Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-05 / 103. szám

t Clszjordániúban folytatódott a tiltakozás amiatt, hogy az Izraeli hatóságok törvénytele- ndl Libanonba száműztek töb b palesztin vezetőt. Képünkön három kiutasított személyiség (jobbról balra) Fahd Kavaszma hebronl. Mohamed Mllhem halhuli polgármester és Tami- ni hebronl kádi sajtóértekezleten számol be deportálásáról. Választás előtti kampány Tüntetések Olaszországban Simó Endre. az MTI tudó­sítója jelenti: Olaszországban vasárnap elkezdődött a június 8-ra ki­irt tartományi választást meg­előző kampány. A római sportpalotában 10 000 ember előtt elhangzott beszédében Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára élesen bírálta a keresztény­demokrata párt kommunista- ellenes kirohanásait, és azt. hogy támogatja ctzj amerikai kormány katonai akcióját Irán ellen. ..A kereszténydemokra­ták akkor sürgetik szövetsé­gük szorosabbra fűzését az Egyesült Államokkal, amikor az a háború szélére sodorja a világot” — jelentette ki. A Cossiga-kormányról szól­va. kétségbe vonta, hogy a kabinetnek egyáltalán' volna valamiféle programja. Külö­nösen gazdasági és szociálpo­litikai szempontból kifogásol­ta a hárompárti koalíció el­képzeléseit. A főtitkár kínai látogatásá­nak tapasztalatairól elisme­réssel beszélt, de nem rejtet­te véka alá. hogy fontos nem­zetközi kérdésekben nem ér­tettek egyet. Ezzel együtt „történelmi fontosságot" tu­lajdonított látogatásának és „példamutatónak” nevezte a pártközi kapcsolatok alakftá- sa terén. Két túszt elengedtek Szombat este szabadon en. gedték két túszukat azok a fegyveresek, akik szerda óta megszállásuk alatt tartják Irán londoni nagykövetségét. Először egy terhes iráni nő hagyhatta el az épületet, majd nem sokkal később, egy pa­kisztáni férfi, aki nem tarto­zik a követség személyzeté­hez. Mindketten egészségesek, kihallgatásuk megkezdődött. A két túsz elengedésével egyidőben a fegyveresek kö. vetelték, hogy a brit kor­mány a ..foglyok ’ biztonsága, s az akció békés befejezése érdekében” kezdjen tárgyalá­sokat velük — arab nagykő- vetek -és a Vöröskereszt köz­vetítésével. Azzal fenyegetőz- tek, hogy minden foglyuk élete „veszélybe kerül", ha a rendőrök megpróbálják ki­játszani őket. Egyúttal „bo­csánatot kértek az angol kor­mánytól és néptől az általuk okozott kényelmetlenségért" — hangoztatva, hogy akció, jukkái az „iráni arabok el­nyomáséra , kívánták csupán felhívni a figyelmet”. Figyelemreméltó, hogy a fegyveresek nem újították fel korábbi követelésüket, s nem tettek említést a Khuzisztán- ban bebörtönzött arabokról, akiknek szabadon bocsátását korábban a túszügy rendezé­sének feltételéül szabták. A Scotland Yard abban bízik, hogy a túszszedők már csak szabad elvonulásuk biztosítá­sát várják. Ismeretes, hogy iráni részről elutasították a fegyveresek követeléseit. (MTI) Belgiumban Több órás tüntetőmenettel, ezt követően nagygyűlésen tiltakoztak vasárnap a bel­giumi Limburg tartomány­ban a NATO rakétaterve el­len. Mint ismeretes, a NATO a múlt év decemberében ho­zott döntést a közép-hatótá­volságú rakétafegyverek gyár­tásáról és nyugat-európai or­szágokban történő elhelyezé­séről. A holland határ közelében levő Overpelt kisvárosban több tízezer ember, munká­sok, alkalmazottak és fiata­lok gyűltek össze az atom­fegyverek elleni mozgalom flamand bizottságának felhí­vására, hogy itt tiltakozzanak a veszélyes NATO-terv ellen, A kisváros közelében levő Kleine Broge belga katonai támaszpontot Jelölte ki a Pen­tagon a számyasrakéták el­helyezésére. A nagygyűlésen több belga párt- és tömegszervezet kép­viselője szólalt fel. Beszédet mondott Louis Van Geyt, a Belga Kommunista Párt el­nöke is. A felszólalók nyoma­tékosan követelték, hogy a leendő belga kormány, amely­nek megalakításáról Brüsszel­ben még folynak az egyeztető tárgyalások a pártok között, vegye majd fel programjába a NATO-döntés megvalósítá­sának ügyében bejelentett fél­éves haladék meghosszabbí­tását két évre. A nagygyűlés résztvevői azonnali tárgyalásokat köve- teltek a nukleáris rakétafegy­verek leépítéséről és szót emeltek egy össz-európai le­szerelési értekezlet összehívá­sa mellett. Az új belga kor­mánytól építő hozzájárulást várnak az enyhülés előmoz­dítására. (MTI) Arafat tiltakozása Böcx Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: Jasszer Arafat, a Palesztinul Felszabadítás! Szervezet el­nöke kuvaiti nyilatkozatába élesen elítélte a 3 ciszjordá- niai palesztin vezető kitolon­colását, és közölte, hogy a PFSZ a Biztonsági Tanács sürgős összehívását kéri a nemzetközi előírásokat és az emberi jogokat egyaránt sér­tő izraeli intézkedés megvizs­gálása végett. A ciszjordánial és a kelet-jeruzsáleml üzletek vasárnap zárva maradtak és több városban diáktüntetések zajlottak le. Az izraeli megszálló csapa­tok Hebront teljesen elzárták a külvilágtól, és egész Cisz* jordániában nagy erőket moz­gósítottak a tiltakozó tünteté­sek megakadályozására, En­nek ellenére sok kisebb meg­mozdulásról, összetűzésről szá­molt be a Jeruzsálem! rádió. Arab száműzöttek sajtóértekezlete Az izraeli megszálló ható­ságok által törvénytelenül Li­banonba száműzött három pa­lesztin személyiség, Fahd Ka- vaszma, hebronl és Mohamed Mllhem halhuli polgármester, valamint Bajjud Al-Taminl hebroni kádi szombaton Bej­rútban sajtóértekezleten szá­molt be kiűzetésük körülmé­nyeiről. Elmondták, hogy szombatra virradó éjjel a megszálló ha­tóságok letartóztatták és heli­kopterbe tuszkolták, majd az­zal, hogy Weizman hadügy­miniszterhez mennek, Liba­nonba szállították őket. Az izraeli kormány Indoklása szerint a három palesztin ve­zető „magatartásával hozzájá­rult” ahhoz a feszült helyzet­hez, amely azután a hebroni zsidó telepesek elleni merény­letbe torkollott. Mohamed Mllhem cáfolta azt a Tel Aviv-1 állítást, amely szerint a települések létesítését Izrael biztonsága követelné meg és rámutatott arra, hogy a területrablás a cionista vezetők politikájából következik. Fahd Kavaszma leszögezte: az elűzött paleszti­nok „békésen, vagy erőszak­kal, de visszatérnek hazájuk­ba”. A PFSZ szombaton felszó­lította a megszállt területek lakóit: fokozzák harcukat a megszállók ellen. A szervezet bejrúti szóvivője általános sztrájkra hívta föl a meg- 1 szállt területeken kívül élő palesztinokat, hogy Ily módon támogassák ciszjordániai és gázai honfitársaik harcát. A szóvivő ugyanakkor bejelen­tette, hogy a PFSZ kérni fog­ja a Biztonsági Tanácsot: fog­laljon állást a legutóbbi ese­ményekkel kapcsolatban. Clszjordániában közben is­meretessé vált, hogy az iz­raeli hatóságok két másik arab polgármestert, a nablusi Bassam Sakaat és a ramal- lahi Karlm Khalafot is de­portálással fenyegették meg, amennyiben csatlakoznak a lakosság tiltakozó akcióihoz. (MTI) Meghalt Tito elitSk i i A Tanjug gyorshírben kö­zölte a .IKSZ Központi Bi­zottságának, valamint a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségének je­lentését arról, hogy Joszlp Broz Tito köztársasági elnök vasár­nap elhunyt. Joszlp Broz —, aki később vette fel a Tito nevet —* 1802. május 25-én született a horvátországi Kumrovec fa-r luban, szegényparaszti családban. Elemi iskoláit szülőhelyén végezte. 1907-től 1910-ig Sisakon lakatosmesterséget tanult. 1910-ben a horvátországi és szlavóniai szociáldemokrata párt tagja lett. 1911-től három éven át előbb Zágrábban, majd Csehország, Ausztria—Magyarország és Németország nagy gépgyáraiban dolgozott, s került kapcsolatba a mun­kásság harcával. Az első világháború kitörése után háború­ellenes propaganda terjesztése miatt letartóztatták és be­börtönözték. Szabadulását követően az orosz frontra került, ahol megsebesült és orosz fogságba esett. 1917-ben megszö­kött a fogolytáborból és bekapcsolódott az 1917 Júliusi pé- tervári munkásmegmozdulásokba. Később az omszki inter­nacionalisták soraiban fegyverrel harcolt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért. 1920-ban hazatért és Zágrábban belépett a Jugoszláv Kommunista Pártba. 1927-től a fémmunkás szakszervezet zágrábi területi bizottságának titkáraként tevékenykedeti. Forradalmi nézetei és tevékenysége miatt többször elbocsá­tották, le is tartóztatták és börtönbüntetésre ítélték. 1928- ban kommunista propaganda vádjával ötévi szigorított bör­tönt szabak ki rá. Kiszabadulása után fölvette a Tito ne­vet és illegalitásba vonult. A Jugoszláv Kommunista Párt horvátországi területi bizottságának tagjaként részt vett a JKP Központi Bizottságának munkájában; 1934-ben bevá­lasztották a párt politikai bizottságába. A jugoszláv küldöttség tagjaként 1935-ben Moszkvában részt vett a Komintern VII. kongresszusán, s tagja lett a Komintern balkáni titkárságának. Egy évvel később a JKP Központi Bizottsága szervező titkárává választották, s pártja döntésére hazatért Moszkvából, 1937-ben megválasztották a Jugoszláv Kommunista Párt főtitkárává. Vezetése alatt, 1941. július 4-én fogadta el a párt azt a határozatot, hogy a megszállók és a hazaárulók ellen fegyveres harcot kell kezdeni. A második világháború idején Tito a jugoszláv népfel­szabadító hadsereg és a partizánalakulatok főparancsnoka. Ebben a tisztségében elévülhetetlen érdemeket szerzett Ju­goszlávia népeinek a fasiszta megszállók ellen vívott önfel­áldozó harcában, az ország felszabadításában, majd később — a felszabadító harc eredményeire támaszkodva — a gok nemzetiségű szocialista állam megteremtésében. Miként a fegyveres harcban, a háború utáni időszak szocialista építómunkájéban is kiemelkedő szerepet játszott. 1953-ig a kormány elnöke és honvédelmi minisztere, 19flfl-ig pedig a JKP, illetve a JKSZ Központi Bizottságának főtit­kára. 1960-ban a KB elnökévé, az 1069. évi IX. kongresszu­son pedig a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöké­vé választották meg. 1945-től betöltötte a fegyveres erők főparancsnokának, 1953-tól pedig Jugoszlávia államelnöké­nek (körtársasági elnökének) a tisztségét; utóbbi posztra öt alkalommal újraválasztották. 1974-ben Tito Jugoszlávia örökös elnöke lett. Joszlp Broz Tito fáradhatatlan tevékenységét több ma­gas kitüntetés is méltányolta: legutóbb 1977-ben nyolcvan- ötödik születésnapja alkalmából tüntették ki hazájában a Nép Hőse Érdemrenddel. Ugyanebből az alkalomból a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa az Októberi Forradalom Érdem­rendet adományozta Tito elnöknek, a Szovjetunió nagy ba­rátjának, a kimagasló Internacionalistának. Tito egész életét a munkásmozgalom, a proletárforra­dalom eszméinek szolgálata töltötte be, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségeként írta be nevét korszakunk történetébe. Az antiimperialísta harc élvonalában küzdve, az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik megalapítójaként és vezéregyénisége­ként, óriási nemzetközi tekintélyét mindenkor a békés egy­más mellett élés alapelveinek érvényesítéséért vetette latba. Azt vallotta, hogy Jugoszláviának szocialista úton, sok nem­zetiségű egységes államként kell előrehaladnia, nemzetközi­leg az el nem kötelezett országok mozgalmának tagjaként, s hogy fejlesztenie kell a párt- ,és államközi kapcsolatokat a szocialista országokkal. (MTI) Vance nyilatkozata íexasi előválasztás Carter volt a befutó Afganisztán ellen Cl A felforgató akció Vance. volt amerikai kül­ügyminiszter megerősítette, hogy ellenezte az iráni kom­mandóakciót és alig leplezett támadást intézett Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó ellen. A The Observer című lon­doni hetilap vasárnapi számában közölt nyilatkozatá­ban Vance hangsúlyozta, hogy a katonai erő alkalmazása nem segíti, hanem éppenség­gel megnehezíti az Iránban fogva tartott túszok kiszabadí­tását. A volt külügyminiszter Brzezinskit nevének említése nélkül bírálta. Kijelentette, hogy külpolitikai kérdések­ben csak az elnöknek és a külügyminiszternek lenne sza­bad nyilvános állásfoglalást tenni, mert ellenkező esetben zavarosnak tűnik az amerikai politika. A nemzetbiztonsági főtanácsadónak Vance szerint nem az a feladata, hogy ki­alakítsa és nyilvánosan kép­viselje az amerikai külpoliti­kát, hanem csak az. hogy egyeztesse az álláspontokat és bizalmas tanácsokkal lássa el az elnököt. A volt amerikai külügymi­niszter ezúttal is állást fog­lalt a SALT—II szerződés ra­tifikálása mellett. Hangsú­lyozta, hogy a szerződés sze­nátusi ratifikálása — a Szov­jetunió afganisztáni fellépése ellenére — ,.a mi nemzeti ér­dekünk, szövetségeseink érde­ke éppúgy, mint ahogyan a i Szovjetuniónak is érdeke”. * Vance úgy vélekedett, hogy a Szovjetunió „végül is kivo­nul” Afganisztánból, de „ez nem várható a közeli jövő­ben”. Ezzel kapcsolatban sür­gette, hogy valamennyi nyu­gat-európai ország bojkottál­ja a moszkvai olimpiát. (MTI) Carter elnök nagy arányú győzelmet aratott Edward Kennedy szenátor felett Te­xasban a demokrata párt elő­választásán, míg a republiká­nusoknál némi meglepetésre szoros eredmény várható. A vasárnap reggelig befu­tott részeredmények szerint Carter a demokrata szavaza. tok több mint kétharmadát kapta. Ez az arány várhatóan nem módosul lényegesen a szavazatszámlálás befejezésé­ig­Carter nagy arányú győzel­me nem számít meglepetés­nek, mert már a négy évvel ezelőtti elnökválasztási kam­pányban is nagyon jól szere­pelt Texasban. Kennedy vá­lasztási kampányának irányí­tói számítottak a vereségre és a szavazás előtt közölték, hogy a 152 texasi küldött egyharmadának támogatását próbálják megszerezni. A republikánusoknál a sza­vazatok kétharmadának Ösz- szeszámlálása után Ronald Reagan volt californiai kor. mányzó elhanyagolható előnyt szerzett George Bush egykori CIA-igazgatóval szemben. A korábbi részeredmények alap­ján még Bush győzelmét le­hetett várni, most viszont egé­szen a végeredmény közzété­teléig nyílt marad a verseny. Bush jó szereplése azonban mindenképpen meglepetés. Reagan a négy évvel ezelőtti kampányban Texasban győ­zött Ford elnök ellen és ezért most is esélyesnek tartották. A volt kormányzó annyira biztos volt nagy arányú győ­zelmében, hogy a szavazás előtt a verseny feladására szólította fel Busht, aki azon­ban közölte, hogy a kampány végéig folytatja a harcot a republikánus elnökjelöltsí gért. (MTI) A Bakhtar afgán hírügy­nökség szombaton nyilatkoza­tot tett közzé amerikai dip­lomaták Afganisztán elleni tevékenységéről. Az afgán hatóságok által folytatott vizsgálat fényt derített arra, hogy a Cl A Pakisztánban dolgozó ügynökei magas rangú pakisztáni politikusokkal együttműködve szervezik és irányítják az Afganisztán el. j leni ellenforradalmi és felfor­gató akciókat Az afgán kormány meg­bízható adatokkal rendelke- J zik arról, hogy ezeknek az l akcióknak egyik kulcsfigurá­ja Robert Lessard, amerikai diplomata, akit 1974-ben uta­sítottak ki Afganisztánból. A CIA Afganisztán elleni tevé­kenysége különösen az ápri­lisi forradalom győzelme után I vált aktívvá. Pakisztánban öt I amerikai CIA-ügynök műkö­dik együtt a CIA-val régóta kapcsolatban álló Agha Satu­val, a pakisztáni elnök ta­nácsadójával és Navaz Sah­hal, a pakisztáni külügymi­nisztérium titkárával. A CIA pakisztáni csoportjának veze­tője, John Reagan, 1979 augusztusában dolgozta ki a pakisztáni hírszerző hivatal vezetőivel a pakisztáni és amerikai titkosszolgálatok kö­zös Afganisztán elleni tevé­kenységének programját. Reagan és Lessard több­ször találkoztak azokkal a magas rangú pakisztáni tábor­nokokkal, akiket később az Afganisztánnal határos kör­zetek katonai parancsnokai­nak neveztek ki. A két ame­rikai Hasid Hamid pakisztáni tájékoztatási és rádióügyi mi. niszterrel az Afganisztán el­leni r' pagandalépésekel egyeztette. 2 NOORAD - 1980. május 5., hétfő

Next

/
Thumbnails
Contents