Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)
1980-05-24 / 120. szám
Az ember benépesíti a világűrt A SZOVJET tudomány a fd) cl körüli pályán váltott személyzettel keringő űrállomások létesítésében az ember világürbeli tevékenységének legfőbb útját látja. Jurij Gaga ’in repülése feloldotta azt a lélektani gátlást, amelyet az ismeretlen világűr jelentett az emberiség számára. De Gagarin után is még sok kérdés megválaszolatlan maradt. Példád] miként érzi magát az ember, ha huzamosabb ideig tartózkodik a világűrbe, végezhet-e ott alkotó munkát? Ezért folytatódtak a Vosztok és Voszhod, valamint Szojuz űrhajók repülései. Az 1961. és 1971. között elmúlt időszakban ezeken az űrhajókon sorra megoldották a földkörüli pályán keringő űrállomások minden gyakorlati problémáját Az elkövetkező években hat űrállomást vezéreltek íöldkörüli pályára a Szaljut családból, melyek közül az utolsó immár harmadik éve sikeresen dolgozik a világűrben. A Szaljut—6 űrállomás már az új nemzedékhez tartozik, nem beszélve a két dokkolóberendezéséről. Üzemeltetési köre jelentősen kibővült, egy sor új műszerrel, tudományos eszközökkel látták el. A Szaljut—6 üzemelési programjában nagy helyet foglalnak el azok a kísérletek, amelyek az ilyen típusú űrrepülési eszközök üzemeltetési módszereinek további korszerűsítésére irányulnak. Az űrállomás eddig hét expedíciót fogadott. A Szaljut—6 fedélzetén a szovjetűr- haiósokon kívül, az Interkoz- naosz-program keretében már dolgozott Vlagyimir Remek (CSSZK), Miroslaw Herrnaszewsky (LNK),. Sigmund Jahn (NDK), Georgi Ivanov (BNK). A Szaljut—6 űrállomásnál nyolc alkalommal kötöttek ki Progressz típusú automatikus teherszállító űrhajók. A földkörüli pályán keringve töltötték fel üzemanyaggal az űrállomás tartályait, látták el élelmiszerekkel, különböző tudományos eszközökkel. műszerekkel. Lényegében lerakták az alapjait egy olyan úrlaboratóriumnak, amely maid hosszú ideig dolgozhat a világűrben. A JÖVŐBEN ilyen bázisok, űrállomások alapján lehetővé válik egész vállalatok létrehozása a földkörüli világűrben különleges, univerzális anyagok — korábban ismeretlen tulajdonságokkal rendelkező félvezetők, optikai üvegek, fémötvözetek — termelése. Segítségükkel a rádióelektronika, a lézertechnika és a csillagászat nagyot léphet a fejlődés útján. A világűr már régen vonzza lehetőségeivel a technológusokat. A súlytalanság és a nyitott világűr mélyvákuuma lehetővé teszi, hogy nemcsak hagyományos, szokásos összetételű anyagokat állítsanak elő, hanem szupertiszta, az olvasztótégelyek anyag és a környező légkör gázai által nem szennyezett anyagokat is. A különleges kozmikus eredetű termékek mintapéldányainak egész sorát készítették el a Szaljut—6 elektromos kemencéjében. Ezeknek egy részét felhasználták kísérleti elektronikus és optikai műszerek előállításához. A kozmikus repülés magasságában jól belátható a Föld felületének sok része. Építőanyag-ellátás Ha felépül végre a házunk... Á szelek birodalma Évezredek óta végzi romboló munkáját a szél a Góbi-sivatagban, nem kímélve a sziklákat sem. Ezt a tájat a szelek birodalmának nevezik, mert errefelé soha nincs szélcsend, minden irányból fúj a sokszor hurrikánerejű szél. A fur- csábbnál-furcsább alakzatokra „csiszolt” magányos kőtömbök helyenként a két méter magasságot is elérik — házak, utcák, erődítmények sorához hasonlítanak. Az eddig kapott felvételek alapján módosították a térké- t pékét. A felvételek kimutatták, hogy egyes országokban eddig ismeretlen . tavak és folyók vannak. Sikerült pontosítani számos vízgyűjtő medence és víztározó körvonalait, többek között az Arai-tóét. Ma már a szakemberek pontos adatokkal rendelkeznek a tenger elsekélyesedésé- nek mértékéről és így sürgős intézkedéseket tehetnek a megmentés érdekében. Sikerrel folyik az erdők és a mezőgazdasági vetésterületek állapotát ellenőrző módszerek korszerűsítése. A világűrben készített felvételek adatait széles körben felhasználják a térképészek, a geológusok, a vízerőművek, a hatalmas területi-ipari komplexumok tervezői. Bármilyen nagy is az űrrepülések gyakorlati haszna, továbbra is rendkívül fontos feladata marad a minket körülvevő világ megismerése. Már az első műholdad repülései felfedezték a Föld körül létező sugárzási övezetet, kibővítették ismereteinket a napszélről és a földkörüli mágneses térről. A bolygóközi szondák alaposan felforgatták a kozmikus korszak előtti elképzeléseinket a naprendszerről. A születő és elpusztuló galaktikák, a pul- zárok csodálatos energiakészletei és sok más egyéb felfedezés az utóbb' '••°kben kifejezetten a Fők körén kívül végzett csili. . .szati megfigyelések alapján vált lehetővé. A SZOVJETUNIÓ a világűr meghódítását az egész emberiség javára kezdte meg és folytatja ma is. A Szovjetunió ehhez a hagyományához hű, amikor fejleszti együttműködését minden országgal, amelyek ilyen kooperációra tőre« kednek. A - kutatásokban elért közös erőfeszítések hatékonyságának egyik legfényesebb bizonyítéka az Interkoz- mosz-program, amely napjainkban már nemcsak az automata űrállomások közös felbocsátását jelenti. Viktor Gorbatko, a Szovjetunió űrrepülőpilótája A statisztikai adatok arra utalnak, hogy előbb vagy utóbb szinte minden . család kapcsolatba kerül az \ építőanyag-kereskedelemmel. Az elmúlt négy évben — 1975 és 1979. között — 231 500 lakás épült fel az országban magánerőből, s ha ehh^z hozzászámítjuk az új nyaralókat, ví- kendházakat, a régebbi építmények korszerűsítését, 'tatarozását, akkor arra következtethetünk, hogy egyidőben, egyszerre minden nyolcadik-tizedik család vevőként jelentkezik a TÜZÉP-telepeken. Nem mindig sikerrel; némely anyagért az építtető térdig járhatta le a lábát, és sok építkezés húzódott, húzódik el amiatt, hogy az éppen szükséges tégla, cement, mész vagy csempe, a kívánt méretű ajtó, ablak, az elképzelt kerítésanyag a közeli telepen hiányzik. Különösen nehéz volt vásárolni a múlt év végén, amikor ugrásszerűen megnőtt a kereslet, és sokan azt is fel-- vásárolták, amit csak hosszú hónapok múltán szándékoztak beépíteni. is. További hátráltató tényező; a szállítóvállalatok egyre inkább arra törekszenek, hogy nagy tételeket, irányvonatokat vegyenek át tőlük a kereskedelmi vállalatok, ami olykor azzal jár, hogy egy-egy telep hónapokra elegendő árumeny- nyiséget kénytelen fogadni, míg más. környező telepekre esetleg abból az áruból nem jut. ANYAGBIZTOSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁSOK MINDENBŐL TÖBB A TÜZÉP-TELEPEKEN Aki építkezik, anyagot vásárol, vegyes tapasztalatokat szerez a kínálatról, az anyagok minőségéről. Az évek távlatában azonban a helyzet sokai javult: az anyagellátás bőségesebb és szervezettebb minden eddiginél. Az idén — az egyetlen hajópadló kivételével, amely nem lesz kapható — valamennyi fontos építőanyagból jóval többet hoz forgalomba a kereskedelem, mint 1979- ben. Legalábbis ezt ígérik az építőanyag-iparral eddig megkötött szerződések, illetve az importmegállapodások.. Ezek szerint számottevően nő a TÜZÉP-telepekre kerülő falazóanyag, cement, mész, tetőcserép, födémgerenda, padló- és falburkoló csempe, lefolyócső, fenyő fűrészáru, fenyő rúd- áru, ajtó, ablak, .parketta mennyisége. Ez természetesen csak az országos és éves átlag, ami sajnos nem jelenti azt, hogy minden telepen, minden termékből folyamatosan árusítanak, hiszen az anyagtermelők sem szállítanak folyamatosan. Nehezíti a lakosság áruellátását a szállítóeszközök hiánya Az építkezők azonban nagyban megkönnyíthetik az anyag- beszerzést, ha úgynevezett anyagbiztosítási megállapodást kötnek a kereskedelemmel. A vásárlásnak ezt a formáját — tehát amikor az építtető jó- eiőre jelzi, mikor, milyen anyagra lesz szüksége, és a TÜZÉP, előleg ellenében, biztosítja a kért ütemű szállítást — csak néhány éve vezették be. Kezdetben nem járt nagy sikerrel: a Belkereskedelmi Minisztérium által kezdeményezett rendszert a TÜZÉP-válla- latok nemigen propagálták, így az építtetők alig szereztek róla tudomást. Az is előfordult, hogy kötöttek ugyan anyagbiztosítási megállapodást, de nem tartották be: a telepek nem tudták a kért anyagok mindegyikét a kért időpontban rendelkezésére bocsátani. Persze akadt jócskán példa az ellenkezőjére is, amikor a megrendelő meggondolta magát, és nem vette át a rendelt anyagot. A kezdeti zökkenők Után ma már valamivel gördülékenyebb a vevő és az eladó közötti szerződések megkötése és teljesítése. 1977-ben még csupán 3233 ilyen szerződés jött létre, tavaly viszont már majdnem 11 000, vagyis három év alatt megháromszorozódott az anyagbiztosítási megállapodások száma. A fejlődés azonban nem egyenletes az ország minJ den részén: egyes TÜZÉP-vál- lalatok szorgalmazzák, másol« elhanyagolják ezt az ésszerű értékesítési formát. A legnagyobb mértékben az Alföldi TÜZÉP alkalmazza; tavaly az építőanyagok 40 százalékát már ebben a formában értékesítette. Nem sokkal marad el mögötte az Észak-dunántűli és a Budapest környéki TÜZÉP Vállalat, viszont a lista végén kullog ebből a szempontból a Szombathelyi-Zalaegerszegi, valamint a Dél-dunántúlf TÜZÉP. Közepes helyzetben azok vannak, akik az Északmagyarországi, illetve Kelet-! magyarországi TÜZÉP-pel kívánnak ilyen szerződést létesíteni. • HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS — K1SGÉPKÖLCSÖNZÉS A legjobb vállalatok nemcsak az anyagokat biztosították a megállapodást kötő vevőknek, hanem gondoskodtak és gondoskodnak a házhoz\ szállításról, sőt, egyes helyeken már kisgépeket is kölcsönöznek az építkezésekhez. Az idén az említett nehézségek mellett, azok ellenére is arra lehet számítani, hogy minden tekintetben javul aZ építtetők kiszolgálása: azon kívül, hogy minden termékből sikerült a kereskedelemnek szerződésben biztosítani a szükséges mennyiséget, a válj lalatok készségesebben kötnek! anyagbiztosítási szerződést; értesítik a megrendelőt az áru beérkezéséről, és továbbfejleszd tik a házhoz szállítást, a kis-- gépkölcsönzést. Az építkezés természetesed ezután sem lesz népünnepélyj de talán kevésbé idegőrlő, mini a múltban. És évről évre több családnak -sikerül megépítenie saját otthonát, nyaralóját. Gál Zsuzsa j Sokan vagyunk vagy kevesen? — hangzik a kérdés ifjúságmozgalmi berkekben, nem is túl ritkán. Néha a hangsúlyokon érezni némi aggodalmat, kétkedést, hiszen a „vagy” mindkét oldala igaz: többen is „elférnének” a KISZ-ben, ugyanakkor a jelenlegi létszámnak csak bizonyos részére mondható, hogy teljes mértékben megfelel a követelményeknek. Mozgalmi zsargonban úgy mondják ezt: „aktív mag”. Következésképpen tehát létezik egy „pasz- szív” rész is, melynek a legszélsőségesebb esetei már nem KlSZ-tagok. De azok voltak ... Voltaképpen a kimaradás okait kutattam-kerestem az alábbi riportban, megvallom, túlságosan nem nagy sikerrel. Ámbár, ha egyértelmű feleletet nem is sikerült kicsikarni, a tétova válaszok mégis elgondolkodtatóak. Különösen azok számára, akik netán tehetnek is az ügyért valamit. „NEM NEKÜNK VALÖ” Mondja a salgótarjáni öblösüveggyár két ifjú üvegfúvó szakmunkása, Sere Ede és Gyenes József. Kezükben egy-egy kifli, pohár tej, homlokukon verítékcseppek — reggelizésre jöttek le a kemencékről. Nem beszélnek mellé, kereken, nyíltan, egymás szavait fűzdögélve sorolják az okokat. — Kezdetben nagy lelkesedéssel tettük, amit kértek a KISZ-esek, akár társadalmi munkáról, kirándulásról vagy szórakozásról volt szó. Ügy három-négy éve ellaposodott az egész... formálissá vált. Szabad elhatározás, de... „Nem akarok KISZ-tag lenni!" Aztán erre-arra hívtak, kértek, de soha semmi köszönet. Ezt meguntuk és az idén be sem fizettük a tagdíjat! Azt sem kérdezték, miért. Egymás szavába vágnak, afféle panaszládába illik, amiket mondanak. Évekkel ezelőtti történetekre hivatkoznak, tulajdonképpen mindegyik oda lyukad ki, hogy hiányzott a mindennapi, élő, emberi kapcsolat a KISZ-ve- zetők, bizalmik és az „egyszerű” tagok között. Bizonyos információk, akciók, rendezvények híre csak későn jut el hozzájuk — ezt is sérelmezik. Ezeket sorolják okként, hogy megszüntették tagságukat. „Nem nekünk való ez” — jegyzik meg, aztán úgy vélik, hogy egy jó szervezethez csatlakoznának, mint például néhány évvel ezelőtt a ZIM művelődési otthonában működő KISZ-es csoport volt, akikhez — jóllehet, nem ott voltak tagok — gyakran lejártak. Arra a kérdésre, hogy az öblösüveg- gyári alapszervezethez, színvonalas munka esetén kérik-e felvételüket, azt felelik: nem. Huszonegy évesek múltak. TEMPLOM, VAGY A MOZGALOM? A Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében éppen félszázan tagjai az ifjúsági mozgalomnak, Azaz hogyegy- gyel kevesebben, mert Bódi Erzsébet varrónő az idén nem hosszabbította meg tagságát. Pedig az egyik legszorgalmasabb fiatal, ahogyan a titkár mondja, minden rábízott feladatot szívvel-lélekkel végez, a varrógépnél sincs semmi probléma. Erzsébet szerény, rokonszenves, kicsit meglepődik, amikor faggatom. Egy ideig értetlenül állok: mi az oka, hogy egy jó szakember és KISZ-es alig húszévesen kilép? Azzal kezdődött, hogy a szülők váltig ragaszkodnak gyermekük templomi esküvőjéhez, s ezt a kívánságot Erzsébet érthetően méltányolta. Csakhogy valaki jóhiszeműen elbeszélgetett vele, s ebből ő azt a következtetést vonta le, hogy választania kell: a templom vagy a KISZ? Az előbbi mellett döntött, feltételezve, hogy egyéves kimaradás után újra kéri majd felvételét. És mivel senki nem győzte meg ennek az ellenkezőjéről, vagyis, hogy a kettő, egy gesztus erejéig elfér egymás mellett — a döntés végleges maradt. Mint mondja, meglehet, később sem másítja meg. TALÁN... DE INKÁBB MÁRÁDOK Varga Lászlóné huszonhar- madik életévét tapossa, annak idején a balassagyarmati 217. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben, mint lelkes KISZ-tag ténykedett, aztán munkahelyén, a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyárában alábbhagyott a lendülete. Pedig kérték, bíztatták a többiek. Mellette már mindenki KISZ- tagként, szervezett-rendezett, de Vargáné nemet mondott. Ügy tűnik, a varrónők mind egyformák, ö is halk szavú, csöndes, zárkózott, nem szívesen veszi a kérdéseket, pedig hangsúlyozom, hogy mindenkinek szabad elhatározása a döntés. — Tulajdonképpen nem is értem az okát — mondja — talán az, hogy bejáró vagyok, elfoglalt, és nem merem vállalni. — Egyáltalán megoldhatatlan az időprobléma? — Talán meg tudnánk oldani... de inkább maradok KISZ-en kívüli. Most már a családi elfoglaltságom is akadályt jelent. • Azt mondják róla,, erős győzködéssel rá lehetne beszélni, hogy lépjen be, de ennek nem sok értelme lenne — ha nincs mögötte saját szándék, vagy ha úgy tetszik: meggyőződés. Ez minden bizonnyal kulcskérdés, s azt hiszem, enélkül valóban nem sokra lehet menni. De valóságossá csak a mindennapi munka során, s csak a mozgalomban lehetséges a meggyőződést kialakítani és tettekké érlelni. És ez nemcsak lehetőség, hanem teendő is. Tanka László Üjraszigetelik a salgótarjáni Pécskő üzletház tetőfödémjét a Salgótarjáni Tervező- és Építőipari Szövetkezet szakemberei — közöttük Teleki István, Lipták Árpád, Kovács Pál —, az utóbbi hónapok csapadékos időjárása következtében ugyanis már számtalan alkalommal beázott a felső szint.-kjNÓGRAD - 1980. május 24., szombat 5
