Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-21 / 117. szám

i 'Sf' Kjív^ VILÄG PROIFTÄRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXXVI ÉVF., 117. SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1980 MÁJUS. 21., SZERDA A közoktatás és közművelődés fejlesztése folyamatos feladat Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Kulturális, az Oktatási és a Munkaügyi Minisztérium ál­talános felügyeleti vizsgála­tot tartott Nógrád megyében, februárban és március elején. A vizsgálat kiterjedt a leg­jelentősebb párthatározatok, állami intézkedések végrehaj­tására, a tanácsi testületek, a szakigazgatási szervek irányí­tó, ellenőrző tevékenységé­re, valamint a művelődési . és oktatási intézmények tevé­kenységére, a munka tárgyi és személyi feltételeinek fejlesz­tésére. A vizsgálat tapasztala­tait, a további tennivalókat vitatta meg tegnap, Salgótar­jánban tartott ülésén a Nóg­rád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Hanga Mária oktatási mi- ninszterhelyettes, dr. Boros Sándor kulturális miniszterhe­lyettes, dr. Raft Miklós, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­lának elnökhelyettese, és dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára. Az elmúlt években a politi­kai célkitűzéseknek megfele­lően folyt a közművelődési és közoktatási munka a megyé­ben. Tovább erősödött a köz- művelődés és közoktatás párt-, illetve állami irányítása. A megyei, a városi, a községi tanácsok testületéi tervszerűb­ben, rendszeresebben foglal­koznak a közművelődés és közoktatás ellenőrzésével. Az eredményesebb és hatéko­nyabb tevékenységhez szüksé­ges tárgyi és személyi felté­telek, elsősorban a két város­ban, de a megye más telepü­lésein is. kedvezően változtak. Az ötödik ötéves tervben új művelődési otthonok, könyv­tárak, klubok, iskolák, óvodák épültek. Salgótarjánban átad­ták rendeltetésének a korsze­rűen felszerelt szakmunkás­képző intézetet, s épül a munkásmozgalmi múzeum. Ez­zel a megye „behozta” elma­radását, ellátottságban elérte az országos szintet. A feltételek folyamatos vál­tozása kedvezően hat a tartal­mi munkára. Erőteljes törek­vés tapasztalható a múltbeli műveltségben elmaradás fel­számolására, s a szocialista életmód terjedésével párhuza­mosan változnak a kulturális szokások. Fejlődik a lakosság olvasási kultúrája, az elmúlt években csaknem 6 millió fo­rinttal emelkedett a könyv­forgalom. A megye filmszín­házaiban évente mintegy 2 millió néző fordul meg. A megyeszékhely, valamint a na­gyobb települések művelődé­si otthonaiban rendszeresek a színházi előadások, a hang­versenyek, a kiállítások. A "ta­nácsi szervek, valamint a művelődési intézmények kü­lön gondot fordítanak a mun­kások és a fiatalok műveltsé­gének gyarapítására. Rendsze­resen megrendezik a munkás művelődési heteket, az ifjú­munkások vers- és prózamon­dóversenyét. A közoktatás fejlesztésére tett erőfeszítések eredményei ugyancsak mutatkoznak. A tankötelezettségi törvény vég­rehajtása egyre eredménye­sebb. A megyében a tanulók mintegy 85 százaléka iskola- köteles karban elvégzi az ál­talános iskolát. Ez az arány jobb az országos átlagnál. Az általános és a középiskolák­ban az új dokumentumok megismerésével és gyakorlati alkalmazásával tovább fejlő­dött a pedagógiai munka, erő­södött a gyakorlati tevékeny­ség, az iskola kapcsolata az üzemekkel, intézményekkel. A korábbinál tervszerűbben és eredményesebben folyik a szakmunkástanulók és a fel­nőtt szakmunkások képzése is. Növekszik — háromévenként mintegy ezerrel — az érettsé­gizett szakmunkások száma. A végrehajtó bizottság tag­jai, a meghívott vendégek hasznos észrevételekkel, ja­vaslatokkal egészítették ki a vizsgálat során szerzett ta­pasztalatokat. Dr. Raft Mik­lós elismeréssel szólt a három minisztérium együttműködésé­ről a vizsgálat során. Fekete Nándor, Salgótarján város Ta­nácsának elnöke a város köz- művelődési és közoktatási in­tézményeinek tevékenységét elemezte, míg dr. Szittner András, a Nógrád megyei Ál­lami Építőipari Vállalat igaz­gatója a mnukásművelődés, a bejáró dolgozók folyamatos (Folytatás a 2. oldalon) A balassagyarmati járás mezőgazdálkodása a pb előtt Az első negyedév mérlege Jól teleitek az ősziek — Mielőbb végezni a tavaszi vetéssel Felkészülés a takarmánybetakaritásra Megyénk mezőgazdálkodá­sában a balassagyarmati járás jelentős szerepet tölt be. A két járás összevonása után megemelkedett a művelés alatt álló terület. Az itt folyó me­zőgazdálkodás tehát meghatá­rozója megyénk gazdasági éle­tének. A balassagyarmati já­rási pártbizottság közelmúlt­ban lezajlott ülésén megtár­gyalta a mezőgazdaság első ne­gyedévben végzett munkáját. A járásban az őszi kalászo­sok jól teleltek. Ez kitűnik a szépen növekvő növények lát­tán is. Az Ipoly völgyétől Ér- sekvadkerten át a szandai dombokig ígéretes a kalászosok állapota. Ez annak az eredmé­nye, — többek között —, hogy a mezőgazdasági üzemek az ősz folyamán időben és jól előkészített talajba vetették el a magot. A növény megerő­södött és jól elviselte a hosz- szan tartó telet. Egyedül az őszi káposztarepce sínylette meg a nagy hideget, mintegy ötven­kilenc hektáron, őrhalomban például 15 hektáron, Szandán 44 hektáron kényszerültek ki­szántani a vetést és azon más tavaszi növényt telepíteni. A tavaszi állapotminősítés sze­rint az őszi búza 41 százaléka jó, 49 százaléka közepes és 10 százaléka gyenge minőségű. Ebben a tavaszi időszakban az üzemek legfontosabb fel­adatnak tekintik megőrizni a növényt a kártevőktől, megfe­lelő tápanyaggal ellátni a föl­det. A kártevők megjelentek őrhalomban, Bercelen és Szandán, de a gyors és szak­szerű beavatkozással sikerült azokat elhárítani. A tavaszi munka tulajdon­képpen befejezéshez közele­dik. A sok csapadék nagy fel­adat elé állította a gazdaságo­kat, de szervezettebb munká­val, jó gépi felkészültséggel a keletkezett lemaradást sikerült bepótolni. A kipusztult ősziek helyére kukoricát, tavaszi ár­pát vetettek. Nem volt ritka, hogy az időjárás okozta ki­esést ünnepi műszakok szer­vezésévél is igyekeztek pótol­ni. Ennek eredménye, hogy a május közepén végzett értéke­lés szerint a napraforgó veté­se befejezés előtt áll, gyorsíta­ni szükséges azonban a siló- kukorica vetését, mert az említett időben a vetőmag még csupán 70—75 százaléknyi te­rületen került a földbe. Az elmúlt napokban javult az időjárás és ezt az üzemek jól kihasználták. Nagy érővel folyik a vetés és várható, hogy rövid időn belül teljes egészé­ben befejeződik. Elvégezték a gabona vegyszerezését is a re­pülőgép-szolgálat közreműkö­désével. Most a fejlődésnek in­dult kapások — zömében bur­gonya — vegyszerezése fo­lyik, ami tulajdonképpen fo­lyamatos feladatot jelent a termesztők számára. Az üzemek a még hátrale­vő tavaszi munkák végleges befejezésével egyetemben meg­kezdték a felkészülést a lucer­na első kaszálására. Erre * a munkára a kedvezőtlen idő­járás miatt kéthetes késéssel kerül sor. A takarmány fejlet­len, a tervezettnél alacsonyabb hozamra számíthatnak. A já­rási pártbizottság felhívta az üzemek figyelmét, hogy szá­moljanak ennek a körülmény­nek összes következményével. A jól jövedelmező állatte­nyésztés ugyanis függvénye a jó minőségű és bőséges takar­mányellátásnak. Ennek megte­remtésére még sok új lehető­ség van. Ilyen a jó gyepgaz­dálkodás, a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása, és nem utolsósorban a szántó­földi takarmányfélék gondos kezelése, időben való betaka­rítása és megőrzése. Az értékelés szerint a balas­sagyarmati járásban a jó me­zőgazdálkodásnak minden fel­tétele biztosított. Jó a termő- terület többsége, hozzáértők a földművelő emberek, a szor­galom sem hiányzik. Arra van még szükség, hogy fokozottab­ban ügyeljenek a munka mi­nőségének javítására, a lehe­tőségek kihasználására és a takarékosabb, de nagyobb jö­vedelmet biztosító gazdálko­dásra. Ezekben a napokban újabb gyaloghídszerkezetet adnak át megrendelőiknek a Ganz- MÁVAG mátranováki gyáregységének szakemberei, mely az M 3-as autópálya építésé­nél kerül felhasználásra. A mátranovákiak rendszeresen szállítanak különféle acélszer- kezeteket az említett autópályához, annak mielőbbi, határidőre elkészülte a kiváló mi­nőségben dolgozó „ganzosok”- nak is köszönhető. Képünkön a Szőke Pál vezette szocialis­ta brigád tagjai, Surányi József, Tajti József, a gyaloghíd szerelését végzik — kj — Dinamikusan fejlődik a salgótarjáni járás Választási nagygyűlés Karancsságon Ritkán adott otthont annyi embernek a karancssági II. Rá­kóczi Ferenc körzeti Művelődési Ház, mint tegnap este, amikor a Hazafias Népfront szervezésében választási nagy­gyűlést rendeztek. Ezen az estén három község, Karancs- ság, Ságújfalu és Szalmatercs választóinak képviselői jöt­tek össze. A Himnusz hangjai és egy vers után Halzélik Ferenc, az Egyesült Erő Termelőszövetkezet elnöke köszön­tötte a megye, a salgótarjáni járás és a községek párt-, ál­lami, tömegszervezetek képviselőit, a három község küldőt, teit, majd Szabó István, a salgótarjáni járási pártbizottság első titkára szólt a választási nagygyűlés hallgatóihoz. Szabó István, a választási nagygyűlés szónoka elöl­járójában azt hangsúlyozta: június 8-án a képviselőkre és a tanácstagokra adott szava­zatok hitet tesznek amellett, hogy hazánkban a szocializ­mus építése nemcsak a kom­munisták ügye, hanem a Ha­zafias Népfront programját magáénak valló valamennyi alkotó erőé, az ország sorsá­ért felelőséget érző vala­mennyi állampolgáré. ?' A nagygyűlés előadója ez­után a szocialista gazdaság országos eredményeiről szá­molt be. Kijelentette, hogy az országos eredményekkel össz­hangban, azok részeként me­gyénk gazdasági és társadal­mi élete is dinamikusan fej­lődött. Mint mondotta, a me­gye gazdasági fejlődéséhez jó alapot biztosított a minden korábbi tervidőszakot megha­ladó mértékű beruházási te­vékenység. Állítását számok­kal is bizonyította. — Amikor országos és me­gyei eredményekről beszélünk — folytatta Szabó István — úgy érzem nem hagyhatjuk figyelmen kívül szűkebb ha­zánk, a salgótarjáni járás eredményeit sem. Beszélnünk kell arról is, hogy az eltelt öt év alatt a gazdasági körül­mények hatására átalakult a járás ipari struktúrája. A szénbányászat mellett az ipa­ron belül is nőtt a gépipar és a könnyűipar aránya, amely hosszabb távon bizto­sítja a járás lakosságának megélhetését. Csaknem 800 millió forint azoknak a be­ruházásoknak és rekonstruk­cióknak az értéke, amelyek lehetővé tették a termékszer­kezet korszerűsítését, jó ala­pot adtak a termelékenység fokozására. Tovább javult a mezőgaz­daságban az állatállomány, javultak a növénytermesztés hozamai. A kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságok ellenére szanált termelőszövetkezetünk nem volt. A háztáji és kisegítő gazdaságok évente mintegy 25 millió forinttal járulnak a központi árualap bővítésé­hez. Miként országosan, úgy já­rásunkban is emelkedett a Huszonhét ország a tavaszi BNY-n A szokásosnál jóval gyor­sabban, alig három hét alatt felöltöztették, berendezték a kőbányai vásárközpont pavi­lonjait és szabad területét ahol szerdán megnyílik a ta­vaszi Budapesti Nemzetközi Vásár — jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Kőrösvöl­gyi László, a Hungexpo vezér­igazgató-helyettese. A vásái belépőjegye ezúttal olyan „út­levél”, amellyel határaink el­hagyása nélkül 27 ország és Nyugat-Berlin több mint 1900 kiállítójának legkorszerűbb termékeit, a beruházási javak nemzetközi kínálatát ismerhe­tik meg a hazai és a külföldi látogatók. Exportpartnereink kínála­tának gazdagodásáról ismét tá­jékoztatják a vásár vendégeit Bulgária, Csehszlovákia, Jugo­szlávia, Lengyelország, az NDK, Románia és a Szovjet­unió kiállítói. Így sok száz gyár új termékét mutatja be 107 külkereskedelmi vállala­tuk és egyesülésük. Az NSZK-ból hozta el Bu­dapestre korszerű termékét a legtöbb, összesen 342 kiállító. Ausztriából csaknem 170, Ang­liából és Svájcból pedig 100— 100 cég mutatja be újdonsá­gait, s ugyancsak népes még az ólasz, a francia és a svéd bemutatók résztvevőinek me­zőnye is. A nemzetközi ér­deklődést mutatja az is, hogy 18 ország újságírói, riporterei és tudósítói jöttek el a Buda­pesti Nemzetközi Vásárra. Az elővételben megvásárolt több mint 100 ezer vásári be­lépőjegy a nemzetközi sereg­szemle iránt megnyilvánuló élénk hazai érdeklődést jelzi. A műszaki és kereskedelmi in­formációknak zavartalanabb összegyűjtését, az üzleti és kooperációs tárgyalások, szak­mai programok lebonyolítását könnyíti meg a vásár öt szak­mai napja, amikor a nap el­ső fele a szakmai jeggyel ren­delkező szakembereké, s a nagyközönséget csak délután 2 órától fogadja a vásár. A hét, végét azonban szabaddá teszik, tehát szombaton és vasárnap teljes nyitvatartási időben, dél­előtt 10 órától .délután 6 órá­ig a nagyközönség lesz a vá­sár vendége. lakosság életszínvonala.' Az iparban és a mezőgazdaság­ban foglalkoztatottak jövedel­me gyakorlatilag kiegyenlítő­dött. Az V. ötéves terv terület­fejlesztése a járás történeté­nek minden eddiginél legna­gyobb eredményeket hozó programja — folytatta Szabó István. — A kommunális be­ruházások értéke megközelí­tette a 400 millió forintot. A korábbi tervciklust meghala­dóan 432 telepszerű, több­szintes lakás és 1050 családi ház épül meg. A tervezett 275 óvodai hellyel szemben 400 létesül, az általános is­kolai tantermek száma 22-vel bővül. Üjabb 9 község lakói részesülnek vezetékes ivóvíz­ellátásban, ezzel a lakosság mintegy 70 százaléka veheti igénybe a közüzemi vízellá­tást. Ez ideig hét új kereske­delmi egység létesítésére ke­rül sor Nagybátonyban, Kis- terenyén, Karancslapujtőn és Sóshartyánban. Szólt az előadó a gondok­ról is. Beszéde befejező részében az elmúlt 35 év fejlődését elemezte, majd a párt XII. kongresszusa határozataiból adódó' járási feladatokat em­lítette. Beszédét így fejezte be: — Pártunk vezetésével né­pünk elérte, hogy 35 éven át békében alkothatott. A béke megvédése, fenntartása leg­főbb célunk. Számunkra a béke további építőmunkánk legfőbb feltétele és fordítva* építőmunkánk eredményessé­ge a legfőbb hozzájárulás a béke biztosításához. Mi mind a két feltételnek eleget kívá­nunk tenni. Szabó István beszéde után szót kért Báli András, a községi párt- szervezet titkára és Varga Jó­zsef, a termelőszövetkezet fő- agronómusa. Részt vett és felszólalt a karancssági választási nagy­gyűlésen Czene Árpád, a ceredi Ceredvölgye Termelőszövetke­zet növénytermesztő ágazat­vezetője, a Nógrád megyei 3- as számú országgyűlési kép­viselői választókerület képvi­selőjelöltje. Czene Árpád fel­szólalásában az országgyűlési képviselő-jelölő gyűlésen t^ pasztalatairól tájékoztatta £ hallgatóságot. A karancssági válás tásl nagygyűlést kultúrműsor kö­vette. /

Next

/
Thumbnails
Contents