Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)
1980-05-31 / 126. szám
Gazdaságpolitikánk időszerű kérdései (5.) ...hegy ne csökkenjen a vonzóerő! A gyermekgondozást segély előnyei — hátrányai Az elmúlt évtizedben alig akadt olyan gazdaságpolitikai és társadalompolitikai intézkedés, amely annyi vitát váltott volna ki, mint az 1967- ben bevezetett gyermekgondozási segélyezés. Miközben ez a rendszer a szülő nők körében egyre népszerűbb, a túlnyomó, an nőket foglalkoztató vállalatok'' munkaerőgondjaik egy részét a gyermekgondozási segélyezés rovására írják. A nők helyzetével foglalkozó kutatók, szociológusok adott esetben bizonyos ellenérzéssel fogadják ezt a szociálpolitikai intézkedést: megítélésük szerint nem segíti elő, hanem gá. tolja a női egyenjogúság érvényesítését. Elöljáróban le kell rögzíteni, hogy a gyermekgondozási segély alapvetően sikeres intézkedés, amelyet a jövőben is hosszú ideig fenn kell tartani. Sokkal nagyobb gondokat old meg a családban, mint amilyen prob, lémákat jelent a nők személyes életében, szakmai karrierjében, illetve a tipikusan nő. két foglalkoztató munkahelyek munkaerő-gazdálkodásá. ban. Közismert, hogy hazánkban a nők foglalkoztatottsága a háború utáni évtizedekben — nemzetközi viszonylatban is — magas szintre emelkedett. Történtek ugyan intézkedések, a gyermeknevelés és a háztartási munka nagy részének társadalmi átvállalására, ül. könnyítésére (pl. gyermekintézmények hálózatának bővítése stb.), azonban a foglalkoztatottság gyors növekedésével jelentkező követelményekkel a szociálpolitikában nem sikerült minden tekintetben lépést tartani. Az ebből — mindenekelőtt a kevés bölcsődei helyből — adódó feszültségek enyhítésére 1967. január 1-vel bevezették a gyermekgondozási segélyezés rend. szerét, amely nemzetközi elismerést váltott ki. azóta e rendszert más országok is igyekeznek valamilyen forrná, ban alkalmazni. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevő nők száma a bevezetéstől kezdődően rohamosan emelkedett és a 70-es évek végén számuk elérte a 300 ezret. A nők háromnegyed része igényt tart a segélyre. Ezekben az években a három év alatti gyermekek száma átlagosan mintegy 450 ezer. A bölcsődei helyek száma 50—60 ezer, a gyesen levő anyák több mint 300 ezer kisgyermeket gondoznak. A 20 hetes szülési szabadság ideje alatt mintegy 60 ezer csecsemő mellett marad otthon az édesanyja, a többiekre pedig nagy. mamák, pótmamák vigyáznak. Miután a szülő nők több. sége kereső, a bölcsődéket és a gyermekgondozási segélyt egybeszámítva, a kisgyermekek döntő többségéről társadalmi gondoskodás történik. A gyermekgondozási segély összege nem mindig követte a nominálbérek növekedését, így a gyes reálértéke kismértékben csökkent. Feltételezhető azonban, hogy a VI. ötéves terv időszakában mód nyílik majd a reálérték részleges megóvására. Minderre azért van szükség, hogy a gyes vonzóereje a nők körében ne csökkenjen, azaz ne tolódjon át jelentős igény a bölcsődék felé. A jogszabályok biztosítják, hogy a dolgozó nőt nem érheti hátrány a munkahelyén amiatt, mert meghatározott ideig otthon maradt gyermekével. Ezt a jogszabályt a vál. lalatok általában megtartják. Ennek ellenére mégis van hát. rányos következménye. Természetes dolog, hogy a 3 éves gyesről munkába visszatérő nők szakmai rutinja kisebb, mintha a 3 évet munkahelyén töltötték volna. Szükség van meghatározott időre a beillesz, kedéshez, a munkahelyen történt változások, új technológiák és gyártási módok megismerésére. Ennél is fontosabb azonban, hogy a gyermekgondozással töltött idő egy részét használja fel' általános, vágy a szakmai műveltségének emelésére. Közismert, hogy a gyermek, gondozási segélyt az alacsonyabb keresetű nők veszik igénybe, ez érthető, hiszen a segély fix összegű, tehát független a dolgozó nő korábbi keresetétől. A gyesen levő nők általában a kevésbé képzett keresők közül kerülnek ki. Egyes megyékben és vállalatoknál tanfolyamokat szerveznek, a gyesen levő nőknek segítséget adnak a 8 általános iskolai végzettség megszerzésé, hez. esetleg szakmunkás-képe. sítéshez. Ahhoz azonban, hogy a tanfolyamokon eredményesen tudjanak szerepelni, nem. csak tanácsi és vállalati szervező munkára, hanem családon belüli munkamegosztás és tehervállalás részbeni átformá. lására van szükség. A családtagoknak átmenetileg vállalniuk kell a gyermekekkel való foglalkozást, hogy az anya el tudjon menni a tanfolyamra, az iskolába. A gyermekorvosok szerint a fejlődő kisgyermek számára — különösen 2 éves korig — a legcélszerűbb gondozási forma a gyes. Ha emellett figyelembe vesszük az anyagi kiadásokat (egy bölcsődei hely építési költsége megközelíti a 200 ezer Ft-ot, fenntartása pe. dig a havi 3000 Ft-ot), akkor különösen érthetővé válik a gyes szükségessége és fenntartása. Az állami és szakszervezeti szervek törekednek arra, hogy a bölcsődeépítési program a lehetőségekhez mérten folytatódjék, s minél nagyobb le. gyen annak a lehetősége, hpgy a nők szabadon választhassanak a gyes és a bölcsőde között. Mindemellett a gyest is „karban kell tartani”. A válla, latoknak és munkahelyeknek nem szabad rossz szemmel nézni a gyest igénybe vevőt ki. fejezetten azért, mert a távol- maradás adott esetben növeli a munkaerőgondokat. Mindenki tudja, hogy a gyermekét bölcsődében elhelyező anya a munkahelyéről kénytelen — előzetes ’ bejelentés nélkül — távol maradni, ha gyermekét betegsége miatt a bölcsődében nem fogadják, vagy onnan ha. za kell vinni. Bizonyos fokig ésszerűbb munkaerő-gazdálkodást tesz lehetővé a, munkahelyen ilyen tekintetben a gyes, mivel a szülő nő távolléte sok. kai inkább tervezhető, mint mások esetleges betegsége. (Folytatjuk.) Rózsa József, a MüM szociálpolitikai főosztály vezetője Akit „megmérgezett" a közösség szolgálata Délelőtt műhelykocsival kint járt a munkahelyen és kazánt javított a szikár arcú, közvetlen, barátságkötésre kész .Jeszenszkí Aladár, a Nógrád megyei Állami Épj- tőipari Vállalat gépészeti főüzemének géplakatosa, akit a szakszervezeti tisztségviselők nemrég lezajlott újjá- választásakor ismét egyhangúlag magukénak vallottak csoportjának tagjai, mondván: — Jól képviseli az érdekeinket... — Jól megértem magam munkatársaimmal. közéjük tartozom. De kijövök vezetőimmel is. Két éve vagyok szakszervezeti bizalmi. Ezt megelőzően sokféle közéleti tisztséget töltöttem be, mivel 1945 óta párttag vagyok- Szép ez a munka. Ha nem végezném, az lenne számomra a furcsa. Szeretem munkatársaimat. akkor érzem jól magam, ha valamiben segíthetek nekik. — Akkor is, ha jogtalant kémek? — Erről szó sincs! Csak ami törvényes, jogos és jár nekik. Ha már itt tartunk, szóvá teszem azt, ami nem tetszik nekem. Azt mondják, s ez igaz is, hogy nekünk most sok jogunk van, csak éljünk vele. Nemrég az egyik munkatársamat lakásjuttatásra javasoltam. Ezt felülvizsgálja majd a vállalati bizottság. Amennyiben felelősséggel aláírt javaslatom nem kap szabad utat, azt mondják majd: hát a te jogod csak ennyit ér? Pedig bent a központban bizonyára jól megnézik, hogy a rászorulók közül kinek adjanak elsőbbséget. — Ezenkívül van más, árrá gyakoribb vitát vált ki. — Igen. A prémiumok és a jutalmak odaítélése- Mindenki úgy értékeli magát: én is vagyok olyan, mint a másik társam. Eközben elfeledkezik arról, hogy időnként hagyta, hogy elvegyék előle a munkát, arra meg miért is gondolna, hogy megsértette a munkafegyelmet. Ilyenkor, ha sikerül, meggyőzöm munkatársamat, saját értékelésének egyoldalúságáról, ha pedig ez nem megy, csupán annyit kérek tőle, hogy gondolkodjon. lgy_ cselekszem, mert vallom: szóból értjük meg egymást. Nemrég az egyik dolgozótársam prémiumát pem írtam alá mert nem szakszervezeti tag. Én pedig csak a szervezett dolgozók érdekeit képviselem. Ezt meg is mondtam az illetőnek. Emiatt nehesztelt rám, aztán mégiscsak belátta, hogy nekem van igazam. — Háta mögött mondtak e olyat, amiért megsértődött, vagy ami nagyon rosszul esett? — Hamarjában ilyesmire nem emlékszem. Egyébként sem vagyok sértődékeny. Aki a közösség szolgálatára vállalkozik, annak fel kell készülni sok mindenre. Köztük esetleg rosszindulatú megjegyzésekre is- Ezért mielőtt ezt a megbízatást elvállaltam, e! kellett döntenem: vagy nem csinálom, vagy pedig-vállalom a kellemetlenségeket is. Azért mondtam igent, mert vannak jó segítőtársaim. így Szalai Lajos, Torda József, Ludányi István. Régóta ismerjük egymást, sok nehéz dolgot oldottunk meg együtt. Helyettesemre, Orosházi Bélára is rá lehet bízni mindent ö sem tartja magában véleményét, akár munkatársairól, akár a partner vezetőkről van szó. — Valószínű, öntől vette át ezt a tiszteletreméltó magatartást? — Azt hiszem, erre egy kicsit születni is kell. Szerintem az igazi munkásember, ha volt mondanivalója, állás- foglalása, véleménye, azt sohasem rejtette véka alá. A csoportban vita folyik különböző dolgokról. Amikor szakszervezeti gyűlés van, akkor. meghallgatnak. Ilyenkor aztán nem tudom magamban tartani a szót. Mondom nekik: most mondjátok el, mi nem tetszik nektek és miért, mi fáj, és miért, mi az, amin javítani kellene, ti, hogyan képzelitek el, és mit akartok tenni a megváltoztatásáért. így lenne jó, mert Ali bácsi — így szólítják társai — nincs mindig bent a központi műhelyben, így hát egyes dolgokról csak késve szerezhet tudomást. Most is Bakos Istvánnal együtt a műhelykocsival járják a megyét, sőt, azon túlra is eljutnak. Kedden elmennek Salgótarjánból és csak pénteken jönnek vissza. A beteg gépeket javítják. — Most azonban könnyebb lesz a dolgom, mert a szervezeti változtatás során megszűnt a műhelybizottság, ezzel egyidőben több bizalmit és főbizalmit választott a Határtalan mezőgazdaság Sokat írunk és beszélünk arról, hogyan lehetne hatékonyabban, takarékosabban gazdálkodni az energiával. Van azonban egy különös energia- forrás, a növényzet, amelynek ilyen célú hasznáról kevesebb szó esik. Pedig nagy tartalékok rejlenek ebben a jövő számára, ami két tényezővel is igazolható. Az egyik szerint a tudósok kiszámították, hogy az ország növényzete évente 35 ■ millió tonna elemi szénét köt meg, amely háromszorosa annak, ameny- nyit a hazai kitermelésű energiahordozók tartalmaznak. Másrészt, nem elhanyagolható az sem, hogy a napsugárzás az egyetlen végtelennek tekinthető energiaforrásunk. E megállapítások nem hivatottak többre, mint szerény jelzésre, hogy a növényzetben rejlő megújuló és megújítható potenciális erő hatékonyabb kihasználása egész társadalmunk közös érdeke. Ezáltal mód nyílik a terméshozamok további növeléséhez szükséges feltételek megteremtésének gyorsítására. Az elérhető termésátlagok végső határát ma még nehéz lenne megjövendölni. Szakértők szerint azonban megfelelő vetésszerkezettel a gabonafélék hozamát az elkövetkező húsz évben mintegy másfélszeresére, a lucernáét, napraforgóét többszörösére, de a gyümölcsfélék termését Is duplájára lehetne emelni. Az intenzív gyepterületekről is kétszer annyi szénatermést lehet betakarítani, mint jelenleg. Megyénk mezőgazdasága számára is ezekből a kutatá sokból több tanulságot vonhatunk le. Az egyik legfontosabb, hogy a növénytermelés eredményei kedvezőtlen körülményeink ellenére is tovább fokozhatók az anyagiműszaki háttér fejlesztésével, a korszerű technológiák és a melioráció alkalmazásával. Csökkenthetők azok a korlátozó tényezők, amelyek a termésbiztonság „útjában!’ vannak. A többi között ide tartozik a víz hiánya is. Éppen ezért a lehulló csapadék megőrzésére, tárolására további komplex területrendezési, talajművelési és egyéb meliorációs fejlesztések szükségesek. De a víz káros hatásának csökkentése is feltétele a termés további növelésének. A termőföld védelme, az ésszerű földhasznosítás tervtagság- Míg korábban 60—S3 fő tartozott hozzám, újjáva* lasatásom óta ez lecsökkent 20 főre. Nemcsak nekem, hanem a csoportnak is jobb lesz. Többet tudok velük törődni. A sajátos kötelességüket azonban továbbra is nekik kell elvégezni — hangsúlyozza. Je- szenszki Aladár. A közeljövő feladatait taglalva Aid bácsi a következőket említi még: — Oj üzemvezetőnk, hi- zalmitársaim segítségével együtt szeretné továbbfejleszteni az anyagi ösztönzés jelenlegi módszerét. Megvalósításába eddig már többször belefogtak, de mindannyiszor abbamaradt. Pedig nagy szükség volna rá, hogy mindenki, a nap minden percében érezze: Csak annyit kaphat, amennyit megérdemel. Alá bácsi szava mértékadó volt, lesz a jövőben is, mert megvan hozzá minden erkölcsi alapja. Birtokosa az Építőipar kiváló dolgozója címnek. Ötször tüntették ki a Vállalat kiváló dolgozója címmel. Géplakatosként dolgozik, de ért a mozdony vezetéshez, nem jön zavarba, ha eszterga lvozni kell, s raádásul a hegesztésben is otthonosan mozog. Élénk, gazdag eszmecserénket meg kell szakítaná, mert máshová szólítják- Ahogy elnézem távolodó, szikár alakját, tempós lépteit, úgy erősödik bennem a korábban elmondott egyik gondolata: szép ez a megbízatás. Ha nem csinálnám, talán ez lenne a furcsa. Valóban így van! Akit „megmérgezett” a közösség szolgálata, az ennek rabjává válik. De csak akkor, ha szívből végzi, ~ venesz — szerű megvalósítása, szinte nélkülözhetetlen eleme a további fejlődésnek. A talajvédelmi és meliorációs beruházások hazai anyagok felhasználásával is kivitelezhetek. Igaz, bizonyos sorrendiség a munkák ütemezésében elkerülhetetlen, mivel a rendelkezésre álló források várhatóan nem bővülnek, ugyanakkor a gazdasági hatékonyság alapján relatíve előnyben kell részesíteni a fejlesztések gyorsabb megtérülését. A természeti erőforrások jobb hasznosítása olyan célkitűzés, amely az anyagi és nem anyagi befektetések egész sorát teszi szükségessé. Ebben a folyamatban különösen fontos a vezetés színvonalának javítása, az alkotó, újat akaró, igényes, cselekvésre mindig kész szakgárda tudásának kamatoztatásra, az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Talán ez a legolcsóbb befektetés, ami a legnagyobb haszonnal jár. A vetésszerkezetben egy új növény sikeres kipróbálása, vagy egy új technológia alkalmazása a szó nemes értelmében újításnak nevezhető. De az is, ha alapos, hosszabb távra szóló elemzések alapján a táji adottságoknak megfelelő helyes irányú szakosodás lehetőségeit felismerték, s kiművelték. Nem kell külön bizonygatni, hogy esetenként milyen ellenállás fogad egy- egy új, helyileg ismeretlen módszert, s egyedül csak a gyakorlat igazolhatja a döntés helyességét. A természeti erőforrások jő kihasználását segíti a munka- szervezés. A megye mezőgazdaságának talajadottságai olyanok, hogy az időtényező döntő elem, szinte csak órák állnak rendelkezésre a feladatok optimális elvégzésére. Csorbítja az erőforrásokat az elkésve végzett növényvédelem, az elmulasztott műtrágyázás. Az emberi tényezők mindenütt jelen vannak. A belső gazdasági tartalékok feltárásának nagy lehetősége rejlik a dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerének továbbfejlesztésében. A differenciáltabb ösztönzésben talán nem is a többlet forint lehetősége a fontos, hanem a személyes kötődés hídja, a feladat és az elvárt eredmény között. Érvényesülni a munkán keresztül 'kell, s ezt folyton-foly- vást táplálni, erősíteni szükséges. A természeti erőforrások optimális kihasználásához még hosszú út vezet. Legfontosabb feladat a helyi adottságoknak legjobban megfelelő termelési szerkezet kialakítása. De nem kevésbé szükségesek a korszerű utak, a kiépített villanyhálózat, telefonösszeköttetés, az időszerű munkák tervszerű és költségtakarékos elvégzéséhez szükséges erő- és munka- géppark. A mezőgazdasági termelést elősegítő műszaki és vegyipari háttér fejlesztése, a komplex melioráció mind elengedhetetlen feltételek. Mindezek előterében ott van a szemlélet változtatásának igénye, az önmegújító képesség és készség növelése, a komplexebb gondolkodás fejlesztése. A továbbfejlődés lehetőségei adottak. Vannak előrevivő és korlátozó tényezők. Magasább fejlettségi fokon a termelési színvonalban meglevő indokolt különbségek várhatóan tovább növekednek. Az indokolatlan különbségek csökkentése és megszüntetése azáltal lehetséges, ha számba vesszük azokat a tartalékokat, amelyekkel a jelen eredményei túlszárnyalhatok. Dr. Gyöngyösi István Harmincegy esztendeje dolgozik a Volán 2. számú Vállalatnál Képes! Gyula szerelő, aki jelenleg a salgótarjáni központi telep ipari üzemének csoportvezetője. A tapasztalt szakember ismereteit, tudását mindennapi munkájában kiemelkedően hasznosítja, munkaterületén állandóan törekszik az új, korszerűbb, gazdaságosabb technológiák, megoldások kialakítására. Számos újítási javaslata került bevezetésre, illetve kivitelezésre, melyért Kiváló újító kitüntetésben részesült. Az eltelt három évtized alatt négy alkalommal jutalmazták Kiváló dolgozó címmel. Képesi Gyulát a közelmúltban a „Kiváló munkáért” miniszteri kitüntetésben részesítették. — Bábel-felv, — I NÓGRÁD — 1980. május 31., szombat 3 I t
