Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-23 / 119. szám

Mesterek zenéje Sokat megélt épület a ko- vácsmű^elv Szécsényt'elfalu alatt i majorban. Kiesik a majors/élre. közel az úthoz, és ha megered az eső, akár a ragadék, tartja fogva ?z em­bert a sár. De az épület áll a helvén. ha kopottan is, vassza­got árasztva. És amikor a két kovács, Deák László meg Ka- r.mes János az üllő elé állnak, és rávetnek a tüzes vasra, a nóta sem szól mnél szebben. Zeng a völgy, száll a hang, hirdetve, hogy élnek még a kovácsok Deák László erős vállú. tömzsi ember. Erős két kezében a kalapáccsal, szelíd a tekintete. — Azért már nem a régi a kovácsszakma... — mondja. Hajdan, amikor vékony inas­ként először fogott szerszámot. Aztán következnek a finomabb munkák, amihez ott a .vén műhelyben az ' új elektromos gép. A kovács vigasztalja ma­gát: — Akár régen, már úgy sem győzné az ember a munkát. Meg finomabb “lbánás is kell a vas megmunkálásához... Csak a szemével mutatja a javításra váró sokféle mező- gazdasági gépek. Van ott trá­gyavető tápanyagszóró, trak­torhoz pótkocsi, régebbi, újabb, sokszínű tarkaságban. Benne a kovács nézésében, hogy ahhoz mindhez érteni kell. De felde­rül az arca, amikor újra meg­szólal : — De a vasra akár régen úgy kell ráverni... Végigjárja tekintete a mű­sorjában álltak a műhely előtt hely füsttől megszínesedett a lovas kocsik. Ki vasaltatott, ki egy járomszöget készítte­tett, aztán ráfot húzattak, ke­reket javíttattak. Zsongott az élet. A kovácsoknak pedig pat­togniuk kellett, kivált az ina­soknak. Hajnaltól estéiig züm­mögött a kohó, taposták a fúj- tatót, csengett a kalapács az üllőn. Most pedig a kovácsok­nak kell eldönteni, milyen al­katrész kell a munkagéphez. belsejét. Ott a rúdhámor akár a régmúltban. Aztán szép sor­jában, rozsdától barnán a tűzi fogók, a gömbölyű szájú pat­kófogó, meg minden másféle szerszám. De odébb már ott az elektromos fúrógép, meg ki tudná, miféle modern ma­sinák fényesen, kényesen. Ezek is a ma kovácsműhelyé­hez tartoznak. Mert a kovács sem a régi már, könyvből ta­nulja a szakmát, a különös gé­pek ismeretét. \ főnök pedig figyeli munkájukat, akár De­ákékét is Kuris Tamás, a mű­szaki ágazat vezetője, akire azt mondta a kovács, hogy bele­való gyerek. Elhalkult a hang­ja. — De így van ez jól, kinek kellene a régi... Hanem akkor kellene látni ezt a két kovácsot, Deák Lász­lót meg Karancs Jánost, ami­kor Endrefalváról elhozzák a lovakat patkóink Van ebből vagy tizennyolc pár. Szépek, izmosak, még hátasak is. Ne- kigyürekezik a két kovács. Iz­zik a kohó, dolgozik a kohót tápláló kismotor, aztán a fo­gó következik, kiemelik az izzó vasat, megpendül a kala­pács, cseng, zeng az üllő, meg­telik hangjával a völgy, szól a mesterek zenéje, mert talpon a két kovács. Deák Laci egy szépen kiké­szített lőpatát vett elő vala- honnét lentről a szerszámos- ból. A szépen kiagyusztált pa­tán , ezüstpatkó ragyogott. Akár a kovács szeme, a mes­tersége címerén. Mert hiába, mégis a patkolás az igazi... Bobál Gyula F£ókf»osffS"H@z©f§ Vizsláson ' Sándor Eererícné, a vizslás! fiókposta vezetője, barna sze­mű, barna hajú, kerek mosoly­gós arcú fiatalasszony. Tizedik esztendeje ül a kis postahiva­tal egyetlen ablaka mögött, s szívesen csinál, ahhol nem ragaszkodik egy évtizeden át. — Hát persze, hogy szere­tem. Itt sok ember fordul meg, és én mindig szerettem embe­rek közt lenni. Meg aztán kö­egyszemélyben végzi a felvé- ze] lakom, két percre ide. ami telt, értékcikk-árusítást, pénz­kezelés és távbeszélő-forgalom feladatait. Hivatalosan reggél 8-tól délután 4-ig tart a mun­kaidő, de ottjártunk kor is más­fél órával korábban kezdett, hogy mielőbb indulhasson a kézbesítő, vlhesse a nyugdíja­kat. — A posta olyan hely, hogy Itt a falu apraja-nagyja meg­fordul. Ismerek is szinte min­denkit és engem is ismernek, ami nem csoda, mert helybeli vagyok. Édesapám bányász volt. anyukám meg háztartás­beli. Egy szem gyerek voltam, így érthető, hogy az általános elvégzése után középiskolába küldtek. Pedig ekkoriban még a vizslás) lányok nem nagyon jártak nyolc osztálynál töb­bet. A közgazdaságiban érett­ségiztem, s még abban az év­ben férjhez mentem, majd el­helyezkedtem az Állami Bizto­sítónál. Amikor fiam született, egy időre otthon maradtam, s utána kerültem a postához, — Bizonyára szereti a mun­káját, hisz’ amit az ember nem ugyancsak előny. Nemcsak a postai ügyekben keresnek meg, hiszen nyolc éve vagyok .tanácstag a községnél, és tag­ja lettem a végrehajtó bizott­ságnak is. A körzetből szíve­sen fordulnak hozzám, már csak azért is, mert ha valami sürgős ügyről van szó, itt a telefon, azonnal tudok szólni az elnöknek. Persze, én sem tudok mindent elintézni, hi­szen a község csak addig nyúj­tózkodhat, amíg a takarója 'ér. Látja — mutat ki az ajtón —, itt, a posta előtt, ha esik, min­dig sár van, pedig többször kértem, hogy burkolják le. ha lehet. A legtöbb gondunk kü­lönben abból adódik, hogy sem víz-, sem szennyvízvezeték nincs a községben . pedig egy­re több a fürdőszoba. A beszélgetést ügyfelek ér­kezése zavarja meg. A hang nem a leghivatalosabb, az ügyfelek és a fiókvezető te­gezik egymást. — Engem majdnem min­denki tegez, kivéve talán a nálam sokkal fiatalabbakat. S én is azokat, akik nálam nem idősebbek. De így is van ez rendjén, hiszen együtt gye- rekeskedtem, nőttem fel velük, az idősebbje pedig apró ko­romból ismer. — Maga a munkaidő is szi­gorúan kötött, a postahivatalt nem lehet bezárni, s emellett még a társadalmi .munka. Mit szól hozzá a férj, a család? — A férjem géplakatos cso­portvezető, ő a munkahelyén vállal társadalmi munkát. A két gyerek már nagy, a fiú 12, a kislány 6 éves, és édesanyám is nagyon sokat segít, sokszor átjön hozzánk, ott főz, olykor nekem is beküldi az ebédet. A férjem ‘ otthon ugyancsak na­gyon sokat segít, a ház körül, így aztán tulajdonképpen csak a két gyerek, a mosás, a taka­rítás a dolgom. Az idén Sándor Ferencnét, akit egész Vizslás csak Magdi­nak szólít, május 1-e alkalmá­ból a Kiváló dolgozó címmel tüntették ki. Ezzel együtt ad­ták át neki a tízéves törzsgár- dajelvényt. Sándorné közéleti aktivitásával bizonyított, s en­nek alapján a közeljövőben lezajló választáson megyei ta­nácstagjelöltként indul. — g-. — Óvoda háromszáz gyereknek A csalóka, itt-ott előbukkanó, számok nyelvén beszélünk, nincsen pénzünk, hogy újai építsünk, ezért ily’ módon bő­vítettük a meglevőt. A gya­korlatban ez annyit jelentett, hogy újabb ötven gyereket tudtunk felvenni. Horváth József közbeszól: — Arról se feledkezzünk meg, hogy a régi ifjúsági és úttörőházat is átalakítottuk mintegy félmillió forintért. Ez újabb ötven gyerek felvé­telét segítette. Vannak terve­aztán megint eltűnő májusi Ennek ellenére á szülők örül- napsütés kicsalta az óvodáso- nek, mert a lakótelephez közel kát a nagy udvarra. Sapkában, van, a gyerekeket nem kell jó meleg kabátban futkároz- messzire cipelni, tak, homokoztak, a mászókára Szerencse, hogy nagy az ugrándoztak az óvónők fel- udvar, sok a játék. A balassa- ügyelete alatt. gyarmati vállalatok igyekez­Deme Lászlóné, a vezető nek a maguk módján segíte- óvónő egyik helyettese vezet ni. A fémipari vállalat má- végig a balassagyarmati Nóg- szókákat, az erdészet fából rádi Sándor-lakótelep óvodá- készült játékokat ígért. A cso- ján. portszobák tágasak, napfénye­— A két egyforma hosszan sek és minden csoportnak kü- ink is. elnyúló épületbe háromszáz lön öltöző- és mosdóhelyisége _ Mégpedig? gyerek jár naponta. Ez nyolc van. csoportot jelent — mondja az — Sokan vagyunk. Én az óvónő. egyik kiscsoportnak vagyok a Nagyon nagy szükség volt vezetője. Harminckilenc gye- erre az óvodára. Annál is in- rek van a csoportomban. Ügy kább, mert Balassagyarmatnak segítünk magunkon, hogy szép a kórház felé eső területén — időben, tavasszal, nyáron kisé- Kun Béla-, Nógrádi Sándor- tálunk a közeli kiserdőbe. Ezt lakótelep, Rákóczi út — egy- nagyon szeretik a gyerekek, más után, szinte gomba módra Ide az udvarra meg nagy ár­nőnek . ki a házak a földből, nyékot adó vászonernyőket fe- Újabb és újabb lakásokat ad- szítünk ki. nak át, családok költöznek A városi tanácson Vass Mik- korszerű, szép otthonba. lós tanácselnök — Az. hogy családok költöz- József elnökhelyettes szól nek, együtt jár a gyerekek azokról a gondokról, amelyek számának növekedésével. A ma Balassagyarmaton az óvo- családok nagy többségében két dai elhelyezéssel járnak. óvodáskorú is van. Nagyon A tanácselnök *'gy vélekedik: ség az óvodaelhelyezésekben nagy szükség volt már erre a c . . ... , is kötelezik a tanácsot. Ezért Háton zott IZt Z tlSZÍZ döntöttek úgy, hogy a Deák dalyozott eddig is bennünket. „ a sznleál­A Dózsa György út sarkán le- ,,.enc, a ,e ett, a, ,!ZOlg „ vő óvodánk életveszélyessé tatoszovetkezet epuletet meg­vált. Azonnal cselekednünk vásároljak es oda újabb három kellett. Gödöllői minta alap- °v°dai csoportot helyeznek el. ján könnyűszerkezetes eljá- Kilencszaznyolcvan óvodás rással építették a Nógrádi-la­kótelepen levő óvodát, mint­egy tizenhétmillió forintba kerüR. Hozzáfűzi még. — A Dózsa iskolával szem­ben mihamarabb szeretnénk megkezdeni egy új százsze­mélyes óvoda építését. A ter­vek megvannak, már csak azt kell eldöntenünk, mikor tu­dunk a tényleges munkához fogni. Sürgető, mert a Rákóczi úton még az idén újabb száz­ötven lakásba költöznek csa­ládok. Sikerült egy nagyon jó, korszerű eljárást találnunk. Hnri'íéth Miskolcon akadtunk rá az úgy­nevezett borsodi vázpanel- technológiára. Egy esztendő alatt felépíthető. A takarékosság és ésszerű­két épületre, hogy az édes­anyák visszatérhessenek mun­kahelyükre. A lakótelepi óvoda csöppet sincs irigylésre méltó helyzet­ben. Kétszáz személyesnek épült és jelenleg több mint háromszáz gyereket gondoz­nak, nevelnek. Az ebédet, tíz­órait, uzsonnát a központi konyhából hozzák, a helyszí­nen csak előkészítik és szét­osztják. " — Nagy a zsúfoltság... — Igaz. Százötven százalékos az óvoda kihasználtsága, ha a gyereket felvettek az idei tan­évre. Hatvanat a legnagyobb jóakarattal sem tudtak már elhelyezni. Tulajdonképpen ez nem is olyan rossz arány. De annak a hatvan családnak, — Ez csak a kezdetet jelen, akinek a gyereke kimaradt, tette. A múlt évben megvásá- mégis csak égető gondot jelent,1 roltunk egy lakást a Szabad- És ez nem mellékes, ság úti óvoda mellett. Arra — cse — Újraválasztják a bíróságok népi ülnökeit Választásokra készül az or­szág. A közeli hetekben kerül sor az országgyűlési képvise­lők és a tanácstagok megvá­lasztására. A Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa hatá­rozata szerint július 31-ig va­lamennyi biróság ülnökeit is újra kell választani. A népi ülnököket a helyi tanácsok az alakuló üléseiken választják meg a Hazafias Népfront és a szakszervezetek által jelöl­tek közül* Az igazságszolgáltatás de­mokratizmusára a burás oá társadalmi rend Is igyekszik gondot fordítani. Erre mutat, hogy a tőkésállamokhan je- ka hárul az igazságszolgálta-’ lenleg is, nálunk pedig a fel- fásban. Az ő feladatuk mirr szabadulást megelőzően szere- keriüő ügybenlala­„ , ... “ posan ©s lelkiismeretesen peltek a büntetőbíráskodás- tisztázni a történteket, vagyis ban nem hivatásos bírák, az megállapítani a pontos tény­Ez állást, amely a leglényegesebb úgynevezett esküdtek, azonban csak felszín, hiszen ezeknél az esküdtbíráskodás csak arra jó, hogy a demok­ratizmus látszatát keltse. Es­küdt osak az lehetett, akit a tőkésrend . erre alkalmasnak talált a vagyonosak, a tőkés­rend számára megbízható em­berek közül. szocialista társadalmi eleme minden bírói'határozat­nak* Hiszen ennek alapján kell meghozni a jogszabályok­nak és a szocialista . törvé­nyességnek megfelelő igazsá­gos döntést. Ezért elengedhe­tetlenül szükséges, hogy ebben a nagy jelentőségű munkában a dolgozó nép képviselői, a népi ülnökök a maguk életta­pasztalatával, természetes rend bíróságai a dolgozó nép igazságérzetükkel, társadalmi A csodatévő Szeidika Bulgária különösen gazdag gyógyhatású melegvíz-forrá­sokban. A természetnek ezt az ajándékát sokoldalúan hasz­nosítják a gyógyászatban, a sportban és másutt is, például melegházakat, lakásokat íűte- nek vele. A többféle fontos ásványi sót tartalmazó meleg források vizét ősidők óta csodatévö ha­tásúnak tartják. A források közvetlen közelében palacko­zókat üzemeltetnek- A bolgár palackozott ásványvizek világ­szerte keresettek. A vesebántalmak gyógyítá­sában sikerrel alkalmazott meleg ásványvíz forrása a Szófia környéki. Górna Ba­nyán található, ahol ugyan­csak működik palackozóüzem, amelyet az elmúlt évben — új automata gépsorok felsze­relésével — háromszorosára bővítettek. Itt palackozzák az ősi bolgár főváros nevét vise­lő ásványvizet, a Szerdikát. A francia gépekkel felsze­relt korszerű nagyüzemben évente 60 millió — literes és félliteres — pvc-palackot töltenek meg Szerdikával, amelyet a gyógyulni vágyó emberek ezrei keresnek. Külföldön a közel-keleti or­szágokban vám a legnagyobb keletje a Szerdikának, de a világ egyre több országában ismerik és keresik. lílIEIftlBiiiJIIIIElílllliilliaiHÉilli Mintegy 16 millió forintos költséggel új ivóvízhálózat épül Ludányhalásziban. A Klima- vill Szövetkezeti Közös Vállalat dolgozói a munkálatok során nem kevesebb, mint 11 kilométer hosszúságú csővezetéket fektetnek le, s ezzel minden utcába egészséges ivóvíz kerül. Az új hálózat elkészültével — június 30-ra tervezik — régi gondja oldódik meg a község lakóinak, mivel a jelenleg meglevő kutak vize egészségügyileg kifogásolható. — bábéi felv. — igazságszolgáltatói szerveze­tükben, összetételükben a né­pi jelleget tükrözik. Feladata­ik szoros kapcsolatban állnak a szocialista társadalmi cé­lokkal. Bíróságaink működésének egyik legfontosabb és leglé­nyegesebb vonása a dolgozó nép közvetlen részvétele a bírósági eljárásban. A népi jellegű bíráskodás elsőnek a Szovjetunióban va­lósult -meg, míg nálunk a Ta­nácsköztársaság idején mű­ködtek először forradalmi tör­vényszékek a dolgozók bevo­násával. A felszabadulást kö­vetően 1949-ben született tör­vény a dolgozó népnek az igazságszolgáltatásban való részvételéről. Ezt követően először csak a büntetőbírás­kodásban, majd néhány évvel és politikai ismereteikkel a bíróság segítségére legyenek. A népi ülnökök érvényesítik a dolgozók egészséges életfel­fogását. véleményét, akaratát a bíráskodásban, és ezzel is előmozdítják, hogy a bírósá­gok munkája, az ítélkezés ne szakadjon el az élettől. Ek­ként egészül ki a hivatásos bíró jogi szakképzettsége a népi ülnökök józan életfelfo­gásával, a termelésben, a munka frontján szerzett ta­pasztalataival, helyi ismere­teivel. Ezáltal a bíróságok döntései egyre inkább össz­hangban vannak a társadalmi felfogással és a dolgozó nép meggyőződésével. Az ülmökbíráskodásnak ezén túlmenően igen nagy szerepe van a tömegek neve­lésében, felvilágosításában, a dolgozók körében végzett ís- később már "a polgári peres meretterjesztő munkában, a ügyek eldöntésében is közre­működtek a munkások, pa­rasztok és az egyéb foglalko­zásúak köréből megválasztott népi ülnökök. Az alkotmányban leszöge­zett alapelvek értelmében a népi ülnökök részvétele a bí­ráskodásban éppen úgy a munkásosztály hatalmának követelménye, mint a. nép közvetlen részvétele a?, állam- hatalmi, államigazgatási, jog­alkotási funkciók ellátásában, így a szocialista jellegű ül­nökbíráskodás a legszélesebb körű demokratizmust bizto­sítja az állami élet e fontos területén. Az elsőfokú bíróságokra ne­héz és felelősségteljes műn­bűnözés elleni társadalmi ösz- szefogásban, a szocialista er­kölcs és társadalmi együttélés kialakításában. A bíróságon szerzett tapasztalatok, élmé­nyek, tanulságok kihatnak környezetükre, munkatársaik­ra, családi és ismeretségi kö­rükre. Ez annál inkább is megvalósul, mivel az ülnökök­nek a működésük lejártát kö­vetően be kell számolniuk ta­pasztalataikról a választók­nak. így az ülnökbíráskodás mély hatást gyakorol a dolgo­zó nép életfelfogására, gon­dolkodására, mindennapi mugi kájára. Dr. Reményi Jenő, a megyei bíróság elnöke NÓGRAD - 1980. május 23., péntek y

Next

/
Thumbnails
Contents