Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)
1980-05-04 / 102. szám
Ünnepelt a világ, az ország, a megye + *f,-t-Hr-r+-Cr-lt-*+-lr*+ ** + ■****-*■* tin********* » t> **+*■*■•* ><»)UHU«lHllUl> »■♦««*»»*»»»» »«* *0 «»****» « « «-» Hr* *'« * * »"« «I «»»»* <> » * »»* «* B .1-. i*ir,/,'"'iiiHi(Mii A holnap szakemberei. (Folytatás az 1. oldalról) Biztosítéka e harc sikerének a Szovjetunióval és a szocialista országok közönségével fennálló szoros szövetségünk, a szocialista tábor és haladó erők békepolitikája. Ez lehetőséget ad arra, hogy véglegesen eltöröljük a népek jövőZászlók Zászlók. Megszámlálhatatlan, ezerszínű, selymes suhogású, szélben csattogó, büszkén lobogó. Apró nemzetiszínű, hatalmas vérvörös, égszínkék zászlóerdő. S jönnek a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói. Színpompás látvány, szemet gyönyörködtető, ahogy száz és száz drapéria dagad. S ezek a zászlók mennyi minden kifejezői. A felszabadultságé, a hité, az együvé tartozásé... Jelképezik a barátságot, a szolidaritást is. Hiszen a menet zászlórengetegében ott úsznak május levegőjében a testvéri szocialista országok lobogói is: a sarló-kalapácsos szovjet, a kék-fehér-piros csehszlovák, a fehér-piros lengyel... Az internacionalizmus szimbólumai szemléltetik a szocialista országok közösségének összefogását a salgótarjáni utcán. Miként a piros-fehér-zöld európai városok utcáin. jéből a világháborút. Számunkra a béke további építőmunkánk egyik legfőbb feltétele. Ezt szolgálja külpolitikánk, szövetségi rendszerünk. úti általános iskolások sorát úttörőrendőrök, munkásőrök nyitották meg. „Előre a jelszavunk. szabadságért harcolunk” — hirdették a hatalmas transzparensek. S ahogyan meghajtották őrsi zászlójaikat a Mártírok úti ének—zene tagozatos általános iskolások, máris ott volt a jelszó: „Tettekkel a mi világunkért”. Még színpompásabbá tette felvonulásukat az egész utcát átfogó hatalmas girland. Fegyelmezett sorban következtek a II. Rákóczi Ferenc úti iskolások. Az úttörőhatárőrök mö-‘ gött egy táblát emeltek a magasba, ráírva: „Éljen és erősödjék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság”. A Bem úti általános iskolásokat a Csizmadia útiak követték, de eljöttek a baglyasaljaiak és a Szálvai Mihály úti általános iskolások is. A középiskolások sorát a gépipari szakközépiskola fiataljai, nyitották meg, akik ebben az évben ünnepük fennállásuk 30. évfordulóját. A Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola tanulóinak sorait a 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet fiataljai követték igen fegyelmezett menetben. „Előre a XII. kongresszus határozatainak végre1980. Moszkva: olimpia. Május elsején tiszta szívből kívánunk minden dolgozónak sok sikert a párt XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásában, az ötödik ötéves terv eredményes teljesítésében, a hatodik ötéves terv megalapozásában, a fejlett szocialista társadalom építésében, a családi és magánéletben. Az ünnepi köszöntő után elindult a hatalmas tömeg, amely csaknem két óra hosszan át hömpölygött a város főutcáján. Az első kedves színfoltja lett a felvonulásnak, amikor a dísztribün előtt megállt egy feldíszített autóbusz, s abból apró óvodások ugráltak ki, s rohantak az emelvény és a munkásmozgalom veteránjai felé, hogy virággal kedveskedjenek. Aztán az iskolások színpompás menete kezdődött. A Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai Marx, Engels, Lenin portréját emelték a magasba, s bokrétákkal, zászlókkal integettek az elnökségnek. A Budapesti úti iskolások a három nemzedék napja jegyében köszöntötték május elsejét, s „Békét a világnak” hirdették táblájukon. A Gagarin hajtásáért" — hirdették a táblákon, Kádár János, Losonczi Pál, Lázár György hatalmas portréját emelték a magasba. Színesítették a sort az iskola sportolói. Meghajtották a zászA városközpont megtelt felvonulókkal és nézőkkel. A pénzügyi és számviteli főiskolások békét, biztonságot követeltek a világnak, a sportolók vörös és kék zászlókkal integettek az elnökség tagjainak, az ünneplő dolgozóknak. A kiváló vállalatok, szövetkezetek következtek ezután a sorban. Évek óta megszoktuk, hogy a Volán 2. számú Vállalat dolgozói fegyelmezetten vesznek részt a nemzetközi munkásosztály salgótarjáni ünnepségein. Most mégis mintha színpompásabb lett volna. Egyenruhában, fehér kesztyűben vitték a zászlót az élen a Kiváló vállalat címmel kitüntetett kollektíva előtt. A szállítási teljesítményeiket feliraton adták hírül, az egyenruhások pedig a vállalati fegyelmet sugározták a város főutcáján. Léggömbök repültek a magasba, s „Éljen társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspát” — hirdették a sorban. A BRG-sek sorát ifjúgárdisták nyitották meg. „Éljen a Szovjetunió, a béke és biztonság, a haladás szilárd támasza” — hirdették. És egymás után jöttek a város üzemeinek, szövetkezeteinek, intézményeinek legjobbjai. A Salgótarjáni Tervező és Építő Szövetkezet, melynek kollektívája már három alkalommal nyerte el az ÉVM lókat az egészségügyi szakközép- és szakiskola tanárai, növendékei. Ott voltak a szakácsok, a felszolgálók, a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzősök között. A bányászok negyedéves sikereikkel köszöntötték a munka ünnepét. Kiváló szövetkezet címet. A Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet, az.ÉMÁSZ, a Kiváló vállalat címet viselő ingatlan- kezelő vállalat, a KGM Kiváló szövetkezetének tagjai, a FOK-GYEM kollektívája, vagy a Centrum Áruház, illetve a Kiváló címet viselő FÜSZÉRT salgótarjáni nagyfiókjának dolgozói. A legjobbak között haladtak a TIGÁZ, a salgótarjáni Számítástechnikai és Ügyviteli Vállalat dolgozói. Volt miben gyönyörködni a nézőknek. Hatalmas taps is köszöntötte fegyelmezett bányászainkat. A Nógrádi Szénbányák dolgozóinak felvonulását saját zenekaruk nyitott« meg. A bányamentők, hozzájuk méltóan, egyenruhában, teljes felszerelésben, rendkívül fegyelmezetten vonultak el az érdeklődők ezrei, a díszelnökség tagjai előtt. Őket a díszegyenruhás bányászok követték, majd az Élüzem címmel kitüntetett kisterenyei építési üzem kollektívája, elől a vállalat kiváló dolgozóival következett. Ugyancsak az első Meglepetés Majálisok. Vége a felvonulásnak, de az ünneplés tart tovább. A megyeszékhely utcáin, a Gyurtyános- ban, a Zója-ligetben, az úttörő-váltótáborban, üzemek intézmények udvarán. Színes sátrak alatt forró virsli párolog, vékony falú poharakban habzik a sör, gyöngyözik az üdítő. Pörög a körhinta, harsány nevetés foszlányait továbbítja mindenfelől a szél. A sétányon az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat meglepetést tartogat. Fóliába bugyolálva lassú tűzön, nyárson pirul-páro- lódik a birka, malac... A vidám kavalkád napestig tartott. Előkerült a tangóharmónika, a gitár. Énekszó töltötte be a ligeteket, parkokat. Mókáztak, daloltak, élvezték a jó időt a megyeszékhelyen a május elsejét ünneplők... sorokban vonultak el az Élüzem címmel jutalmazott tervező- és földmérő iroda kollektívája. A nagybátonyi gépüzem, a szorospataki aknaüzem, a ménkesiek, tiribesiek, kányásiak követték a sort, élen mindenütt a legjobbak. Már messziről feltűnt az a hatalmas zászlóerdő — nemzetiszínű, kék, Vörös — s elől az a két apró. gyermek, akik a Salgótarjáni Kohászati Üzemek hatalmas kollektívájának hosszan tartó sorát nyitotta meg. Mindjárt az első sorokban találtuk a kohászok között a jászapáti termelőszövetkezet küldötteit, akik ezen a napon együtt ünnepeltek a salgótarjániakkal. „Éljen május elseje. a munkásosztály nemzetközi seregszemléje”. „Biztonságot Európának”, „Éljen a szocializmust építő magyar nép” — hirdették a feliratok, s a dolgozók zászlókkal, virágcsokrokkal integettek az ünneplő tömegnek (Folytatás a 4. oldalon) •— Előre! Példaképeink, a munkásmozgalom Idős harcosai. NÓGRAD — 1980. május 4., vasárnap *
