Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)

1980-04-11 / 84. szám

Arcok a tanácsból A szurdok oüsoöhl termelőszövetkezet A kastélykerti körzetben A júniusban sorra kerülő országgyűlési és tanácsvó- lasztások előkészületei elkez­dődtek. Ebben a tanácstagok­nak jelentős szerepe van. Egyebek között értékelik sa­ját munkájukat. Ezt tette Sza­bó István, a Pásztói nagyköz­ségi közös Tanács tagja is. . — Mérleget készítettem — mondja —. hiszen jó érzés tudni és látni: mi történt öt év alatt Pásztón és a választó körzetemben. A 2. számú kör­zetben, amely az úgynevezett kastélykertet foglalja ma­gába, s ahol kétszáz lakos él. — És mi történt? — Előre bocsátom: nem vál­tottuk meg a világot, de a nagyközség általános gyara­podásával összhangban fej­lődött a kastélykert is. Új családi házak épültek. kor­szerűsítés folyt, felújítottuk a vízelvezető árkokat, az if­júsági parkot és a játszóteret. Évente mintegy ezer órát dol­goztunk társadalmi munká­ban. Sokan vettek részt a gyermekintézmények fejlesz­tését szolgáló kommunista műszakokon. Fontos felada­tunk volt a körzetben lakó — és nem kis számú — idősebb emberek segítése. Közülük kettő az öregek napközijébe került, egynek pedig biztosí­tottuk az Ingyenes ebédet; hatan időleges segélyben ré­szesülnek, egy pedig állandó szociális segélyt kap. És mindez gyakorta téma a rend­szeresen megtartott tanács­tagi beszámolókon ;. — A testületi tevékenység? — A második ciklusban va­gyok tanácstag. Korábban az ügyrendi bizottságban tény­kedtem. A konkrét feladat a tanácshatározatok végrehajtá­sának ellenőrzése volt. A mostani — a négy község életét irányító — nagyközségi közös tanácsban .egyszerű” tanácstag vagyok. Vélemé­nyem azért mindig van. Leg­utóbb is — a januári tanács­ülésen — felszólaltam és szó­vá tettem; az új óvoda alap­ját miért kellett tízemeletes épület teherbírására mére­tezni? — Azért nincs harag? — Dehogyis! Nemrég' dicsé­retet kaptam. És átvehettem a „Pásztó fejlesztéséért” em­lékplakettet. .. — Ügy tudom. munkásőr is. . — Igen. tizenkét éve a sza­kaszparancsnok helyettese vagyok. Egy 'deis — KISZ-es koromban — a járási Ifjú Gárda parancsnoka is vol­tam. A pártnak tizennégv éve vagyok tagja. — Munkahelye? — A helyi szerszám- és ké­szülékgyár hőkeze’ő üzemé­ben dolgozom. Szakmunkás­ként. Az eredeti szakmám: általános lakatos. — Tősgyökeres pásztói? — Igen. Itt születtem, 1942- ben. Szüleim és az egyik nő­vérem szintén Pásztón lak­nak. — Család? — Két gyermekünk van. A fiú tizennégy, a kislány tíz­éves. A srác Egerbe szakkö­zépiskolába készül. A felesé­gem bérelszámoló, ő is a „mechanikában” dolgozik. — Elismerések? — 1975-ben megkaptam a Haza Szolgálatáért Érdemér­met. És azóta több munkás- őr-kitüntetést. Azért az egyik legkedvesebb elismerés a ta­nácsi emlékplakett, melyet a tanácsban végzett munká­mért érdemeltem ki... — tóth — Jobb építőanyag-ellátásra készült fel a kereskedelem Egy „kívülálló" feljegyzései.., A melegágyak előkészítésén dolgoznak. A megye többi szövetkeze­téhez hasonlóan nehéz gazda­sági évet zárt a szurdokpüs­pöki „Béke” Termelőszövet­kezet is. A szövetkezet „méreteit” fi­gyelembe véve nem tartozik a jelentősebbek közé, hisz’ 332 termelőszövetkezeti tag 2097 hektár földterületen gaz­dálkodik és 1979-ben a ter­melési érték 46 742 forint volt. A gazdálkodás . mikéntje azonban meghatározó a köz­játszótárs, a barát, a volt ka­tonatárs, hogyan gyarapodik és fejlődik a közös. Így vá­lik egy kis termelőszövetke­zet tájakat, em beleket, embe­ri kapcsolatokat és közössége­ket formáló, meghatározó erővé. A közvetlenül érintet­teken kívül ezért figyelték és figyelik nagy aggodalommal és segítő szándékú tenniaka- r ás sál minden évben az em­ber és a természet küzdelmét a mindennapok gyakorlatá­ban. tói eltérően — ott dolgozik, ahol a nagyobb közösségi érdeket tudja szolgálni. A zárszámadó közgyűlés számai bizonyítják a dönté­sek helyességét, az összefogás szükségességét. Elérték, hogy az üzemi termelési érték „csak” 1 276 000 forinttal volt alacsonyabb a tervezettnél, de így is magasabb, mint az ered­ményes 1978-as év és 2 mil­lió 757 ezer forint nyereséget tudtak elérni. A tavasszal elérkezett az építkezések szezonja is, amely­re az építőanyag-kereskedelem is felkészült. Már március kö­zepéig cementből 14 százalék­kal, falazóanyagokból 8 száza­lékkal, csempéből 15 százalék­kal, ajtóból és ablakból 9 szá­zalékkal több fogyott, mint a múlt év azonos időszakában. Az idei ellátás további kilá­tásairól Pulai Miklósné, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese tá­jékoztatta az MTI munkatár­sát. Mindenekelőtt a családiház­építkezésekhez, a tatarozá­sokhoz, a toldaléképítkezések­hez, a lakások rendbehozatalá­hoz, korszerűsítéséhez biztosí­tanak építőanyagokat. Kibőví­tik az anyagbiztosítási megál­lapodások rendszerét — ta­valy a forgalom 27 százalékát bonyolították le ily módon —, amelyben az építkezéshez egy­szerre megrendelt anyagokat a munkafolyamatok sorrendjé­ben, a meghatározott ütemben adják át a megrendelőnek. Erre az évre a központi elő­irányzat az építőanyag-forga­lom 0,2 százalékos növekedé­sével számol. Ehhez az építő­anyag-ipar 0,4 százalékkal nö­veli termelését. Cementből 1 millió 850 ezer tonna, fali­csempéből 4,1 millió négyzet- méter, fenyő fűrészáruból 330 ezer köbméter, azbesztcement lefolyócsőből 12 ezer tonna beszerzéséről gondoskodott a kereskedelem. A többi építő­anyagra is már megkötötték a szállítási szerződéseket a ha­zai ipari partnerekkel, s ami az importárut illeti, többségé­ben már ugyancsak realizá­lódtak az államközi megálla­podások is. A készletek és a szerződé­sek alapján rendelkezésre ál­ló árualapok a tavalyinál jobb ellátást tesznek lehetővé. Tovább javul a burkolóanyag, a vasbeton födémelemek, az azbesztcementtermékek. az építési faanyagok kínálata. A választékot bővítik a romhá- nyi új kerámiagyár különféle burkolóanyagai, jugoszláv Im­port ajtók, ablakok stb„ s — miután a hazai ipar nem gyárt elegendőt — az ugyan­csak külföldről vásárolt tető­fedőcserép. Kisméretű téglá­ból nem lesz a tavalyinál több, de bővül a korszerű fa- lazóanyagok mennyisége és választéka, s a vasbetonter­mékek között növekszik az igen keresett elörefeszített ge­renda aránya. Az ellátást ja­vítják mészhidrét-, cement-, csempe-, lefolyócsö- és hullám­pala-behozatallal is. A szigo­rúbb faanyag-gazdálkodás, s a vele együttjáró gyártási tlla- lolom okoz némi gondot, hi­szen megszüntették a koráb­ban kedvelt hajópadló gyártá­sát, pótlására műanyag borítót, padlószőnyeget javasol a ke­reskedelem. Nem gyártanak hazai faházat sem — a Cseh­szlovákiából továbbra is im­portálnak ugyan, de az ko­rántsem elegendő az igények kielégítésére. A kedvező kilátások ellené­re gondok is adódnak. Jólle­het jelenleg bőségesen van cement, az utánpótlás üteme­zése a második és a harmadik negyedévre kedvezőtlen. A tavalyi tapasztalatok alapján félő, hogy éppen a nyári csúcs- forgalomban a szállítási kapa­citás akadályozza a telepek feltöltését. Ezért előre fogad­nak minden árut, anyagot, amit az ipar és a külkereske­delem kínál — mondotta a minisztérium főosztályvezető- helyettese. Egyesült takarékszövetkezetek A közelmúltban az Ecseg és Vidéke Takarékszövetkezet megtartotta küldöttgyűlését. Új vonás volt, hogy a Mátra- vidéki Takarékszövetkezet tag­sága, az igazgatóság, a fel­ügyelő bizottság és a küldött- gyűlés javaslatára úgy hatá­rozott: egyesül az ecsegi ta­karékszövetkezettel. Az egyesült szövetkezet mű­ködési területe 19 község, ahol mintegy húszezren élnek. Az igazgatóság beszámolóját Csonka József, az igazgatóság elnöke ismertette, amely konk­rét tények és fontos megál­lapítások alapján értékelte a két szövetkezet elmúlt évi működésének eredményessé­gét. Elismerően, de ugyanakkor kritikusan állapította meg, hogy az elmúlt évben minden üzletágban tovább növekedett a pénzügyi tevékenység, illet­ve szolgáltatás, bővült a szö­vetkezet működési köre. Erő­södtek és fejlődtek a tagsági kapcsolatok, a tagság szövet­kezethez való kötődése, a szö­vetkezet működéséért érzett tulajdonosi felelősség, összes­ségében eredményesen megva­lósultak az elmúlt évi üzlet- politikai célkitűzések. A fo­lyamatban levő beruházások, a központi üzletház korszerűsí­tése határidőre befejeződtek. Az egyesült szövetkezet be­tétállománya a nehezebbé vált körülmények között is 38,3 millióról 39,9 millió forintra növekedett. Elismerően szólt az igazgatóság beszámolója a mátraverebélyi kirendeltség 9 százalékos betétállomány-nö­vekedéséről, ugyanakkor bírál­ta a szurdokpüspöki 0,3 szá­zalékos betétállomány csökke­nését. Eredményes volt a több' mint 9 milliós összegű köl­csönkeretből való gazdálkodás, amelyből ki tudta elégíteni a 908 szövetkezeti tag ilyen irá­nyú igényeit. Így a mátravere- bélyl körzetben 15 százalék­kal, az ecsegi, a jobbágyi és a szurdokpüspöki kirendeltsé­geken 8,2 százalékkal folyósí­tottak több kölcsönt, mint az elmúlt évben. A szövetkezet több mint 6 és fél millió fo­rint tartós betétet helyezett e'l a szabad kölcsönalapjából az OTP-nél. Fejlődött a szövetke­zet kiegészítő pénzügyi tevé­kenysége. Ezen belül is külö­nösen növekedett a biztosítási tevékenység, a totó-lottó áru­sítás. Viszont nem sikerült je­lentősebb eredményt elérni az idegenforgalom szervezésében. a kisebb betéttel rendelkezők számarányának növelésében. Részletes beszámolót kaptak a küldöttek a szövetkezetek ki­egyensúlyozott és fejlődő gaz­dálkodása és jövedelmezősége helyzetének alakulásáról. Az egyre nehezebb gazdasági kö rülmények ellenére is több mint 300 ezer forint nyereség­gel zárt az egyesült szövet­kezet. A savanyítóüzemben elektromos targonca szállítja a félkész és késztermékeket. A „Béke'’ Termelőszövetke­zet a járás azon három közös gazdasága közé tartozik, ame­lyik dolgozóinak, ha szerény mértékben is, de nyereséget tudott fizetni. Az eredmények azért is el­ismerésre méltóak, mert a búzatermesztésben járási el- ^ ___ „ ______________ sők lettek, tejtermelésük pe­l al kötődnek a Szurdokpüspö- tés termelési értéke több mint dig meghaladta aj ál á« ál la­ki és Jobbágyi községben la- nyolcmillió forinttal maradt §ot es a szűkített önköltség kő olyan emberek is, akiket el a tervezettől. volt a tervezettnél, kénzettséeük munkáink hí- Mindezek jó alapul szolgal­vatá.vuk nem a mezőgazdaság- A vezetőség számítva a hatnak az elkövetkezendő hoz kapcsol. Akik kívülállók, taesa§ megértésére, felelős- evek termelésének nóvelese- de mindenképpen többek, ségteljes tenniakarasára és hez. mint szimpatizánsok, akik- afra> a nyíllt> őszinte, nek nem mindegy, hogy ho- tenytfeltáró magatartás a nehéz helyzetben mindig ség .szociális viszonyainak to- Ez a küzdelem tavaly úgy vábbi fejlődésében, a tagok, ala5sult> hogy természeti té- . . , ’ nyezők nem segítettek az em­alkalmazottak es hozzatarto- ^ert céljai elérésében. A ked- zóik életszínvonalának meg- vezőtlen időjárás; a száraz, tartásában, élet. és munkakö- hideg tél és az ezt követő rülményeik alakításában. aszályos Időjárás a szövetke­zet alaptevékenységére, a no- A tagsághoz rokoni,1 bará- vénytermesztésre volt tragi- ti és emberi kapcsolataik ré- kus hatással. Mint ahogy vár­vén ezer eltéphetetlen szál- ható volt, a növénytermesz­gyan él és boldogul a volt Guama, a víziparadicsom Kuba bővelkedik a termé­szeti szépségekben. Ezek kö­zül is kiemelkedik a Ciena- ga de Zapata szívében elte. rülő Kincses-tó és környéke. Itt található a Guama turis­taközpont, amely méltán ér­demli ki a víziparadicsom nevet. A fő közlekedési eszközök Itt a hajók, amelyek tizenkét szigetecske körül kanyarog­nak, ahol ősi taino indián kunyhók, építmények, fahi- dak, faösvények növelik e vadregényes táj vonzerejét, ugyanakkor azonban a mai ember, a világjáró turista minden igényét is kielégítik a korhű környezetben kiala­kított éttermek, uszodák, a fürdési, horgászás! lehetősé­gek. Itt rendezik meg min­den évben a nemzetkö­zi pisztránghorgászverse- nyeket is. A turisták tízezrei keresik fel a víziparadicsomot: az amerikaiak, kanadaiak, la­tin-amerikaiak mellett szov­jet, csehszlovák, nyugat-euró­pai vendégei is vannak a Kincses-tó kincses tájának. melléjül? állította a tagságot, időben reagálva a veszély­jelzésekre, határozott intéz­kedésekkel, átcsoportosítá­sokkal, a tervmódosítás lehe­tőségével élve mindent meg­tett a kiesések pótlására. A mindennapok gyakorlatá­vá vált, hogy erőt, eszközt, ott kell felhasználni, ahol jobbak a kilátások az ered­ményességre, a veszteségek pótlására, ahol az erőfeszíté­sek leg biztosabban megtérül­nek. így kapott súlyponti szere­A tagság most aggodalom­mal figyeli a határt, remél­ve, hogy nem ismétlődik meg a tavalyi kedvezőtlen időjá­rás. De azt is tudják, hogy az összefogásra idén is nagy szükség lesz, hiszen változtak a gazdálkodás feltételei, nö­vekedtek a követelmények. Az eddig elért termelési színvo­nal növelése mindenkitől a korábbit meghaladó nagyobb erőfeszítést és jobb munkát kíván. A nehéz időszakban össze- kovácsolódott kollektívák erő­södése a legjobb biztosíték arra, hogy a természet és az ember egyenlőtlen harcából pet az állattenyésztés, az legtöbbször az ember kerül- élelmiszeripari melléküzemág jön ki győztesen, és vált elfogadottá, hogy min­denki — az eredeti beosztásé- Juhász Imre NÖGRÁD — 1980. április 11., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents