Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)

1980-04-13 / 86. szám

Megzabolázott folyó A különleges gát építési ma nkál&tol, amelynél 15 méte­renként ellenterhelést alkal mázták, így védve ki a folyó erős nyomását A vízerőművek létesítésé­nél, ha körültekintően jár. nak el, hármas célt érhetnek el a tervezők. Egyrészt csők. kenthetik az árvízveszélyt s ezzel jókora területeket ál­líthatnak a mezőgazdaság szolgálatába. Másrészit olyan víztartalékokat teremthet­nek, amelyek a tervszerű öntözés céljait szolgálhatják. Harmadsorban a vízerőmű elektromos áramot termet aminek mind közelben, mind távolabb jó hasznát veszik a felhasználók. Sok olyan or. szága van a világnak, ahol semmiféle lehetőség nincs vízerőműve*: létesétésére, ami pedig hosszú távon a legkifizetődőbb energiater­melési mód. A hatalmas ösz- szegű beruházás soká térül meg ugyan, de utána azután jóformán „ingyen van” a villamos energia. Kedvezőbb az amortízálődás képe, ha a mezőgazdaságnak, a termé­szetvédelemnek tett „szolgá­latokat” is figyelembe veszik a szakemberek. A vízerőmű, vek élettartama többszöröse a hőerőművekének, s gya­korlatilag csak egyetlen nagy ellensége van a folyókma, vízgyűjtőkre épített hidro- energetikai létesítmények­nek: a földrengés. A völgy­zárógát megsérülése komoly veszélyhelyzetet teremthet, amire ma már előre gondolnak a konstruktőrök. Az építésmőd- dal egyelőre különösebben nem tudják befolyásolni a vízerőművek rengésállósá­gát, s így a gát és erőmű helyének kijelölésénél gon­dolnak egy esetleges kataszt­rófára, a nagyobb hajok el­kerülésére. A Szovjetunió bőven el van látva vízerőművek tele­pítésére alkalmas, ■ gyom fo­lyású, nagy vfetooeamú fo­lyókkal. Ilyennek mutaflocr zott az Amur egyik balolda­li mellékfolyója, a Zeja is, ahol néhány évvel ezelőtt vízerőmű létesítését határoz­ták el kiszámítván, hogy az energiatermelés mellett még 200 ezer hektárnyi termé­keny árterületet is a mező- gazdaság szolgálatába tudnak állítani. A hat, egyenként 215 megawattos turbinából négy máris áramot ad, kettő még ezután készül el. Virágzó gleccserek A tengerszánt feletti mar gassággal változik, fokozato­san ritkul, szegényedik a magashegységek élővilága. Sokáig még a szakemberek is úgy vélték, hegy elérve az örök hó határát. meg­szűnik ' az élet és átveszi uralmát a gleccserek, jégta­karók kietlennek tartott vi­lága. Már régen felfigyeltek ar­ra, hogy a magashegységek és a sarkvidéki területek hó- és jégmezőinek egyhangú fe­hérségét helyenként vörös, lila, rózsaszínű foltok tarkít­ják. A múlt század közepén megszületett a színes hó je­lenségének magyarázata. Az elszíneződést mikroszkó­pikus élőlények milliárdjai, ■ az algák okozzák. A kutatá­sokban nagy szerepet játszott a magyar Kól Erzsébet is, aki a 30-as években Grön­land, a Sziklás-hegység és a Kárpátok növényi mikrovi­lágát tanulmányozta.­Megállapították azt is, hogy a tengerszint feletti magassággal változik a mik- ro-életközösségek összetétele is. Minél magasabb a hegy­ség, annál kevésbé változa­tos. Fokozatosan eltűnnek a diatama-moszatok, a zöldal­gák és 5000 méter felett az élőlények egyedüli képvise­lői a kékalgák. . Az élet fejlődésének év­milliókig tartó, lassú kémiai reakciói során ezek a leg­egyszerűbb szervezetek, mint építőanyagok” használták fel' a széndioxidot, a vizet és nitrogént, oxigént szabadí­tottak fel. A kékalgák leg­apróbb sejtjei molekuláról molekulára alkották meg bolygónk oxigént tartalmazó légkörét. Maguk a kékalgák viszont megőrizték a földi atmoszféra „oxigén előtti” állapotát. Életműködésükhöz szinte egyáltalán nincs szük­ségük oxigénre. A kékalgák kőmyeaettörő- képessége szinte egyedülálló. Egyaránt megtalálhatók a melegvizes forrásokban, a mélytengerekben, hegyi pa­takokban, a sarkvidék jég­mezőin, sőt még a hosszú időtartamú űrrepülések alatt is életképesek. Új hazai adatrögzítő Ma már senki nem vitat­ja: népgazdaságunk további fejlődése nagymértékben az élőmunka részarányának csökkentésében rejlik. Óriási szerepe van itt az automati­zálásnak és a számítógépesí­tésnek. Jelentős erőket köt még le hazánkban az adat- rögzítés: ma is a legtöbb he­lyen korszerűtlen, egyedi, elektromechanikus eszkö­zökkel, kártyalyukasztókkal történik. A modem módsze- 'rek pedig adottak, a mág­nesszalagra, mágnesdobra, mágneslemezre stb. tárolás formájában. Nagyobb a táro­lási kapacitás, gyorsabb a hozzáférés az információk­hoz és egyszerűbb a kezelés, a tárolás. Hazánkban eddig a nyuga­ti importból. származó adat­rögzítőket használták azok a vállalatok, nagyüzemek, ame­lyeket a megnövekedett kö­vetelmények a korszerű adattárolásra kényszerítettek. Természetes volt a kérdés: tudna-e hazánk is gyártani hasonló adatrögzítőt? Éz je­lentős valutamegtakarítást eredményezne. A VIDEOTON Számítástechnikai Gyár nem­csak pozitív választ adott, hanem cselekedett is. 1978. év végén használatba állítot­ta saját készítésű VIDEO- PLEX—3 csoportos adatrög­zítő berendezését. A rendszer alapja egy R— 10-es számítógép, ehhez 8— 16 terminál csatlakoztatható, amelyet különböző munka­helyeken helyezhetnek eh A berendezés mágneses adat­hordozóra rögzíti mindazokat az információkat, amelyeket eddig nehézkes lyukkártyás- módszerrel tároltak. A rend­szer megbízható, világszín­vonalon álló háttértárolókkal rendelkezik. A VIDEOTON konstruk­ciója nagy sikert aratott a jubileumi ESZR-kiéllításon Moszkvában 1979. júniusá­ban. Csehszlovákia és Jugo­szlávia már vásárolt is fi be­rendezésből, a Számítás- technikai tárcaköri Bizottság import bizottsága pedig meg­bízást adott a Számítástechni­kai Kutatás-Fejlesztési Tár­saság (SZKT) számára a VIDEOPLEX—3 rendszer jel­lemzőinek elsősorban a köz. ismert nyugati berendezé­sekkel összehasonlítva történő vizsgálatára. Az elmúlt év végén meg­alakult SZKFT-ben öt neves hazai kutatóhely: a Központi Fizikád Kutató Intézett a Számi tógép-al kalmazási Ku­tató Intéziet, a Számítástech­nikai Intézet, a Számi tó­gépei kalmazási Kutató Inté­zet, a Számítástechnikád Ko­ordinációs Intézet a Számí­tástechnikai és Automatizá­lási Kutató Intézet; valamint a VIDEOTON Fejlesztési In­tézet fogott össze. Célul tűz­ték ki; hogy kiküszöbölik a párhuzamos fejlesztéseket; egyeztetik a távlati elképze­léseket, növelve a saját ha­tékonyságukat. Fontos kér­dések megoldására vállalkoz­tak, olyanokra, amelyek mindannyiunk zsebét érintik. Ezek közé tartozik a számí­tástechnikai termékek házi vizsgálatának elvégzése is. A Számítástechnikai Ku­tatás-Fejlesztési Társaság a VIDEOPLEX—3 bevizsgálá­sára vonatkozó megbízást példás gyorsasággal teljesí­tette. Különösen alkalmas összehasonlítási lehetőség adódott a TAURUS Vállalat­nál; ahol hazai (a VIDEO­PLEX—3) és nyugati import- rendszer is működött. A minden részletre kierjedő vizsgálat megállapította; a VIDEOPLEX—3 felveszi a versenyt nyugati vetély- társával; leglényegesebb pa­ramétereik hasonlóak. Tisztázták az ilyenkor fon­tos részletkérdéseket is. Ezek szerint a VIDEOTON a rend­szert a megrendeléstől 6 hó­napra szállítja. Létesítményi irodája vállalja a gépter­mek kivitelezését és a rend­szer kulcsra kész átadását. Garantálja a rendszer 94 százalékos rendelkezésre ál­lását; kötelezettséget vállad a garanciális javításokra és azon túli karbantartásra. Ma­gas szintű tanfolyamokat szervez az új adatrögzítő ke­zelésének elsajátítására. Szeretnénk minél több ha­sonló kezdeményezést látni hazánkban; okos ötletek ilyen gyors kivitelezését. Közös népgazdasági érdekünk meg­kívánja; hogy a tőkés im­portot megfelelő hazai ter­mékkel pótoljuk. Remény­kedhetünk abban; hegy a potenciális alkalmazók; váll lalatok. nagyüzemek meggyő­ződnek az új hazai berende­zés értékes tulajdonságairól és az alkalmazásiban ugyan­így jelesre vizsgáznak; mint azt a VIDEOPLEX—3 tette. A cigaretták „vallatása‘ A «terjedt kutatások ered­ményeként ma már tudjak, hogy a dohányzással legalább százféle (!) káros kémiai anyag kerül a szervezetbe. A dohányosok általában tisztá­ban vannak szenvedélyük ká­rosságával, de sokan azzal nyugtatják meg magukat, hogy kizárólag füstszűrös ci­garettát szívnak. Megállapí­tást nyert, hogy bár a szok­ványos szűrők a nikotinnak és a gőzből lecsapódó folyé­kony és szilárd összetevők­nek egy részét csakugyan visszatartják, a szűrőn átha­ladó füst azonban továbbra is rákkeltő hatású marad. A kémiai vizsgálatok és biológiai kísérletek céljára ma már cigarettaszfvó auto­maták állnak a kutatók ren­delkezésére. Az elektronikus vezérlésű gép olyan ütemben szívja a cigarettát — egy­szerre akár 10—20 darabot is —, ahogy beállítják: akár úgy, mintha ember szívná, akár gyorsabban, vagy las­sabban. A készülék segítségé­vel sokféle mérés végezhető eL Mindenekelőtt pontosan meghatározható egy-egy ciga­rettamárka kátrány- éá niko­tintartalma. Ilyen automati­zált szívatással állapították meg például, hogy a cigaretta első 3,5 centiméterölek elszí­vásáig a szájba kerülő füst hőmérséklete 27 C-fok körül van, majd ez a cigaretta rö­vidülésével emelkedni kezd. Amikor a dohányos a „csik­ket” szívja, már 50—52 C­fofc a füst hőmérséklete. Ha gyorsabban szívják a cigaret­tát, a hőmérséklet még na­gyobb lesz. A „bűzrudacska” szívás közben felizzó parazsá­nak a hőmérséklete 750—800 C-fok körül van. Képünkön: egy angol gyártmányú ciga­rettaszívó automatát látha­tunk, amely egyszerre 20 ci­garettát „szív” lassan és ki­tartóan. A gépben a kátrányt üvegszálas szűrőpámákon gyűjtik össze, majd automa­tikus analízisnek vetik alá adatfeldolgozó számítógép se­gítségével. Így állapítják meg az egyes cigarettamárkák pon­tos füstösszetételét. Az ada­tok közül a nikotin- és kát­ránytartalom minden cigaret­tadobozon feltüntetendő Ang­liában. Versenyben a vasút A sebesség növelésére való törekvés egyidős a vasút tör­ténetével, de még soha nem volt annyira időszerű, mint napjainkban. A vasútnak ugyanis, ha versenyben kíván maradni a többi személyszál­lítási móddal, az utazási ké­nyelem és a biztonság foko­zása mellett csökkentenie kell a menetidőket, növelnie kell a sebességet. A Nemzetközi Vasútegylet (UIC) célkitűzé­sei szerint a vasúti utazási időnek a személyautó által elérhető időhöz kell igazod­nia, annak „háztól-házig” va­ló közlekedését számítva. Az UIC a gépkocsi utazási se­bességét 90 km/órnak tételez! fel, aminek figyelembevételé­vel a vasúti utazási sebesség­re óránként 135 km-t irányoz elő. Ez az utazási sebesség 160 km/ó vonali sebességet kíván, ami azonban nem érhető el mindenütt, ezért kiegyenlíté­sül az ama alkalmas vonalsza­kaszokon 180—200 km/ó sebes­ségre is szükség lehet. Ebből következően belátható, hogy a minden más közlekedési ággal is versenyképes vasúti sze­mélyszállítás csak korszerű vonalvezetésű, jó állapotban levő, nagy sebességű pá­lyán valósulhat meg. Per­sze azért sok más feltétele is van a nagy sebességű vasúti közlekedésnek (pl. automati­kus vonalbefolyásolás, meg­felelő felépítésű mozdonyok, szerelvények stb.) A sebességek növekedésével az ellenállások mind nagyobb részét teszi ki a légellenállás. Nyilvánvaló tehát, hogy egy­re fokozottabb jelentősége van az áramvonalas formá­nak. Ez zárt motorvonatok­nál kedvezőbben alakítható ki, mint mozdonyos üzemnél, ez­ért 200 km/ó körüli sebessé­geknél már mindenképpen motorvonatokat keli alkal­mazni. Fűtött szőnyegek Japánban már az elmúlt télen gyorsan fokozódott a kereslet a villamosmelegítő-betéttel ellátott akril- és polieszter- szőnyegek iránt. Ezekből több mint 300 000-et adtak él. Használatukkal a gáz- vagy az olajfűtéshez viszonyítva energiát takarítanak meg. A japán iparügyi miniszter sze­rint a háztartásokat ilyen szőnyegekkel kellene felsze­relni Ezért a kormány uta­sította a villamosipari társa­ságokat, hogy gyártsanak többet ezekből a, szőnyegek­ből. Mire jó az üveggyertya? Az autók és motorkerékpá­rok motorjának túlfogyasz­tásáért, csökkent teljesítmé­nyéért legtöbbször a porlasz­tó (karburátor) a felelős. Pontos, gyárilag előírt beál­lítása csakis korszerű mű­szerekkel lehetséges. Nem véletlen, hogy a nagy autó­gyárak nyomatékosan fel­hívják vásárlóik figyelmét a porlasztó rendszeres, idő­közönkénti ellenőrzésére, amely kihatással lehet a mo­tor gazdaságos üzemére és a jármű okozta légszennyezés­re. A karburátor benzin-levegő keverési arányának változta­tásával nemcsak a tüzelő­anyag-fogyasztás, a teljesít­mény, vagy az égéstermék szénmonoxid-tartaima válto­zik, hanem a henger égéste­rében a láng színe is. Ha el­méletileg helyes a keverési arány és éppen annyi levegő van a keverékből, amennyi kell áz égéshez, akkor a- láng színe ún. bunsen-kék. Ben­zingőzben egyre dúsabb ke­verék esetén narancssárgából sárgába megy át a láng szí­ne., Ha viszont benzingőzben szegény a keverék —, vagyis sok levegő keveredik hozzá —, kékesfehér színű a henger­térben végbemenő égéri fo­lyamat. A leírtak megfigyelésére,' ellenőrzésére egy szellemes magyar találmány, az üveg­gyertya szolgál, amelyet Co- 1 ortest néven 198 forintért árulnak az autófelszierelési szak üzletekben. Hazánkban csupán húsz évvel a megszü­letése után kezdték el gyár­tani és árusítani ezt az ötle­tes kis eszközt. Ekkor a vi­lág motorizált országait már elárasztotta üveggyertyákkal egy angol cég, amely a talál­mányt —, hazai gyártókapa­citás és érdeklődés hiányá­ban — a feltalálótól megvette. A* energiaszűke beköszönté­se óta különösen megnőtt az üveggyertya becsülete, hiszen minden megtakarított Éter benzin egyre komolyabb ér­téket képviselt.'' Az üveggyertya szigetelő-' taste bórszilikát üveg, amely bírja a nagy hőmérséklet-in - gadozást és ugyanakkor —az „igazi” gyertyák helyére be­csavarva — bepillantást en­ged a gyújtótérbe, a henger­be (a nálunk kapható újabb változatra még egy kis fém­tükör is felerősíthető a hen- erekben lezajló fényjelen­ség jobb észlelésére). Ezek az üveggyertyák persze nem ál­landó használatra készülnek, hanem csak a vizsgálat le­folytatása céljára. Az üveg- gyertyával elvégezhető: a motor alapjárat-beállítása, az uszósztat ellenőrzése, a gyor­sító szivattyú és a hidegindí­tó működésének vizsgálata,' a légszűrőcsere szükségessé­gének megállapítása. Azon­kívül felvilágosítást nyújt a gyújtás állapotáról, a kon­denzátor esetleges hibájáról,! a szelepek állapotáról, és a dugattyúgyűrűk tömítőképes- ségéről (a vizsgálati módok leírása a használati utasítás­ban megtalálható). A laboratóriumi és gyakor­lati vizsgálatok tanúsága sze­rint az üveggyertyával való rendszer« ellenőrzésekkel 7—14 százalékos tüzelőanyag­megtakarítás érhető el. Ha például azt vesszük, hogy egy évi 20 ezer kilométert futó személyautó általában napon­ta 20 percet jár alapjárat­ban, rogsszul "beszabályozott porlasztóval 0,76, jól beállítot­tál csak 0,36 liter benzint fo­gyaszt Évi 300 üzemnapot számolva ez 120 bter több­letfogyasztást jelenthet Ter­helés alatti üzemnél — jó beállítás esetén — további 7 százalékkal csökken az üzem­anyag-fogyasztás, ami újabb 140 litert jelent, tehát össze­sen 260 Étert is elérhet az évi megtakarítás, ami nem elha­nyagolható összeget tesz ki. B. I. NÓGRÁD — 1980. április 13., vasárnap ' 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents