Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)
1980-05-05 / 103. szám
t Clszjordániúban folytatódott a tiltakozás amiatt, hogy az Izraeli hatóságok törvénytele- ndl Libanonba száműztek töb b palesztin vezetőt. Képünkön három kiutasított személyiség (jobbról balra) Fahd Kavaszma hebronl. Mohamed Mllhem halhuli polgármester és Tami- ni hebronl kádi sajtóértekezleten számol be deportálásáról. Választás előtti kampány Tüntetések Olaszországban Simó Endre. az MTI tudósítója jelenti: Olaszországban vasárnap elkezdődött a június 8-ra kiirt tartományi választást megelőző kampány. A római sportpalotában 10 000 ember előtt elhangzott beszédében Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára élesen bírálta a kereszténydemokrata párt kommunista- ellenes kirohanásait, és azt. hogy támogatja ctzj amerikai kormány katonai akcióját Irán ellen. ..A kereszténydemokraták akkor sürgetik szövetségük szorosabbra fűzését az Egyesült Államokkal, amikor az a háború szélére sodorja a világot” — jelentette ki. A Cossiga-kormányról szólva. kétségbe vonta, hogy a kabinetnek egyáltalán' volna valamiféle programja. Különösen gazdasági és szociálpolitikai szempontból kifogásolta a hárompárti koalíció elképzeléseit. A főtitkár kínai látogatásának tapasztalatairól elismeréssel beszélt, de nem rejtette véka alá. hogy fontos nemzetközi kérdésekben nem értettek egyet. Ezzel együtt „történelmi fontosságot" tulajdonított látogatásának és „példamutatónak” nevezte a pártközi kapcsolatok alakftá- sa terén. Két túszt elengedtek Szombat este szabadon en. gedték két túszukat azok a fegyveresek, akik szerda óta megszállásuk alatt tartják Irán londoni nagykövetségét. Először egy terhes iráni nő hagyhatta el az épületet, majd nem sokkal később, egy pakisztáni férfi, aki nem tartozik a követség személyzetéhez. Mindketten egészségesek, kihallgatásuk megkezdődött. A két túsz elengedésével egyidőben a fegyveresek kö. vetelték, hogy a brit kormány a ..foglyok ’ biztonsága, s az akció békés befejezése érdekében” kezdjen tárgyalásokat velük — arab nagykő- vetek -és a Vöröskereszt közvetítésével. Azzal fenyegetőz- tek, hogy minden foglyuk élete „veszélybe kerül", ha a rendőrök megpróbálják kijátszani őket. Egyúttal „bocsánatot kértek az angol kormánytól és néptől az általuk okozott kényelmetlenségért" — hangoztatva, hogy akció, jukkái az „iráni arabok elnyomáséra , kívánták csupán felhívni a figyelmet”. Figyelemreméltó, hogy a fegyveresek nem újították fel korábbi követelésüket, s nem tettek említést a Khuzisztán- ban bebörtönzött arabokról, akiknek szabadon bocsátását korábban a túszügy rendezésének feltételéül szabták. A Scotland Yard abban bízik, hogy a túszszedők már csak szabad elvonulásuk biztosítását várják. Ismeretes, hogy iráni részről elutasították a fegyveresek követeléseit. (MTI) Belgiumban Több órás tüntetőmenettel, ezt követően nagygyűlésen tiltakoztak vasárnap a belgiumi Limburg tartományban a NATO rakétaterve ellen. Mint ismeretes, a NATO a múlt év decemberében hozott döntést a közép-hatótávolságú rakétafegyverek gyártásáról és nyugat-európai országokban történő elhelyezéséről. A holland határ közelében levő Overpelt kisvárosban több tízezer ember, munkások, alkalmazottak és fiatalok gyűltek össze az atomfegyverek elleni mozgalom flamand bizottságának felhívására, hogy itt tiltakozzanak a veszélyes NATO-terv ellen, A kisváros közelében levő Kleine Broge belga katonai támaszpontot Jelölte ki a Pentagon a számyasrakéták elhelyezésére. A nagygyűlésen több belga párt- és tömegszervezet képviselője szólalt fel. Beszédet mondott Louis Van Geyt, a Belga Kommunista Párt elnöke is. A felszólalók nyomatékosan követelték, hogy a leendő belga kormány, amelynek megalakításáról Brüsszelben még folynak az egyeztető tárgyalások a pártok között, vegye majd fel programjába a NATO-döntés megvalósításának ügyében bejelentett féléves haladék meghosszabbítását két évre. A nagygyűlés résztvevői azonnali tárgyalásokat köve- teltek a nukleáris rakétafegyverek leépítéséről és szót emeltek egy össz-európai leszerelési értekezlet összehívása mellett. Az új belga kormánytól építő hozzájárulást várnak az enyhülés előmozdítására. (MTI) Arafat tiltakozása Böcx Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Jasszer Arafat, a Palesztinul Felszabadítás! Szervezet elnöke kuvaiti nyilatkozatába élesen elítélte a 3 ciszjordá- niai palesztin vezető kitoloncolását, és közölte, hogy a PFSZ a Biztonsági Tanács sürgős összehívását kéri a nemzetközi előírásokat és az emberi jogokat egyaránt sértő izraeli intézkedés megvizsgálása végett. A ciszjordánial és a kelet-jeruzsáleml üzletek vasárnap zárva maradtak és több városban diáktüntetések zajlottak le. Az izraeli megszálló csapatok Hebront teljesen elzárták a külvilágtól, és egész Cisz* jordániában nagy erőket mozgósítottak a tiltakozó tüntetések megakadályozására, Ennek ellenére sok kisebb megmozdulásról, összetűzésről számolt be a Jeruzsálem! rádió. Arab száműzöttek sajtóértekezlete Az izraeli megszálló hatóságok által törvénytelenül Libanonba száműzött három palesztin személyiség, Fahd Ka- vaszma, hebronl és Mohamed Mllhem halhuli polgármester, valamint Bajjud Al-Taminl hebroni kádi szombaton Bejrútban sajtóértekezleten számolt be kiűzetésük körülményeiről. Elmondták, hogy szombatra virradó éjjel a megszálló hatóságok letartóztatták és helikopterbe tuszkolták, majd azzal, hogy Weizman hadügyminiszterhez mennek, Libanonba szállították őket. Az izraeli kormány Indoklása szerint a három palesztin vezető „magatartásával hozzájárult” ahhoz a feszült helyzethez, amely azután a hebroni zsidó telepesek elleni merényletbe torkollott. Mohamed Mllhem cáfolta azt a Tel Aviv-1 állítást, amely szerint a települések létesítését Izrael biztonsága követelné meg és rámutatott arra, hogy a területrablás a cionista vezetők politikájából következik. Fahd Kavaszma leszögezte: az elűzött palesztinok „békésen, vagy erőszakkal, de visszatérnek hazájukba”. A PFSZ szombaton felszólította a megszállt területek lakóit: fokozzák harcukat a megszállók ellen. A szervezet bejrúti szóvivője általános sztrájkra hívta föl a meg- 1 szállt területeken kívül élő palesztinokat, hogy Ily módon támogassák ciszjordániai és gázai honfitársaik harcát. A szóvivő ugyanakkor bejelentette, hogy a PFSZ kérni fogja a Biztonsági Tanácsot: foglaljon állást a legutóbbi eseményekkel kapcsolatban. Clszjordániában közben ismeretessé vált, hogy az izraeli hatóságok két másik arab polgármestert, a nablusi Bassam Sakaat és a ramal- lahi Karlm Khalafot is deportálással fenyegették meg, amennyiben csatlakoznak a lakosság tiltakozó akcióihoz. (MTI) Meghalt Tito elitSk i i A Tanjug gyorshírben közölte a .IKSZ Központi Bizottságának, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségének jelentését arról, hogy Joszlp Broz Tito köztársasági elnök vasárnap elhunyt. Joszlp Broz —, aki később vette fel a Tito nevet —* 1802. május 25-én született a horvátországi Kumrovec fa-r luban, szegényparaszti családban. Elemi iskoláit szülőhelyén végezte. 1907-től 1910-ig Sisakon lakatosmesterséget tanult. 1910-ben a horvátországi és szlavóniai szociáldemokrata párt tagja lett. 1911-től három éven át előbb Zágrábban, majd Csehország, Ausztria—Magyarország és Németország nagy gépgyáraiban dolgozott, s került kapcsolatba a munkásság harcával. Az első világháború kitörése után háborúellenes propaganda terjesztése miatt letartóztatták és bebörtönözték. Szabadulását követően az orosz frontra került, ahol megsebesült és orosz fogságba esett. 1917-ben megszökött a fogolytáborból és bekapcsolódott az 1917 Júliusi pé- tervári munkásmegmozdulásokba. Később az omszki internacionalisták soraiban fegyverrel harcolt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért. 1920-ban hazatért és Zágrábban belépett a Jugoszláv Kommunista Pártba. 1927-től a fémmunkás szakszervezet zágrábi területi bizottságának titkáraként tevékenykedeti. Forradalmi nézetei és tevékenysége miatt többször elbocsátották, le is tartóztatták és börtönbüntetésre ítélték. 1928- ban kommunista propaganda vádjával ötévi szigorított börtönt szabak ki rá. Kiszabadulása után fölvette a Tito nevet és illegalitásba vonult. A Jugoszláv Kommunista Párt horvátországi területi bizottságának tagjaként részt vett a JKP Központi Bizottságának munkájában; 1934-ben beválasztották a párt politikai bizottságába. A jugoszláv küldöttség tagjaként 1935-ben Moszkvában részt vett a Komintern VII. kongresszusán, s tagja lett a Komintern balkáni titkárságának. Egy évvel később a JKP Központi Bizottsága szervező titkárává választották, s pártja döntésére hazatért Moszkvából, 1937-ben megválasztották a Jugoszláv Kommunista Párt főtitkárává. Vezetése alatt, 1941. július 4-én fogadta el a párt azt a határozatot, hogy a megszállók és a hazaárulók ellen fegyveres harcot kell kezdeni. A második világháború idején Tito a jugoszláv népfelszabadító hadsereg és a partizánalakulatok főparancsnoka. Ebben a tisztségében elévülhetetlen érdemeket szerzett Jugoszlávia népeinek a fasiszta megszállók ellen vívott önfeláldozó harcában, az ország felszabadításában, majd később — a felszabadító harc eredményeire támaszkodva — a gok nemzetiségű szocialista állam megteremtésében. Miként a fegyveres harcban, a háború utáni időszak szocialista építómunkájéban is kiemelkedő szerepet játszott. 1953-ig a kormány elnöke és honvédelmi minisztere, 19flfl-ig pedig a JKP, illetve a JKSZ Központi Bizottságának főtitkára. 1960-ban a KB elnökévé, az 1069. évi IX. kongresszuson pedig a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnökévé választották meg. 1945-től betöltötte a fegyveres erők főparancsnokának, 1953-tól pedig Jugoszlávia államelnökének (körtársasági elnökének) a tisztségét; utóbbi posztra öt alkalommal újraválasztották. 1974-ben Tito Jugoszlávia örökös elnöke lett. Joszlp Broz Tito fáradhatatlan tevékenységét több magas kitüntetés is méltányolta: legutóbb 1977-ben nyolcvan- ötödik születésnapja alkalmából tüntették ki hazájában a Nép Hőse Érdemrenddel. Ugyanebből az alkalomból a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa az Októberi Forradalom Érdemrendet adományozta Tito elnöknek, a Szovjetunió nagy barátjának, a kimagasló Internacionalistának. Tito egész életét a munkásmozgalom, a proletárforradalom eszméinek szolgálata töltötte be, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségeként írta be nevét korszakunk történetébe. Az antiimperialísta harc élvonalában küzdve, az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik megalapítójaként és vezéregyéniségeként, óriási nemzetközi tekintélyét mindenkor a békés egymás mellett élés alapelveinek érvényesítéséért vetette latba. Azt vallotta, hogy Jugoszláviának szocialista úton, sok nemzetiségű egységes államként kell előrehaladnia, nemzetközileg az el nem kötelezett országok mozgalmának tagjaként, s hogy fejlesztenie kell a párt- ,és államközi kapcsolatokat a szocialista országokkal. (MTI) Vance nyilatkozata íexasi előválasztás Carter volt a befutó Afganisztán ellen Cl A felforgató akció Vance. volt amerikai külügyminiszter megerősítette, hogy ellenezte az iráni kommandóakciót és alig leplezett támadást intézett Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó ellen. A The Observer című londoni hetilap vasárnapi számában közölt nyilatkozatában Vance hangsúlyozta, hogy a katonai erő alkalmazása nem segíti, hanem éppenséggel megnehezíti az Iránban fogva tartott túszok kiszabadítását. A volt külügyminiszter Brzezinskit nevének említése nélkül bírálta. Kijelentette, hogy külpolitikai kérdésekben csak az elnöknek és a külügyminiszternek lenne szabad nyilvános állásfoglalást tenni, mert ellenkező esetben zavarosnak tűnik az amerikai politika. A nemzetbiztonsági főtanácsadónak Vance szerint nem az a feladata, hogy kialakítsa és nyilvánosan képviselje az amerikai külpolitikát, hanem csak az. hogy egyeztesse az álláspontokat és bizalmas tanácsokkal lássa el az elnököt. A volt amerikai külügyminiszter ezúttal is állást foglalt a SALT—II szerződés ratifikálása mellett. Hangsúlyozta, hogy a szerződés szenátusi ratifikálása — a Szovjetunió afganisztáni fellépése ellenére — ,.a mi nemzeti érdekünk, szövetségeseink érdeke éppúgy, mint ahogyan a i Szovjetuniónak is érdeke”. * Vance úgy vélekedett, hogy a Szovjetunió „végül is kivonul” Afganisztánból, de „ez nem várható a közeli jövőben”. Ezzel kapcsolatban sürgette, hogy valamennyi nyugat-európai ország bojkottálja a moszkvai olimpiát. (MTI) Carter elnök nagy arányú győzelmet aratott Edward Kennedy szenátor felett Texasban a demokrata párt előválasztásán, míg a republikánusoknál némi meglepetésre szoros eredmény várható. A vasárnap reggelig befutott részeredmények szerint Carter a demokrata szavaza. tok több mint kétharmadát kapta. Ez az arány várhatóan nem módosul lényegesen a szavazatszámlálás befejezéséigCarter nagy arányú győzelme nem számít meglepetésnek, mert már a négy évvel ezelőtti elnökválasztási kampányban is nagyon jól szerepelt Texasban. Kennedy választási kampányának irányítói számítottak a vereségre és a szavazás előtt közölték, hogy a 152 texasi küldött egyharmadának támogatását próbálják megszerezni. A republikánusoknál a szavazatok kétharmadának Ösz- szeszámlálása után Ronald Reagan volt californiai kor. mányzó elhanyagolható előnyt szerzett George Bush egykori CIA-igazgatóval szemben. A korábbi részeredmények alapján még Bush győzelmét lehetett várni, most viszont egészen a végeredmény közzétételéig nyílt marad a verseny. Bush jó szereplése azonban mindenképpen meglepetés. Reagan a négy évvel ezelőtti kampányban Texasban győzött Ford elnök ellen és ezért most is esélyesnek tartották. A volt kormányzó annyira biztos volt nagy arányú győzelmében, hogy a szavazás előtt a verseny feladására szólította fel Busht, aki azonban közölte, hogy a kampány végéig folytatja a harcot a republikánus elnökjelöltsí gért. (MTI) A Bakhtar afgán hírügynökség szombaton nyilatkozatot tett közzé amerikai diplomaták Afganisztán elleni tevékenységéről. Az afgán hatóságok által folytatott vizsgálat fényt derített arra, hogy a Cl A Pakisztánban dolgozó ügynökei magas rangú pakisztáni politikusokkal együttműködve szervezik és irányítják az Afganisztán el. j leni ellenforradalmi és felforgató akciókat Az afgán kormány megbízható adatokkal rendelke- J zik arról, hogy ezeknek az l akcióknak egyik kulcsfigurája Robert Lessard, amerikai diplomata, akit 1974-ben utasítottak ki Afganisztánból. A CIA Afganisztán elleni tevékenysége különösen az áprilisi forradalom győzelme után I vált aktívvá. Pakisztánban öt I amerikai CIA-ügynök működik együtt a CIA-val régóta kapcsolatban álló Agha Satuval, a pakisztáni elnök tanácsadójával és Navaz Sahhal, a pakisztáni külügyminisztérium titkárával. A CIA pakisztáni csoportjának vezetője, John Reagan, 1979 augusztusában dolgozta ki a pakisztáni hírszerző hivatal vezetőivel a pakisztáni és amerikai titkosszolgálatok közös Afganisztán elleni tevékenységének programját. Reagan és Lessard többször találkoztak azokkal a magas rangú pakisztáni tábornokokkal, akiket később az Afganisztánnal határos körzetek katonai parancsnokainak neveztek ki. A két amerikai Hasid Hamid pakisztáni tájékoztatási és rádióügyi mi. niszterrel az Afganisztán elleni r' pagandalépésekel egyeztette. 2 NOORAD - 1980. május 5., hétfő
