödik szocialista ország küldhessen fel űrutast. Nem titok, hogy további jelöltek li gyakorolnak, készülődnek. A közösen kimunkált feladatok végrehajtása, a szükséges műszerek és felszerelések biztosítása a kölcsönösen előnyös munka kiváló példája. Az űrben, amelynek atomfegyver-mentesítésről egy fontos ENSZ-határozat döntött, messzemenő lehetőségek adódnak a békés egymás mellett élés megvalósítására is. (Természetesen békés egymás mellett repülésről, sőt a súlytalanság állapotában békés egymás mellett lebegésről van szó. . .) Aligha véletlen, hogy az enyhülés felszálló ágában közös, szovjet—amerikai űrkísérlet zajlott, s később felvetődött annak gondolata, hogy valamelyik jövőbeni Szojuzon indiai, netán francia űrhajós is helyet foglaljon. Az is elsősorban földi viszonylatokkal magyarázható,, miért e két ország polgárai jönnek számításba, éppen ebben az időszakban. S az űrhajózásnak mindig van egy vissza-visszaitérő, jelképes eleme. Fényképezik a földet, fentről a magasból a nyilván a legszívesebben azt mondanák, amit a mindenkori fotográfus: barátságos arcot kérek! Az űrből leteklntők különösen szépnek látják földünket, a szín- árnyalatok miatt kék bolygónak is nevezték, s Joggal állapították meg: kozmikus madártávlatokból bizony kicsinek tűnik. Óhatatlanul arra kell gondolnunk, milyen jó is lenne, ha ez a csodaszép, nagy és kis bolygónk barátságos arcát mutatná. Végéhez közeledik az első magyar űrutas kozmikus tevékenysége. Miközben társával együtt, szerencsés visszatérést, földet érést kívánunk a kozmikus expedíció után — nem ünneprontás földi következtetéseket levonni, földi gondjainkról is szót ejteni. Erőt és bíztatást merítve az űr végtelenjéből is. 2. Mi a jelentősége a megélénkült kelet—nyugati párbeszédnek? A washingtoni feszültségszítással együttjáró,' valóságos „diplomáciai tetszhalál” után, május második fele ismét élénkülést hozott a kelet-nyugati kapcsolatokban. A most záródó héten szovjet és svéd külügyminiszteri találkozó zajlott Moszkvában, Tyihonov, a szovjet kormány elnökhelyettese Bonnban járt, miniszteri szintű párbeszédre került sor Berlinben a két német állam képviselői között. Tárgyaltak, megbeszéléseket folytattak másutt is: a BNV alkalmából Budapesten járt például az NSZK gazdaságügyi és az Egyesült Államok kereskedelemügyi minisztere. A szocialista országok, amint azt varsói csúcsértekezletükön is kinyilvánították, változatlanul a békés egymás mellett élést tartják a nemzetközi kapcsolatok egyetlen ésszerű útjának. Nem rajtuk múlott a feszültség kiéleződése, s továbbra is mindent megtesznek áz enyhülés vívmányainak védelmére. Ezt fogalmazta meg a szovjet—svéd dokumentum, s felhívta a figyelmet arra, hogy a nehezebb körülmények között is közös erőfeszítéseket kell tenni a madridi Európa- találkozó eredményességéért. Bonnban hosszú távú téma, a huszonöt éves szovjet—nyugatnémet gazdasági együttműködés került terítékre, önmagában is bizonyítva: a békés kapcsolatokat nem átmeneti, konjunkturális tényezőnek tekintik. Folynak az előkészületek a következő programokra is: Schmidt kancellár június végén utazik Moszkvába (a kilencek, majd a hét vezető fejlett tőkésország velencei találkozóit követően) s tervbe vettek egy Schmidt —Honecker találkozót is. A kelet—nyugati találkozók sűrűsége, főként pedig légköre ugyan nem érte még el az előző időszakét, de valamelyest engedni látszik az év kezdetén elhatalmasodott fagy. Jó lehetőségek vannak arra is, hogy az élénkülő beszélgetések során azok szige- telődjenek el, akik következetesen ki akarják vonni magukat a tárgyalásokból. Washington fő érve az afgán problémára való hivatkozás. Több-kevesebb sikerrel, hasonló fellépést javasol szövetségeseinek is. Ebből a szempontból jogos érdeklődést keltett a legújabb afgán kormánynyilatkozat, amelyet Leonyid Brezsnyev is támogatott, a Moszkvában időző dél-jemeni államfővel folytatott tárgyalásain, az elhangzott fontos pohárköszöntőben. Az afgán javaslat lényegében három pontban összegezi a rendezés útját és pontos menetrendet szab. Ezek szerint induljanak széles körű tárgyalások az összes érdekeltek bevonásával és zárják ki a beavatkozást Afganisztán ügyeibe; egy ilyen megegyezést nemzetközileg is szavatoljanak, beleértve a Szovjetunió és az Egyesült Államok garanciáját; s a politikai rendezés nyomán napirendre kerülhet az országban tartózkodó szovjet csapatkontingens kivonása, amely éppen az ismert körülmények kényszere miatt állomásozik ott. 3. Mi történt a Távol-Keleten? Dél-Koreából szabályos hadijelentések érkeznek: a hadsereg elfoglalta a körülzárt Kvangzsut, a telefotókon a megtorlás szörnyű kénéi érkeznek, ám közben Moko- ho kikötővárosban lángolt fel újabb zendülés. Érthető, ha ezek a fejlemények helvet kértek maguknak a tokiói japán—kínai tárgyalásokon is: Hua Kuo-feng személvében különben plső ízben látogatott kínai államfő a japán fővárosba. Közben az első számú kínai katonai szakértő Keng Piao amerikai látogatást tesz. . '. Peking nem könnyű dilemmával küzd. Nehéz lenne a dél-koreai katonai diktatúrát támogatnia, hiszen figyelembe kell vennie, hogy a világközvélemény. s mindenekelőtt a koreai nép, a KNDK az ország békés egyesítését kívánja, amit akadályoz a jelenlegi dél-koreai kormányzás, valamint az amerikai cs'-mátok ottani ta^tózko-1 "-n. Csakhogy Kína síkraszáll a távol-keleti amerikai katonai jelenlét mellett is: így vetődött fel lapjelentések szerint egy esetleges közös Jaoán—kínai lépés terve a dél-koreai helyzet „C3il'apítá- sára”. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti az eddigi vágányokon haladnak tovább. Kína nagyobb gazdasági közreműködést kér Japántól négy modernizálásra, Tokió viszont megbízhatóbb olní- szállításokat. Peking ismét fokozottab fegyverkezésre bíztatta Japánt, de finomabb és általánosabb módon: a legutóbbi kínai tanácsok túlságosan nagy megrökönyödést keltettek és a janán la- Dok belügvekbe való beavatkozást emlegettek. . . Réti Ervin Elutazott hazánkból Hans Joachim Heusinger Szombaton elutazott dr. Hans Joachim Heusinger, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese és igazságügy-miniszter, aki' dr. Markója Imre igazságügy-miniszter meghívására küldöttség élén hivatalos látogatást tett hazánkban, A miniszterek áttekintették a két ország közötti jogi kapcsolatok helyzetét, és e kapcso. latok fejlesztésének lehetőségeit. Megállapodtak abban, hogy új együttműködési megállapodást kötnek a két minisztérium között. A minis'te- rek kicserélték tapasztalataikat a jogalkotás, és az igazságszolgáltatás kérdéseiben is, különös tekintettel arra a szerepre, amit a jog és a joggyakorlat a gazdasági fejlődés szolgálatában betölt. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Markója Imre igazságügy-miniszter búcsúztatta, jelen volt Rudolf Rossmeisl, az NDK rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Is. Rendkívüli értekezlet Kubában Kuba, mint az el nem kötelezett mozgalomhoz tartozó országok elnöke, konzultációsorozatot kezd, hogy ez év júliusára Havannába összehívják a mozgalom rendkívüli külügyminiszteri értekezletét. A kubai külügyminisztérium szóvivőjének péntek esti nyilatkozata szerint az értekezlet megvitathatná a nemzetközi helyzet, valamint a gazdasági élet különböző kérdéseit. — Az el nem kötelezettek tervezett . miniszteri tanácskozásának elsőrendű célja — jelentette Jd a szóvivő —, hogy hozzájáruljon a béke és az enyhülés ügyéhez amelyre az elmúlt időszakban különböző nemzetközi konfliktusok kedvezőtlen hatást gyakoroltak. A megbeszélések során ennek, valamint az új feszültséggócok keletkezésének fényében megvizsgálnák: milyen gyakorlati lehetőségek kínálkoznak ezek békés és tárgyalásos úton való megoldására. A miniszteri tanácskozás pontos dátumát az előzetes konzultációk során döntik majd el a tagországok képviselői. Kubai részről a megbeszélések színhelyéül Havannát javasolták. (MTI) I
