Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)
1980-05-22 / 118. szám
Kongresszus után A szakmai képzésről A tudományos-technikai forradalom jelenlegi fejlettségi szintjén hazánkban is — több éve elkezdődött folyamat részeként — mind fontosabb szerephez jut a szakmai képzés és képzettség kérdése. A termelés színvonala, valamint a szüntelen technikai, technológiai fejlődés elválaszthatatlan kapcsolatban és költcsönhatás- ban áll az általános, a ráépülő szakmai műveltséggel. Mi jellemzi a szakmai képzés helyzetét, színvonalát; milyen fejlesztési feladatokat fogalmaznak meg Salgótarjánban? Két helyszínen — a salgótarjáni síküveggyárban és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozatán — kerestünk választ kérdésünkre. FORRADALMI VÁLTOZÁSOK Idegenkedünk a nagy szavak használatától, gyakran megmagyarázhatatlan szemérmességből. Nem szívesen használja Szálkái József sem, a síküveggyár pártbizottságának titkára, mégis kimondja, mert igaz: — Az utóbbi jó másfél évtizedben forradalmi változásokat ért meg a gyár. A hatvanas évekig kis egység voltunk, apáról fiúra szállt a szakma, nem voltak perspektíváink. Aztán, talán kapcsolódva a bányák visszafejlesztéséhez is, megváltozott a helyzet. Jelentős fejlődés 1965-ben történt, a Zagyva II. üzembe helyezésével, s megkezdődött az edzett üveg gyártása. Megnőtt a munkaerő-szükséglet, egy-kettőre híre ment a gyárnak. — Az edzett üveggyártás magasabb szakmai követelményeket állított a munkások elé... — Ugyanúgy növelte a szakmai követelményeket, mint tíz évvel később a Zagyva III. felépülése. S a gyár vezetése ugyanúgy felismerte, mint a hatvanas évek elején, hogy lépést kell tartania technikában, technológiában, szakmai műveltségben más fejlett vállalatokkal. Mert különben magának a gyárnak a léte, vagyis az itt dolgozó emberek megélhetése kerül veszélybe. — A megújulásra hogyan készültek fel szellemileg? — A folyamatos fejlődés ellenére elég hosszú ideig nem rendelkeztünk kellően átgondolt, átfogó káderfejlesztési tervvel. Ez — s ehhez nagyon jól jött a párt Központi Bizottságának határozata a káder- és személyzeti munka fejlesztéséről — a hetvenes évek első harmadának végére formálódott ki teljességgel. Műszaki és munkásgárdánkat megerősítettük létszámban és szakmai, általános, politikai műveltségben. Lényegessé vált minden szinten az elméleti és gyakorlati hozzáértés, melyet összekötöttünk a gyár jelenével és jövőjével. Néhány igazoló adatot! 1975-ben három köz- gazdasági végzettségű szakemberünk volt, ma tizennégy. A legutóbbi öt évben megduplázódott a felsőfokú végzettséggel bíró szakemberek száma; összesen 90. Ezeket tudatos előkészítéssel, tervezéssel, jó egyetemi, főiskolai — például a helyi számvitelivel — kapcsolatokkal ért- tük el. Szakmunkásaink 20 százaléka érettségizett, döntően azonban a tmk-ban dolgoznak. A síküveggyártó szakmunkásképzés közeli megszervezése nyilván változtathat ezen a helyzeten. EMBERI TELJESSÉGET Lukácsi Dezső docens, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozata matematika-statisztika tanszékének csoportvezetője elöljáróban megemlíti: szerződéses munkakapcsolatban állnak a síküveggyárral, s ez tapasztalatai szerint mindkettőjüknek hasznos. — Nem szeretnénk szakbarbárokat képezni — jegyzi meg Lukácsi Dezső, a főiskolai pártalapszervezet titkára. Emberi teljességre törekszünk. — Elsődleges azonban a szakmai képzés... — Természetesen — mosolyog a párttitkár docens — elsődleges feladatunk ez. Alapvető. Nappali tagozaton ipari, felnőttoktatásban ipari, pénzügyi és mezőgazdasági szakos hallgatókat képezünk. — Milyen eredménnyel? Az üzemek mennyire elégedettek? — Negatív visszajelzés hozzám még nem érkezett, a legtöbb munkahely elégedett volt hallgatóinkkal. A legjobbak nagyon gyorsan vezető beosztáshoz jutnak. — Jelenleg 800 hallgatója van az intézménynek, ebből 240-en nappali tagozatra járnak. Az ideieket is számítva, eddig több mint háromszázan végeztek nappalin Salgótarjánban. Milyen formákban részesültek szakmai képzésben ? — A szokásos tanórákon, melyeken igyekeztünk maximálisan eleget tenni a tantervi követelményeknek. A tudományos diákköröket a ki- válóaknak szervezzük, önállóan, vagy közösségben témákat dolgoznak fel, rendszeresen konzultálnak, vitatkoznak. Több ízben hoztak értékes díjakat haza országos konferenciákról, sőt egy háromfős kollektíva dolgozata a pozsonyi nemzetközi találkozóra is eljutott. A lemaradóknak rendszeres konzultációs alkalmat biztosítunk; a KISZ és a kollégiumi vezetés segítségével, tudatosan vagy spontán, tanulókörök szerveződnek. — A pártkongresszus után milyen változások várhatók? — Ismert, bár nem részleteiben, hogy az egész magyar felsőoktatás bizonyos átszervezés alatt áll. Érint bennünket is. A jövőben tagozatunk intézetté alakul át, s várhatóan megkezdődik a szervezés szakos hallgatók képzése. A pártkongresszus anyagát egyébként komolyan feldolgoztuk, s a kongresszus lényegében, ha nem is a megnyugvás erejével, megerősített minket' abban, hogy jó úton járunk. Továbbra is az oktatás minőségét és hatékonyságát kell növelnünk; s mi szeretnénk a nevelést is. (sl.) Egészségmegőrzés és tehetségfelkarolás Időszerű beszélgetés a városi sportfelügyelővel Alacsony termetű, kisportolt alkatú- negyven év körüli, barna férfi Girtl László- a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottságának testnevelési és sportfelügyelője- Munkahelyén, a modern sportcsarnok egyik kellemesen berendezett irodájában beszélgetünk napjaink egyik időszerű sportpolitkai kérdéséről, a tömegsportról, ezen belül elsősorban a gyerekek. a fiatalok testedzési, versenyzési lehetőségeiről— Fél éve, pontosan november 16-tól vagyok ezen a poszton — magyarázza Girtl László — s az eltelt idő elsősorban arra volt elég. hogy megismerkedjek feladataimmal. a területhez tartozó szakemberekkel- A sporttal egyébként régi a kapcsolatom. Közvetlenül ezt megelőzően az STC szervezési csoportvezetője voltam, korábban pedig az SKSE elnöke- Ismerőseim egy része még ma is így köszönt, ha találkozunk— A területtel való megismerkedés hogyan sikerült? — Még akad pótolnivalóm — feleli a sportember —. hiszen januártól a felügyelet a város mellett kiterjed a járásra is- Úgyhogy, ha jól számolom. 47 sportegyesület felügyelete tartozik hozzám, egészen Litkétől Ceredig. Nagybátonyig— A tömegsport területén milyen tapasztalatokkal rendelkezik? — A tömegsport megítélésem szerint, mind ez ideig noha állami rendeletek írták elő kiterjesztését, szervezettségének fejlesztését, meglehetősen kampányjellegű volt. s főképpen az egykori sportolók kondícióban tartását, az egészségmegőrzést szolgálta- Holott nyilván van egy másik funkciója is: mégpedig a tehetségek felkutatása, támogatása, a versenysport kiszolgálása, más szóval, a minőségi sport utánpótlásának a biztosítása— Az elmondott kritikai megjegyzés ellenére milyen eredmények jellemzik a megyeszékhely tömegsportját? — Hadd hozakodjak elő egy országosan szinte páratlan ténnyel; Salgótarjánban évek óta kiugró érdeklődés mellett rendezzük meg a kispályás labdarúgó-bajnokságokat, elsősorban egykori, különböző szintű labdarúgók részvételével, de: 57 csapattal Salgótarjánnál jóval népesebb városban sem indul ennyi csapat egy-egy bajnokságban- S ebben nemcsak üzemek, szövetkezetek, intézmények. hanem lakótelepek csapatai is részt vesznek— Az utóbbi időben több ezer embert megmozgató rendezvényről is hallhattunk- • — Természetes törekvésünk. minél több ember számára lehetővé tenni a mozgást* a sportot- Tavaly őszszel ezért szervéztük meg fiatalok, idősek részvételével a kocogónapot. januároan. Eresztvényben a téli tömegsportnapot- Az előbbin három és fél ezren voltak, az utóbbin is csaknem ennyien- Egyébként május 25-én a városban újabb kocogónapot tervezünk- Sőt ezt Évszakok címen szeretnénk valamennyi évszakbán hagyománnyá tenni— Milyenek a személyi, anyagi, tárgyi feltételei a ,tömegsportrendezvényeknek ? — Személyi feltételeink adottak, segítő társadalmi aktívahálózatunk széles körben kiépült, bár ezt az új lakótelepeken még létre kell hoznunk- Egyébként az idén alakítunk tömegsportbizottságot a Kemerovo- és Besz- terce-lakótelepen, majd a következő évben a Gorkijon- Ezek a bizottságok a fiataloknak, időseknek egyaránt igyekeznek terepet, alkalmat biztosítani a testmozgásra^ Sportlétesítményekkel elég* gé ellátóit a város. ezek. mondhatjuk, mindig zsúfoltak- De ha létesítményellátottságunkat más városok utóbbi időbeni fejlődéséhez mérjük: s figyelembe vesszük például azt. hogy több helyütt jégpályák is épültek, akkor nekünk van még tennivalónk- A különböző társadalmi szervekkel. KISZ-szel SZMT-vel, MHSZ-szel igen jó az együttműködésünk. Az MHSZ-szel különben azt tervezzük, hogy lakótelepeinken rendszeresen lövészversenyeket szervezünk, s ezt a honvédelmi nevelés és utóképzés szolgálatába állítjuk— A fiatalok tömegsporteredményei. lehetőségei benne voltak eddigi beszélgetésükben- De külön az isko- laiak miként jellemezhetők? — A Budapesti úti és a Petőfi Általános Iskolában, valamint a Madách Gimnáziumban működik testnevelés tagozatos osztály- A sportiskola és a versenysport utánpótlását ők szolgáltatják- Tagozatos iskoláink elismerésre méltó munkát végeznek- Diákjaik országos versenyekről hoznak el első helyezéseket- A tagozatos iskolákban komoly. szervezett sporttevékenység folyik, s a feladatuk az. hogy meglevő jó hagyományainkra támaszkodva, emeljük a színvonalat- Ez az egészségnevelés mellett, kiválóan szolgálná a versenysportot. • amelynek fejlesztése szintén fontos tennivalónk(ok) A TÁRSADALMI munka komoly lehetőség a településfejlesztés terén. Ezt példázza a „Harmincötezer munkanapot Salgótarjánért” mozgalom elmúlt évi merlege. A tanulóifjúság és az üzemek do'gozói körében növekvő lendülettel és eredményességgel zajlott le, de kivette belőle részét a lakosság is. A varos fejlesztési feladatai megoldásának egyik bázisává, szerves részévé vált, elősegítve a fenntartási és költségvetési célok eredményes megvalósítását. Emellett a lakosság szemléletét is formálta. Akik az akciókban részt vettek, inkább magukénak érzik azokat a létesítményeket, melyekben két kezük munkája is benne foglaltatik. Az 1979- es évben az így elvégzett munkák összértéke közel 28 millió forint volt, vagyis városunk minden lakására 567,50 forint esett. A társadalmi munkások jelentős mértékben hozzájárultak a város oktatási intézményeinek fejlesztéséhez, a fenntartási költségek csökkentéséhez. Munkájukat dicséri 760 négyzetméter járda, 12 565 négyzetméter felújított útburkolat, 80 folyóméter csapadékvíz-csatorna, 2350 folyóméter ivóvízvezeték. Közös összefogással játszótér épült a lendületesen fejlődő Beszterce- és Kemerovo-lakótele- pen. A legjobb eredményeket a béke-telepi Somoskőújfalui és síküveggyári városkörzetekben végezték. K emelt feladatok A „Harmincötezer munkanapot Salgótarjánért” társa- daimimunka-mozgalom 1979. évi eredményei arra ösztönzik a lakosságot, hogy az idén még szervezettebb, tervszerűbb munkát végezzen. Ennek érdekében a Hazafias Né^""Ont városi elnöksége, va- 1?.—>nt a városi tanács vb s~ ’T'-zsatási szervei akció- p ramot' állítottak össze az ez évi társadalmi munkák Közös összefogással Mérleg és lehetőségek három részre történő csoportosításával. Ezekhez kérik a lakosság, az üzemi dolgozók és a tanulóifjúság segítségét. A város lakosságának legjelentősebb részét érinti a sportcentrum építése. Itt áprilistól szeptemberig nyílik mód földmunkákra, sóderterítésre, salakrostálásra és -terítésre, betonozásra. Ebben az SKÜ, a NÁÉV, a városgazdálkodási üzem és a közép- iskolások vehetnek részt. Ugyanebben az időszakban végezhető a járdák és lelátók kialakítása, ahol földmunka, támfalbontás, rézsűképzés, sódertelepítés és járdaalap-lera- kás vár az ügyes kezekre, elsősorban a diákokra és a szocialista brigádok tagjaira. Ezeken túl pályatartozékok készítése, elektromos vezetékek létesítése és fásítás végezhető az idén. A Magyar Szovjet Barátság park és játszótér építésénél sétálóutak kialakítása, az aljnövényzet irtása, a második fél évben pedig egyedi játszóterek készítése, fásítás, vízvezeték építése a feladat. A csatolt településen Somoskőújfaluban a tornacsarnok építésén szakmunkákra nyílik lehetőség, részben a városgazdálkodási üzem, részben a lakosság számára. Gyermekintézmények fejlesztésére A város minden bölcsődéjénél, óvodájánál, s az iskolákban is bőven nyílik lehetőség, adódik munka segítő kezeknek. A karbantartási, felújítási, javítási teendők mellett például a 4-es számú bölcsőde udvarának füvesítése, az 5-ös számúnál betonozott pancsoló és homokozó kiépítése szerepel a programon. Az óvodák közül a 2-es, a 4-es, a 7-es, a 16-os és a 19- es számúaknái számítanak jelentős segítségre. Az általános iskolák elsősorban az üzemek és a szülői munkaközösség támogatására számítanak. Sok a teendő a baglyasaljai, a Csizmadia úti, a zagyvapálfalvai általános iskolákban, de a többiben is vár munkalehetőség a társadalmi munkásokra. A középiskolák a társadalmi munkák egy részét „házilag”, diákjaik segítségével oldják meg. Ez pedagógiai szempontból is célszerű, hiszen a tanulók így inkább kötődnek az iskoláikhoz.A legnagyobb lehetőség erre természetesen a 211-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben adódik, ahol a tanulók igen komoly feladatokat végezhetnek el. A többi középiskolában azonban a szakmunkák elvégzésénél szükség van a különböző vállalatok dolgozóinak, szocialista brigádjainak közreműködésére. A város két kollégiuma, az ifjúsági és az úttörőtábor, a diákotthon ugyancsak újabb lehetőségeket jelentenek. Segítséget kér a Somoskőújfalui művelődési ház, míg a Kohász Művelődési Központ elsősorban az SKÜ társadalmi munkásait várja. Sok a teendő a rónabányai kultúrotthon- nál, a somlyóbánya-telepi könyvtárnál, Salgóbányán és a Hámán Kató-telepi művelődési házban is. Vóroslrörzeti feladatok A nagy közös célok, a kulturális intézmények támogatása mellett a társadalmi munkák leghálásabb területe a lakóházak környezete. Mindenki szeretne szebb, kulturáltabb környezetben élni, s ezért szívesen dolgozik. Az akcióprogram erre is számítva sok lehetőséget sorol fel. A Gorkij-lakótelepen, az Új- akna úton és a határátkelő- helyek környékén fásítás, a Lovász József, Zöldfa és Új- akna úton, valamint a Gorkij-lakótelepen parképítés várja a KISZ-fiatalokat, szocialista brigádokat és a lakosságot. A Kinizsi Pál és a Frankel Leó út lakói az ivó- vízhálózat építésében a Pintér-telepiek és Liszt Ferenc utcaiak csapadékcsatornaépítésében, a somoskőújfalui- ak útépítésben vehetnek részt. Ahol még nem megoldott, évről évre égetően vetődik fel a járdásítás igénye. Ezt az Idén 11 utcában tűzték napirendre. A Lakatos, Irinyi, Dobó Katica, Mikóvölgy, Virágos, Kodály, Angyal Pál, Bocskai, Tompa Mihály, Kilátó és Zagyva utca lakói szeptemberben már járdán közlekedhetnek, ha maguk is úgy akarják. A város játszótérínségén a Damjanich és Zöldfa utcában, valamint a Kemerovo-lakótelepen építendő létesítményekkel segíthet a lakosság. De a többi játszótereken is vár festés és javítás azokra, akik szívesen vesznek részt az akciókban. A TERVEZET külön előnye, hogy a fontosabb munkák elvégzéséhez nemcsak ötletet ad, hanem megnevezi azokat a személyeket, akik helyben irányítják a dolgozókat. Ilyenformán lehetőség nyílik a szervezett, összehangolt munkára, a kapacitás hatékonyabb kihasználására is. A tömegsport fejlesztése az egyik legközvetlenebb feladat. Madártávlatból a legfiatalabb városrész, a Beszterce-lakötelep egy részlete.
