Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)
1980-04-01 / 77. szám
Képernyő ólőtt Kemény megérdemelt szórakozás Az elmúlt hét a pártkongresszus jegyében zajlott. Milliók ültek le délelőttönként és esténként a tévékészülék elé, hogy szemtanúi legyenek az életünk további menetét meghatározó legfelsőbb pártfórum soros eseményeinek. S nincs ebben semmi különös. A párt több évtizede megosztja örömét és gondját az ország népével, nem kizárólag csak a párttagokkal.- S azon. sincs semmi csodálkozni való, hogy széles tömegek élnek a felkínált .lehetőségekkel, s kiváncsi, kritikus és önkritikus szemmel figyelnek, viseltetnek közös dolgaink iránt. A magyar pártkongresszus négy napig ülésezett, részleteiről négy napon keresztül adott összefoglalót, ismétlést a televízió. Nem volt köny- nyű, gondtalan szórakozást jelentő végignézni a köz-vetítéseket, hiszen jól tudott, hogy a gyűlések, hozzászólások bemutatása mennyire statikus, ennél fogva hosszabb távon monoton a képernyőn, A kongresszus a képi ábrázolás fentebb jelzett problematikussá- ga ellenére sem. vált egyhangúvá:’az elkerüi heteti en képi monotóniát feszültté, izgalmassá, érdekessé tették a gondolatok, amelyek ott. izzóttak a beszámolóban, a felszólalásokban. az összefoglalóban. A kemény, felelős munka befejezése után — bizonyára a kongresszus küldötteinek még inkább — nagyon kedvünkre esett a televízió hét végi programja. Könnyed, szellemes volt, szórakoztató. Ha múlt. héten a sorozatok, túi- hajtása miatt megróhattak a műsorszerkesztést, most feltétlen meg kell dicsérjünk: egészséges arányokat teremtett az eltérő nehézségi fokú programok között, s oly módon részesítette nézőit' a megérdemelt szórakoztatásban, hogy a magas színvonalat is megtartotta. ’ Ilyen volt a kedd esti program Nyitott könyvében a Címzett ismeretlen című Tabi László-müsor, Katklcs Ilona A Sipsiricája és Bánki Iván Egy ház a Körútonja. Tabi humora az élet, az ember apró megfigyeléseiből táplálkozik, gyakran ellentétekre épül. Nem idegen tőle a szójáték sem, pontosabban a szavak kétvagy többértelműségében rejlő humorforrások kiaknázása. Ironikus miniatűrjei esetenként — szatírává keményedve — még csípősen is csattanhatnak pőre hátunkon. A Sipsirica második részét — most már egyértelmű, nem sorozatnak készült, mert akkor nem a bemondónőnek kellett volna felidéznie az élső rész tartalmát pénteken lát- - hatluk. Mikszáth Kálmán azonos című regénye nem tartozik „a nagy palóc” remekei közé, olyan műveinek sorába, mint a Különös házasság, a „Noszty fiú”, A fekete város. Mindazonáltal ízig-vérig Mikszáthé. Jellemző rá az író anekdotázó meseszövése, cse- lekményópítése. helyszín- és jellemrajza. Thurzó Gábor, aki filmre írta, Katkics Ilona, (aki filmre vitte a tabáni eredetű sztorit legnevesebb századvégi elbeszélőnk alapos és jó ismerőinek bizonyultak. Mindazt a szint, mindazt a lehetőséget kihozták az anyagból, amit az számukra kínéit az íróból, a történetből. Kiváltképpen az első részben, amely kvaterkázó kedélyességével. lappangó indulataival a bennünk élő Mikszáth- képet teljességgel idézte fel. A filmnek ez a felé sikerültebb a másodiknál: Stílusban, hanLátható ének — hallható tánc Különös előadás tanúja a közönség. Fiatal művésznő lép a pódiumra terített négyzet alakú szőnyegre és megnyom egy kapcsolót. Meleg, teltfényű alt szólal meg, az Ave Mariét énekli. Az ifjú nő óvatosan magasba emeli a karját, a hang felerősödik. Lassú, kifejező mozdulatodat tesz: nem a zenére, a zenén belül. A dallamot a teste kelti. Lúbujjhegyre áll — a hang magasba szárnyal, ös2- szehúzódik — a1 hang elhal. A hangszer maga a láncoló nő. Lida Kavina, a táncoló lány, zenei középiskolás. Mái- első osztályos korában kitűnt tehetségével, dalokat írt. A második osztályban szvitet komponált, Maeterlinck „Kék madár” című drámájára. Szerzett prelúdiumot, fúgát, szonátát, sőt egy daljátékot is Irt „Hókirálynő” símmel. Ezt a darabját iskolái előadáson mutatták be, és ekkod játszott először a termertvoxoQ, ezen a különleges, egyedülálló hangszeren, amelyet alkotója, Lev Termen, neki ajándékozott, Termen -egy másik hangszert is 'készített számára, a téípszitont. A terpsziton abból a* szőnyegből áll, amelyen Lida Kavioa táncolt. A szőnyeg fémlapot és egy erősítőt led. A lány a tenpsziton szerves részét alkotja. gulatban egységesebb, pergőbb, tisztább. S a vége Antonioni Nagyításának kétséges befejezésére emlékeztet: va- lóság-e a Sipsirica esete vagy sem — mindenesetre a ha- sonlitottnál jóval erőtlenebb ez a megvalósítás. A Katkics- filmben kiváló alakítások egész sorozatát találjuk. Á legkisebb, pár villanásnyi szerepeket is remek színészek játsszák, s remekül. Pécsi Ildikó álnok „szentasszonya”, Öze Lajos dohogó, csalódott, megtört tanár ura a játék két, feledhetetlen tartóoszlopa. A- film után óhatatlanul fogalmazódik meg bennünk: miért nem látni több Mikszáth-fel- dolgozást a képernyőn? Rendkívül szórakoztatóak lennének, természetesen jól megcsinálva. Egy ház a Körúton — zenés kabarétörténet. Ennek is befejező, második részét nézhettük meg szombaton. Igazán szőrös vagy hibernált szívűnek kell lenni annak, aki nem tudott derülni jókedvűen a látottakon. Itt — ellentétben A Sipsiricával — a most látptt részt tartom sikerültebbnek. Tömény humor, játék, hajdanvolt, de aktuális és mai fricska. Kié az érdem ezért a hetvenöt percért? Rendezőé, szerkesztőé, forgató- köny váróé, színészé? Hitem szerint: mindegyiké. Tehát: Bánki Iváné, Ágoston Györgyé, Kállai Istváné és Bánsági Ildikóé, Bodrogi Gyuláé, Kern Andrásé, Haumann Péteré, Schütz lláé, Szemes Marié, Sztankay Istváné és még mindenkié, aki szerepelt, de nevét helyhiány miatt nem közölhetjük. A műsor hangulata, egész megvalósítása azt igazolja, szívükkel-lelkűkkel is' összetalálkoztak ebben a produkcióban a művészek. Szórakoztunk, tanultunk. Nagy EndrérőJ. a magyar kabaré „atyjáról”, a pályakezdő Kellér Dezsőről, a Hitler-gúnyoló Békeffy Lászlóról, a szállóigék „feltalálóiáról”, Salamon 'Béláról... Fényes lapjai vannak a magyar kabarénak, erről is vallott a hatvan év története. Csak azt sajnálhatjuk, hogy az utóbbi három évtizedé (nem kívánjuk elvitatni a Vidám és a Mikroszkóp Színpad eredményeit) előzőnél jóval fakóbb. A kabaré ma még nem találta meg sajátos helyét a mai magyar társadalomban. Mikor lesz itt kabaré? — kérdezi a dobos zongorista társát, miközben megtudhatjuk, - hogy a kabarétörténeti házban ma befogadószínház, a Játékszín működik. Tényleg: mikor lesz múltjához, hírnevéhez illő a kabarénk? Sulyok László Tudomány és technika mm 4 Örményországban MIC GÁRDONYI GÉZA MÜVÉNEK KÉPREGÉNYV ÄLTO 2 AT A Feldolgozta: MÁRKUS2 LÁSZLÓ . Rajzolta: ZÖRÄD ERNŐ Az örmény Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiáját 1943. november 29-én alapították. Az akadémiához 30 tudományos intézmény, köztük 28 intézet tartozik. Örményország 17 ezer tudományos kutatójából több mint hétezer dolgozik az akadémia intézményi keretei között. Közülük 94 rendes és levelező tagja az akadémiának, kétszázan a tudományok doktorai. A most folyó kutatásokból mintegy 200 téma közvetlenül is kapcsolatban van a konkrét népgazdasági kérdésekkel. A matematikai intézetben jelentős eredményeket értek el a függvényelmélet, különösen az összetett váltózós függvények elméletének területén, A legutóbbi időszakban pedig értékes eredményekre jutottak a matematika egyik perspektivikus tudományágában, a geometriai valószínűségszámításhoz közel álló integrálgeometriában. A bjurakani asztrofizikai obszervatórium világhírű tudományos központ. Itt foglalkoznak a változó csillagok és a galaktikán túli csillagászat problémáival. Az ott felfedezett új pulzárok és csillaghalmazok számát tekintve az obeszervatóriujn első helyen áll a világban. Nemiég adták át rendeltetésének Bjurakanban az új, 2.6 méter átmérőjű tükörrel fölszerelt hatalmas teleszkópot. (A Szovjetunióban- csak a zelencsuki hatméteres lencsés távcső előzi meg.) I A "radiofizikai és elektronikai intézet jelentős eredményeket ért el a nagy érzékenységű* radiometrikus berendezések kidolgozásában, Sikerült létrehozni egy közvetlen gerjesztésű erősítőt a négy milliméteres és más hullámsávok számára. A kutatás másik fontos iránya: kisméretű. nagy érzékenységű fotóelektromos elven működő szögelfordulás-átalakítók készítése, Az intézet munkája igen értékesnek bizonyult a' világűr és a természeti kincsek kutatásában. A kémiai fizika intézetében a kémiai folyamatok mechanizmusát vizsgálják.’ Kidolgoztak égy kinetikus módszert a vegyületek egyes gyökeinek fogyasztásos elkülönítésére. E módszerrel alacsonyabb koncentrációjú vegyü- letelemek vizsgálhatók. Többek között így vált lehetővé számos oxidációs és bomlási folyamat hatásmechanizmusúnak tanulmányozása. Az intézet új módszert talált különösen tiszta, magas ol vadaspontú vegyületek: szili ej dek, ni tridek, karbidok és borádok létrehozására. Az intézet által tervezett molib- dén-diszilicid gyártástechnológiáját most vezetik be a kirovakani nagy hőmérsékletű fűtőberendezések gyárában. * A biokémiai intézet a neu- ronkémia területére specializálódott. Alapkutatásokat végeznek a fiziológiailag aktív idegrendszeri hormonok és a központi idegrendszer egyes szövetalkotó vegyületei tulajdonságainak tisztázása céljából. Számos új, az agyalapi miriggyel kapcsolatos po- lipeptid hormont fedeztek fel és izoláltak az intézetben. Áz agy szürke- és fehérállományában réztartalmú fehérjét találtak, amit nero- kupreinnek neveztek el. Az élő sejtnek azt a csodálatos tulajdonságát, hogy a környezetében levő legcsekélyebb mennyiségű szennyeződésre is képes reagálni — a kísérleti biológiai intézet tudósai tárták fel. Az élő sejtek membránjaiból nyert anyagból sikerült mesterséges membránokat létrehozni és ezek alapján olyan műszereket építeni, amelyek sajátos számlálóberendezésként regisztrálják a gázokban vagy folyadékokban található szennyezpdéseket. * Az agrokémiai és hidropo- nikai intézet, a szovjet hid- roponikai kutatások égjük úttörője ezt a módszert sikeresen alkalmazta az illóolajtartalmú geránium, gyógynövények és szőlőhajtványok ipari termesztésében. FÁBIÁN BÁLINT TALÁLKOZÁSA ISTENNEL Színes magyar film, készült 1980-ban, a MAFILM Dialóg Stúdiójában. Balázs József regényéből filmre írta és rendezte: FÁBRI ZOLTÁN Kép: Zene: ILLÉS GYÖRGY ' VUKÄN GYÖRGY Főszereplők: ____________ K oncz »Gábor, Venczel Vera,|tványi József, | Juhász Jácint, Benkő Gyula, U&ztics Mátyás. Nagy filmet teremtett újra Fábri Zoltán. Mint már any- nyiszor — a KÖRHINTÁ-ban, AZ ÖTÖDIK PECSÉT-ben, a MAGYAROK-ban — most is érdemes regény alapján. Balázs József regényeinek világát szólaltatta meg, filmen. FÁBIÁN .BÁLINT TALÁLKOZÁSA ISTENNEL — mondja a cím, akár a regény címe, de a film is, mint , a regény, a MAGYAROK világáról beszél; sorsról, történelemről; az emberi iát kérdéseiről, Ebben a filmben a pompásan induló író és a nagy tapasz- talatú rendező szerencsésen találkozott., A rendező mindent értően vitte képre az epikát; olykor még* mélyíteni is, dúsítani is tudta a filip eszközeivel a regény világát. A külső cselekmény — háború, forradalmak, mindennapok mögött — akár csak a regény, felvillantja az emlékeket, a rejtelmeket; jelképi jelentést ad a tárgyias jeleneteknek. Fábri Zoltán mindent tud, ami a regény hibátlan filmre viteléhez szükséges... (Czine Mihály: FÁBIÁN BÁLINT TALÁLKOZÁSA ISTENNEL. /í Reklámújság kiadványa) BEMUTATÓK: III. 31—IV. 2. BALASSAGYARMAT, MADÁCH FILMSZÍNHÁZ. , IV. 3—5. SALGÓTARJÁN, NOVEMBER 7. FILMSZÍNHÁZ. fimyj feíszew DE&MSEGMEZ VFGAmmZ, ROGY MJA/AL3A/J mzza KtS RAB FtÚZ A A PATAKHOZ. ZÍE6KAPJA 7 A TAUZMÁmT. Dl KAPtJANV (/RAM1 a amúma nÁlah MA TÖRÖ/rLÁTJA, WSZ ZfEGCSALJUK. • ZS7£ £6Y TOROK DOBTA _ h£ £ZTA KAROOIA F/ALÍE: HOGY KffiÜL LA TÖRŐK Lv__KEZ£B£? * ~t y , 'Áfőtt/DJÚK M/VAfiOóAM , Ja, HOZASS LAf £or,/¥or‘ZM% RABSZOLGÁD VAGYOK, UfiAPt, hamaia mm A GYEPEK, zíÁr/ízomrATm P HAZUG/f/KDE/V török. ÉK CSAK TEGED AKARLAK 'THEŐHYúGrATM, fc E/AAf. y EZÜTAH DOBO MEGESKETTETTE A TOROKOT A KORÁNRA, MAJD KIENGEDTE A VARBÓL. 47 tsyik ESTE GERGELY £$Y BÁRSONY - HÜVELYŰ KARDOI VET] ELŐ DOLMÁNYA ALÓL * « KA Pf LA KV URA Tif FíOZO £5 DOBÓNAK IGAZA LETT. JUMURDíAk KÍT. GYEREKET /$ KÜLDÖTT, DE EGYIK SE VOLT BORNEMISSZA FIA.