Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)
1980-04-13 / 86. szám
Rózsa Endre: József Attila 75 éve született {.Vagytok a ma, vagytok a holnap” — írta Ady Endre a Csák Máté földjén című költeményében; alig néhány évvel azután, hogy József Attila megszületett. A jóslat nem egyetlen személyre, hanem egy egész osztályra vonatkozott. Mégis érdemes elidőzni annál a tény- nél, hogy még Ady életében — József Áron szappanfőző és Pőcze Borbála mosónő gyermekeként — megszületett az a proletárfiú, aki méltán lépett Ady örökébe. Aki emberként, forradalmárként, költőként és gondolkodóként, mindig a teljességet ostromolva, az „emberi felszabadulás” egyik legjelentősebb szószólója lett. József Attilában a kivételes érzékenység és a rendkívüli okosság olyan történelmi időszakban forrt össze egyetlen megváltó indulattá, amikor már — visszafelé nyomozva az időben —.természetesnek hat, hogy valaki egymás mellé írja ezt a két mondatot a külvárosokról szólva; „Az egész emberi világ Itt készül. Itt minden csupa ram”. Abban az Ady megírta környezetben született, ahol „álmodott a nyomor”. Ha már ennyi a kín, világot vált valóra” — hirdette osztály történelmi küldetéséről József Attila. Gyermekkori -hányattatása, félárvasága, nélkülözései — nem. pusztán egyéni sorsának mozzanatai. „Szerte nézett, s nem ledé honját a hazában:” Kölcsey sorai a Himnuszból — aktualizálva — a dolgozó többség életérzését fejezik ki a két világháború közti Magyarországán. József Attila életét önr magában is egyetlen hatalmas metaforának, egyetlen végsőkig sűrített Jelképnek érzi a mai utód. Iskolai és költői eszmélke- dése természetszerűleg a baloldali mozgalmak és a háború utáni európai művészeti avantgárd vonzásában történik. Huszonéves korára már érett, saját hangú költő, aki m folklórból a vflágkfiltésze- tf hagyományból, a kortárs modem törekvésekből • ás a Nyugat vívmányaiból egyaránt merített. Szinte már indulásakor tudatosan vallja magát az „utca és a föld fiának”. Fölvállalt és elkerülhetetlen harcai közepette korán felismeri a küzdelmeibe zárt ember esendőségét is; „A legutolsó harcos én legyek” — írja tizennyolc évesen. József Attila a haladó polgári eszmék és a marxizmus - tanulmányozásával, kortársai között kiemelkedő gondolkodói teljesítményével és szán- tézisteremtésével, költészeti gyakorlatában is kamatoztatta fölismeréseit. Költészetének történelmi tnélységlátása — a maga élességében és következetességében — legnagyobb hazai és világirodalmi kortársaihoz viszonyítva is páratlan, ö mutatja ki a legnagyobb meggyőző erővel, versei sokaságában — a „Retteg a szegénytől a gazdag, s a gazdagtól fél a szegény” alapállásából —, hogy a kizsákmányolás ténye milyen szűk- ségszerűen eltorzítja a sze- mélyiséget, a kizsákmányol lásnak még a haszonélvezői körében is; Ezért kell szerinte a munkásosztálynak „az egész emberiségért helytállni az örök talajon”, vállalni nem csupán a külső, hanem az ember belső felszabadításának hosszú folyamatát. Érett fővel megértette, hogy az emberben a történelem fejlődésével is csupán „finomul a kín”. De az „aljas, nyomorító hatalmak” megdöntését — épp ennek a felismerésnek a távlatában sürgette. A forradalom várása és jövetelének késése mellett, a fasizmus világméretű előretörését tapasztalhatta. „Az elnyomás csapatban károg, élő szívre, mint dögre száll” — adja meg a félelmetesen pontos képletet koráról. Elméletileg is szembenéz a Iegkihí- vóbb kérdésekkel: a történelem törvényszerűségeit, némáét és osztályharc viszonya, az esztétikum és a politikum kapcsolódásának lehetőségei egyaránt mélyen foglalkoztatták. A nemzetet „közös ihlet”, nek nevezte. Szembeszállt a művészeti hatékonyság kérdésének minden szűkkeblű, le- fokozó-gyakorlatias értelmezésével ugyanúgy, mint az ön. célúsóg elvével. „Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra” — fogalmazza meg a természet és a történelem, a társadalmi fejlődls nagy törvényszerűségét a maga módján, egyetlen metaforasor láttató és átgondolásra kényszerítő erejével. A munkásosztály költője — egyúttal a magyar némáéi költője ts volt. „Édes hazám, fogadj szívedbe!” — szól fellebbezése az igazi nemzeti lelkiismerethez, a politikai szaron gatottság és a belső szám. kivetettaég idején. Űj, szocialista internacionalizmust hirdet meg a Duna táján, a nagy előd, Ady Endre fnavai- val is egybehangzóan. S a harcos forradalmán bora és kartársai kíméletlen bírálója, szenvedve panaszkodik; .„Miért is kell fegyvert veretni belőled, arany öntudat!” De bízik harcénak értelmében, s abban is, hogy az emberiség előtörténete véget ér egyszer, eljő a „szabadság békessége”, s „minket is elfelednek lassan lugasok csendes árnyain” — írja megnyugvást, feloldást keresve a jövőben a jelen harccea. „A világ vagyok: minden, ami volt, van”. József Attila költészetté intenzív foglalata nem csupán a megtörtént, de minden megtörténhető vagy eljöhető időnek Is. Jövőidézésének türelmetlensége egyéni életsorsának tragikussá válásával, szerencsétlen szerelmeivel, betegsége előrehaladásával is nyomatékot kap. „És testem végül megbetegedett, mert férfi vagyok és nem tudja . senki, még magam sein, hogy mennyit szenvedek” — írja önvallomásként egyik töredékében. József Attiláról szólva különösen érvényes az a megfogalmazás, hogy az igaz nagy költészet soha nem a kitalálás, hanem a megtalálás művészete. Az ő soraiban a tapasztalat törvényerejűvé emelkedik; számtalan élethelyzetünkben idézzük őt, hogy önmagunkat is jobban megértsük. A boldog és a boldogtalan szerelmes, az élettel most ismerkedő kamasz vagy a komoly felnőtt egyaránt meríthet költészetéből segítséget, bátorítást, tanulhat önérzetet, önbecsülést. Fölényes poétikai eszköztára lehetővé tette számára, hogy gazdag egyénisége minden élményét és tartalmi közlendőjét — a szó legnemesebb értelmében — formává alakítsa. Képei, összevont hasonlatai, váratlan gondolati fordulatai ma már köznyelvünkben is elevenen hatnak, s minden újabb magyar nemzedék újat keresve és újat találva fedezi fel őt magának. Volt idő. amikor József Attilát csak a forradalmi, vagy éppenséggel a szűkebben vett mozgalmi versei alapján tartották elsősorban nagy költőnek. Minden kisajátító elfogultsággal szemben, ma is csak azt vallhatjuk; a teljes József Attila a miénk! Világirodalmi jelentősége mellett (a két világháború közötti szocialista költészet legnagyobbjai sorában a helye!) ne feledkezzünk meg arról sem, hogy olyan magyar költő nagyságok kortársaiként emelkedett kft, mint Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc. Több mint négy évtizede bekövetkezett halála után, képletes értelemben, öleljük őt vissza újra és újra a sínektől. Ne feledjük ma sem, hogy még életében, kulcsmondatként hagyta ránk költészetéhez; „Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret”. Becsüljük meg és szeressük őt a hozzá egyedül méltó, végletes és gyermeki őszinteséggel. József Attila szülőháza Gát utca 3. Ferencvárosi bérház. Körfolyosós, soklakásos. Olyan, mint a többi jobbról-balróí körűié. Csak ez, a Gát utcai most újra festett, frissen mosdatott. Egyik földszinti lakásába tömegesen jönnek a látogatók, az ünneplők. Csodálkozva, vagy meghatotban, kíváncsian és tisztelettel nézik, olvassák, tanulmányozzák a kisméretű szoba-konyha berendezési tárgyait, a falra, vitrinbe rakott iratokat, fényképeket, könyveket, József Attila szülői háza az elmúlt 75 évben nem sokat változott Emléktábla jelzi a kapu mellett, hogy itt született a legnagyobb proletár- költő, a lakást emlékmúzeumnak rendezték be még 1964- ben. A konyha alacsony, rozsdás tűzhellyel, petróleum- lámpával, ütött-kopott asztalával, szénvasalóval, az egyszerű faládával, tálassal, olyan, mint amikor Pőcze Borbála gyerekével itt lakott A konyha köve eredeti, a szobában akkor hajópadló volt. Attila yolt a hatodik gyerek, de három testvére még az ő születése előtt meghalt Két nővére — Jolán és Etus — mellettük Attila, s a szülők fényképe mintha családi idillt sejtetne. Pedig alig volt hároméves József Attila, amikor apja, a jó eszű, de nyugtalan természetű szappanfőző munkás elhagyja családját, hogy Amerikába vándoroljon. A három gyerek ellátása, eltartásának gondja a gyenge testalkatú anyára maradt Két kisebb gyerekét Öcsödre, paraszti nevelőszülőkhöz kénytelen adná. „Öcsödön rossz volt.." -r írta József Attila. Amikor három év múlva visszakészülnek a Mamához a gyerekek, már a Páva utca 11-ben laknak. Hasonló bérházak, hasonló nyomorúságos proletárlakások, a Ferencvárosban 15 helyen 'laktak, gyakran költöztek tovább a kilakoltatások után. Az anya hiánya az alig eszmélő gyerekben mély nyo. mókát hagyott Később, verseiben sokszor feltűnik ez az élmény. Az egyik tárlóban, a Mama alakját idéző verseket gyűjtötték össze. S a szoba egyik falán Ócsai Károly reliefje a Mama című vers illusztrációjaként Versek, kéziratok, a 16 éves József Attila első verseskötete, a „Szépség koldusa”. Fényképek József Attiláról, környezetéről, testvéreiről. Iskolai bizonyítványa, könyvei, iratai. A három gyerek és a Mama A Gát utcai bérhál A konyha Zelk Zoltán: Nem tudsz te meghalni f Hiába feküdtél a sínekre, lásd be, nem tudsz te meghalni. Vak vagonok sora düböröghet rajtad, s vonatnál dübörgőbb évek szerelvénye — nem fog rajtad halál. Megválthatsz egy népet, magad meg nem váltod, a megváltók sorsa kikelni a sírból. Te sem rejtőzhetsz hát, hiába vágysz ülni holt rigók leikével, a semmi nyugalmas, fuvalom-se-bántja, rezdtiletlen ágán. S kínálnád még százszor magad a halálnak, lenne pusztulásod országos ezerszer, akkor sem bocsátna el az élő világ. Hogy is bocsájtanának! Szükség van szavadra. Arra is, mit szájjal a füleknek mondasz. Jöjj, lobbantsd hát lángra vitáink parazsát, fénylő, szép gondjaink ki ne aludjanak értetlen, vak szavak sivár hamujától. Jöjj, te Vitatkozó, jöjj, te Magyarázó, várnak éji szobák, s Költészet gondja.. Lássuk, mily ábrákat vés mutatóujjad ércnél maradandóbb füstbe-lámpafénybe. Ne kéresd hát magad. Kelj föl a sínekről, te széttéphetetlen! S úgy jöjj közénk, haza, ahogyan éveid azt megkövetelik, már a tél derével hetyke bajúszodon. így illesz már közénk... Hát még az ifjakhoz, kik atyjuknak vallnak, s versed páncéljába, hűségbe öltözve vágnak az időnek — hidd el, fölismernék, téli ág alatt is változtathatatlan, szép kamasz-mosolyod! József Attila: (íme, hál- megleljem hazámat...) íme, hát megleltem hazámat, a földet, ahol nevemet hibátlanul írják fölébem, ha eltemet, ki eltemet. E föld befogad, mint a persely. Mert nem kell (mily sajnálatos!) a háborúból visszamaradt húszfilléres, a vashatos. Sem a vasgyürü, melybe vésve a szép szó áll, hogy új világ, jog, föld, — Törvényünk háborús még s szebbek az aranykarikák. Egyedül voltam én sokáig. Majd eljöttek hozzám sokan. Magad vagy, mondták; bár velük voltam volna én boldogan. így éltem s voltam én hiába, megállapíthatom magam. Bolondot játszottak velem s már halálom is hasztalan. Mióta éltem, forgószélben próbáltam állni helyemen. Nagy nevetség, hogy nem vétettem többet, mint vétettek nekem. Szép a tavasz és szép a nyár is. de szebb az ősz, s legszebb a tél', annak, ki tűzhelyet, családot már végképp másoknak remél Az asztalon egy szál tulipán. A szomszédban; a múzeum melletti lakásokban ma is munkáscsalédok élnek. A ház legrégibb lakója, a múzeum gondnoka, Zsíros Jánosné azt mondja: ismerte Etust és Jolánt, beszélt Szántó Judittal, s mindent elolvasott a költőről, amit csak talált S szeretettel, sok ismerettel mesél az emlékmúzeumba betérő iskolásoknak, felnőtteknek József' Attiláról, „aki máig a legnagyobb...” Kádár Márta Szabad szemmel Az örmény fizikusok lehetővé tették, hogy a biológusok szabad szemmel figyelhessék meg az élőlények sejtjét Olyan műszert használtak fel erre a célra, amit a nagy energiatöltéssel rendelkező részecskék kutatása során sajátos mikroszkóp-szonda- ként alkalmaztak már. Ez a számítógép kijelző képernyőjén láthatóvá tette a sejt és a sejtmag élettani-szerkezeti képét. Az új módszer segítségével bármilyen mélyen be lehet pillantani az élő szervezet mikroszkopikus mélységeibe. i
