Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)
1980-04-22 / 93. szám
VILÁG ppniPT/ísfA! P^YPSOlIFTFItl UBHHMMII AMHin VL4L JIM Vgfe''ß M gsa: 9 VT-jBpPP XXXVI ÉVF.. 93. SZÁM ARA: 1,20 FORINT * 1980. ÁPRILIS 22., KEDD Választási előkészületek jegyében Folytatódtak az országgyűlési képviselői és a helyi tanácstagi jelölő gyűlések Hétfőn országszerte, Nógrád megyében is a június 8-ra kitűzött országgyűlési és helyi tanácstagi választások jegyében folytatódtak a jelölő gyűlések. Megyénkben képviselőt jelöltek Salgótarjánban, Nagybátonyban, Pásztóit, Magyarnándorban, Diósjenőn és Karancslapujtőn. Az eseményeken jelen voltak a megyei, járási, helyi párt-, állami és tömegszervezetek képviselői, a választópolgárok százai. Képviselőjelölt: dr. Fancsik János Sikeresen folytatódott a városépítés Zsúfolásig megtelt tegnap Salgótarjánban az SZMT székházának nagyterme, ahol a Nógrád megyei 1. számú országgyűlési képviselői választókerület jelölő gyűlését tartották. A jelöiő gyűlés elnökségében helyet foglalt Gé- czi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, a megye, a város párt-, állami és tömegszervezeti vezetői, a salgótarjáni üzemek, intézmények dolgozóinak kép- viselői. Fekete Nándor, Salgotar- ján város Tanácsának elnöke mondott előadói beszédet. Elöljáróban kifejtette, hogy 35 évvel a második világháború után, kérkedés nélkül, de joggal és büszkén adhatunk számot, országnak, világnak: a Magyar Népköztársaság megtestesíti mindazt, amiért munkásosztályunk, népünk, nemzetünk legjobbjai küzdöttek. A három és fél évtized országépítő munkája azt példázza, hogy népünk, pártunk vezetésével élni tudott a történelem adta lehetőséggel. w — A felszabadulas óta eltelt időszak Salgótarján életét is alapvetően megváltoztatta. Az ipar jelentős fejlődésen ment át — folytatta az előadó, majd arról beszélt, hogy a műszaki, technikai fejlődés alapvetően változtatta meg a munkakörülményeket, korszerűsödtek a gyártmányok, a világpiacon is jó hírük van a salgótarjáni ipari üzemek termékeinek. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a város munkásainak áldozatos helytállása, politikai elkötelezettsége is hozzájárult a fejlődéshez, majd a XII. pártkongresszus munkáját méltatta. Egyebek között kifejtette, hogy az elmúlt öt évben is töretlenül érvényesült az MSZMP — több mint két évtized gyakorlata által igazolt — jól bevált politikája, társadalmunk a programnyilatkozatban megjelölt távlati célok irányába halad. A későbbiekben Fekete Nándor Nógrád megye elmúlt öt esztendőben végbement fejlődéséről szólt. Kiemelte, hogy az aktív keresők háromnegyedét kitevő munkások döntő többsége a megye nagyüzemeiben dolgozik. Növekedett a szakmunkások aránya, javult a munkások anyagi, szociális helyzete, korszerűsödtek élet- és munkakörülményeik. Szólt az ipar, építőipar. mezőgazdaság fejlődéséről. — Az V. ötéves terv időszakában gazdag program valósul meg teleoüléseinken. ' A megyében több mint hétezer lakás épül, várhatóan túlteljesítjük az óvodai férőhelyek előirányzatát, megépítjük a tervezett általános iskolai tantermeket. Korszerű szakmunkásképző intézettel, főiskolával gazdagodott megyénk, bővült az egészségügyi, kereskedelmi és szolgáltató- hálózat — hangsúlyozta a városi tanács elnöke. Később Salgótarján ötéves fejlődését jellemezte. Megállapította, hogy a városi pártértekezlet határozatainak célkitűzései várhatóan megvalósulnak. Eredményesen folytatódott a városépítés, emelkedett a lakosság élet- színvonala, fejlődött a szocialista demokrácia, erősödött a munkásosztály vezető szerepe. Az elmúlt öt évben az üzemek fejlesztésére, rekonstrukciójára 2 milliárd forint jutott. Az exportértékesítés részaránya már eléri a harminc százalékot. Elmondotta, hogy Salgótarjánban az elmúlt négy évben ötezren költözhettek új lakásba, folytatódott a városközpont rekonstrukciója, bővült a közműhálózat. A megyeszékhely ez idő alatt 35 új intézménynyel gazdagodott, majd végezetül azokról a feladatokról szólt, amelyek a városban élők, dolgozók előtt állnak. Fekete Nándor a HNF megyei, városi bizottsága, a város északi területén élő munkások, értelmiségiek nevében dr. Fancsik János, a megyei kórház osztályvezető-főorvosa képviselői jelölését javasolta. A jelölő gyűlésen felszólalt dr. Telek Vilmos, a megyei kórház főigazgatója, Balogh László, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, Kádár Attiláné, a Salgótarjáni Ruhagyár munkása, Borsodi Béla, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola kollégiumának igazgatója, valamennyien javasolták dr. Fancsik János képviselői jelölését, amelyet a jelölő gyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadtak. Ezt követően dr. Fancsik János mondott köszönetét a bizalomért. Képviselőjelölt: Tőzsér Gáspár Az eredmények mellett további teendők Tegnap, a nagybátonyi Bányász Művelődési Ház előtt, stílszerűen a helybeli bányászfúvószenekar köszöntötte friss zenével az oda nagy számban érkező választópolgárokat, akik a becslések szerint félezernél is többen vettek részt az országgyűlésiképviselő-jelölőgy ülésen. Bányászokat, a helyi üzemek dolgozóit, a nagyközség lakosait köszöntötte ebből az aL kálómból Valan László, a Hazafias Népfront helyi elnöke, s üdvözölte az elnökségben helyet foglaltakat. Ezt követően Klimó Istvánná, az MSZMP Salgótarjáni járási Bizottságának . titkára emelkedett szólásra, beszédében elégedetten szólt azon eredményekről, melyekről a közelmúltban lezajlott XII. pártkongresszuson — hazánk felszabadulásának 35. évében — is.szót ejtettek. Jelentős sikereket tudhat magáénak Nógrád megye és szerves része: a salgótarjáni járás. Hiszen az elmúlt öt esztendő alatt a megye szocialista iparában a termelés 16 százalékkal emelkedett, ami teljes egészében a munkatermelékenység növekedésének eredménye, s ebben nem kis szerepük volt a járás üzemeinek. Az élet szinte valamennyi területén pozitív változásokról adhatnak számot. — De — folytatta Klimó Istvánná — * eredményeink mellett őszintén kell szólnunk gondjainkról is. Arról például, hogy lakáshelyzetünk még korántsem megoldott, hogy a lehetőségektől jóval nagyobb az igénylők száma, s ez a helyzet évente — sajnos — „újratermelődik”. A jelentős és a tervezettnek majdnem kétszeresét kitevő óvodai férőhelybővítés mellett — óvodáinkban 120 százalékos, sőt néhol magasabb a kihasználtság. Meg keli említenünk, hogy a tantermek számának növelése ellenére, a várható demográfiai hullám hatásaként azok egyre zsúfoltabbá válnak, s ezen csak újabb bővítéssel és jól átgondolt szervező munkával tudunk enyhíteni. Beszélnünk kell arról is, hogy néhány településen az ellátás színvonala még nem kielégítő, kulturáltsága csak mérsékelten fejlődött. — Ezen gondok megoldása — folytatta — az elkövetkezendő évek feladatát képezik, s ez nem nélkülözheti a lakosság támogatását, megértését és együttes cselekvését. Lakosságunk ebben egyébként az eltelt évek folyamán sok jó példával szolgált. Mindazon eredmény, amelyet hazánk elért, még akkor is, ha figyelembe vesz- szük, a nemegyszer nyomasztó gondokat, s a ránk váró teendőket — olyan történelmi jelentőségű vívmány,, melyet adatokkal, számokkal legfeljebb csak jelezni lehet. Ezekkel egész népünk joggal büszkélkedhet. Szólt a most leköszönő, újra választandó és új ország- gyűlési képviselők, tanácstagok nagyra értékelt munkájáról, majd a megjelent választópolgároknak a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága megbízásából javasolta: jelöljék a Nógrád megyei négyes számú választó- kerület országgyűlési képviselőjének Tőzsér Gáspárt, Ká- nyás-aknaüzem bányabiztonsági megbízottját. A jelölő gyűlésen — jelezve az aktivitást, heten szólaltak fel. Molnár József, kányás- aknaüzemi főaknász méltatta a képviselőjelölt munkáját, életútját, majd Szomszéd gy. István, a szénbányák nagybá- tonyi gépüzemének igazgatója, országgyűlési képviselő emelkedett szólásra, s a következőket mondta: „Helyesen és felelősségteljesen cselekszünk akkor, amikor — ismerve Tőzsér Gáspár eddigi életét — reá szavazunk”. Gyenes Lászlóné, a nagybátonyi, Bartók Béláról elnevezett általános iskola igazgatója, majd ezt követően Kovács János bányai gépész- mérnök és Nyitrai József nyugdíjas bányamérnök is a jelölt elfogadására kérte a választópolgárokat. Méltatta Tőzsér Gáspár személyét hajdani oktatója, az immáron nyugdíjas Somogyi Jenő tanár, aki ifjúkorától mostanáig kísérte élénk figyelemmel növendéke életútját. Szabó Mátyás bányász szintén javasolta e fontos közéleti funkció betöltésére Tőzsér Gáspárt, akit a jelenlevők egyhangúan Nógrád megye négyes számú országgyűlési képviselőnek jelöltek. A kányási bányász szép szavakkal köszönte meg a polgárok előlegezett bizalmát. Képviselőielölt: Dancsák Lászlóné A községi tanácsok jól ellátlak feladatukat Pásztón, a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységének nagy munkacsarnokában került sor tegnap délután az 5- ös körzet választópolgárainak országgyűlési képviselő jelölt gyűlésére, amelyen részt vettek Pászté nagyközség gyárainak, intézményeinek dolgozói, valamint a vonzás- körzetbe tartozó községek választópolgárai. Az egybegyűlteket Szalai Antal, a Hazafias Népfront pásztói nagyközségi titkára köszöntötte, majd Juhász Sándor, a járási pártbizottság első titkára mondta el előadói beszédét. Azzal kezdte, hogy belpolitikai életünk mindig jelentős eseménye az országgyűlési képviselők és tanácstagok választása. Méltatta az országgyűlési képviselők és tanácsok eddigi munkáját, utalva arra, hogy teljesítették az 1975. évi választói programban kitűzött feladatokat. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt választások óta tovább erősödött a tanácsi szervek szerepe a lakosság szociális és életkörülményeinek alakításában, a szociálpolitikai és kul- (Folytatás a 2. oldalon.) a BNV-re A május 21-én nyíló Bnd apesti Nemzetközi Vásáron —, mint arról már hírt adtunk —, a beruházási javakat vonultatják fel a kiállítók. Az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyáregysége is esztendők óta részt vesz a szakvásáron, különböző teljesítményű hajtófejeket mutatnak be, melyek szállítószalagok részegységei, a hazai szénbányák igényeinek megfelelően készülnek. A szállítószalagok hajtóegységeinek kivitelezésében — képünkön — Girtl László és Tóth Endre szerkezetlakatos szakmunkások is közreműködnek a salgótarjáni üzemben. — kulcsár — Tanácskozás a cigánylakosság egészségügyéről Sokoldalú részletességgel vizsgálták a közelmúltban a cigánytelepi lakosság közegészségügyi körülményeit Nógrád megyében. Hétfőn délelőtt a megyei tanács cigányügyi koordinációs bizottsága. A cigánytelepek felszámolásában Nógrád jelentős eredményekkel büszkélkedhet. Míg öt esztendővel ezelőtt hatvannégy cigánytelepen több mint hatezer ember élt. a tavalyi felmérés szerint ez a szám kétezerre csökkent. A telepen élő cigánylakosság életkörülményei nem egységesek a megyében. A nyilvántartott telepek közül tizenhárom a balassagyarmati, tizenegy a pásztói, kettő a rétsági és huszonkettő a salgótarjáni járásban van. A telepen élő cigánylakosságnak mintegy negyven százaléka dolgozik. Az átlagkeresetek a szakképzettség hiányában alacsonyak. Arról is szó esett a tanácskozáson, hogy nagyon gyakran a telepeken élők nehezítik a tanácsoknak a közegészségügyi viszonyok javítására irányuló munkáját. Ami a szorosan vett járványügyet. illeti, ennek helyzetét egészen pontosan megítélni nem lehet, mert a be. jelentőlapokon nincsen feltüntetve, hogy a kérdéses beteg cigány-e, vagy nem. A KÖJÁL szakemberei az ösz- szehasonlítást úgy végeztékéi, hogy kiválasztottak a megyében olyan községeket, ahol a cigánylakosság tíz százaléknál nagyobb arányú, illetve olyanokat, ahol ez a mutató egy százalék körül van. így vizs«i gálták, hogy az elmúlt öt évben a járványos májgyulladás előfordulási aránya például milyen volt. Az eredmények világosan mutatják, hogy, ahol nagyobb a cigánylakosság száma, ott a megbetegedések kétszeresek, azokhoz a községekhez viszonyítva, ahol kevesen élnek. A táplálkozási szokásokról aránylag keveset tudnak a közegészségügy emberei. A cigánytelepek közelében levő élelmiszerüzletek forgalma azt mutatja, hogy az ott élők igényei azonos szintűek, vi. szont a táplálkozás eléggé rapszödikus és a fizetésnapokkal szorosan összefügg. Sokat segítenek az iskolai és óvodai napközi otthonok. A gyerekek ily módon naponta- háromszor, koruknak megfelelő, jó ételt kapnak. Ami az egészségnevelést illeti, nagyon szerteágazó mun. kát igényel. A már beilleszkedett családoknál, amelyek állandó lakhellyel, munkával rendelkeznek, nincs különösebb gond. Az alkalmi munkások, az úgynevezett „átmeneti” réteg az eddiginél is több törődést igényel, közülük sokan eljárnak az egészségügyi ellátásokra. A legtöbb gondot a telepeken, zárt közösségben élő, bizonytalan foglalkozású és életvitelű , családok okozzák. Különösén nagy feladat hárul a védőnőkre, orvosokra, vöröskeresztesekre, pedagó. gusokra az ismeretek terjesz. lésében. i
