Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)

1980-04-02 / 78. szám

NSZK Köszönetnyil vánítá s A XII. kongresszus újraválasztotta az MSZMP Központi Bizottságát. Központi El­lenőrző Bizottságát és azok végrehajtó szer­veit. Ez alkalomból sok üdvözlet és köszön­tés érkezett Központi Bizottságunkhoz honfi­társainktól és • külföldről, testvérpártjaink főtitkáraitól, első titkáraitól, központi bizott­ságaitól, pártunk és népünk barátaitól. A párt vezető testületéibe megválasztott elvtársaim és a magam nevében őszinte köszönetemet fejezem ki azokért az üdvözlő levelekért és táviratokért, amelyeket a XII. kongresszus után párt-, állami és társadalmi szervektől, vállalatoktól, szövetkezetektől és intézményektől, valamint egyes .személyektől kaptunk. A megválasztásunk alkalmából kül­dött üdvözletek és a segítőkészséget Is kife­jező jókívánságok erőt és biztatást adnak pár­tunknak, népünknek a XII. kongresszus ha­tározatainak következetes végrehajtásához. Szívből köszönjük a testvérpártoktól ka­pott üdvözleteket és jókívánságokat, amelye­ket a pártunk iránti internacionalista szoli­daritás számunkra értékes megnyilatkozásá­nak tekintünk. Ez a támogatás is lelkesít mindannyiunkat, hogy a jövőben is minden tőlünk telhetőt megtegyünk az emberiség bé­kéjének biztosításáért és a társadalmi - hala­dás ügyének előmozdításáért. KADAR JÁNOS, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Budapestre érkezett a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége. A képen (jobbról) Zi­naida Mihajlova Kruglova, a delegáció vezetője és Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára. \ ' ________:__________________________________________________ E llentmondásos fejlemények az iráni túszügyben Baniszadr Iráni elnök ked­den felajánlotta, hogy a forra­dalmi tanács a maga hatáskö­rébe vonja az amerikai túszo­kat, ha az új parlament meg­alakulásáig Amerika nem hajt végre semmilyen Irán-ellen es cselekményt. Nyomban ezután Jody Powell, a Fehér Ház szóvivője, kinyilvánította, hogy Washington elhalasztja a „to­vábbi szankciók alkalmazá­sát” Irán ellen. Nagyszabású felvonulással és tömeggyűléssel emlékeztek meg kedden Teheránban az Iráni Iszlám Köztársaság ki­kiáltásának első évfordulójá­ról. Az ünr>ep fénypontja Khomeini ajatollah üzenete volt, amelyet az idős főpap távollétében fia, Ahmad Kho­meini olvasott fel. Az egybe­gyűltek tízezrei előtt mondta el beszédét Baniszadr kijztár- sasági elnök is, beszédét azon­ban annak tartalma miatt ko­rántsem fogadtak olyan tet­szésnyilvánítással, mint Kho­meini ajatollah üzenetét. Khomeini ajatollah a car- teri politikát élesen elítélő nyi­latkozatában nyomatékosan hangsúlyozta: "az amerikai tú­szok sorsáról csakis az iráni nép és a nép választott kép­Az imperialista és reakciós erők a nemzetközi segítség fel- használásával igyekeznek tör­vényes látszatot kölcsönözni annak, hogy támogatják a Kambodzsával szemben ellen­séges erőket — hangzik a kambodzsai külügyminisztéri­um kedden nyilvánosságra hozott közleményében. A dokumentum számos pél­dával bizonyítja, hogy a Kambodzsának szánt nemzet­közi segélyszállítmányok túl­nyomó része — amit a Thai­földén tartózkodó kambodzsai­aknak szántak — a még fel nem számolt pol-potista erők és más fegyveres alakulatok kezébe kerül. Ezek az erők a segélyszállítmányok útján ér­kező termékeket saját harcuk folytatásához, vagy spekuláci­ós ügyletekre használják fel. A segélyszállítmányok elosztá­viselőiből álló iszlám parla- ipent hivatott dönteni. A fő­pap egyetlen szóval sem fog­lalkozott azzal a lehetőséggel, hogy a túszokat a kormány fennhatósága alá helyeznék. Ezzel szemben világosan rá­mutatott arra, hogy a megbuk­tatott sah Washington által megszervezett, Egyiptomba történt átköltöztetése nagy­mértékben nehezíti a válságos helyzet megoldását. Khomeini annak a nézetének adott han­got, hogy Carter rossz utat választott, amikor — a főpap itt az amerikai elnök napokkal ezelőtti üzenetére , utalt — „megbánást tanúsított a múlt­ban elkövetett hibákért, beis­merte az elnyomott népek, mint például Irán ellen elkö­vetett bűncselekményeket”, ám eközben gondoskodott a volt sahről. Khomeini egységre szólítot­ta fel az ország népét — min­denekelőtt a diákokat és az értelmiségiek — a „fő ellen­ség, az Egyesült Államok” le­győzése céljából. Külön felhí­vással fordult a főpap „a kurd testvérekhez”: tanulják meg védelmezni az országot, fogad­ják el a hadsereget és más rendfenntartó erőket, és ne sán a fegyveres bandák ma­rakodnak, s az ilyen összecsa­pások során ártatlan emberek pusztulnak el. A Kambodzsai Népi For­radalmi Tanács számos alka­lommal kinyilvánította, hogy kész átvenni a minden poli­tikai feltételtől mentes segítsé­get. A tanács azonban egye­dül hivatott arra, hogy átve­gye a segélyszállítmányokat és szétossza azt a kambodzsai nép között. — Minden olyan kísérlet, ami a pol-potista bandák maradványainak támogatását célozza, a humanitárius segít­ség leple alatt, törvénytelen, és Kambodzsa szuverenitásá­nak megsértését jelenti — hangsúlyozza a kambodzsai külügyminisztérium közlemé­nye. (MTI) hallgassanak azokra, akik a kurd nép nevében a régi Te- zsim visszaállításra töreksze­nek. Baniszadr utalt arra, hogy Irán változatlanul fő céljá­nak tekinti " a volt sah kiada­tását, mindazonáltal hozzátet­te, hogy ha erre nem kerül is sor a parlament megalakulásáig, s a parlamentnek a túszok sor­sával kapcsolatos döntéséig, viszont az Egyesült Államok hajlandó eleget tenni a fent említett iráni követelések­nek, a forradalmi tanács kész ellenőrzése alá \ onni a túszo­kat. Miközben mindezt Ba­niszadr elmondotta, a tömeg­ből emberek rohantak a pó­diumhoz, s felszólították az elnököt, hogy ne fogadjon el kompromisszumot. Sokan azt kiabálták, hogy amit Baniszadr a túszokról mond, az ellenté­tes Khomeini ajatollah üzene­tének tartalmával. A washingtoni Fehér Ház csaknem azonnal reagált Ba­niszadr beszédére. Közlemé­nyéből az tűnik ki, hogy az iráni elnök kijelentéseiből ked­vező jeleket olvastak ki Wa­shingtonban. Az amerikai kormány elha­lasztotta az Irán ellen terve­zett újabb rendszabályokat, abban a reményben, hogy fo­kozatosan megoldódik a túsz­kérdés. Carter elnök szinte példátlan személyes erőfe- • szítéseket tett, hogy a fejlemé­nyekkel még befolyásosa a keddi előválasztásokat: az el­nök helyi idő szerint hajnali ötkor tárgyalta meg fő ta­nácsadóival Baniszadr iráni államfő bejelentését, majd kora reggel maga tájékoztatta a sajtót. Carter szerint „pozitív fej­lemény”, hogy a megszállt te- heráni amerikai nagykövetség 53 túszát az iráni kormány ve­szi őrizetébe (amint Baniszadr jelezte), s ezért „ez idő sze­rint” nem hoznak újabb Irán elleni rendszabályokat. A Fehér Ház hírverése el­lenére kormánykörökben na­gyon is mérsékelt a derűlátás: emlékeztetnek rá, hogy a túszok a legjobb esetben is csak két hónap múlva, az új iráni parlament összeülése után szabadulhatnak, s hogy az ügy eddig is bővelkedett I váratlan fejleményekben. A Carter-kormány mindeneset­re azt reméli, hogy a hajnali propagandakampány számára előnyösen befolyásolja a nap előválasztásait. (MTI) 2 NÓGRÁD - 1980. április 2., szerda \ • . A kambodzsai külügyminisztérrum közleménye Küzdőtér: a külpolitika Az őszi parlamenti válasz­tásokat megelőző kampányban a két fő tábor most kezdi elő­venni aduit, villogtatni fegy­vereit. Az NSZK-ban hagyo­mányosan egy-egy jelölt zász­laja alatt vívják a küzdelmet, az ő fényképükkel van tele az utca, nevük a jelszó. Ez most is így van, talán még foko­zottabban, mint a múltban. A kérdés az: a jelenleg kor­mányzó szociáldemokrata­szabaddemokrata együttes ma­rad hatalmon és az első em­ber ismét Helmut Schmidt lesz, vagy a jobboldali ellen­zék, a kereszténydemokrata-ke- resztényszociális páros fut be elsőnek Franz Josef Strauss kancellárságát hozva? Mi a különbség a két cso­port között? Ami a belső hely­zetet illeti, nehezebb, nemzet- ■ közi vonatkozásban könnyebb ezt meghatározni. Van termé­szetesen eltérés közöttük a társadalmi és a gazdasági kér­dések tekintetében is. A szo­ciáldemokraták a múlt évti­zedben egy sor szociális in­tézkedést hoztak, s a jövőben, ha jóval szerényebb mérték­ben, de 'folytatni szeretnék ezt a politikát. A jobboldal sokall­ja az államra és a vállalatokra eső szociális terheket. Egy-egy esetben a vita közöttük fontos lehet valamely réteg, akár az egész ország szempontjából. Mi több, a szociáldemokrata balszárny, s néha a szakszer­vezet olyan reformokat, vál­tozásokat követel, amelyeket már nem nevezhetünk árnya­latinak. Mégis, ami általában a gazdasági rendszert vagy a nemzetközi kereskedelmi­pénzügyi kapcsolatokat illeti, nincs említésre méltó ellent­mondás a két versenytárs kö­zött. Többször és látványosabban csap össze ellenzék és kor­mány a külpolitikai döntések terén a parlamentben és azon kívül. Két nagy vizsgán men­tek, illetve mennek át. Ügy tíz esztendővel ezelőtt „az eu­rópai kibékülés” idején a szo­ciáldemokraták és koalíciós partnerük, a szabaddemokra­ták kötötték meg a szerződé­seket a szocialista országok­kal, az enyhülés hívei lettek, míg a jobboldal ellenezte mindezt. A kormányzó koalí­ció máig is kitart e vonal mel­lett, igaz, azóta a tények ha­tására a kereszténypártiak is azt vallják, hogy az aláírt szerződéseket rrteg kell tartani. Ma már ők se bontanák fel azokat. De — és itt érünk a másik, a jelenlegi „vizsgához” — a jobboldal változatlanul el- hibázottnak minősíti a hetve­nes évek enyhülési politikáját és azzal vádolja Willy Brandt­ot, Helmut Schmidtet, s álta­lában a szociáldemokrata és liberális politikusokat, hogy illúziókat tápláltak, többet ad­tak. mint amennyit kaptak a nagy kelet—nyugati megálla­podások révén. Ennek az állí­tásnak „alátámasztására” a nyugatnémet jobboldal egye­bek között fölhasználja az afganisztáni fejleményeket. Megismételve tehát a kér­dést, s ezt fölvetik otthon is, külföldön is, amikor a két szembenálló csoport és a két versengő vezető megfontolásait és céljait elemzik: mi a kü­lönbség a jelen nemzetközi helyzet és a tennivalók meg­ítélésében Helmut Schmidt és Franz Josef Strauss, illetve a mögöttük álló erők között? Megkérdezték erről amerikai útja során mafeát Strausst is. Így válaszolt: „A fő különbség jelenleg közöttünk az afga­nisztáni eseményekre való reagálásban van.” Strauss már most kimondaná, hogy nem mennek el az olimpiára, ke­reskedelmi korlátozó intézke­déseket hozna és nagyobb mértékben növelné a katonai" kiadásokat. Ebben egy ember­ként mögötte áll a Keresz­ténydemokrata Unió és a Ke­resztényszociális Unió, de ugyanezt az egyöntetűséget véleménye szerint nem lehet elmondani a Szociáldemokrata Pártról. Jegyezzük meg. hogy e te­kintetben nem csak különbsé­gek mutatkoznak a két ver­sengő csoport között. Egya­ránt bírálják a szovjet lépést és egyaránt óvatosak. Franz Josef Strauss a parlamenti vi­tában kijelentette, hogy „egy világhatalom ellen nem lehet büntető akciókat indítani”. Ö is tudja: az NSZK nem nagy­hatalom és közvetlenül hatá­ros a Varsói Szerződés álla­maival. Helmut Schmidt sze­retne minél többet megőrizni abból, amit a múlt évtized ho­zott, míg ellenfele „másfajta enyhülést” óhajtana, kelet— nyugati együttműködést ugyan, de a maitól «eltérő alapon. Ez viszont óhatatlanul a nemzet­közi légkör további lehűlését hozná, hiszen a nyugatnémet jobboldal feltételei közismer­ten nem elfogadhatók a szo­cialista országok számára. • Várhatóan a nemzetközi kér­dések kerülnek a nyugatnémet választási küzdelem közép­pontjába. Az utóbbi időben oly erősen járt be a külpoli­tika az európai országok és lakóik figyelmének központ­jába, oly sok aggodalmat kel­tett, hogy óhatatlanul ez lesz a fő téma. Ha ma tartanák a szavazást, csaknem biztosan Helmut Schmidt és csapata győzne. A kancellár a Nyugat egyik — ha nem „a” — legte­kintélyesebb politikusává nőtt. Kétségtelenül vannak Franz Josef Straussnak is jó politi­kai képességei, művelt és ta­pasztalt vezető egyéniség. De olykor még hívei is tartanak szertelenségétől, hajlamától a durva, az erőszakos megoldá­sokra, a gyűlölködő, naciona­lista érzelmek felkavarására. Már pedig ma — úgy látszik, hogy a nyugatnémet közvéle­ményben ez az Uralkodó han­gulat — a választópolgárok szívesebben fogadnak olyan higgadt személyiséget. mint Helmut Schmidt. A különbség azonban a két rivális között csak néhány százalék és októ­berig még sok víz lefolyik'’ a Rajnán és Európa másfo- lyóin. Tatár Imre I Gyászszertartás Hanoiban A Hanoi B'a Dinh-palotá- ban kedden reggel elsőként Vietnam vezetői rótták le ke­gyeletüket az elhunyt Ton, Duc Than elnök ravatalánál. A VKP Központi Bizottságá­nak tagjai, a nemzetgyűlés állandó bizottsága, a kor­mány, a hazafias front, majd a hadsereg képviselői követ­ték egymást, helyezték el koszorúikat. A vasárnap 92. életévében elhunyt köztársa­sági elnök ravatalánál első­ként Le Duan, a VKP KB főtitkára, Truong Chinh; Pham Van Dong és Pham Hung, a Politikai Bizottság tagjai- álltak díszőrséget, majd egymást váltották az ország vezetői. A Hanoiban kiadott hiva­talos kommüniké szerint az ünnepélyes gyászszertartás csütörtökön lesz a Ba Dinh- palotában, sTon Dúc Thang- ot pénteken helyezik végső nyugalomra a hanoi Mai Dich temetőben, (MTI) Ma nyílik SALGÓTARJÁNBAN (megyei tanács mellett) a szabadidő­bolt. Gyermekcsörgőtől- a vonatig, labdától a melegítőig, horgászbottól a vadász­puskáig, bográcstól a sátorig A LEGSZÉLESEBB VÁLASZTÉKOT KÍNÁLJUK. A bolt nyitvatartása: hétfőtől péntekig 9—17 óráig szombaton 9—13 óráig A kirakatban a saxafonozó bohóc szórakoztatja a kicsiket. Szeretettel várjuk kedves vá­sárlóinkat. Nógrád megyei Iparcikk, kiskereskedelmi Vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents