Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)
1980-05-25 / 121. szám
Épült az ötödik ötéyet tervben A 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet A Nógrádban élők jogos büszkeséggel említhetik, hogy Salgótarjánban épült föl az ország egyik legkorszerűbb ipari szakmunkásképzője, a 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet. A létesítmény tárgyi feltételeit tekintve is eredményesen szolgálja az ipari szakmunkásképzést, a munkásosztály utánpótlásának magas szintű nevelését ezen országrészben. Rendeltetésének 1976-ban adták át, még annak az évnek októberében a tanműhely is működni kezdett. Az alapvető eszközök időben rendelkezésre álltak, az 1976/77-es tanév már az új intézményben indult, kedvező körülmények között. Mint annak idején megírtuk, a létesítmény körülbelül százmillió forintba került, nulót. Eddig 383 tanuló beis- Többi között, rendelkezésre kolázása oldódott meg. Az áll húsz tanterem (ebből négy üzemi igényt túlzottnak tartelőadóterem), egy nagy tor- juk. Kicsit még a régi szemnaterem, könyvtár (11 ezer lélet tükröződik ebben, hogy kötettel, dia- és hanglemez- tudniillik a létszámhiányt ily tárral), konyha, étterem, módon oldják meg. Viszont a klubszobák, orvosi rendelő (a tervszint a reális igényekhez közeljövőben nyitnak egy képest (pótláshoz, iparstrukfogorvosi rendelőt is), nem túra alakulásához stb.), úgy utolsósorban háromszáz személyes kollégium, 120 munkahelyes tanműhely. Az intézetben 170 felnőtt dolgozó solja. Indokoltnak érezzük az oktatáspolitikai határozatnak az általános iskolák tartalmi munkájának erősítését célzó részeit. Ettől döntően függ a szakmunkásképzés színvonala is! Sok esetben ugyanis a hozzánk kerülő gyermekeknek alapkészségeik (matematikából, anyanyelvből) sincsenek érzem, kevés. Azt hiszem meg. „Ráadásul” sok a kényegyébként, hogy a gazdasági szerpályás, ami felveti azt a körülmények, a szabályozók kérdést, vajon jó-e a pályaváltozása stb. arra fogja kész- irányítási, pályaválasztási tevékenykedik, közülük száz tetni mind az üzemeket, mind munka? Sok esetben áz igapedagógus (tanár, szakokta- pedig az intézményt, hogy be- zi pályairányítást „éles helytó). Ebben a tanévben a nap- iskolázási politikájukat felül- zetben” nekünk kell végezni, pali tagozaton mintegy 1150 vizsgálják. Az intézmény' a tanuló itt találkozik azzal, tanuló kezdte meg tanulmá- szakmai struktúrájának foko- hogy az általa ismert lehető- nyait s körülbelül 350 leve- zottar, meg kell egyeznie az ségek bizony korlátozottak, lező szakközépiskolás. Emel- iparstruktúra perspektivikus Itt a szülői szemléletet is for- lett szakmunkásképző tanfo- alakulásával. Ezen túl, tér- málni kell., Általában pálya- lyamokon mintegy százötve- mészetesen, számolni kell nen tanulnak. A nappali ta- még azzal, hogy maradtak az gozatról szólva még megem- iparban hagyományos terüle- lítjük, hogy a tanulók közül tek, technológiák is, amelyre százan végeztek középiskolát, még szintén képezni kell. To- A diákok 16,8 százaléka lány, vábbá számolni kell a kar- 62 százalékuk vidéki, mint- bantartás igényeivel, a szol- egy 110 településről jöttek gáltatási igényekkel (terciér ide tanulni, a fizikai dolgo- szektor), sőt, a mezőgazdaság- zók gyermekeinek aránya 90 ban is bizonyos ipari szakszázalék. összesen 32 szak- mákra. Ezeket az igényeket kötelezettségnek, hogy meg- mában folyik a képzés. A figyelembe véve az optimális felelő színvonalon megoldják szakmacsoportok: kohászat, beiskolázási szint körülbelül a szakmunkás-utánpótlást, gép- és szerelőipar, villamos- 6—700 tanuló lenne. Ez ki- eleget tesznek az itt dolgoés műszeripar, építő- és épí- elégítené az iparmedence igé- zók. Mindenekelőtt a nevelőtőanyagipar, ruhaipar. nyeit. munka színvonalának emela, — Milyen gondokat vet fel kedése következtében az Az imponáló tények soro- . rl/r tanuld ei»vri utóbbi időben az intézet talása helyett megjegyezzük, az lde keru15 tanulók egyré- nulmó : szintje egyenletes, hogy a létesítmény jól funk- szének gyenge tanulmányi sőt bizonyos fokú emelkedést cionál. Az eltelt négy év alatt eredménye? mutat. Országos versenyeken a feltételekben is igen sokat jól helytállnak a tanulók, gazdagodott, amelyből kikeli — Komoly gondjaink van- megtalálják helyüket, beil- emelni az intézet felnőtt dől- nak ezzel. Az általános isko- leszkednek az intézményi és gozóinak és tanulóinak társa- Iákból általában a gyengébb az üzemi kollektívákba Sőt-----Milyen fej- előmenetelő tanulók kerülnek vannak kimagasló eredméid e. Ez a gyenge tanulmányi nyek országos szempontból is. eredmény nem azt jelenti, - Ami az oktatás haté- hogy a tanulók tehetségtele- konysagara is kihatással van, nek. Általában jó manuális a szaktantermek, kabinetek képességük van s nagy többkía!akításóJt említem többek ségükben szeretnek dolgozni, rnénv tehát bár nem gondok kozott - jegyzi meg Horvath viszont a szakképzésből sok Nélkül, valóban 6 — JÓI és irint 37 amit. a 7. álfa- _____ v álasztásunkban nagyon ideális képet próbálunk a gyerekeknek lefesteni. Bizony, ezt közelebb kell vinnünk a valósághoz! A gondok ellenére az intézmény tartalmi munkája fejlődik és eredményeket mondhat magáénak, a dokumentumok szellemében. Azon alapdalmi munkáját, lesztésekről van szó? Most például ezt jelzi egy kellemesen rendezett Alkotó ifjúság kiállítás, amely méltó az „alkotó” szóhoz. Az intéz Vff ...hegy minden tanköteles iskolába járjon" Beszélgetés Polinszky Károly oktatási miniszterrel Hazánkban is törvény kötelezi a szülőket arra, hogy a hatodik évüket betöltő gyerekeiket beírassák iskolába és 16 éves korukig taníttassák. Köztudomású, hogy ezt a törvényt nem mindenki tartja tiszteletben. Napjainkban is akadnak iskolakerülők, felelőtlen szülők sajnálatraméltó gyerekei. Polinszky Károly oktatási miniszter tájékoztatta munkatársunkat többek között arról, hogy a magyar közoktatásügy központi irányító szerve, mit tesz a tankötelezettségi törvény végrehajtásáért? — Tisztázzuk rögtön az elején: nem kizárólag és nem elsősorban az Oktatási Minisztérium feladata a tankötelezettségi törvény megtartása. A minisztérium feladata az irányítás, a szabályozás. Rendeleteket, intézkedéseket ad ki, olyan esetekben is, amikor a feladatokat egymástól eltérő körülmények között kell megvalósítani. Ez például, és sok minden más is, feltételezi, megköveteli az önálló döntéseket, az önálló munkát a különböző hivataloktól, intézményektől. A tanácstörvény életbelépése óta az alsó- és középfokú iskoláknak — az óvodákkal és a gyógypedagógiai intézetekkel együtt — a tanácsok a fenntartói. A tanácsok felelősek városuk, községük egészséges fejlődéséért, a társadalmi élet minden területén, így annak egyik legfontosabb részéért, a kulturális fejlődésért is. Ehhez elválaszthatatlanul hozzátartozik, hogy minden gyerek iskolába járjon, s az alapműveltséget megszerezze. — Az Idei tanévre vonatkozó adatok ösz- szesítéséből mit lehet megállapítani, mit áruinak el a számok a törvény teljesítéséről? — Hazánk különböző területei között eltérőek a számok. Ahogy vannak különbségek az iskolák ellátottságát, az oktatás színvonalát tekintve is. Az 1979/80-as tanév statisztikája szerint a 6—13 éves gyerekek 98,8 százaléka általános iskolás, illetve ebből 2,5 százalék valamilyen gyógypedagógiai intézmény tanulója. Ez országos arány, pontosan megegyezik a tavalyival. Tulajdonképpen elégedettek is lehetnénk vele, világviszonylatban sem rossz eredmény ez. Mégsem vagyunk nyugodtak, a hiányzó 1,8 százalék ugyanis 14 ezer 121 gyerek, akik az idén nem kerültek iskolába. S 39 százalékuk, 5564 gyerek hatéves, tehát tanköteles korba lépett. Az ő indulásuk a műveltség megszerzésére korántsem megnyugtató. — Mi történt az 5564 hatévessel, akik nem kerültek első osztályba? — Nem tudnak az iskolák 1370 gyerekről, 240-et képezhetetlenség miatt nem vettek föl, 3954-nek későbbi iskolakezdést javasoltak. Zömük visszamarad az óvodákban, illetve iskolára előkészítő foglalkozásra jár még egy évig. Többségüket fölzárkóztatják, s egy év múlva jó reményekkel kezdhetik az iskolai tanulást. Nagyon nyugtalanító viszont, hogy csaknem 800 gyerekkel többet mentettek föl az idén az iskolába járás megkezdése alól, mint tavaly. Ezt nem indokolja az sem, hogy a hatévesek létszáma növekedett. Figyelmeztető adat ez a közvélemény, a szülők, a népművelési intézmények, de a szülők munkáltatói számára is. E probléma forrása a szülők magatartásában, életvitelében is keresendő. László igazgató. korszerűen felszerelt időt elvesz az, amit az álta- megyénk kabiné- János iskolai hiányok pótlá- képzésének tekkel rendelkezünk. Megem- sára kell fordítanunk. Ez a P képzés színvonalát is befolyálítem, hogy a Honvédelmi Minisztériummal közösen kialakult egy honvédelmi kabinet és park is. S létrehoztunk egy kültéri pályarendszert társadalmi összefogással, a vasasszakszervezet központi vezetőségének és a KPM közúti igazgatóságának jelentős támogatásával. A tanműhelyben igen korszerű mechanikai mérőszoba alakult ki. Ugyancsak korszerű villamos mérőterem van az iskolában, hogy csak néhány fontos fejlesztésünket említsem. A teljesebb képhez tartozik a képzés üzemi feltételeinek fejlesztése is. Bár nem mindenütt, de az üzemek többségében jelentős volt a képzés feltételeinek fejlődése. Jelenleg épül az ÉMÁSZ-nál egy tanműhely. A közeljövőben indul a Volánnál szintén új tanműhely építése, ez 17 milliós beruházás lesz. Felépült a Salgótarjáni Ruhagyár tanműhelye. Korszerűsödtek a feltételek a bányagépgyárban és az öblösüveggyárban stb. Tehát az üzemek anyagilag is sokat tesztek a képzés korszerűsítéséért Néhány szót a beiskolázástól. — Erre a tanévre 1047 fiatalt igényeltek a vállalatok — rr !a Horváth László. — Tt ■.' ■zinten az 1980/81-es n- évre beiskolázhatunk 457 ta— Nyilván szülők felelőtlensége az oka annak is, hogy 1370 gyerek „elveszett”. Hofellegvára [ gyan lehetséges ez, egyáltalán honnan ismelrmnwlroi'i . « j. n retes ez az adat? — A népesség mozgása miatt lehetséges, T. E. s azért, mert sokan a kötelező bejelentést is ipari szakmunkáselmulasztják, amikor egyik helységből a másikba költöznek. Az adatokról mi onnan tudunk, hogy a hat évvel korábbi születések számát összevetjük az abban az évben beiratkozottak számával. Tudjuk tehát, hány gyerek hiányzik. De nem tudjuk, hol tartózkodnak. A tanköteles korú gyerekek jelenlegi nyilvántartása nem tökéletes, ezen változtatni, javítani kell. Szükséges, hogy az eddiginél szélesebb körű társadalmi segítséget kérjenek a tanácsok a kallódó gyerekek hollétének földerítésére, összeírására. — Ezek az elveszett gyerekek óvodába sem jártak? — Minden bizonnyal nem, mert akkor nem lennének „elveszettek”. Pedig az óvodai ellátottságunkra az átmeneti zsúfoltság és a hely hiányában visszautasított felvételi kérelmek ellenére büszkék lehetünk. A jelenlegi első osztályosok 84 százaléka előzetesen járt óvodába. Ebben a tekintetben a világon a második helyen állunk. Iskolára előkészítő foglalkozásokra 15 ezer 499 gyerek járt, a most elsős 148 ezer 255 gyerek 10,4 százaléka. Az ő táboruk és az óvodások száma együtt azt mutatja, hogy a mostani elsőseinknek 98,7 százaléka részesült iskolára való előkészítésben. — A tankötelesek közül hányán fejezik be 16 éves korukig az általános iskolát? — Többen, mint a korábbi években, arányuk folytonosan javul. Ez bizonyára így alakul majd lassú, egyenletes emelkedéssel a következő években is. Ismert adat: 14 éves korig tanulóinknak csaknem 85 százaléka, 16 éves korig 92 százaléka végzi el a nyolc osztályt. Ha a gyógypedagógiai intézményekben végzőket is ideszámítjuk, azt látjuk: a korosztály 94,4 százaléka megkapja az alapfokú képzést, befejezetten. Ezek sem rossz arányok. De ismét csak azt kell mondanom: gyerekek ezreit jelenti az a hiányzó öt és fél százalék. — Hogyan lehetne felgyorsítani a tankötelezettségi törvény végrehajtását? Hiszen társadalmi rendszerünk, jelenlegi gazdasági problémáink és távlati terveink egyaránt azt követelnék, hogy jó tudású, alapműveltségű fiatalok kerüljenek ki az iskolákból i.. — Elsősorban a helyi tanácsok tehetnének többet. Javítaniok kellene a népességnyilvántartás módszerein, hogy ne lehessen szem elől téveszteni egyetlen iskolaköteles gyereket sem. Ezenkívül nagyobb szigorral, hatékonyabban kellene eljárni azokkal szemben, akik hibásak abban, hogy gyerekük nem jár iskolába vagy kimarad onnan idő előtt. Gyorsíthatná a javulást, ha az iskolák is több figyelmet szentelnének azoknak a gyerekeknek, akiket tanévvesztés fenyeget. Tudom, igen súlyos terhek nehezednek manapság a pedagógusokra, mégis azt kérjük: ne engedjenek kimaradni, felmenteni, elkallódni egyetlen gyereket sem, ha az környezetének áldozata, amiatt tudatlan és neveletlen. S végül: gyorsíthatná a javulást, ha a közvélemény jobban odafigyelne rá, hogy minden tanköteles iskolába járjon. A be nem íratott gyerekek fölkutatásában eddig is segítettek a társadalmi szervek, a tömegkommunikáció. Több száz gyereket sikerült így beíratni, akik egyébként a szüleik mulasztása miatt évet, esetleg éveket veszítettek volna. Ezt a társadalmi segítséget kellene még erősebbé, szélesebb körűvé tenni, s akkor minden bizonnyal hamarabb eljutnánk oda, hogy a törvény minden betűje és szelleme érvényesüljön. Cs. M. fxx\z\^\/\xvvn/v'V'«'vv'vvn/vA/v'\/vn/\«<\/vA/\x\/vv^,vvAA<vv-vv*\/v'\/vv\#'VNX\/\xvv»'v/v'\/vAA>,'\/\*'vv^ Fegyelem és munkaerkölcs A tanulók második otthonában : a kollégiumban A fenti fontos témában a Furák Teréz Leánykollégiumban is megtartottuk a tavaszi nevelési értekezletet. A teljesség igénye nélkül néhány gondolatot szeretnénk elmondani. Intézményünk 30 éves múltra tekint vissza. Ezen idő alatt számos olyan tanulónak adott otthont, akiknek középiskolai tanulmányaik elkezdése és annak sikeres befejezése csak intézményünk sgítségével volt lehetséges* örvendetes az a tény, hogy létszámunk az intézmény megnyitása óta majdnem tizenötszörösére nőtt. Jelenleg tanulóink hat iskolatípusban folytatják tanulmányaikat. Négy- személyes lakószobákban tanulnak. Eredményes munka elképzelhetetlen rend és fegyelem nélkülKollégiumunk a fegyelemre, munkára nevelés feladatait az iskolai nevelésen és a szülői házon kívül — bár azzal összhangban — a közösségek tevékenysége folyamán valósítja meg. Sok éves tapasztalattal alátámasztva hangsúlyozzuk a közösségek szerepét, hiszen az egyén fegyelme, munkaerkölcse elválaszthatatlan a primér közösségekétől és tágabb értelemben a kollégiumi összközösségtől. Diáktamácsunk segíti az egyéni tanulás megszervezését, a tanulási idő maximális kihasználását, értékeli az egyéni és a primér közösségek tanulmányi és közösségi munkáját. A fegyelemre nevelésnek vannak objektív és szubjektív feltételei. Kollégiumunk épülete, felszerelése, mint objektív tényező lehetőséget biztosít a nyugodt, fegyelmezett munkavégzésre, pihenésre és szórakozásra. Szubjektív feltételnél a diákközösség fontos segítőnk, hiszen kollégiumi hagyományaink ápolásában és a szokások kialakításában nagy számú aktívára tudunk támaszkodni. Kollégiumunkban a közösségi élet szabályozója a házirend —, melynek összeállításában részt vettek a kollégisták is — messzemenően figyelembe veszi a tanulók érdekeit. Tartalmazza a tanulók jogait, kötelességeit, a közösségi megbízatások rendszerét, a kollégiumi élet napirendjét. Ennek betartása valamennyi tanulónk számára kötelező, hiszen a házirend betartása révén válik lehetővé az együttélés. A házirend megismerésének különösen nagy szerepe van az elsős tanulóink esetében, hiszen legtöbbje itt ismerkedik meg a közösségi együttélés szabályaival. A házirendnek fontos szerepe van a tanulók munkafegyelmének kialakításában, továbbfejlesztésében. Betartása önfegyelemre, pontosságra készteti a tanulókat. A kollégiumban folyó tanulási, folyamat csak szűkebb területe a munkára nevelésnek- Ezt a területet a lehetőségek sokféle egyéb változata egészíti ki és veszi mintegy körül. A munkára nevelés szempontjából fontos a különböző szakköröknek a rendszere, melyek tanulóink érdeklődési körének megfelelően különleges lehetőségeket biztosítanak az alapműveitség anyagának meghatározott irányba való kibővítésére. Sikerült olyan tanár-diák viszonyt kialakítanunk, mely lehetőséget és ösztönzést jelent a kezdeményezésre, kérdezésre, gondolkodásra, vitára, s mindazokra a szellemi tevékenységiekre, amelyek nélkül nevelő hatású munka akár szellemi, akár fizikai, nem volna lehetséges. Rendszeresen figyelemmel kísérjük a tanulók iskolai munkáját, eredményeit, érdemjegyeit. A kölcsönös hospitálások alkalmával információkat cserélünk az iskolai nevelőkkel, szaktanárokkal. Kéthavonta megküldött levelünkkel tájékoztatjuk a szülőket tapasztalatainkról, a tanulók iskolai és kollégiumi magatartásáról, fegyelmezettségéről, iskolai és kollégiumi munkájáról, munkához való viszonyáról. A szülők nagy többsége a gyermeke látogatása alkalmával megkeresd a kollégiumi nevelőtanárt is, hogy a közölt észrevételeket —, melyek a tanulóval kapcsolatosan felmerültek — megbeszéljék. Fegyelemre, munkaerkölcsre nevelésünk mindennapos eszköze a gyakorlás. Célunk nemcsak az, hogy a tanulónak helyes ismeretei legyenek erről hanem az is, hogy szervesen beépüljön egész magatartásába, jellemébe. Az egyik most végzős tanulónk a szín ötös bizonyítványa mellett 5 tantárgyból kapott dicséretet. Egy másik elsős tanulónk félévkor 6 tantárgyból bukott. A két véglet között nagyon sokféle az eredmény, mely tükrözi a tanulók munkához való viszonyát, fegyelmét, s egyben jelzi, hogy sok a tennivaló, hogy tanulóink még tudatosabban, fegyelmezettebben törekedjenek képességeik fejlesztésére. Gebhardt Józsefné kollégiumigazgató NÓGRÁD - 1980. május 25., vasárnap
