Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-24 / 120. szám

Az ember benépesíti a világűrt A SZOVJET tudomány a fd) cl körüli pályán váltott sze­mélyzettel keringő űrállomá­sok létesítésében az ember világürbeli tevékenységének legfőbb útját látja. Jurij Ga­ga ’in repülése feloldotta azt a lélektani gátlást, amelyet az ismeretlen világűr jelentett az emberiség számára. De Gaga­rin után is még sok kérdés megválaszolatlan maradt. Pél­dád] miként érzi magát az ember, ha huzamosabb ideig tartózkodik a világűrbe, vé­gezhet-e ott alkotó munkát? Ezért folytatódtak a Vosztok és Voszhod, valamint Szojuz űrhajók repülései. Az 1961. és 1971. között elmúlt időszak­ban ezeken az űrhajókon sor­ra megoldották a földkörüli pályán keringő űrállomások minden gyakorlati problémá­ját Az elkövetkező években hat űrállomást vezéreltek íöldkörüli pályára a Szaljut családból, melyek közül az utolsó immár harmadik éve sikeresen dolgozik a világűr­ben. A Szaljut—6 űrállomás már az új nemzedékhez tar­tozik, nem beszélve a két dokkolóberendezéséről. Üze­meltetési köre jelentősen ki­bővült, egy sor új műszerrel, tudományos eszközökkel lát­ták el. A Szaljut—6 üzemelési programjában nagy helyet foglalnak el azok a kísérle­tek, amelyek az ilyen típusú űrrepülési eszközök üzemelte­tési módszereinek további korszerűsítésére irányulnak. Az űrállomás eddig hét expedíciót fogadott. A Szal­jut—6 fedélzetén a szovjetűr- haiósokon kívül, az Interkoz- naosz-program keretében már dolgozott Vlagyimir Remek (CSSZK), Miroslaw Herrna­szewsky (LNK),. Sigmund Jahn (NDK), Georgi Ivanov (BNK). A Szaljut—6 űrállomásnál nyolc alkalommal kötöttek ki Progressz típusú automa­tikus teherszállító űrhajók. A földkörüli pályán keringve töltötték fel üzemanyaggal az űrállomás tartályait, látták el élelmiszerekkel, különböző tu­dományos eszközökkel. mű­szerekkel. Lényegében lerak­ták az alapjait egy olyan úr­laboratóriumnak, amely maid hosszú ideig dolgozhat a vi­lágűrben. A JÖVŐBEN ilyen bázisok, űrállomások alapján lehetővé válik egész vállalatok létre­hozása a földkörüli világűr­ben különleges, univerzális anyagok — korábban isme­retlen tulajdonságokkal ren­delkező félvezetők, optikai üvegek, fémötvözetek — ter­melése. Segítségükkel a rádió­elektronika, a lézertechnika és a csillagászat nagyot léphet a fejlődés útján. A világűr már régen vonzza lehetőségeivel a technológu­sokat. A súlytalanság és a nyitott világűr mélyvákuuma lehetővé teszi, hogy nemcsak hagyományos, szokásos össze­tételű anyagokat állítsanak elő, hanem szupertiszta, az olvasztótégelyek anyag és a környező légkör gázai által nem szennyezett anyagokat is. A különleges kozmikus eredetű termékek mintapéldá­nyainak egész sorát készítet­ték el a Szaljut—6 elektro­mos kemencéjében. Ezeknek egy részét felhasználták kí­sérleti elektronikus és optikai műszerek előállításához. A kozmikus repülés ma­gasságában jól belátható a Föld felületének sok része. Építőanyag-ellátás Ha felépül végre a házunk... Á szelek birodalma Évezredek óta végzi romboló munkáját a szél a Góbi-siva­tagban, nem kímélve a sziklá­kat sem. Ezt a tájat a szelek birodalmának nevezik, mert errefelé soha nincs szélcsend, minden irányból fúj a sokszor hurrikánerejű szél. A fur- csábbnál-furcsább alakzatok­ra „csiszolt” magányos kőtöm­bök helyenként a két méter magasságot is elérik — házak, utcák, erődítmények sorához hasonlítanak. Az eddig kapott felvételek alapján módosították a térké- t pékét. A felvételek kimutat­ták, hogy egyes országokban eddig ismeretlen . tavak és folyók vannak. Sikerült pon­tosítani számos vízgyűjtő me­dence és víztározó körvonala­it, többek között az Arai-tó­ét. Ma már a szakemberek pontos adatokkal rendelkez­nek a tenger elsekélyesedésé- nek mértékéről és így sürgős intézkedéseket tehetnek a megmentés érdekében. Siker­rel folyik az erdők és a me­zőgazdasági vetésterületek ál­lapotát ellenőrző módszerek korszerűsítése. A világűrben készített felvételek adatait széles körben felhasználják a térképészek, a geológusok, a vízerőművek, a hatalmas te­rületi-ipari komplexumok ter­vezői. Bármilyen nagy is az űrre­pülések gyakorlati haszna, to­vábbra is rendkívül fontos feladata marad a minket kö­rülvevő világ megismerése. Már az első műholdad repü­lései felfedezték a Föld körül létező sugárzási övezetet, ki­bővítették ismereteinket a napszélről és a földkörüli mágneses térről. A bolygókö­zi szondák alaposan felfor­gatták a kozmikus korszak előtti elképzeléseinket a nap­rendszerről. A születő és elpusztuló galaktikák, a pul- zárok csodálatos energiakész­letei és sok más egyéb felfe­dezés az utóbb' '••°kben ki­fejezetten a Fők körén kí­vül végzett csili. . .szati meg­figyelések alapján vált lehe­tővé. A SZOVJETUNIÓ a világ­űr meghódítását az egész em­beriség javára kezdte meg és folytatja ma is. A Szovjetunió ehhez a hagyományához hű, amikor fejleszti együttműkö­dését minden országgal, ame­lyek ilyen kooperációra tőre« kednek. A - kutatásokban el­ért közös erőfeszítések haté­konyságának egyik legfénye­sebb bizonyítéka az Interkoz- mosz-program, amely napja­inkban már nemcsak az au­tomata űrállomások közös fel­bocsátását jelenti. Viktor Gorbatko, a Szovjetunió űrrepülő­pilótája A statisztikai adatok arra utalnak, hogy előbb vagy utóbb szinte minden . család kapcsolatba kerül az \ építő­anyag-kereskedelemmel. Az el­múlt négy évben — 1975 és 1979. között — 231 500 lakás épült fel az országban magán­erőből, s ha ehh^z hozzászá­mítjuk az új nyaralókat, ví- kendházakat, a régebbi épít­mények korszerűsítését, 'tata­rozását, akkor arra következ­tethetünk, hogy egyidőben, egyszerre minden nyolcadik-ti­zedik család vevőként jelent­kezik a TÜZÉP-telepeken. Nem mindig sikerrel; né­mely anyagért az építtető térdig járhatta le a lábát, és sok építkezés húzódott, húzó­dik el amiatt, hogy az éppen szükséges tégla, cement, mész vagy csempe, a kívánt méretű ajtó, ablak, az elképzelt kerí­tésanyag a közeli telepen hi­ányzik. Különösen nehéz volt vásárolni a múlt év végén, amikor ugrásszerűen megnőtt a kereslet, és sokan azt is fel-- vásárolták, amit csak hosszú hónapok múltán szándékoztak beépíteni. is. További hátráltató tényező; a szállítóvállalatok egyre in­kább arra törekszenek, hogy nagy tételeket, irányvonato­kat vegyenek át tőlük a keres­kedelmi vállalatok, ami olykor azzal jár, hogy egy-egy telep hónapokra elegendő árumeny- nyiséget kénytelen fogadni, míg más. környező telepekre eset­leg abból az áruból nem jut. ANYAGBIZTOSÍTÁSI MEGÁLLAPODÁSOK MINDENBŐL TÖBB A TÜZÉP-TELEPEKEN Aki építkezik, anyagot vásá­rol, vegyes tapasztalatokat sze­rez a kínálatról, az anyagok minőségéről. Az évek távlatá­ban azonban a helyzet sokai javult: az anyagellátás bősé­gesebb és szervezettebb minden eddiginél. Az idén — az egyet­len hajópadló kivételével, amely nem lesz kapható — valamennyi fontos építőanyag­ból jóval többet hoz forgalom­ba a kereskedelem, mint 1979- ben. Legalábbis ezt ígérik az építőanyag-iparral eddig meg­kötött szerződések, illetve az importmegállapodások.. Ezek szerint számottevően nő a TÜZÉP-telepekre kerülő fa­lazóanyag, cement, mész, tető­cserép, födémgerenda, padló- és falburkoló csempe, lefolyó­cső, fenyő fűrészáru, fenyő rúd- áru, ajtó, ablak, .parketta mennyisége. Ez természetesen csak az országos és éves átlag, ami sajnos nem jelenti azt, hogy minden telepen, minden ter­mékből folyamatosan árusíta­nak, hiszen az anyagtermelők sem szállítanak folyamatosan. Nehezíti a lakosság áruellátá­sát a szállítóeszközök hiánya Az építkezők azonban nagy­ban megkönnyíthetik az anyag- beszerzést, ha úgynevezett anyagbiztosítási megállapodást kötnek a kereskedelemmel. A vásárlásnak ezt a formáját — tehát amikor az építtető jó- eiőre jelzi, mikor, milyen anyagra lesz szüksége, és a TÜZÉP, előleg ellenében, biz­tosítja a kért ütemű szállítást — csak néhány éve vezették be. Kezdetben nem járt nagy sikerrel: a Belkereskedelmi Mi­nisztérium által kezdeménye­zett rendszert a TÜZÉP-válla- latok nemigen propagálták, így az építtetők alig szereztek róla tudomást. Az is előfordult, hogy kötöttek ugyan anyagbiz­tosítási megállapodást, de nem tartották be: a telepek nem tudták a kért anyagok mind­egyikét a kért időpontban ren­delkezésére bocsátani. Persze akadt jócskán példa az ellen­kezőjére is, amikor a megren­delő meggondolta magát, és nem vette át a rendelt anya­got. A kezdeti zökkenők Után ma már valamivel gördülékenyebb a vevő és az eladó közötti szerződések megkötése és tel­jesítése. 1977-ben még csupán 3233 ilyen szerződés jött létre, tavaly viszont már majdnem 11 000, vagyis három év alatt megháromszorozódott az anyagbiztosítási megállapodá­sok száma. A fejlődés azonban nem egyenletes az ország minJ den részén: egyes TÜZÉP-vál- lalatok szorgalmazzák, másol« elhanyagolják ezt az ésszerű értékesítési formát. A legna­gyobb mértékben az Alföldi TÜZÉP alkalmazza; tavaly az építőanyagok 40 százalékát már ebben a formában értéke­sítette. Nem sokkal marad el mögötte az Észak-dunántűli és a Budapest környéki TÜZÉP Vállalat, viszont a lista végén kullog ebből a szempontból a Szombathelyi-Zalaegerszegi, valamint a Dél-dunántúlf TÜZÉP. Közepes helyzetben azok vannak, akik az Észak­magyarországi, illetve Kelet-! magyarországi TÜZÉP-pel kí­vánnak ilyen szerződést léte­síteni. • HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS — K1SGÉPKÖLCSÖNZÉS A legjobb vállalatok nem­csak az anyagokat biztosítot­ták a megállapodást kötő ve­vőknek, hanem gondoskodtak és gondoskodnak a házhoz\ szállításról, sőt, egyes helye­ken már kisgépeket is kölcsö­nöznek az építkezésekhez. Az idén az említett nehéz­ségek mellett, azok ellenére is arra lehet számítani, hogy minden tekintetben javul aZ építtetők kiszolgálása: azon kívül, hogy minden termékből sikerült a kereskedelemnek szerződésben biztosítani a szükséges mennyiséget, a válj lalatok készségesebben kötnek! anyagbiztosítási szerződést; értesítik a megrendelőt az áru beérkezéséről, és továbbfejleszd tik a házhoz szállítást, a kis-- gépkölcsönzést. Az építkezés természetesed ezután sem lesz népünnepélyj de talán kevésbé idegőrlő, mini a múltban. És évről évre több családnak -sikerül megépítenie saját otthonát, nyaralóját. Gál Zsuzsa j Sokan vagyunk vagy ke­vesen? — hangzik a kérdés ifjúságmozgalmi berkekben, nem is túl ritkán. Néha a hangsúlyokon érezni némi aggodalmat, kétkedést, hiszen a „vagy” mindkét oldala igaz: többen is „elférnének” a KISZ-ben, ugyanakkor a je­lenlegi létszámnak csak bizo­nyos részére mondható, hogy teljes mértékben megfelel a követelményeknek. Mozgalmi zsargonban úgy mondják ezt: „aktív mag”. Következéskép­pen tehát létezik egy „pasz- szív” rész is, melynek a leg­szélsőségesebb esetei már nem KlSZ-tagok. De azok vol­tak ... Voltaképpen a kimaradás okait kutattam-kerestem az alábbi riportban, megvallom, túlságosan nem nagy sikerrel. Ámbár, ha egyértelmű felele­tet nem is sikerült kicsikar­ni, a tétova válaszok mégis elgondolkodtatóak. Különö­sen azok számára, akik netán tehetnek is az ügyért vala­mit. „NEM NEKÜNK VALÖ” Mondja a salgótarjáni öb­lösüveggyár két ifjú üvegfúvó szakmunkása, Sere Ede és Gyenes József. Kezükben egy-egy kifli, pohár tej, hom­lokukon verítékcseppek — reggelizésre jöttek le a ke­mencékről. Nem beszélnek mellé, kereken, nyíltan, egy­más szavait fűzdögélve so­rolják az okokat. — Kezdetben nagy lelkese­déssel tettük, amit kértek a KISZ-esek, akár társadalmi munkáról, kirándulásról vagy szórakozásról volt szó. Ügy három-négy éve ellaposodott az egész... formálissá vált. Szabad elhatározás, de... „Nem akarok KISZ-tag lenni!" Aztán erre-arra hívtak, kér­tek, de soha semmi köszönet. Ezt meguntuk és az idén be sem fizettük a tagdíjat! Azt sem kérdezték, miért. Egymás szavába vágnak, afféle panaszládába illik, amiket mondanak. Évekkel ezelőtti történetekre hivat­koznak, tulajdonképpen mind­egyik oda lyukad ki, hogy hiányzott a mindennapi, élő, emberi kapcsolat a KISZ-ve- zetők, bizalmik és az „egy­szerű” tagok között. Bizonyos információk, akciók, rendez­vények híre csak későn jut el hozzájuk — ezt is sérel­mezik. Ezeket sorolják ok­ként, hogy megszüntették tagságukat. „Nem nekünk való ez” — jegyzik meg, az­tán úgy vélik, hogy egy jó szervezethez csatlakoznának, mint például néhány évvel ezelőtt a ZIM művelődési otthonában működő KISZ-es csoport volt, akikhez — jól­lehet, nem ott voltak tagok — gyakran lejártak. Arra a kérdésre, hogy az öblösüveg- gyári alapszervezethez, szín­vonalas munka esetén kérik-e felvételüket, azt felelik: nem. Huszonegy évesek múltak. TEMPLOM, VAGY A MOZGALOM? A Váci Kötöttárugyár pász­tói gyáregységében éppen félszázan tagjai az ifjúsági mozgalomnak, Azaz hogyegy- gyel kevesebben, mert Bódi Erzsébet varrónő az idén nem hosszabbította meg tagságát. Pedig az egyik legszorgal­masabb fiatal, ahogyan a tit­kár mondja, minden rábízott feladatot szívvel-lélekkel vé­gez, a varrógépnél sincs sem­mi probléma. Erzsébet sze­rény, rokonszenves, kicsit meglepődik, amikor fagga­tom. Egy ideig értetlenül ál­lok: mi az oka, hogy egy jó szakember és KISZ-es alig húszévesen kilép? Azzal kezdődött, hogy a szülők váltig ragaszkodnak gyermekük templomi esküvő­jéhez, s ezt a kívánságot Er­zsébet érthetően méltányolta. Csakhogy valaki jóhiszeműen elbeszélgetett vele, s ebből ő azt a következtetést vonta le, hogy választania kell: a templom vagy a KISZ? Az előbbi mellett döntött, felté­telezve, hogy egyéves kimara­dás után újra kéri majd fel­vételét. És mivel senki nem győzte meg ennek az ellen­kezőjéről, vagyis, hogy a ket­tő, egy gesztus erejéig elfér egymás mellett — a döntés végleges maradt. Mint mond­ja, meglehet, később sem másítja meg. TALÁN... DE INKÁBB MÁRÁDOK Varga Lászlóné huszonhar- madik életévét tapossa, annak idején a balassagyarmati 217. számú Ipari Szakmunkáskép­ző Intézetben, mint lelkes KISZ-tag ténykedett, aztán munkahelyén, a Budapesti Fi­nomkötöttárugyár balassa­gyarmati gyárában alábbha­gyott a lendülete. Pedig kér­ték, bíztatták a többiek. Mel­lette már mindenki KISZ- tagként, szervezett-rendezett, de Vargáné nemet mondott. Ügy tűnik, a varrónők mind egyformák, ö is halk szavú, csöndes, zárkózott, nem szí­vesen veszi a kérdéseket, pe­dig hangsúlyozom, hogy min­denkinek szabad elhatározása a döntés. — Tulajdonképpen nem is értem az okát — mondja — talán az, hogy bejáró vagyok, elfoglalt, és nem merem vál­lalni. — Egyáltalán megoldhatat­lan az időprobléma? — Talán meg tudnánk olda­ni... de inkább maradok KISZ-en kívüli. Most már a családi elfoglaltságom is aka­dályt jelent. • Azt mondják róla,, erős győzködéssel rá lehetne be­szélni, hogy lépjen be, de en­nek nem sok értelme lenne — ha nincs mögötte saját szándék, vagy ha úgy tetszik: meggyőződés. Ez minden bizonnyal kulcs­kérdés, s azt hiszem, enélkül valóban nem sokra lehet menni. De valóságossá csak a mindennapi munka során, s csak a mozgalomban lehetsé­ges a meggyőződést kialakí­tani és tettekké érlelni. És ez nemcsak lehetőség, hanem teendő is. Tanka László Üjraszigetelik a salgótarjáni Pécskő üzletház tetőfödémjét a Salgótarjáni Tervező- és Építőipari Szövetkezet szakem­berei — közöttük Teleki István, Lipták Árpád, Kovács Pál —, az utóbbi hónapok csapadékos időjárása következtében ugyanis már számtalan alkalommal beázott a felső szint.-kj­NÓGRAD - 1980. május 24., szombat 5

Next

/
Thumbnails
Contents