Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-10 / 108. szám

József Attila

Nem lehet elég korán elkezdeni — például az olvasásra nevelést. Tudjuk, nagyon sokat jelent, ha a kisgyermek mellett hamar megjelennek a fantáziát mozgató képeskönyvek. meséket hall mondóká- kat.

Hogy a verseket ki övért szereti meg egy életre, az igen változó indokú lehet —, de a gyermekkor itt sem jelent keveset. A versek dallama, a rímek zenéje szír. te szükségletté válhat.

Majlik Erzsébet, a Madách Imre Gimnázium és Építőipari Szakközépiskola negyedikese ilyen környezetben nőtt fel. Amivel az adagos versbarátnál több lett belőle, azt is a családban kapta.

— Kis alsós, másodikos ko- romban kezdtem „versenyszerűen” a versmondást. Papám, aki a Petőfi színjátszói közé tartozott, nagyon jól szavalt. sokat foglalkozó t velem. Városi második, megyei hetedik lettem és azután is rendszeresen jártam ilyen versenyekre a városin mindig ott voltam. A Váci Miháiy szavaióversenyen, amit a Kohász Művelődési Központban tartanak. egyszer harmadik lettem. Itt, a Madáchban változó sikerrel, de minden évben szerepeltem a Madách- versenyen — másodikban első, harmadikban harmadik, idén ismét első.

Volt még egy alkalom a József Attil^ szavalóversenv előtt: a KISZ ifjúság-művészet bemutatója. Ezután jött eddigi életem legnagyobb erőpróbája a pódiumon — bekerültem a József Attila vers- mondóverseny országos döntőjébe. A kötelező vers a Munkások, a szabadon választott nekem A város peremen volt. Ezt egyedül mondtam — legtöbben nyugodtaob hangvételű, csöndesebb világi! költeményt választottak, mint például a Tiszazug, amit nekem is ajánlottak. De tudom magamról, hogy nsm vagyok „lányos típus”. az egyéniségemhez ennek a mozgalmi versnek a hangvétele jobban illik. Talán ennez köszönhetem a győzelmet.

— Egyébként mely költők •« versek állnak közel hozzád?

— Furcsa talán, de én mindig a hosszabb verseket; szerettem — Petőfi, Ady, Radnóti, Kaffka Margit. Jevtusenko, Szimonov, a fiatal költők közül Várkonyi Anikó a ..kedvenceim”.

vonzásában

— És József Attila?

— Korábban „elmentem a versei mellett” — most. hogy igyekeztem megismerni világát, nagy hatással volt rárn. Nehéz ezt igazán Kifejezni, mit adott — versein ke. észtül szinte „kötelez” akaratra, tartásra, emberségre egv n;»- sal lörőttsre. Más köitősiíl is éreztem már azt, hogy segít égukkel a világot lOóban meg khet ismerni — 1e épben a legtöbbet Józseí Att'.'a jelentett.

— Kitől kapsz segítséget a versmondás csiszolásához?

— Különösebben senkitől —. amikor úgy érzem, nagyjából „kész”, tanárnőm. Színimen Ildikó meghallgat, korrigálásokra hívja fel a figyelmemet. Otthon most már egyedül készülök — édesapám három éve meghalt. Emlékszem ma is egy íu-csa szituációra — egyszer együtt indultunk, ugyanazzal a verssel — az ő munkahelyén, a ruházati ktsz-ben. Petőfi Bánk bán című költeménye volt — nem ismert, nem is túlságosan sikerült vers. de van benne lendület. Ami fokozta a helyzet különösséget: engem helyeztek elsőneK, papám lett a második . . .

Majlik Erzsébet nem akar színésznő lenni. Bevallja, általános iskolás korában neki is megfordult ez a vágy a fejében, de száműzte, hiszen a versek szeretetén túl még szinpadratermettségre is szükség van. Pécsre, a műszaki főiskolára jelentkezett. A versmondáshoz ott sem akar hűtlen lenni. Azt hiszem, ezt nemcsak elkezdeni jó korán, de bűn abbahagyni is . . .

— gkm —

Ross2 közönség nincsen..."

Kabács József a sikerélményről

Beszélgetésünk rövid, Kabács Józsefnek kimért az ideje. Próbára siet, délután pedig már Jászberényben, a tanárképző főiskolán lép pódiumra. Éppen erről kérdezem: hogyan, miért vezetett az ifjú ember útja a színpadra?

— Alsótoldon születtem, 1954-ben, az általános iskola után a szécsényi mezőgazdasági technikumban tanultam. Több munkahelyem volt, az igazi változásit azonban az hozta az életemben, amikor bekapcsolódtam az úgynevezett MKM-trió munkájába. Akkoriban még verset mondtam, s ez a szép elfoglaltság annyira része volt az életemnek, hogy este nyolc után a művelődési központban „laktam”.

☆

Kabács József 1975-ben vonult be katonának Nagykanizsára, s ebből az időszakból nemcsak katonaélménye- keit hozott magával:

— Akkoriban volt a Ki mit tud?, versmondással és pantomimmai részt vettem a néphadseregi és országos selejtezőkön is. A Hevesi Sándor Művelődési Központtal másfél évig szerződésem is volt; erre, mint izgalmas, szép, ugyanakkor nehéz feladatot is jelentő időszakra emlékszem. Egyre jobban lekötött a pantomim, a közönség pedig az óvodásoktól a nyugdíjaskorúkig terjedt.

Alsótold következett, Itt lett a leszerelő katona „mindenes”.

— Telepvezető voltam, „mellékesen” pedig KISZ-tit- kár, ugyanakkor én vezettem az ifjúsági klubot is. Egyébként, a klub ebben az időben nyerte el az aranykoszorús ifjúsági klub címet.

A szakmai, ha. úgy tetszik, akkor a művészeti életben 1977 jelentette a fordulópontot.

— Ekkor kaptam meghívást a pantomimelőadói és -oktatói iskolára, a hároméves képzés a Népművelési Intézet szervezésében folyt. Közben állást is változtattam és a STÉSZ alkalmazottja lettem. Itt több idő jut a tanulásra, a salgótarjáni szövetkezet egyébként is. messzemenően pártfogolja és segíti a munkámat.

☆

Kacskaringós és hosszú volt az út a mezőgazdasági pályától az előadóművészetig. Látom is Kabács József arcán: már az első perctől várja, mikor kérdezek rá.

— Most nekem ez az elsődleges, erre teszek fel mindent. Az az igazság, hogy az érettségi után is színművészeti főiskolára akartam jelentkezni, de furcsa körülmények között nem küldték el a papíromat. Miért éppen erre? Régen készülök arra, hogy színpadon legyek, mit mondjak... borzasztó jó érzés. Én így tudok adni valamit az embereknek, a pódiumról a magam eszközeivel tudom elmondani a közlendőimet. Van valami csodálatosan szép a tartalmas szórakoztatásban; felemelő érzés, hogy a munkahelyi és otthoni gondok, a feszültségek után az egyórás műsor alatt az emberek még azt is elfeledik, hogy otthon bedugva hagyták a villanyva- salót.

— A pantomim, persze, nehéz műfaj, jó közönség kell hozzá.

— Biztosan közhely, de rossz közönség nincsen, csak rossz előadó van. Már az első három percben látom, hogy azt adom-e, amit szeretnék, s ha így van, akkor rettenetesen nagy a sikerélmény.

Kabács József Dexion-szere- lő, s mellesleg 3—4 perces etűdökből összeállított 50 perces pantomimműsorával

mondja el véleményét a világról. Tagja a József Attila megyei Művelődési Központ módszertani csoportjának, ugyanakkor dramaturgja a számviteli főiskola irodalmi színpadának. S a fellépések?

— A művelődési központ műsorajánlat-kiadványa tartalmazta a műsoromat, bár ezzel a lehetőséggel nem nagyon éltek. Ismeretlen a műfaj, de például egy klubtáborban való játszás után, vagy harminc helyre hívtak.

— Ez azt jelenti, hogy nemcsak a megyében?

— Ügy pontosabb, hogy elsősorban nem —, sajnos — Nógrádban. Voltam külföldön, bemutatkoztam Sarkadtól Gyuláig, Kaposvártól Győrig.

— Távolabbi terveid?

— Jó lenne egy amatőr színházat létrehozni, társaimmal, persze. Ki tudja... ez a kezdeményezés valamikor talán egy salgótarjáni színház alapjait is megteremthetné...

Vállalkozókedvre, fiatalos lendületre valló szókimondás. Igaz: a születő nagy dolgoknak nemegyszer éppen ezek voltak az élesztői.

— k —

CIGI

A GIMIBEN

Védőnői kérésre a salgótar- jáni Bolyai Gimnázium 1—II —111. osztályosai közt felmérést végeztek a diákok dohányzási gyakoriságáról, szokásairól. A vizsgálat saját bevallás alapján, de név mellőzésével történt, így az eredmény feltehetően: híven tükrözi a valóságot.

A 130 másodikos közül 16 fiú és hat lány ismerte be a füstölést. Ok nagyrészt leszívják a füstöt, nem afféle kocadohányosok. Különös, hogy az elsősök között több dohányos akad, mint a harmadik osztályokban. Ügy tűnik, hogy a füstölési szokások alakulásában a második osztály a határkő, akkor dől el, hogy leszokik-e a diák a „bűzrudacska” élvezetéről, vagy szívja továbbra is.

Az lenne azonban az igazi, ha ez a kérdés egyáltalán kérdés sem lenne. Minek azzal a bagóval vacakolni, mikor semmi jó nincs benne?.,.

Jót nevettünk...

— Es gyakran előfordul magával, hogy távoli hangokat hall?

— Gyakran, nagyon gyakran, doktor úr.

— Hát ez úgy látszik, súlyos eset. Es mikor fordul elő?

— Amikor telefonálok.

A közelmúltban Salgótarjánban lépett föl Kovács Kati, % a még mindig igen népszerű táncdalénekesnő itt is nagy sikerrel szerepelt.

— báb —

Kolduló csövesek

POLICE

„Rock and

Miután lsét évig együttdolgozott a Curved Airrel, Stewart Copeland dobos nagyon szeretett volna visszatérni a hangos, lemeztársaságok támogatását nem feltétlenül igénylő rock and roll zenéhez. Newcastle-ben egyszer

látta és hallotta > Stinget (Gordon Sumner) játszani. Megjegyezte magának, s mikor a Last Exil felbomlott, elhívta Londonba, ahol Henri Padovanival, egy francia gi tárossal próbálni kezdtek. Néhány hónap múlva Cherry Vanilla kísérői lettek, de felléptek önálló műsorral is.

A szaksajtó megérezhetett valamit, rögtön a „bandwa- gon-hoppers” kifejezéssel illette őket, tudniillik játékukból, hangzásukból kihallatszott ,hogy nem punkzene- kar a Police, hanem annál több, színvonalasabb. A gyanakvó s komisz újságírók azonban kitalálták, hogy a három fiatalember nem képes másképpen érvényesülni, csali úgy, ha az éppen divatban levő stílus szekerére ugrik (Innen a fent említett idegen kifejezés.) és annak minden előnyét alaposan kihasználja, azaz lényegében elárulja.

Mikor erről kerül szó, Cope and mindig feldühödik és mérgesen magyaráz, érvel, tagadja, hogy valaha is eszébe jutott volna az együttesnek a punkdivat konjunktúráját meglovagolni, hogy így jusson be, fel s előbbre.

Bárhogyan esett a dolog, m ‘ már biztos, és az a fő. h i Police az Üi Hullám

eg legjelesebb képviselője.

Az Új Hullám a nihilista,

roll sztár? Ezt vállalom!"

primitív, romboló, csöves punk szalonképes, értelmesebb, észheztérő változata.

, Copeland, Summers és Sting eddig még meg nem jelentetett felvételeket készített John Cale gordonkással, koncertezett Németországban Schoener Lézer Színházában, mint „tipikus punkzenekar” hirdette Wringley fodormenta rágógumiját amerikai televízióban, aztán kiadta „Szerelmi külhon” (Outlandos d’Amour) című albumát, s brit körútra indult, hogy „bemelegítse” a Spirit hangversenyeinek első félidejét.

Miles, Copeland fivére meghallotta második kislemezfelvételét, s nyomban a Police menedzsere lett. Egyre- másra kötötte a hangversenyeket, melyeken a zenekar egyszer fősztár volt, másszor csak műsortöltő. Közben Sting filmezett a Quadrophe- nia felvételein. Egy szép napon pedig elindultak meghódítani Anglia örök ellenlábasát, Amerikát. Hét városban léptek fel. Britanniában a rádióknak nem engedték, hogy második, -Roxána című kislemezüket játsszák, mert egy francia utcalányról szól; a harmadik kislemezt — mivel az öngyilkosság a témája — ugyancsak betiltották.

A Herb Alpert vezette AM amerikai cég végre beadta derekát (s pénzét), szerződés! írt alá egy nagylemezre. Beindult a gépezet a nagy lemezcég nem semmi, s Anglia is jobban odafigyelt a Polier dolgaira, mikor a trió kisír mézei — a főiskolai és ma gánrádióknak köszönhetőé — a tengerentúli listák első helyein tűntek föl. A nagylemez elkészült, tele volt „slágerkész”, rádiósugárzásra is kifogástalan dalokkal.

1978-tól egy impozáns brit turnéval búcsúztak. Két hónap múlva már új albumukon, a „Fehér Reggae”-n (a „Regatta de Blanc” torzszülött franciás címnek állítólag ez a rendes értelme...) dolgoztak. Kisvártatva bekerültek a BBC „Egymillió fontos .. .”-ába, a lemezekről nálunk is jól ismert Top of the Pops műsorba. A hangversenyeken most már csak fősztárok.

„Talán ők az új Beatles, vagy inkább a Stones — vélekedik Janes Parade a Record Mirror hasábjain. — Azt csinálták, mint régen volt divat: egyre csak muzsikáltak, muzsikáltak —, jól hangszerelt, egyszerű dalokat, ötévestől harmincöt évesig mindenkinek tetszhetnek. Amit elértek azt a Beatles halála óta más aligha tette így meg. Kinyitották a védekezőn ma- gábazárkózott Amerika kapuit. De olvassák csak, mit mond a menedzser, Copeland testvére:

— Az amerikai zenekarok csak pénzt akarnak keresni. Mi inkább azt szeretnénk látni, hogy változnak a dolgok. Én azt mondom, nem a diszkó fenyegeti a rock and rollt. Sokkal nagyobb a baj, ha még újabb tíz esztendeig hallgatjuk a Led Zeppelint, vagy a Beatlest.

Sting így beszél:

— Határozottan állítom. iogy punk nem vagyok.. ilock and roll szjár? Látja ezt vállalom.

Vass Imre

NEM LEHET elégszer hangsúlyozni, hogy fiatalságunk túlnyomó része becsületesen tanul, dolgozik. Csupán elenyésző számúak azok, akik sem a munkát, sem pedig a tanulást nem szívesen vállalják, idejüket legszívesebben csavargással töltik. A fiatalok körében az ilyen csavargókat csöveseknek nevezik. Igaz, sokan nem is tudják a szó igazi értelmét — még sokszor a csövesek sem. Egyesek csőlakónak ismerik, míg mások a csavargással hozzák összefüggésbe, vagy éppen a ruházatukról ítélik meg.

Az egyik fiú fogalmazta meg a szó igazi értelmét, miszerint: a C6öves senol nem

dolgozik, szabad idejét —. ami* van bőven — utcákon, tereken tölti, kirívó a viselkedése, öltözete elhanyagolt, szülei 'nem törődnek vele, őket ósdinak, maradinak tartja és nem utolsósorban a csöves a szórakozáshoz szükséges pénzt „lejmolássai’’ szerzi meg.

Igen, tpáris egy újabb fogalommal találkozunk, vagyis a lejmolássai. Mi is az a lej- molás? Az egyik csöves így fogalmazott: ,.a lejmolás a csövesség velejárója, a szórakozáshoz minden embernek pénz kell. így nekünk is. ingyen semmit nem adnak, de mi nem kényszerítünk senkit arra, hogy adjon pénzt, csupán az emberek jóindulatára alapozunk, nem kérünk sokat, csupán egy-két forintot, eny- nyit bárki tud nélkülözni. (Kivétel a lejmolók). Ebből kitűnik, hogy a lejmolás nem más, mint kéregetés, vagy másként kifejezve koldulás.

Azt hiszem, az idősebbek még jól emlékeznek a háború előtti évekre, amikor a nyu- mor, a munkanélküliség sok embert dobott az utcára és nemegyszer koldulással biztosították maguk és családjuk megélhetőségét.

Mai társadalmunkban senki nincs erre rászorulva, mindenki képességeinek megfelelően dolgozhat. a munka nemcsak jog. hanem egyben kötelesség is. így minden munkaképes személynek kötelessége dolgozni. Ebből következik, hogy azt a muniíakerű- lő személyt, aki megfelelő jövedelemmel nem rendelkezik, szabálysértési úton. illetve a büntetőjog eszközeivel kell felelősségre vonni.

A SZÜLŐK felelősségét is szeretném megemlíteni, akik tizenhat-tizennyolc éves gyermeküktől nem követelik meg, hogy munkát vállaljon, ezzel mintegy lehetőséget biztosítanak a csavargáshoz,* ami nemegyszer bűnözéshez vezet. A munkakerülő fiatalokkal történő intézkedések során a szülök gyakran arra hivatkoznak. hogy nem tartják szükségesnek. hogy a gyermek dolgozzon, mert véleményük szerint még dolgozhat eleget.

Az ilyen gyermek nem tudja értékelni a munkát, az ezzel szerzett pénzt, inkább -az olcsó megélhetőséget választja. Legtöbbször azonban a szülőktől kapott pénz sem elegendő a szórakozáshoz és társaival együtt a már említett módon szerzik meg pénzszükségletüket. Jellemzőjük továbbá, hogy az ilyen személyek nem járnak egyedül, négy-öt társukkal együtt idejüket a téren, vagy a teraszon töltik, ha pénzük van, azt italra költik.

Az ilyen kéregető személyeknek ne adjunk pénzt, vagy más értéktárgyat, mert ezzel mintegy táptalajt biztosítunk a bűncselekmény el| NÖGRÄD - 1980. me

követéséhez. Számos példa bizonyítja. hogy kezdetben mindig egy-két forintot kérnek —j ahogy mondják egy hálást —, majd később nagyobb összeg sem elegendő, sőt a pénz megszerzése érdekében bűncselekmény elkövetésétől sem riadnak vissza.

Példaként szolgál Z. Zoltán és gyermekkorú társa esete akik Salgótarján területén fiataloktól és felnőttektől egyaránt egy-két forintot, majd nagyobb összeget kéregettek, nemegyszer megfenyegették azokat, akik nem voltak hajlandók kérésüket kielégíteni. Később egyre több pénzre volt szükségük, amelyet oly módon szereztek meg, hogy -áldozatukat leütötték, majd kirabolták. Ezt a bűncselekményt meg lehetett volna előzni, ha az érintett személyek időben szóltak volna. Z. Zoltán és társa magatartását nem nézték volna közömbösen.

Egy másik csoport másféle módszert választott. Ezek arra specializálták magukat, hogy Salgótarján önkiszolgáló üzleteit fosztogatták és ily módon szerezték meg a szórakozáshoz szükséges étel-italféleségeket. Az előbbi bűn- cselekményben a bíróság súlyos büntetést szabott ki, míg az utóbbi elkövetők várják méltó büntetésüket.

SZERETNÉM ismételten felhívni a figyelmet, hogy ne menjünk el szótlanul az ilyen jelenségek mellett. tegyünk bejelentést a csavargó, munkakerülő személyek e’en, mert csak így tudunk hatásosan fellépni a csavargás és a bűnözés megelőzéséért.

Király Mihály rendőr hadnagy

jus 10., szombat 9