Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)

1980-04-19 / 91. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Z MSZMP nograd m e g y e i biz 0 tt s ag a es a megyei tanacs lapja XXXVI. ÉVF., 91. SZÁM. ÁRA: 1,20 FORINT 1980. ÁPRILIS 19., SZOMBAT Mai számunkban Romany Pál nyilatkozata így érdemes... Fiatalokró1, fiataloknak Folytatódtak a jelölő gyűlések fl léniái eszmék ma is időszerűek Tanácskoztak a nógrádi választópolgárok Jelöltek Balassagyarmaton, Szécsénybenr Romhánybanr Ceteden, és Kazáron '' A közelgő választásokra készülve, pénteken további képviselő és helyi tanácstagi jelölő gyűléseket tartottak szerte az országban, így Nógrád megyében is. Képviselő-jelölő gyűlé­seket tartottak Miskolcon, Tatabányán, Nagy­kőrösön, Szegeden és Barcson. A Komárom megyei 1. számú választóke­rület lakosai, a tatabányai Turul Filmszínház­ban tartották az országgyűlési képviselő-jelölő gyűlést. A gyűlésen Havasi Ferencet, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát jelölték a válasz­tókerület országgyűlési képviselőjének, Nagy­körösön a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak középiskolában tartották meg a Pest megyei 10. számú választókerület képviselő-jelölő gyűlését, amelyen Gyenes Andrást, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát jelölték a vá­lasztókerület országgyűlési képviselőjévé. Or szággyűlési képviselő-jelölő gyűlést tartottak Szeged tápéi városrészében, az Alsó-tiszavi- déki Vízügyi Igazgatóságnál is. A Csongrád megyei 1. számú választókerület országgyűlé­si képviselőjelöltje Apró Antal, a Központi Bizottság tagja, az országgyűlés elnöke lett. Lázár Györgyöt jelölték országgyűlési képviselőnek Miskolcon Országgyűlési képviselő-je­lölő gyűlést tartottak pénteken Miskolcon, a diósgyőri Vasas Művelődési Központban, ahol Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökét je­lölték Borsod megye 5. szá­mú választókerületének kép­viselőjévé, amelyet az előző ciklusban is képviselt. A jelö­lő gyűlésen részt vettek a di­ósgyőri Lenin Kohászati Mű­vek, a Diósgyőri Gépgyár, a Szerencsi Csokoládégyár mis­kolci üzeme és más vállalatok és intézmények dolgozóinak, valamint a választókerület la­kóinak képviselői, ott voltak Borsod megye és Miskolc vá­ros párt- és állami vezetői. A gyűlést Káli Lajos, a Ha­zafias Népfront Miskolc váro­si bizottságának elnöke nyitotta meg majd Grósz Károly, a Bor­sod megyei pártbizottság első titkára, a jelölő gyűlés előadó­ja mondott beszédet. Szólt az ország, ezen belül Borsod me­gye és Miskolc fejlődésének azokról az eredményeiről, amelyek a most záruló ország- gyűlési ciklus ideje alatt szü­lettek. Megállapította: a me­gye és a város lakossága cse­lekvő részvételével bizonyítot­ta, hogy támogatja a Magyar Szocialista Munkáspártnak a XII. kongresszuson is kinyilvá­nított és megerősített politi­káját. Grósz Károly zután a Ha­zafias Népfront Miskolc váro­si bizottsága nevében javasol­ta Lázár György jelölését a választókerület országgyűlési képviselőjévé. Ezt követően felszólalt Schmiedt János, a Diósgyőri Gépgyár, Lyuga La- josná, a Szerencsi Csokoládé­gyár miskolci üzemének dolgo­zója, Iván József, a lyukói bá­nyaüzem csapatvezető vájára, Szeppelfeld Sándor, a diós­győri Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója, Kiss László, a diósgyőri Lenin Ko­hászati Művek dolgozója, Zámbó Klára, a Kilián Gim­názium negyedik osztályos ta­nulója, első választó, Rusz Já­nos, a Hazafias Népfront mis­kolci III. kerületi bizottságá­nak titkára, Mosonyi Elemér nyugdíjas, Jónás Dezső és Mo­csári Ferenc, a Lenin Kohásza­ti Művek két dolgozója. Va­lamennyien támogatták Lázár György jelölését, melyet a gyűlés egyhangúan elfogadott. Lázár György megköszönve a bizalmat elmondta, hogy öröm­mel vállalja e munkás válasz­tókerület képviselő-jelöltségét és kifejezte azt a reményét, hogy választóival együtt tovább munkálkodhat a város fejlesz­téséért. Losonczi Pál Somogy megye 12. számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje Barcson, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban tartották meg pénteken Somogy megye 12. számú választókerületének országgyűlési képviselő-jelö­lő gyűlését, amelyen ismét Losonczi Pált, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, az Elnöki Tanács elnökét jelöl­ték a megye egyik képviselőjé­nek. A jelölő gyűlésen részt vettek a város ipari, mező­gazdasági üzemeinek, intéz­ményeinek képviselői, köztük a Kemikál, a Sefag Panelparket­ta Gyár, a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet dolgozói, va- lalmint a választókerület la­kói. Pandur Istvánnak a Hazafias Népfront városi bizottsága el­nökének megnyitója után Var­ga Péter, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára, a jelölő gyűlés előadó­ja mondott beszédet. A két választás között el­telt időszak eredményeiről szólva többek között elmond­ta, hogy Somogy megye gaz­dasága sokat fejlődött, telje­sítőképessége növekedett. A megye mezőgazdaságában el­terjedt az iparszerű termelés, a növénytermesztésben és ál­lattenyésztésben pedig határo- zottabbá vált a szakosodás fo^ lyamata. Javultak a megye la­kosságának életkörülményei az elmúlt négy évben több mint tízezer lakás épült, el­készült a nagyatádi kórház, amely javította Barcs és kör­nyéke egészségügyi ellátását is. Jelentősen bővült a bölcsődei hálózat, és már a gyermekek 86 százaléka járhat óvodába. Ezután a Hazafias Népfront yárosi bizottsága nevében ja­vasolta a választókerület kép­viselőjelöltjének Losonczi Pált. A jelölő gyűlésen felszólalt Brüsszel Gyula, a barcsi Vö- vös Csillag Termelőszövetke­zet brigádvezetője, Berki Jó­zsef, a homokszentgyörgyi ter­melőszövetkezet nyugdíjas el­nöke, Boros Józsefné, a bolhói termelőszövetkezet dolgozója, Zajgár Piroska, a barcsi Drá- (Folytatás a 2. oldalon.) Kiváló propagandisták kitüntetése Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából pénte­ken az MSZMP Központi Bizottságának székhazában kitün. tetéseket adtak át a lenini eszmék terjesztésében kiemelke­dő eredményt elért pártpropagandistáknak. Az ünnepséget — amelyen részt vett Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja, továbbá jelen voltak a budapesti és a megyei pártbizottságok ideológiai titkárai, a központi párt­intézmények vezetői — Győri Imre, az MSZMP Központi Bi­zottságának ■ osztályvezetője nyitotta meg. Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára ün­nepi beszédben emlékeztetett arra, hogy 110 esztendeje szü­letett századunk legnagyobb gondolkodója, a világ első szo­cialista államának, a Szovjetuniónak megalapítója. Vezeté­sével a munkásosztály a világtörténelemben először törte meg az imperializmus egyeduralmát, s alkotott mindmáig ható, korszakos jelentőségű, történelmet formáló és megha­tározó művet. A párt és a nép egysége — Lenin nemcsak a forra­dalmat tudta győzelemre vin­ni, hanem kimunkálta az új társadalom felépítésének alapelveit is. Elméleti tanítá­sait mindenkor szembesítette a hétköznapok gyakorlatával, a gyakorlati tapasztalatokat pe­dig felhasználta az elmélet tökéletesítésére. Mert és tu­dott világméretekben gondol­kodni, nem tévesztette szem elől a kommunizmus nemzet­közi ügyét, s ugyanakkor so­hasem hagyta figyelmen kí­vül a forradalmi mozgalom és az építőmunka konkrét sajá­tosságait. Tanításai ezért szolgálhatnak ma is iránytű­ként a szocializmus útját vá­lasztó népek számára. — A világ megismerésében és megváltoztatásában, korunk társadalmi problémáinak megoldásában ma is idősze­rűek és pótolhatatlanok Lenin tanításai — folytatta Övári Miklós, — Az utóbbi évtize­dekben bekövetkezett hatal­mas változások, a fasizmus veresége, a szocialista világ- rendszer létrejötte, a gyarma­ti rendszer széthullása, ko­runk három hatalmas erejé­nek, a szocialista világrend- szernek, a nemzetközi mun­kásosztálynak, a nemzeti fel­szabadító mozgalmaknak megerősödése meggyőzően bi­zonyítják a lenini tanítások igazságát és időszerűségét. — Ionin elméleti és gya­korlati tevékenységében egy­aránt fontos helyet foglalt el az imperialista háború elleni harc, majd — miután a világ egyhatodán győzött a szocia­lizmus — a különböző társa­dalmi berendezkedésű orszá­gok békés egymás mellett élése. A szocialista országok a békés egymás mellett élés le­nini elvét követve folytatják ma is harcukat a világbéke megvédéséért, az enyhülés történelmi jelentőségű vívmá­nyainak védelméért, a népek barátságáért, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejleszté­séért, a hidegháborús évek visszatérésének megakadályo­zásáért. Ebben az egész embe­riség érdekeit kifejező küzde­lemben kiemelkedő szerepe van a Lenin alapította párt­nak, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának, a Szovjetunió külpolitikája, a szocialista or­szágok, a haladó, a demokra­tikus és békeszerető erők ösz- szefogása, és aktív fellépése reálissá és megalapozottá te­szi az emberiség reményét, égy olyan világ eljövetelében, amelyben tartós és szilárd lesz a béke. A Politikai Bizottság tagja a továbbiakban rámutatott arra, hogy a lenini eszmék időszerűségéi hazai építőmun­kánkban nemcsak elméleti kö­vetkeztetések, hanem egész felszabadulás utáni történel­münk is igazolja. Ezzel össze­függésben hangsúlyozta, hogy pártunk XII. kongresszusa az adott helyzet konkrét elemzé­sének lenini követelményéből kiindulva összegezte az el­múlt öt évben végzett mun­kát, majd kiemelte: a napok­ban joggal állapíthatta meg Kádár János elvtárs, hogy kongresszusunk elvi, reális és nyílt tanácskozás volt, marxis­ta—leninista elveinkhez, szo­cialista céljainkhoz ragasz­kodva, s nem vágyainktól ve­zérelve vizsgálta helyzetün­ket és a további tennivalókat. A kongresszusi irányelvek széles körű megvitatása a pár­ton belüli demokrácia fontos megnyilvánulása volt, s en­nek eredményeként pártunk ebből a vitából megerősödve került ki, eszmei, politikai, szervezeti egysége magasabb színvonalra emelkedett. — A kommunisták politiká­juk kidolgozásakor abból in­dulnak ki, hogy a szocializ­mus, majd a kommunizmus felépítése csakis az egész nép közös műve lehet. Ez a tény határozza meg a párt töme­gek között végzett' munkájá­nak tartalmát és módszereit. — Társadalmi fejlettségünk jelenlegi fokán még vannak országunkban osztályok, kü­lönböző társadalmi rétegek. Közöttük nincsenek alapve­tő érdekellentétek, de van­nak érdekkülönbségek, s en­nek következtében nézetkü­lönbségek. Pártunk szövetsé­gi politikája ezek felismeré­séből indul ki, s az egész tár­sadalom közös érdekeit szem előtt tartva az érdekkülönb­ségek egyeztetésére és felol­dására törekszik. Magasabb követelmények Nógrád megye legdinamikusabban fejlődő üzemel közé tartozik a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyára. A hazai megrendeléseken tűi jelentős exportmegrendeléseket is kielégít. __ kulcsár — A legszebb, a legnemesebb célok érdekében sem lehet más eszközökkel mozgósítani az embereket, mint a meggyőzés­sel. Ezért szövetségi politikánk csak a párt és a nép közötti kölcsönös bizalomra épülhet, feltételezi a nyíltságot, s azt, hogy az emberek ismerjék cél­jainkat, tudják kivel és milyen feladatok megoldására szövet­keznek. — A XII. kongresszuson megfogalmazott magasabb kö­vetelmények, a jó minőségű, fegyelmezett munka nem el­lentétes a szocialista demok­rácia kiterjesztésével. Ebben is követjük Lenint, aki soha sem anarchiának vagy szaba­dosságnak fogta fel a szocia­lista demokráciát, hanem va­lódi népi hatalomnak, amely­ben a dolgozók önként vállalt fegyelme érvényesül. Ha na­gyobbak a követelmények, ha nehezebbek a feladatok, nem kevesebb, hanem több demok­ráciára van szükség. — Mindebből kitűnik, kong­resszusunk is nagy hangsúly- lyal beszélt arról, hogy felada­taink megoldásában, társadal­munk szocialista jellegének erősítésében növekszik az em­beri tényezők szerepe. Ez azt követeli, hogy az eszmei, po­litikai és erkölcsi követelmé­nyek mércéjét is magasabbra emeljük, ideológiai munkánk tartson lépést a növekvő igé­nyekkel, legyen fogékony az új problémák iránt, s figyelmét a legfontosabb eszmei és er­kölcsi kérdésekre összpontosít­sa: a munka becsületének nö­velésére, a közérdek tisztelet­ben tartására és önzetlen szol­gálatára, a közösségi szellem erősítésére, a tettekben is megnyilvánuló szocialista ha- zafiságra és a proletár -inter­nacionalizmus elmélyítésére, a maradi, a szocializmussal szemben álló, a rendszerünk­kel szemben ellenséges néze­tek leküzdésére. Óvári Miklós megállapítot­ta: — népünk gondolkodás- módja a felszabadulás óta el­telt három és fél évtized alatt gyökeresen megváltozott. Ezek a nagyszerű eredmények sem feledtethetik el, hogy még sok erőfeszítést kell tennünk a marxista—leninista elmélet terjesztéséért, az új kérdések alkotó megválaszolásáért, tár­sadalmi gyakorlatunk követ­kezetlenségeinek, nevelő • munkánk gyengeségeinek ki­küszöböléséért. — Pártunk a lenini elvek gyakorlati alkalmazásával ér­te el, hogy népünk megértette szándékait. Egyetért a párt politikai irányvonalával, s tettekkel kész válaszolni. Ez­zel magyarázható az az elisme­rés is, amellyel szövetsége­seink és külföldi barátaink fo­gadták kongresszusunkat. Befejezésül a Politikai Bi­zottság tagja elismeréssel szólt a pártpropagandisták tevé­kenységéről, és a Központi Bi­zottság nevében köszönetét mondott önfeláldozó munká­jukért. Ezután átadta az ál­lami kitüntetéseket, valamint a Központi Bizottság emlék­plakettjeit. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben hár­man részesültek. Tizennyolcán a Munka Érdemrend ezüst hárman pedig bronz fokozata* kapták. A Központi Bizottság 123 propagandistát Lenín-errü lékplakettel jutalmazott

Next

/
Thumbnails
Contents