Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)
1980-05-21 / 117. szám
legi tanácsadó SORKATONÁK LESZERELÉS UTÁNI MUNKABÉRE K. Mihály érsekvadkerti olvasónk több mint fél éve szerelt le sorkatonai szolgálatból és ment vissza .eredeti munkahelyére és munkakörébe dolgozni. A leszerelés utáni munka- szerződésében vezetője feledékenységből nem vette bele az időközben bevezetett csoportvezetői pótlékot, amelyet minden más hasonló munkakörben dologzó társa megkapott. Azóta szóban többször ígéretet tett a mulasztás pótlására, a pótlékot azonban a mai napig sem kapja. Valóban jár-e részére a pótlék, mikortól és milyen jogszabály írja ezt elő? — kérdezi olvasónk. A jogszabály valóban előírja, hogy a sorkatonai szolgálatból leszerelt és a bevonulás előtti' munkahelyén foglalkoztatott dolgozó munkabérének megállapításánál figyelembe kell venni az azonos vagy hasonló munkakörben időközben bekövetkezett bérrendezést, béremelést, bérfejlesztést. Lényegében tehát meg kell kapnia azt az átlagos bért, amelyet bevonult sorkatonai szolgálata alatt otthon maradt társai megkaptak. Két jogszabály is foglalkozik ezzel. A honvédelmi törvény végrehajtására kiadott 6/1976. (III. 31.) MT. sz. rendelet 103. §-a tartalmazza ezt az előírást, amely egyaránt vonatkozik a munkaviszonyban állókra, ipari és mg. tsz-tagokra. A munkaviszonyban állókra külön is megfogalmazza ezt a szabályt a 7/1967. (X. 8.) MüM. sz. rendelet 3IC. §-a, amely ezen kívül még azt is előírja, hogy a munkabér megállapításánál a katonaságnál szerzett, (munkakörének megfelelő) szakképzettséghez szükséges szakmai gyakorlatot is figyelembe kell venni. Minthogy a jogszabály egyértelműen a leszerelt és a bevonulás előtti munkahelyén foglalkoztatott dolgozót említi, világos, hogy a leszerelés utáni munkaszerződés elkészítésekor kell a munkabért is megállapítani. Ebből következik, hogy a pótlékot vagy egyéb bér- fejlesztéseket is ettől az időtől kell számítani, vagyis az elévülési időn belül (amely ez esetben három év), a leszerelés utáni munkába állás idejére visszamenőleg kell elszámolni. Az elszámolásnál nem lehet hivatkozni a munkaszerződésre. mert a munkaszerződésnek ez a része jogellenesen született. Javaslom, kérését Írásban adja be a vállalat igazgatójának, aki minden bizonnyal intézkedni fog a mulasztás pótlására. GYERMEKTARTÁS TÁPPÉNZBŐL N. Antal salgótarjáni olvasónk felesége és ötéves kislánya különváltan él, olvasónk gyermektartást fizet. Hosszabb ideje beteg, és felesége a táppénzből is a megállapított tartás- díjat kéri. Köteles-e a bíróság által megállapított 20 %-ot fizetni? — kérdezi olvasónk. A gyermektartásdíjat a kötelezett munkabéréből és egyéb jövedelmének nyugdíjjárulékkal csökkentett díjazás alapján kell megállapítani. Az így megállapított jövedelemnek egy gyermek után általában 20 %-át határozzák meg gyermektartásdíjként, de megjelölik azt a legalacsonyabb összeget is, amelyet akkor is kell fizetni, ha az a 20 %-nál több, vagyis a 20 százalék kevesebb lenne, mint az összegszerűen meghatározott gyermektartás díja. Táppénzből általában nem iehet semmit levonni, kivételt képez azonban a táppénztúlfizetés, valamint a tartásdíj. A táppénzből is a bíróság által megállapított összeget kell levonni, vagy fizetni, amely azonban nem lehet több mint a táppénz 33 %-a. Amennyiben a megállapított gyermektartásdíj több mint a 33 %-ék, a különbözetet tartozásként kell nyilvántartani, amelyet a munkabérből kell majd fizetni. Dr. J. S. Földhasznosítás és -védelem Határszemléken ellenőrzik a földek megművelését A mezőgazdasági termelés szempontjából döntő fontosságú a művelhető földterület. A termelés növelésének egyik fontos feltétele, hogy a termőterület számottevően ne csökkenjen. Éppen ezért kiemelkedő társadalmi érdek a mezőgazdaság semmi mással nem pótolható termelőeszközének, a földnek védelme és rendeltetésszerű hasznosítása. A módosított földvédelmi törvény, valamint végrehajtási ren deleteí, a mezőgazdaságii földek fokozottabb védelmével és hasznosításával kapcsolatban igen szigorú előírásokat tartalmaznak; A mezőgazda- sági rendeltetésű földek hasznosítását, a művelési kötelezettség teljesítését a járási földhivatalok, illetve a községi tanácsok vb szakigazgatási szervei, tavasszal és ősszel ellenőrzik. Tekintettel arra, hogy a határszemle a szántó-, szőlő- és gyümölcsösterületek ellenőrzésén kívül kiterjed a rétek, legelők (gyepek) felülvizsgálatára, valamint az általános gyommentesítés ellenőrzésére is, ezért a határszemléken az illetékes megyei szak- igazgatási intézmények (agrokémiai és növényvédő állomás, takarmányozási és állat- tenyésztési felügyelőség, állategészségügyi állomás) szakemberei is részt vesznek. A tavaszi határszemle kiterjed valamennyi község (város) külterületére, valamint a zártkerti és belterületi földekre is. Ezért valamennyi föld- használónak különös gondot kell fordítania a megművelet- lenül, vetetlenül maradt földek hasznosítására, valamint az általános gyomirtás időben történő végrehajtására. A termőföld védelme, és a termelés biztosításának érdekében ugyanis elengedhetetlen követelmény a gyomosodás visz- szaszorítása, veszélyességi szint alá való csökkentése. A határ&zemle megállapításait, a művelés és gyommentesítés elmaradásának okait a határszemle-bizottságok jegyzőkönyvbe foglalják. lfezel egyidejűleg azokat a földhasználókat, akik a művelési és gyommentesítési kötelezettségüknek nem tettek eleget, 30 napos határidő megjelölésével felhívják az időszerű mezőgazdasági munkák elvégzésére. Ha a bizottság a határidő eltelte után lefolytatott második határszemlén azt állapítja meg, hogy a mezőgazdasági nagyüzem, vagy mező- gazdasági rendeltetésű földet kezelő, használó más szervezet nem tett eleget a felszólításnak, akkor a megművelet- len, vagy nem gyomtalanított föld kateszteri tiszta jövedelme ezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg befizetésére kötelezhetők. A magánszemély műveletlenül maradt földje térítés nélkül állami tulajdonba kerül. Kérjük a helyi tanácsokat is, tegyenek meg mindentannak érdekében, hogy a kezelésükben levő állami földek maradéktalan hasznosítása megtörténjen. Vegyék számba azokat a lehetőségeket (nagyüzemek, szakcsoportok, erdőgazdaságok részére való használatba adás, haszonbérbe, tartós használatba adás stb.), amelyek révén az egyes területek hasznosíthatók. A mezőgazdasági . nagyüzemek éljenek az állam által nyújtott kedvezményes lehetőségekkel, mely szerint a tanácstól átvett állami parlagterületek újrahasznosításának költségeihez — igénylés alapján — egyszeri alkalommal anyagi támogatás adható. Ez év január 1-től jogi lehetőség van arra is, hogy a termelőszövetkezet a nagyüzemi művelésre nem alkalmas területeit tagjai, alkalmazottjai, valamint magánszemélyek részére — legfeljebb 15 évre — a járási földhivatal jóváhagyásával haszonbérbe ad-, hassa. A haszonbérbe adható terület a 6000 négyzetmétert nem haladhatja meg. Magánszemélyek a községi tanács vb által kijelölt állami földekből, a tsz- tagiok és alkalmazottak pedig a termelőszövetkezet vezetősége által kijelölt területekből legalább 30 évre vehetnek földet tartós használatba. A tanácsi kezelésben levő állami földek továbbra is területi korlátozás és hatósági engedély nélkül vehetők a magánszemélyek részéről haszonbérbe. Ez esetben jó tudni, hogy a haszonbérlő öt évig mentesíthető a * haszonbér megfizetése alól, ha legalább három éve nem művelt földet vesz bérbe, és tíz évig akkor, ha a területre szőlőt, vagy gyümölcsöst telepít. A tartós használatba, vagy haszonbérbe vett területen az építésügyi jogszabályokban meghatározott gazdasági épületet is lehet létesíteni. A földvédelmi törvény célkitűzéseit figyelembe véve termőföldjeink akkor jelentenek valóban nemzeti kincset, ha rajtuk rendeltetésszerű termelés folyik. Kaposvári Pál Nógrád megyei Földhivatal A Szál jut—6 fedélzetén Virágok a kozmoszban A Szaljut—6 legénysége, Leonyid Popov és Valerij Rjumin televíziós adásban egy uborkát mutatott be a nézőknek, amely állítólag az űrállomáson levő üvegházban nőtt. A tréfára —, mert erről volt szó — sokan „ráharaptak”. Az uborkához még visszatérünk. Beszéljünk egyelőre arról, hogyan zajlott le az első munkahét. A világűrben töltött első napokban a fő probléma, hogy a személyzetnek meg kell szoknia a súlytalanság állapotát. — Az alkalmazkodás — mondja Anatolij Jegiorov, az orvosi csoport vezetője —, mindig bizonyos nehézségekkel jár. Az űrhajósok úgy érzik, hogy fejükbe szalad a vér, arcuk puffad, közérzetük romlik. Ez azzal magyarázható, hogy a súlytalanság állapotában a test felső részébe több vér jut, mint normális körülmények között. Az egyes ember reagálása egyrészt szervezetének egyéni sajátosságaitól, másrészt a repülés előtti előkészítéstől függ Ha Popovot és Rjumint vizsgáljuk, náluk az alkal- , mazkodás első szakasza vi- j szonylag könnyen zajlott le. ® Ügy véljük, hogy ez elsősorban az intenzív edzésekkel magyarázható. Az űrhajósok a felkészülés során a fej felé lejtő ágyban aludtak, olyan különleges székben forgatták őket. amelynek dőlésszögét előre megadott program alapján lehet változtatni. A sok ..edzés” nem veszett kárba. Az űrhajósok külsőleg is jól néznek ki, az orvosi mérések is igazolják ezt. Az első napokban például az űrhajósok általában fogynak, mivel szervezetük vizet veszít. Ez alkalommal csupán a parancsnok fogyott, 6 is egész keveset. Rjumin súlya változatlan maradt. — Ha az űrállomáson folyó munkáról beszélünk — folytatja Vlagyimir Ljahov űrhajós — saját tapasztalatomból tudom, milyen sok gonddal jár az első hét. Az állomás újbóli üzembe helyezése több napot vesz igénybe. Be kell kapcsolni a híradórendszert, a levegőgenerátort, a hőszabályozó berendezést stb. Egyszóval van elég munka. A jelenlegi személyzetinek még ki kellett rakodnia a Prog- resszből és el kellett rajta helyezni mindazt, ami az űrálKi hinné, hogy a startoló űrhajó virágokat is visz magával. lomáson feleslegessé vált. Ezenkívül az üzemanyag-fel- töltésre is elő kellett készíteni az állomást. Az űrhajósok által bemutatott „uborka” papírból készült és csupán a tréfa kedvéért vitték magukkal. Az űrben létesítendő növényi tenyészetekkel a biológusoknak egyelőre komoly problémáik vannak. A repülések egyre hosz* szabbakká válnak és természetes, hogy a normális munkához az űrhajósoknak teljes >' értékű táplálékra van szükségük. Az élelmiszerek konzerválása elkerülhetetlenül együtt jár a vitaminok és szénhidrátok csökkenésével. A konzerveket gyorsan meg lehet unni. Egyelőre még nincsenek problémák: az űrhajó-' sok menüje választékos, a Progressz űrhajók minden soron következő útján újakat küldenek, ám a végleges megoldást a biológusok az űrben levő üvegházakban látják, amelyekben zöldséget és főzelékfélét lehet termelni. Már kísérleteztek a mesterséges tőzeg-, perlit- vagy polimertalajon történő hidrö- ponos termesztési móddal, ám a berendezés súlya és mérete túlságosan nagy volt. Az utóbbi időben a kutatók figyelmét egyre inkább az aeropomika vonja magára, amikor is a növényeket különleges fészkekben helyezik el, gyökereiket pedig tápoldatokkal látják el. A fő problémák nem műszaki jellegűek, hanem maguk a növények, amelyek egyelőre nem akarnak nőni az űrben. A Szaljut—4-en elvetett borsó nem hozott termést. Ügy gondolták, hogv ennek oka a súlytalanság. Megpróbálták ezt fénnyel „helyettesíteni” (köztudott. hogy a növények a fény felé nőnek). Második alkalommal a borsó termést hozott, ám bizonyos idő múltán a növény elpusztult. Ugyanez történt az űrállomásra vitt hagymával. Még az annak idején a Szaljut—6-ra vitt tulipánok is gyorsan színtelenné váltak és elhervadtak. A szakemberek szerint azonban lehetséges, hogy a növények gyenge fejlődését nem a súlytalanság okozza, hanem valami más tényező: a magasabb hőmérséklet, a nem kellő megvilágítás, a szellőztetés hiánya (a növények gyökerénél összegyűlnek a növény által kilélegzett gázok). Egyelőre nem tudjuk a pontos választ a kérdésekre. Éppen ezért a biológusok a jelenlegi expedícióra új kutatási ciklust készítettek elő. Ehhez az Oázis, a Vázon, és a Malahit elnevezésű berendezéseket használják. Az utóbbiba virágzó orchideákat ültettek. Az űrhajósok tájékoztatása szerint a virágok egyelőre jól érzik magukat. Mihail Csernisov „Bunda" glicerinből A Kazah SZSZK Tudományos Akadémiának vegyipari kutatóintézete az Alma Ata-i gyümölcs- és szőlőtermesztési kutatóintézettel együttműködve új fagyvédelmi módszert fejlesztett ki. A hidegre érzékeny növényeket glicerinből, vízből és asztalosennyvből átlő keverékkel permetezik be. A keverék a növény felszínén szőrmére emlékeztető védőburkolatot alkot, amely biológiailag teljesen ártalmatlan, és védi a növényt a fagy ellen. A „bundát” az eső lemossa. Az eljárást szabadalmaztatták. Változékony idő lassú melegedéssel Heti időjárás-előrejelzés az alföldi és tiszántúli megyéknek Május közepén az időjárási szabályok szerint lehűlésre lehet számítani („fagyos szentek”). Ebben az évben ez valóban bekövetkezett Az elmúlt hét elején északkeletről hideg levegő áramlott Közép- Európa térségébe. A hideg levegőt a sok napsütés sem tudta erősen felmelegíteni, így kora délután is csak 15 fok körüli hőmérsékleteket mértek. Ugyanakkor a gyengén felhős éjszakákon a talaj erős kisugárzása miatt többfelé volt fagy, talajmenti fagy pedig az ország nagy részén fordult elő. Az erős éjszakai lehűlés a hét végén megszűnt, mivel délről enyhébb, nedves levegő áramlott fölértk, és a felhőzet borultságig növekedett. Az ország legnagyobb részén csapadék is hullott, de mennyisége néhány hely kivételével nem volt számottevő. A nappali felmelegedés erősödött, de még mindig elmaradt az évszakra jellemző értékektől. A következő egy hétben változékony, az évszakhoz képest hűvös időre lehet számítani. Időnként erősen megnövekszik a felhőzet, sokfelé várható eső, zápor, helyenként zivatar. A hőmérsékleti minimumok 6, 11 fok között alakulnak. A maximumok eleinte 15, 19, később 19, 23 fok között várhatók. ELŐREJELZÉS A MEZŐGAZDASÁGNAK Az elmúlt hét első felében hideg levegő árasztotta el a Kárpát-medencét és 10—14 órás napsütés hatására sem melegedett jelentősen a levegő. A nappali legmagasabb hőmérsékletek általában 14— 19 fok között voltak. A derült éjszakákon az északi megyékben a hét közepén még gyenge fagyok is előfordul- ’tak. A hét második felében megnövekedett a felhőzet, az éjszakai lehűlések mérséklődd tek, általában 5—10 fok között alakultak. Jelentősebb — 5— 15 mm — csapadék Szabolcs, Békés és Csongrád megyékben, valamint Bács-Kiskun megye déli részén hullott. Tovább folytatódik a változékony, többnyire felhős időjárás. A hét második felében 18 fok körül, a jövő hót elején 20 fok közelében alakul a nappali legmagasabb hőmérséklet. Az éjszakák tovább enyhülnek, hajnalban a legalacsonyabb hőmérséklet eleinte 7 fok, később 10 fok körül várható. Esőre, záporesőre, helyenként zivatarra főleg az időszak első felében kell számítani. Talajnedvesség % Megye 0—50 cm 50—100 cm Pest 85—90 90—95 Nógrád 90—95 90—95 Heves 80—85 90—95 Szabolcs-Sz. 90—95 80—85 Borsod-A-Z. 85—90 70—75 Szolnok 75—80 75—80 Hajdú-Bihar 75—80 75—80 Bács-Kiskun 90—95 80—85 Békés 90—95 75—80 Csongrád 90—95 80—85 Az ivajlovgrádi selyemmúzeum A keleti Rodope-hegység vidékén régi hagyomány a selyemhernyó-tenyésztés, amelyről már a nagy francia tudós, Pasteur, aki 1865-ben járt Bulgáriában, is elismerőleg nyilatkozott útirajzában. A selyemipar központja ma Ivajlovgrád. Dél-Bulgária e városkája környékén, a kurd- zsali járásban az ipari-agrár egyesülés kertgazdaságában külön üzemág a selyemhernyó-tenyésztés. A múltról és a jelenről érdekes á(tekintést nyújt a maga nemében egyedülálló ivajlovgrádi „selyemmúzeum”. Az állandó kiállításnak a múlt század elején épült műemlékház ad otthont. A domboldalon álló parasztházat úgy építették meg, hogy a napsütés reggeltől napnyugtáig éri, belsejét pedig úgy alakították ki, hogy az a selyemhernyótenyésztés céljainak jól megfeleljen. A földszinten —, ahol valaha a vendégszoba, a konyha és a tenyésztés célját szolgáló nagy szoba kapott helyet — ma az eredeti berendezés mellett képek, diagramok mutatják ennek a kultúrának a fejlődését. A kiállítás a selyemhernyó- tenyésztés eszközeit éppúgy bemutatja, mint az első nyomtatott kézikönyvet, amelyben Dimiter Sztambolev a mesterség titkaiba avatja be az olvasót. A régi házi selyemszövés és a modem gyári szövés eszközei is láthatók a kiállításon. A laikus számára a legérdekesebb látvány a bolgár selyemszövetek — sőt, selyemből készült, selyemmel díszített ékszerek — gazdag választéka. A sélyemmúzeum 4—5 évszázad történetét mutatja be. Egyházi műemlékek restaurálása A gyakorlatban is beváltak azok a kikísérletezett új eljárások, amelyekkel a nagy értékű egyházi műemlékeket és relikviákat kívánják megóvni az NDK-ban. Elsőként 12 évvel ezelőtt a mühlhause- ni Mánia-templom oltáralakjait vették kezelésbe. A kagylós mészkőből készült szobrokat már igen megviselte az idő, amikor különleges módszerrel konzerválták a restaurátorok. Az évek folyamán végzett rendszeres ellenőrző vizsgálatok bebizonyították. hogy az eljárás bevált. A ti ringiai restaurátorok viszor az üvegfestmények helyreáll tásán dolgoznak. Olyan móc szert használnak, amelly* megerősítik a könnyen szé porladó, vagy lepattogzó fe; téket az üvegen. Ezt az eljí rást alkalmazzák a vedlsben templom 1170-ből szármáz/ az ótastamentumi királyoké ábrázoló üvegfestményekné és az erfurti Mezitláhaso templomának ablakán talál ható Szent Ferenc-képmásná NÓGRÁD - 1980. május 21., szerda
