Nógrád. 1980. május (36. évfolyam. 101-126. szám)

1980-05-17 / 114. szám

BAJKONUR világűr kapuja Emberfeletti munka az emberért 1955. tavaszán a Szir-Dar- ja- folyótól északra, az Arai- tótól északkeletre, a ka­zahsztáni sztyepp télsivata­gi övezetében, Bajkonur kör­zetében kezdődött meg a Szovjetunió központi űrrepü­lőterének kiépítése. ló feltételek A választott terület éghaj­lata. zord. szélsőségesen kon­tinentális. A nyár forró és száraz, a tél fagyos és szeles. A csapadék kevés, s ennek következtében jelentős az évi felhőtlen napok száma. A kopár és sivár pusztaság­ban gyér növényzet található. Ritka fűfélék, tevetövis, ballagófű, s tavasz idején, néhol tulipán és írisz. A he­lyenként felbukkanó édesvi­zű tavak környéke valóságos oázis. Nádasok, bokrok és fák frissítik a levegőt. Az állatvi­lág képviselői a teknősbékák, kígyók, gyíkok, pókok és skorpiók, sünök, ürgék és ug­róegerek. Időnként feltűnnek tatárantilopok is. Bajkonur térsége távol esik a nagyobb lakott települések­től. Így a terület jó feltétele­ket biztosít a különböző raké­ták kipróbálásához, s a hor­dozórakéták elhasznált foko­zatainak leválasztásához. A terep kedvező a hordozóraké­ták, a kozmikus szerkezetek és az üzemanyag szállítása szempontjából is, mert a vas- úthálózat, az autóutak, a re­pülőterek és a vízi utak ki­építése nem ütközött akadá­lyokba. Az első építőknek nem volt könnyű dolguk. Küzdelmes és nehéz munka várt rájuk. Munkások ezred fogtak hozzá, hogy létrehozzák a szovjet űreszközök első földi bázisát, a bajkonuri kozmodromot. Kiépültek a szállítási útvona­lak, elkészültek a szerelőcsar­nokok és indítóállások, fel­épült a vezérlőállomás, biz­tosították az energia- és üzemanyag-ellátást. A műsza­ki objektumokkal párhuzamo­san terebélyesedett a lakó­telep is. A minden irányban több száz kilométerre kiter­jedő bajkonuri űrközpont lét­rehozásával a szovjet embe­rek már itt a földön „kozmi­kus” tettet vittek végbe. A kazah pusztaságban új Várost építettek az űrrepülő­tér dolgozói számára. A vá­ros neve Lenins zk, lakóinak száma ma már több ezer. A fákkal szegélyezett utcák, a kozmikus rakétarendszerek megteremtőinek és az űrha­jós hősöknek a nevét viselik. A főbb utak a központi téren futnak össze, ahol V. I. Le­nin és Sz. P. Koroljov szob­rát állították fel. A városban főiskola, technikum és sok más oktatási intézmény mű­ködik. Van kultúrpalota, szín­ház, könyvtár, stadion, uszo­da, egyszóval minden olyan létesítmény megtalálható, ami egy modern város lükte­tő életében nélkülözhetetlen. A város peremén, a lakóte­leptől elkülönítve különleges szerepet tölt be a „Koszmo­navt” szálloda, amely a hoz­zákapcsolódó létesítmények­kel együtt az űrhajósok ki­képző komplexumát alkot­ja. Az űrhajósok itt készül­nek fel az űrrepülésre, itt töltik a start előtti napokat. A különböző műszaki beren­dezések, űrszimulátorok, la­boratóriumok, edző- és gya­korlótermek lehetővé teszik a felkészülést a repülés alatti hatások elviselésére, az űr­hajó kormányzására és a berendezések kezelésére, a tu­dományos program megvalósí­tására. az orvosbiológiai kí­sérletek elvégzésére. Az űr­repülés napján innen indul az űrhajósokkal egy különleges autóbusz a starthelyre. A legközelebbi indítóállá­sok mintegy 50 knrre vannak a lakóteleptől. Az ide vezető út két kis ház mellett vezet el, amelyek az űrrepülés első éveinek emlékét őrzik. Az el­ső űrhajósok a startot meg­előző éjszakát itt töltötték a starthely közelében, magas fák koronái alatt. A házak falán emléktábla olvasható. Az egyik házban a világ első űrhajósa, J.. A. Gagarin töl­tötte az indulás előtti éjsza­kát, a másikban a rakéta- rendszerek főtervezője. Sz. P. Koroljov élt és dolgozott. Ma mindkét ház múzeum. Min­den úgy, maradt bennük, ahogyan még lakóik életében volt. Bajkonurban hagyo­mánnyá vált, hogy az űrha­jósok a start előtt felkeresik Gagarin és Koroljov emlék­házát. Emlékoszlop Az űrrepülőtéren egy em­lékoszlop áll, amely az első mesterséges hold felbocsátá­sának eseményét örökíti meg. Magas talpazaton ezüstös gömb csillog, hosszú anten­nákkal. Bolygónk első mes­terséges holdja. Alatta egy rakéta domborműve, a Szov­jetunió címere és egy szür­ke márványtábla. Az emlék­táblán ez olvasható: „Itt kezdődött a szovjet em­ber lángelméjének vakme­rő támadása a világűr ellen. 1957.” Az firrepülőtér létesítmé­nyei hatalmas területen szét­szórtan helyezkednek el. A rakéták előkészítése és indí­tása több telepen folyik. Az egyes telepek egymástól való távolsága meghaladja a 100— 200 km-t. A bajkonuri űr­komplexum három nagyobb starthelyből áll: Bajkonur, Tyuratam és Kazahpaj. Baj­konur közvetlen térségében van a kísérleti központ és több indítóállás. Tyuratam Bajkonurtól délre, 280 km-re van, Kazahpaj pedig keleti irányban helyezkedik el. A különböző telepek mindegyi­két meghatározott űreszközök előkészítésére és felbocsátásá­ra szakosították. Egy-egy elő­készítő-szerelő hely több in­dítóállást is kiszolgál. A bajkonuri kilövőállások­ról egynapos időközökben egymást követően több űr­eszközt is pályára lehet állí­tani. Hunkában az üvegtisztítók Tavaszi nagytakarítás vette kezdetét a fővárosban: a Fővá­rosi Közterülctfenntartó Vállalat tisztítóhrigádja elsők kö­zött az Országos Rendező Iroda nagyméretű üvegablakairól távolította el a tél nyomait. Speciális, hidraulikus gépjárművük aeg t3égével alig fél nap alatt mintegy háromszáz négyzetmé­ternyi üvegfelületet tisztítottak meg. A hordozórakéták és az űr­eszközök különböző gyárak­ban elkészített szerkezeti ele­mei különleges szállítój ármű­veken érkeznek az űrrepülő- térre. A szerelőcsarnokban vízszintes helyzetben külön- külön összeszerelik és ellen­őrzik a hordozórakétát és az űreszközt. Az űrhajót először túlnyomás alatt, majd vákuumban próbálják ki. A sikeres próbák után az űreszközt beépítik a rakéta testébe. A kész rakétát kü­lönleges vasúti kocsin szállít­ják át az indítóállásba, és itt állítják fel függőleges hely­zetbe. A hajtóanyaggal való feltöltés és a teljes ellenőrzés után a rakéta indulásra kész. Az indítás az irányító bun­kerből történik. A rakétát periszkópon keresztül, illetve televíziós képernyőn figye­lik. A mesterséges holdak és űrhajók útját földi követőál­lomások hálózata kíséri fi­gyelemmel. A földi hálózat állomásai: a Szár-Darja folyó mellett Dzsúszaid, a Krím- félszigeten Jevpatorija. Vla- divosztoktól északra Usszu- rijszk. a Bajkál-tótól délre Ulan-Ude. az Ob-folyó mellett Kolvasevó, a Kaukázusnál Tbiliszi, a Kamcsatka-félszi- geten Petropavlovszk—Kam- csatszkij. A földi hálózatot 6 tergeri irányító-közvetítő ku­tatóhajó egészíti kd. Moszkva közelében van a repülésirányító központ, a CUP. Ez tartja fenn az űr­eszköz és a földi rendszer kö­zött a kapcsolatot. Feldolgoz­za a beérkező adatokat, s megadja a további utasításo­kat. A világ űr repülőtered kö­zött különleges helyet foglal el a szovjet Bajkonur. Ez volt a világűr első kapuja. Itt: bocsátották fel az első meLS- terséges holdat, innen indult a világűrbe az első űrhajós, Jurdj Alekszejevics Gagarin. Ez a Vosztok, a Voszhod és a Szojuz űrhajók felbocsátási helye. Csaknem félszázan 1980 májusáig a Szovjet­unióból 41-szer bocsátottak fel ember által vezetett űr­hajót. összesen 46 szovjet űrhajós járt a kozmoszban. Az Interkozmosz-program keretében lehetőség nyílt ar­ra, hogy a szocialista orszá­gok bátor fiad is űrhajósok legyenek. Sor került már a csehszlovák Vladimir Remek, a lengyel Miroslaw Her- masewszki, a német Sigmund Jähn és a bolgár Georgi Iva­nov kozmonauták űrrepülé­sére. A. G. Hetven tőié emelkedett a nagyoroszi fagylaltmérgezettek száma Lapunk május 14-1 — szer­dai — számában hírt adtunk arról, hogy fagylaltmérgezés történt Nagyorosziban. Hírünk akkor még arról szólt, hogy a Börzsönyvidéki Egyesült ÁFÉSZ Drégelyvár presszó­ban vásárolt fagylalt fogyasz­tói közül többen rosszul lettek, s elsősorban gyerekeket szállí­tottak a mentők a balassagyar­mati kórházba. ☆ Már négy nap telt el azóta, hogy az első fagylaltmérgezet­teket a balassagyarmati kór­házban ápolják. Dr. Kiss Ti­bor, a kórház fertőzőosztályá­nak főorvosát idézzük: — Május 12-én, vagyis hét­főn éjjel hozták be az első négy beteget Nagyorosziból. Mindjárt megkezdődött a gyermekek vizsgálata ... Más­nap, kedden már újabb negy­venegy beteget szállítottak a kórház fertőzőosztályára. A balassagyarmati kórhá- :at váratlanul érte a súlyos eset. Ilyen nagyszámú beteg logadására nem voltak felké­szülve. Ám a kórház személy- :ete szinte emberfeletti mun­kába kezdett az emberért! A •iasztást követő négy órán oelül mozgásba jött az egész »épezet. A mentők egymás itán szállították a fagylalt- nérgezett gyerekeket, felnőt- ;eket. Nemcsak a főorvosok, írvosok, nővérek, hanem a gyógyszertári dolgozók, a rak- árosok mind csatasorba áll­ak. A fertőzőosztály mellett ilkalmassá tették a betegek fo­gadására az éppen átalakítás üatt álló, mostanra elkészült sebészet egy szárnyát, ahol íúsz ágyat tudtak elhelyezni. \ bőrgyógyászatot is kiürítet­ek a fertőző betegek fogadá­sára. Dr. Kiss Tibor, főorvos­iak alig volt néhány órás pi- lenése egy-egy nap alatt. Még- s azt mondja: — Az orvosok, köztük dr. Tóth Eszter, az ápolónők ön- feláldozóan dolgoztak! Ko­vács Istvánná főnővér, Bur­gundi Istvánné, Szenográdi Lászlóné nővér, s még az egé­szen fiatal nővérek is önként, szó nélkül vállalták a nyúj­tott műszakot. Több mint 16 órát töltöttek a kórházi ágyak mellett! Lelkiismeretesen segítették az orvosok munkáját a techni­kai dolgozók is. Nem volt hiány gyógyszerben, zavarta­lan volt az ágy, ágynemű, a folyadék biztosítása. Nem volt megállásuk ezek­ben az órákban a mentősök­nek sem. Kedden reggel már rohanjak. Az egészségügyiektől és a hatósági szervektől sok segítséget kaptam ... Felhívtuk a lakosság figyelmét arra is, hogy aki a fertőzés legkisebb gyanúját észleli, azonnal ke­ressen meg bennünket! Az orvos feladata az alapel­látáson felül a tömeges meg­betegedés megelőzése volt.. Éj­szakánként három órája sem marádt pihenésre. Tegnap, amikor Nagyorosziban jártunk, még mindig erejét megfeszít­ve dolgozott. Újabb beteget szállítottak a balassagyarmati kórházba. Ezzel a fagylaltmér­gezettek száma 71-re emelke­dett. Közülük 19 állapota vo!t súlyos, intenzív kezelésben ré­szesülték. A betegek kéthar­mada gyermek. Gyógyulásuk várható legrövidebb ideje két hét. Dr. Windegg György: Tovább­ra is fennáll a figyelmeztetés. a megyei mentőállomás főor­vosasszonya is megjelent Ba­lassagyarmaton: miben segít­hetnek még? Dr. Windegg György nagy­oroszi körzeti főorvos így fog­lalta össze az elmúlt nehéz napok eseményeit: — Nemrég skarlátjárvány volt a községben. Ezért az el­ső megbetegedésnél is ez a gyanú merült fel. Az első be­teghez hétfőn délután hívtak. Sajnos, aztán következtek a többiek. Azt sem tudtam, hová A Nógrád megyei Rendőr- főkapitányság vizsgálati osz­tálya ártalmas közfogyasztási cikk gondatlan forgalomba ho­zatala vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt, őrizet­be vétel mellett, nyomozást ren­delt el Borbély Istvánné, a Börzsönyvidéki Egyesült ÁFÉSZ Rétság 234-es számú Drégelyvár vendéglő üzletve­zetője ellen. A bűncselekmény vizsgá­latát szakértők bevonásával végzik. Somogyvári László Dr. Kiss Tibor: Mindenki hivatása magaslatán áll..; — bábel-felv. — iiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiHHHiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiMiiiiiMiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiniiiiMiiiiiiiiiiiHimiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiimiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiuiiHiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiimii Ami az első pillanatban feltűnt: a határozottsága, magabiztossága- Rövid szó­váltás után az is kiderült, hogy Péter Erzsébet elégedett ember- Szereti a munkáját, a közösséget, amelyben él­dolgozik­— Tíz éve, majdnem gyer­mekként kerültem ide az EL- ZETT-gyáregység szécsépyi telephelyére. A szerelőműhely­ben betanított munkásként kezdtem- Ma a műszaki cso­portnál dolgozom mint meós- Bármilyen munkát bíztak rám, mindegyiket szívesen végeztem­Szorgalmának, akaratere­jének, kitartásának és nem utolsósorban munkaszerete­tének együttes eredőjében kell keresni, hogy a betaní­tott munkásból meós lett. — Édesapám, aki szintén itt dolgozik a gyárban, szok­ta mondogatni: a munkát, legyen az bármi, csak egyfé­leképp lehet csinálni: jól- Az másképp nem megy. csak ha szeretünk dolgozni. Azt hi­szem, hogy a munka szerete- tét tőle örököltem­Péter Erzsébet a nyílt, őszin­te véleményével, becsületes munkájával, jó közösségi szellemével kivívta munka­társai elismerését- Ha társa­dalmi munkáról van szó, mindig első­— Én sokat köszönhetek ennek a gyárnak- Itt lettem Tanácstagnak jelölték Péter Erzsébet öröksége a dolgozóból munkás- Nem lenne helyénvaló dolog, hogy a családanyák, családapák ott vannak a társadalmi munká­ban. mi meg fiatalok távol maradunk- Ellenkezőleg, ne­künk kell példát mutatni. A szomszédos községből. Nagylócból jár be Szécsénybe dolgozni- A falujában a 19-es tanácstagi választói körzet­ben tanácstagnak jelölték. A jelölő gyűlésen az emberek mellette szóltak­— Hogyan fogadta mind­ezt? — Nagyon komolyan mon­dom. meglepett- Mi tagadás, örülök és megtiszteltetésnek veszem- Ha alaposabban • átr gondolom, semmi olyan kü­lönöset, rendhagyót nem tet­tem- Becsületesen, lelkiisme­retesen dolgoztam, mint so­kan mások. A társadalmi munkából, legyen az otthon, vagy itt, a gyárban, nem húztam ki magam­— Gondolkodott már azon, ha megválasztják, mint ta­nácstag mit szeretne tenni a körzetéért? — Egy jelentős feladattal több lesz a munkám. Azt hi­szem. a legfontosabb, hogy a lakosság ügyeit megfelelően képviseljem a testületben- A tanácstagnak nem lehetnek kis és nagy ügyei. Az embe­reknek mindig az ő ügyük a legfontosabb- Biztos, hogy gyakori vendég leszek a ta­nácson- Jól ismerem a körze­temet, ott élek- Szeretnék az emberek bizalmára rászolgál­ni- A feladatokat, ha rangso­rolom, akkor a utca rendezé­se kívánkozik az első helyre- Mint tanácstag a lakossággal együtt kívánok ténykedni községünk fejlődéséért, szépí­téséért- , — Úgy nyilatkozik a ta­nácstagi munkáról, mint aki­nek komoly ‘ tapasztalatai vannak. • . — Elárulok egy titkot- Édesapám hosszabb ideig ta­nácstag volt. Ellestem a mód­szereit- Az ő munkáján ke­resztül láttam a tanácstagok felelőségteljes feladatát­— Ezek szerint a munka- szeretet mellett a közéletiség „vénáját” is az édesapjától örökölte? — Lehet, hogy ez az igaz­ság­— Mint tanácstag minek tudna igazán örülni? — Minden apróságnak- Ha egy családért, emberért va­lamit tenni tudok, az már nagyszerű dolog lesz- Ha a választók megértik és segí­tenek a tanács céljainak meg­valósításában- Az én leendő tanácstagi eredményem, mondjam azt, hogy sikerél­ményem, örömöm összefonó­dik az eberekével. — Említette. hogy az üzemben aktívan kiveszi ré­szét a közösségi munkából- Ha megválasztják, mint ta­nácstag. hogyan tudja majd a gyári közéleti tevékenysé­gét, a nagylóci társadalmi el­foglaltságát és munkáját egyeztetni ? — A tanácstagi megbíza­tással járó elfoglaltságomat kell az eddigi tevékenysé­gemhez hozzákapcsolni- Ügy érzem, ez nem okozhat külö­nösebb gondot- Jó szervezés­sel, időbeosztással sok min­dent meg lehet oldani. Talá* a szabad időm lesz kevesebb, de a munka, a közéleti me#» bízátás adta sikerélmény kár* pótol érte­| NÓGRÁD - 1980. május 17., szombat t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents