Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)

1980-04-10 / 83. szám

ÉLEN JÁRNAK A MUNKÁIBAN A Kun Béla nevét viselő szocialista brigád már négy­szer nyerte el az aranykoszorús és egyszer a Vállalat kivá­ló kollektívája címet. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben elsőként csatlakoztak a Magyar Vagon- és Gépgyár buda. pesti Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor vasöntő szocia­lista brigád felhívásához. A XII. pártkongresszus tiszteleté­re a 25 fős kollektíva nagy tenniakarással tette meg fel. ajánlását. Az 1970-ben alakult szocialista brigád fő feladata a hideghengermű súlyponti berendezéseinek karbantartása és nagyobb javítása. Időt, fáradságot nem kímélve, ha szükséges, a heti pihenőnapjaikon is végeznek felújítási munkákat,* hogy a berendezések minél kevesebb időre esse­nek ki a termelésből. A QUAKTÓ acélszalag hideghengerlő gép támhengerének •seréjét Póczos Antal és Ispán Tibor végzi. Az acélszalag hasítására használatos körollót Fodor István és Szarvas József javítja. A húszhengeres hengerlőgép töréses hibáját Tar János he­gesztő hárítja el. Fodor Taniás képriportja MSZMP NÓGRÁD MEGY E I, B IZ OTT S ÁGA ...ES A AA E GYEI T A N A CS LA PJ A X XXVI. ÉVF.. 83. SZÁM ÁRA: 1,20 FORINT 1980. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK 71LÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ülést tartott a megyei közlekedésbiztonsági tanács Szerda délelőtt Salgótarján­ban, a Magyar Autóklub sal­gótarjáni szervezete műszaki állomásának oktatótermében tartotta soron következő ülé­sét a Nógrád megyei Közleke­désbiztonsági Tanács elnöksé­ge. Berki Mihály, a megyei ta­nács elnökhelyettese, az MKBT társelnöke megnyitója után Balya Pál rendőr alezre­des, a megyei főkapitány he­lyettese, az MKBT titkára tar­tott beszámolót a megye 1979. évi közúti közlekedésének helyzetéről. Beszámolójában a többi között azt hangsúlyozta, hogy a közúti közlekedés biz­tonságát 1979-ben befolyásolta az a körülmény, hogy a köz­úti forgalomra a jelentős nö­vekedés volt jellemző. Külö­nösen a nyári idényben, a hétvégeken növekedett szá­mottevően a forgalom, amikor a lakosság egyre nagyobb számban áramlott a kirándu­lóhelyek felé. Ezen túl tovább emelkedtek a személyi szállí­Rendkívüli ülést tartott szerdán délelőtt Salgótarján város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülés napirend­jén elsőként a megyeszékhely 1979. évi tanácsi fejlesztési tervének és fenntartási költ­ségvetésének teljesítéséről szóló beszámoló szerepelt. Az előterjesztés megvitatásán részt vett a Nógrád megyei Tanács tervosztályának veze­tője, a pénzügyi osztály veze­tője, valamint a tervgazdasá­gi és a számvizsgáló bizottság elnöke is. Mint az írásos beszámolóból is kitűnt, a tavalyi tervgaz­dálkodást a célszerű, ésszerű takarékosság szempontjai ha­tározták meg. A szigorúbb gazdasági feltételek között igen nagy segítséget jelentet­tek a város dolgozói, lakosai elnöksége tási teljesítmények, a közúton végzett áruszállítások is. A megnövekedett közúti forga­lom zavartalan lebonyolításá­nak biztosítása, a forgalom segítése és a közúti balesetek megelőzése fokozott erőfeszíté­seket követelt a rendőri állo­mánytól és az önkéntes társa­dalmi segítőktől egyaránt. A megye területén 1979-ben 351 személyi sérüléses közúti köz­lekedési baleset történt. Mind­ezek ellenére az elnökség úgy ítélte meg, hogy a közlekedés biztonsága, ha enyhén is, de javuló. Szigetvári János rendőr al­ezredes, a városi-járási rend­őrkapitányság vezetője, a Sal­gótarjáni városi-járási Köz­lekedésbiztonsági Tanács elnö­ke tájékoztatta az elnökséget a városi-járási közlekedésbiz­tonsági tanács elmúlt évi te­vékenységéről. A Salgótarján­ban és a járás területén be­következett közúti balesetek okai között elsősorban a gya­körében szervezett társadalmi munkaiakciók, kommunista műszakok, felajánlások. A „Harmincötezer munka­napot Salgótarjánért!” moz­galom 1979. évi tervének tel­jesítéséről, az 1980-as célkitű­zésekről Morvád Ernő általá­nos elnökhelyettes és Szabó Ferenc, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára számolt be. A Hazafias Nép­front által kezdeményezett és szervezett munkaakció során a város lakossága -— az el­múlt év folyamán — közel 28 millió forint értékben végzett társadalmi munkát, amely egy lakosra lebontva 567,50 forin­tos teljesítménynek felel meg. Ezzel a megye két városa kö­zötti versenyben Salgótarján vitte el a „pálmát” Balassa­gyarmat elől. A jelentős anya­logosok fegyelmezetlenségét, a gyorshajtást, az ittasságot a nem az útviszonyoknak meg­felelő vezetést sorolta fel a többi között. A közlekedés biztonsága érdekében számos intézkedést is tettek a város­ban és a járásban. Előadáso­kat, filmvetítéseket, KRESZ- vetélkedőket, önkéntes vizsgá­kat szerveztek a KRESZ-ből. Mindezt azért, hogy segítsék a balesetmentes közlekedést. Beszámoló hangzott el az elnökségi ülésen a megyei közr lekedésbiztonsági tanács 1979. évi költségvetési tervének végrehajtásáról és az 1980. évi költségvetési terv ismertetésé­ről. A három előterjesztés felett tartott vitát Szerémi Sándor rendőr ezredes, megyei főkapi­tány, az MKBT elnöke foglal­ta össze. Az elnökség az elő­terjesztéseket, a vitában el­hangzottakat és az összefogla­lót egyhangúlag elfogadta. gi és erkölcsi értéket képvise­lő társadalmi munkák ered­ményeként elsősorban a me­gyeszékhely gyermek- és ok­tatási intézményei kaptak hat­hatós segítséget. A szülők, patronáló üzemek, szocialista brigádok többnyire ezekben az intézményekben végeztek kisebb karbantartási munká­latokat, takarítást, környezet- szépítést, de a társadalmi munkavégzésen túlmenően az üzemek, vállalatok anyagilag is támogattak egyes intézmé­nyeket. A továbbiakban a végre­hajtó bizottság megtárgyalta Fekete Nándor tanácselnök beszámolóját a végrehajtó bi­zottság 1979. évi munkájáról. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a közeljövőben mindhárom napirendet a ta­nácsülés elé terjeszti. Világűrben a Szojuz—35 Kis Csaba, az MTI tudósító­ja jelenti: Szerdán délután moszkvai idő szerint 16 óra 38 perckor a bájkonúri űrrepülőtérről útnak indult a Szojuz—35 űr­hajó. Az űrhajó parancsnoka Leonyid Ivanovics Popov al­ezredes, fedélzeti mérnöke Valerij Viktorovics Rjumin, a Szovjetunió hőse, aki eddig már kétszer járt a világűrben. Az űrhajó a, Szaljut—6 űr­állomásra viszi a két űrha­jóst. A kiadott közlemény szerint feladatuk az, hogy az űrállomást megfelelően előkészítsék a további tartós űrrepülésre, elvégezzék a szükséges javításokat, előké­szítsék a berendezéseket a kí­sérletek, megfigyelések el­végzésére. Az űrhajó a sikeres rajt után Föld körüli pályára állt és innen jut majd a szüksé­ges pályamódosításokkal az űrállomáshoz. Az első jelen­tések szerint Popov és R,iu- min közérzete kitűnő, az űr­hajó berendezései megfelelő­en működnek. A rajtról a moszkvai tele­vízió röviddel este háromne­gyed 7 után adott közvetítést helyszíni felvételről. A huszadik űrhajót fogad­ja a Szaljut űrállomás, amely 1977. szeptember 29. óta ke­ring a Föld körül. Ezúttal már a negyedik tartós expe­díció tagjai indultak el az űr­állomás felé. Az első három expedíció tagjai 96, 140, il­letve 175 napot töltöttek a vi­lágűrben, s a Szaljut négy alkalommal látott vendégül rövidebb időszakra érkező űrpárost, köztük a három ed­digi nemzetközi expedíció tagjait is: csehszlovák, len­gyel és NDK-beli űrhajóst (Mint ismeretes, a szovjet— bolgár űrexpedíció műszaki hiba miatt nem kereshette fel az űrállomást.) Eddig 19 alkalommal kap­csolódott össze az űrállomás­sal személy- és teherszállító űrhajó, illetve utas nélküli személyszállító kozmikus jár­mű, hat alkalommal töltötték fel az űrállomás üzemanyag­tartályait és mintegy 80 pá­(Folytatás a 2. oldalon.) 28 millió forint társadalmi munka Ülésezett a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Kilencmilliárd rubeles áruforgalom Sajtótájékoztató a Külkereskedelmi Minisztériumban Hazánk áruforgalma a töb­bi szocialista országgal 1979- ben kiegyensúlyozottan fej­lődött. Az export és az im­port a KGST-államokkal 10— 11 százalékkal nőtt, az egyen­leg a tervnek megfelelően alakult — mondotta szerdai sajtótájékoztatóján Vas Já­nos külkereskedelmi minisz­terhelyettes. A szállítások terv- szerűsége is javult, bár ezút­tal is előfordultak késések mind az exportban, mind az importban. Sikerrel folyta­tódott a mintegy 90 sokolda­lú és több mint 160 kétolda­lú szakosítási és kooperációs termelési egyezmény végre­hajtása. A KGST-országokba irányuló 4 milliárd rubeles magyar exportnak 35 százalé­ka, az onnan származó csak­nem 4,5 milliárd rubeles im­portnak pedig 23 százaléka bonyolódott le szakosítási szerződés alapján. A fejlődés különösen az importcikkek kooperációs gyártásában fi­gyelemre méltó, mert a meg­előző két évben a kooperáció­ból származó behozatal érté­ke stagnált. Mind az export-, mind az importárak a terve­zettnél valamivel magasabban voltak 1979-ben, a cserearány azonban összességében a ter­vezettnek megfelelően válto­zott. 1980-ra csaknem 9 milliárd rubeles áruforgalmat irá­nyoztak elő a szocialista or­szágokkal, vagyis a növekedés valamivel mérsékeltebb, mint a korábbi esztendőkben. En­nek az az oka, hogy vala­mennyi szocialista ország a hazánkéhoz hasonló gazdasá­gi gondokkal kénytelen szem­benézni. A világpiaci árválto­zások az egyre nehezülő pia­ci helyzet a ' többi szocialista ország számára is hátrányok­kal járt. Mivel ezeket a hát­rányokat a termelés haté­konyságának növekedése nem tudta teljes mértékben ellen­súlyozni, a belső és a külső gazdasági egyensúlyban fe­szültségek léptek fel, s ezek feloldására mérséklődött a felhalmozás üteme, s az im­porttal is mindenütt fokozot­tan takarékoskodnak. A nagy­arányú változások miatt az 1975-ben megkötött ötéves egyezményeink 1980-ra szóló egyes előírásait is pontosíta­ni, módosítani kellett az új követelményeknek megfelelő­en. Rubelelszámolású forgal­munk változatlan áron szá­molva az idén valamivel több mint 3 százalékkal lesz maga­sabb a tavalyinál, ezen belül az export 4, az import 2,5 szá­zalékkal emelkedik. A Szov­jetunióval azonban az átla­gosnál nagyobb mértékben, több mint 6 százalékkal nő hazánk árucsere-forgalma, a többi európai rubelelszámo­lású viszonylatban pedig 2 százalékos emelkedés vár­ható. Erre az évre is biztosí­tottuk a legfontosabb nyers­anyagok és energiahordozók importját, a tervezett beru­házásokhoz szükséges gépe­ket, egyben exportcikkeink el­helyezését is biztosítják a meg­állapodások. Most a legfonto­sabb, hogy a vállalatok is minél előbb megkössék a ma­gánjogi export-import szer­ződéseiket A legjelentősebb megálla­podást természetesen a Szov­jetunióval kötöttük, ahova fő­ként gépeket szállítunk, im­portunk döntő hányada pe­dig anyagjellegű és félkész termék, de nagy mennyiségű szovjet gépi berendezést is vásárolunk. 1980-ban egyebek között hét és fél millió tonna kőolaj, 800 ezer tonna koksz, 7,5 milliárd kilowattóra vil­lamos energia, 2,2 millió ton­na vasérc, 1,1 millió köbmé­ter ipari fa, 850 ezer köbmé­ter fenyőfűrészáru, 3,5 mil­liárd köbméter földgáz érke­zik a Szovjetunióból. A bol­tokban pedig megjelenik 20 ezer szovjet gyártmányú hor­dozható tv-készülék, 65 ezer porszívó, 100 ezer kerékpár, 28 ezer hűtőszekrény, 3,7 mil­lió rubel értékben tranziszto­ros rádió, s az idén megkez­dődik — egyelőre szerényebb tételekben — a szovjet auto­mata mosógépek importja. Lada személygépkocsiból 45 ezer érkezik az idén. A ma­gyar exportlista is gazdag, sokféle termelőeszköz, autó­buszok, fogyasztási cikkek, gyógyszerek kiviteléről intéz­kedik, az olimpiára pedig kpf- szerű híradástechnikai beren­dezéseket szálh'tunk, köztük több mint 6 millió rubel ér­tékben eredményhirdető táb­lákat.

Next

/
Thumbnails
Contents