Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-07 / 105. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Kemény napok Szorospafakon NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTS ÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXXVI ÉVF., 105. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. MÁJUS 7., SZERDA Kádár János vezetésével párt- és állami küldöttség utazik Joszip Broz Tito temetésére Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titká­rának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának vezetésével párt- és állami kül­döttség vesz részt Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnöké­nek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnökének temetésén. (MTI) Méhes Laios és Óvári Miklós részvételével Választási nagygyűlés Zuglóban és Egerben Az országgyűlési képvise­lő- és tanácstagi választások előkészületeinek újabb, fon­tos szakasza kezdődött ked­den: a jelöltek gyűléseken ta­lálkoznak választóikkal, a la­kossággal, a helyi gyárak, üzemek, intézmények dolgo­zóival. Budapesten a telefongyár művelődési termében tartott nagygyűlésnek Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára, a fővá­ros 44-es országgyűlési válasz­tókerületének képviselője­löltje, valamint Pethö Tibor, a HNF Országos Tanácsának alelnöke, a VII. kerületi 18-as választókerület jelöltje volt a vendége. Földvári Béla, a HNF XIV. kerületi bizottságának titká­ra köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, köztük az el­nökségben helyet foglaló Szépvölgyi Zoltánt, az MSZMP KB tagját, a Fővárosi Ta­nács elnökét és Bostai Ká­rolynál a HNF budapesti bizottságának titkárát. Ezután Méhes Lajos szólt a jelenle­vőkhöz, a zuglói vállalatok, intézmények dolgozóihoz, a párt- és tömegszervezeti ak­tivistákhoz. Mint mondotta: az eddigi­ekhez hasonlóan a jövőben is a párt helyes politikája, jó munkastílusa, a dolgozó tö­megeknek a párt iránti bizal­ma lesz szocialista építő- munkánk sikereinek forrá­sa. Kifejtette: egység van a pártban, közös dolgaink érté­kelésében, bizalom él a dolgozó emberekben és erős a szövetség a munkásosztály, a dolgozó parasztság és értel­miség között. Drága az energia Nincs ma egyetlen olyan gazdasági vezető sem, akit az energiahordozók árának emelkedése ne kényszerített volna ceruzával a kezében a papír mellé. Számolnak, kalkulál­nak: hogyan lehetne lejjebb szorítani az energiaellátás költ­ségeit. Sokan közülük maguk is meglepődnek, miféle tartalé­kokat hagytak elsikkadni eddig. A termelőszövetkezetek­ben egyszeriben szembetűnővé válik, hogy egyes géptípu­sok a kelleténél 2—3-szorta több üzemanyagot fogyaszta­nak. S hogy 80 lóerős gépek végzik azt a munkát, amit ré­gebben feleannyi lóerős masinával megoldottak. Elgondol­kodnak rajta, hogy kell-e vajon fűteni a szarvasmarhák­nak, s a baromfinak is olajjal kell-e meleget csinálni, vagy megtenné esetleg olcsóbb tüzelőanyag is? S megkérdezik maguktól azt is: miért nem érdekelt a traktoros a benzin- fogyasztás alakulásában ? Gyorsan szalad a ceruza a papíron az ipari üzemek­ben is. Azazhogy gyakorta szaladna csak, de megállítják a hiányzó információk. Mert tudja ugyan a gyár, az üzem, hogy összesen mennyit használ fel a különböző energiahor­dozókból, azt is, hogy értékben, százalékban mennyit csök­kent, esetleg nőtt ez az utóbbi években. A termékegységre jutó fajlagos energiafelhasználást azonban majdnem sehol nem mérik. Szinte sehol nem te­remtették meg az energiafogyasztás szakaszolt mérésének lehetőségét, így bajosan állapíthatják meg, hogy a gyáron belül egy-egy üzem, vagy az irodaház mennyi fogyasztás­sal részesedik az összesből. A legtöbb helyen nem szabták, meg, hogy norma szerint mennyit használhatnak fel az energiából, így aztán az intézkedési tervek konkrétságá­hoz is kétség férhet. Kiváló információs forrás lehetne a komplex veszteségfeltáró vizsgálat, ilyen azonban sehol sincs, részleges is csak kevés helyen. S érdemes vizsgálóasztalra tenni a termelőberendezé­sek rendszeres, tervszerű megelőző karbantartását is, hi­szen minden gépkocsivezető tudja, a gondosan kezelt jár­mű kevesebb üzemanyagot fogyaszt. A karbantartás azon­ban esetenként csak akkor kerül sorra, amikor már nagyon szorít a cipő, s félni lehet a gép leállásától. A nagy értékű kemencék felújításakor —, ami egyáltalán nem olcsó do­log — is érdemes elgondolkodni azon, milyen energiataka­rékos megoldások bevezetésével, kapcsolják össze a felújí­tási munkát. Egymást követik a kérdések, egyiket sem könnyű meg­válaszolni, hiszen más gyakorlatot, magatartást kívánnak az eddigiektől. De a válaszokat mindenképpen meg kell találni, hiszen ésszerű gazdálkodás racionális energiagaz­dálkodás nélkül ma nem létezik. S nem véletlenül feszegetik a szakemberek a normatív energiagazdálkodás kérdését sem. Világpiaci áron vesszük az energiát, indokolt tehát, hogy felhasználására is az élen­járó tapasztalatok alapján szabjuk meg a normákat. Az volt eddig szokásban, hogy a fogyasztók határozták meg az energiatermelés nagyságát és struktúráját. Ezután azonban hangsúlyosabbnak kell lennie az egészséges ará­nyok megtartásának, az ésszerű takarékosságnak. Mert sok mindenen lehet vitatkozni, ami a különféle módosításokat, intézkedéseket illeti, egy azonban bizonyos: drága az energia. S e szerint is kell bánni vele. — szendi — — Terveink elkészítésekor mérlegelni kell igényeinket és lehetőségeinket — folytat­ta Méhes Lajos. — Ezt tesz- szük most a VI. ötéves terv elkészítésekor is. Rangsorol­ni kell feladatainkat, min­denekelőtt a lakosság érdeké­ben. így alakulnak ki város- fejlesztési politikánk megha­tározó vonásai. Ezek között első helyen áll a tömeges la­kásépítéssel együttjáró har­monikus városfejlesztés. Az a célunk, hogy a lakosság alapigényeit kielégíteni hi­vatott létesítmények —, pél­dául a gyermekintézmények — a lakásokkal együtt épül­jenek fel. Városfejlesztésünk másik vonása a közmű, a közlekedés fejlesztése. A VI. ötéves terv időszakában meg­valósul az Árpád-híd szélesí­tése, korszerűsítése, s vele egyidejűleg kiépül az észak- déli metró újabb szakasza. Az egészségügyi ellátás fejlesz­tésében elsősorban a meg­levő intézményhálózat kor­szerűsítése, bővítése és fel­újítása szerepel terveinkben. Fokozottabban gondoskodni kell az időskorúak ellátásáról. Ezt követően Pethő Tibor szólt a nagygyűlés résztve­vőihez. Behatóan elemezte a nemzetközi helyzet alakulá­sát, kiemelve, hogy az elmúlt öt esztendőben jelentősen nö­vekedtek a béke, a szocializ­mus, a haladás erői. Ezek ma is képesek az enyhülési folya­fFolytatás a 2. oldalon.) A Nógrádi Szénbányák szorospataki aknaüzemében kemény napokat élnek át mostan­ság a fronton dolgozók. Nehéz geológiai viszonyok, szénteiep-elvékonyodások hátráltat­ják munkájukat, amik nagy helytállást követelnek embertől, géptől egyaránt. Mindezek ellenére, évkezdettől, az aknaüzem egészen minimális, alig több mint kétszáz tonnával maradt el tervétől. Képünk a 39. számú fronton készült, ahol Józsa László maróhen­ger-kezelő a szén jövesztését kíséri figyelemmel. (Bábel László felvétele) törzsgárdára alapozni Egy ZIM-beli vizsgálat tapasztalatai A ZIM salgótarjáni ban éppen öt évvel s kellett olyan testület, mely őket képviseli, ügyeiket fo­lyamatosan intézi. be, 210-en vannak, akik 10— 20 év közötti törzsgárdisták és harminchármán lesznek ha­Salgótarjánban nyolcvanhét üzemi vöröskeresztes alap­szervezet tevékenykedik. Munkájuk legfőbb célja, hogy az üzemi orvosokkal közösen sikeresen működjenek közre a munkások egészségének megóvásában. Az egészséges életmódra szoktatni, nevelni kell az em­bereket, hogy tisztában le­gyenek az egészség megóvá­sának fontosságával. Ezért ör­vendetes, hogy az elmúlt két esztendőben több mint há­romszázhúsz előadást tartot­tak az üzemi vöröskeresztes szervezetek, amelyeket tizen- négyezren hallgattak végig. A legtöbb érdeklődőt az élet­móddal, a betegségek megelő­zésével, családvédelemmel, az alkohol elleni küzdelemmel és a véradással kapcsolatos kérdések, összejövetelek von­zották. Hasonlóan sikerük van az egészségügyi témájú filmek vetítésének, a -Kér­dezz — felelek rendezvények­nek, különféle ankétoknak, ahol a hallgatók rögtön vá­laszt kaphatnak problémá­jukra. A főleg nőket foglalkoztató üzemekben hagyományosan megszervezik a rákszűréseket, amely a betegségek megelőzé­sének fontos része. Ennek kö­árá- senyképes termékek előállttá- sikerül eleget tenni. Eddig slőtt, sa, a fegyelem meigszilárdítá- 133 aranygyűrűs törzsgárdis- az új törzsgárdaszabályzat sa csak azon dolgozók aktív tájuk van — közülük 23 nő, életbe lépésével szinte egy- közreműködésével valósítható s 31-en rendelkeznek már idejűleg kezdte meg tévé- meg, akik már hosszabb ide- negyven év feletti folyamatos kenységét a törzsgárda inté- je dolgoznak egy helyben, s munkaviszonnyal a tarjáni ző bizottság. Létrehozására a kitűzött célok megvalósítá- gyárban. Különösen jelentős nagy szükség. volt már, hi- sáért áldozatokat is tudnak számban 483-an tevékenyked- szen abban az esztendőben a hozni. nek a különböző munkar törzsgárdatagok száma jóval Persze, a gyári kollektívá- helyeken olyanok, akik 25-— meghaladta az ezerhétszazat, nak nem lehet elsődleges cél- 19 esztendeje járnak a ZIM* ja csupán a már ott dolgozók „megtartása.” Egyre többet kell azért tenni — s ez igen Hiszen a törzsgárda — a fontos érdek —, hogy az új marosan, akik szintén elérik termelés alappillére. Mert tu- dolgozók és a pályakezdő fia- az egy helyben eltöltött négy. dott dolog, s ezt a ZIM-ben talok is megszeressék új mun- évtizedes munkaviszonyt, már az élet igazolta: a gyár kahelyüket, ragaszkodjanak Az egyéb megbecsülés mel- előtt álló feladatok megoldá- hozzá. lett az is számottevő elisme­sa, a fejlett technológiák ki- Mindezeknek, úgy tűnik, a rés, hogy már az idén, eddig, dolgozása és bevezetése, ver- ZIM salgótarjáni gyárában 414 dolgozónak fizettek ki törzsgárdajutalmat. Ami nem kis pénz volt: együttes ösz- szege meghaladta a 393 ezer forintot A törzsgárda intéző bizott­ság az idén 129 törzsgárda- tagsági kérelem felülvizsgála­tával is foglalkozott, kik kö­zül az üzemek gazdasági vezetői, valamint a műhely­bizottságok javaslata alap­ján tizennyolcukat 1—3 évig terjedő időszakra visszamenő- sítette. Gondok, a már felso­rolt eredmények ellenére is vannak. Nincs eldöntve még, hogyan foglaljanak állást a gyárból nyugdíjba ment, de ott évenként 860, illetőleg 1200 órát dolgozó idősek törzsgárdatagságával. Javas­lat mindenesetre már szüle­tett, a határozat napvilágra kerülése azonban még várat magára. A ZIM salgótarjáni gyárá­ban -az idén még nagyobb fi­gyelmet fordítanak a törzs­gárdisták megbecsülésére. Munkások egészségvédelme Vöröskereszt az üzemekben szönhető, hogy a szűrővizsgá­latokon évről évre többen vesznek részt. Sok gondot jelent viszont az üzemek, gyárak tisztasá­gának megóvása. A megtar­tott ellenőrzések jórészt for­málisak, különösebb hatás nélkül, és a vöröskeresztes vezetőségek nem eléggé kö­vetkezetesek a hibák feltárá­sában. Az üzemi vöröskeresztes alapszervezetek munkájához szorosan kapcsolódik a csalá­di élet. Ezért különös gond­dal és figyelemmel vizsgál­ják a fiatalok élet- és mun­kakörülményeit, a terhes- és szülőanyákra vonatkozó ren­delkezések megtartását. Fi­gyelmük arra is kiterjed, hogy gondot fordítsanak a magukra maradt öregek és a veszélyeztetett környezetben élő gyerekek felkutatására. Üzemi vöröskeresztesek pat­ronálják a salgói, a felsőpeté­nyi, a kisterenyei gyermek-: otthonokat, a salgótarjáni és Somoskőújfalui öregek nap­közijét. A családvédelmi tevékeny­séggel kapcsolatos —, mert az italozó, részeges szülők tönkretehetik gyermekeiket, családjukat — az alkoholiz­mus elleni küzdelem. Ebben még sok a tennivaló, nem megfelelő az elvonókúrán részt vettek utógondozása sem. Minden dicséretet megérde­mel viszont a véradómozga­lom. Abban, hogy JMógrád megye országosan első, nagy szerepük van az üzemek, gyá­rak munkásainak. Rájuk min­dig számítani lehet. A tizen­öt-, húsz-, huszonötszörös vér­adók nélkül ma már elkép­zelhetetlen a mozgalom szer­vezése. A Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek, az öblösüveg­gyár, a ZIM, a síküveggyár, VEGYÉPSZER, bányagép­gyár, BRG —, hogy csak né­hányat említsünk — rendsze­resen és szívesen vesznek részt a véradásban. Nagy szükség van az első- segélynyújtási tanfolyamokra is. Fontosságát jelzi, hogy az elmúlt két évben több mint ezren végezték el a tan­folyamot, amelyhez az üzemi vezetők munkaidő-kedvez­ményt is biztosítottak. Min­dent összevetve elmondhat­juk, hogy a közel hétezer ta­got számláló üzemi vöröske­resztes alapszervezetek egyre inkább betöltik szerepüket és eredményesen végzik felelős­ségteljes munkájukat. Á vidék ellátása Az AFÉSZ-ek az első ne­gyedévben megfelelő szín­vonalon oldották meg a la­kosság kereskedelmi ellátá­sát — állapította meg keddi ülésén a SZÖVOSZ elnöksé­ge. Mint elmondták, az alap­vető élelmiszerekből min­denütt jó volt az ellátás, ugyanakkor több helyen gon­dot okoztak az egyes vegyes iparcikkeknél jelentkező hi­ányok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents