Nógrád. 1980. április (36. évfolyam. 77-100. szám)

1980-04-02 / 78. szám

NEM SÍIT BQÍ EGYÓfíA SEM, íva es Miklós fosva voltak. 7 WON AT ÁSTÁK MASUKAT AI ^ALAGÚT OMLADÉKÁIK, AMIKOR... ___­A LAHYT EGY DEL/ ŐRIZZE! TE PED/6 E06D A FÁKLYÁT, v , KÖLYÖK, t EJ VEZESSf „ URAM, A VARAT EH JUTTATOM A MAO KEZÉBE. ALAGUTAT FEDEZTEM TEL. Magyar—finn koprodukció: Vámmentes házasság Találkozás Zsombolyai Jánossal Északi rokonainkkal, a fin­nekkel ez idáig nem valami ak­tív filmes kapcsolataink vol­tak. Az utóbbi időben azon­ban örvendetes változások je­lei észlelhetők. Már 1979-ben megegyezés jött létre egy kö­zösen elkészítendő magyar— finn koprodukciós filmalko­tásról. A napokban finn film­hét volt Budapesten. április 8-án pedig újabb jelentős ál­lomás érkezik el: megkezdődik a „Vámmentes házasság” for­gatása. Az első ilyen vállalko­zás rendezője az operatőrként is figyelemre méltó eredmé­nyeket elért Zsombolyai Já­nos. „Kihajolni veszélyes” cí­mű, az 1978-as montreali nem­zetközi filmfesztiválon nagy­dijat nyert filmjét a közel­múltban tűzte műsorára a te­levízió. Beszélgetésünk elején pályája legfontosabb - történé­seiről kérdeztem. — 1961-ben végeztem a Színház- és Filmművészeti .Fő­iskolán, az operatőr szakon. Ezt követően először a tele­vízióban dolgoztam. „Az ut­cán” című alkotásommal 1963- ban a cannes-i tévéfilmfeszti­válon díjat nyertem. 1966-tól mondhatom magamat játék­film-operatőrnek. Zsombolyai ezen a területen Is sikerrel mutatkozott be. A „Bohóc a falon” 1967-ben Chi­cagóban elnyerte a legjobb operatőrnek kitűzött díjat. „A tűzikovácsok”-at 1975-ben ő írta, rendezte és fényképezte: a tízperces kisfilm a krakkói rövidfilmfesztiválon „Arany sárkány” elismerésben része­sült. Eddigi legnagyobb sikerét a két év előtti, montreali nagydíja jelenti. — Ez idáig tíz rendező part­nereként harminc játékfilmet fényképeztem, s bár az utób­bi években belekóstoltam a rendezői munkába, elsődlege­mmr sen továbbra is operatőrnek tartom magamat. Nem kétsé­ges azonban, hogy a különféle művészi felfogásban dolgozó rendezők mellett rengeteg olyan tapasztalatot szereztem, amelyeket rendezőként kiváló­an fel tudok használni. — Például a most követke­ző „Vámmentes házasság” munkálatainál is? — Természetesen, s igen nagy szükségem is lesz rájuk. Mi ugyanis nem anyagi, ha­nem művészi koprodukcióra vállalkoztunk finn barátaink­kal. Megmondom őszintén, ha előre tudom, hogy egy ilyen jellegű munka mennyi nehéz­séggel jár, talán bele sem kezdtem volna. így viszont már nincs visszaút, munkatár­saimmal igyekszem megoldani a nem könnyű feladatot. Ami azt illeti, tennivaló bő­ven volt idáig, amíg kitűzhet­ték az első budapesti forga­tási napot. Jó egy évvel eze­lőtt történtek az első lépések. Azóta többször finomították a két nyelven is elkészült for­gatókönyvet, amely szerint egy magyar lány Finnország­ba megy férjhez. Az esküvőre két barátnője is elkíséri: az események jelentős része a la­kodalom éjszakáján játszódik. — Magyar részről Esztergá­lyos Cecília, Margittay Ági és Kiss Mari játszik főszerepet. A férfifőszerepre a helsinki svéd színház művészét, Tom Wen- zelt szerződtettük. Bár Ma­gyarországon viszonylag kevés felvételt készítünk, a munka ennek ellenére több. mintegy hónapig eltart majd. Az ok: Wenzel egyidejűleg részt vesz a finn tévé számára készülő Kalevala 6 órás filmjének ké­szítésében is, s emiatt több­ször haza kell majd repülnie. Finnországban június 10-től július 10-ig forgatunk előrelát­hatólag. Igazán igyekeznünk kell az utómunkálatokkal is, mivel partnereink ragaszkod­nak a film október 24-i be­mutatójához. Jocha Károly Iskolabővítés Üjabb nyolc tanteremmel b6- vOI Balassagyarmaton a Dózsa György úti Általános Iskola. Az Intézménynek, amely a város dl. namlkusan fejlődé keleti részé­nek, elsősorban a Nógrádi Sán- dor-lakótelepnek diákjait fogadja. Jelenleg több mint 5oo tanulója van. Az új, 53x8,5 méteres, két­szintes szárnyban a tantermek mellett zsibongó, irodahelyiségek is lesznek. A csaknem go millió forintos létesítmény építői a né- zsai XÖVALL és az állami építő­ipari vállalat szocialista szerző­dést kötőitek amelyben vállalták, hogy ebben az esztendőben átad­ják rendeltetésének az éj,Illetet. Ezt követően a bővítés második ütemében új tornatermet kap majd a sporttagozatos Dózsa György úti Általános iskola. Képünkön az épü­lő új iskolaszárny. Uj képzőművészeti szerzemények ír A Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága az évek során ki. alakult hagyományához híven ez év elején is kiállítás for­májában adott számot elmúlt évi képzőművészeti vásárlá­sairól, a szécsényi Kubinyi Fe. renc Múzeumban. A képzőmű­vészeti gyűjtemény gyarapítá­sának — a nyári nemzetközi művésztelepek mellett — a Nógrád megyei Tanács és a múzeum vásárlása a legjelen­tősebb formája. 1979-ben a szűkös anyagi le­hetőségek mindössze 22 mű vásárlását tették lehetővé. Jelentős vásárlás folyt a sal­gótarjáni tavaszi tárlaton, Iványi Ödön és Farkas And­rás festőművészek József At­tila megyei művelődési köz­pontbeli kiállításán. A salgótarjáni tavaszi tár­latról gyűjtőköri feladatunk­nak megfelelően elsősorban rajzok és sokszorosított gra­fikák kerültek képzőművésze­ti gyűjteményünkbe. Czinke Ferenc a Tanácsköztársaság 60. évfordulójának tisztelgő „Vörös fonálon” című lapján a forradalmat vállaló és hősi­esen védelmező kisembernek állít emléket, monumentális­sá növelve az egyszerű ősziró­zsás, szuronyos katonát. Bál­ványos Huba „Ikarusz bolond” című színes litográfiáján — mint a művész mindén lapján — a tartalom a meghatározó. Bálványos azon művészek kö­zé tartozik, akik éles szemmel és érzékeny lelkiismerettel figyelik korunk történelmi mozgásait, a társadalmi etika rezdüléseit. „Ikarusz bolond” című grafikáján is korunk egyik legjelentősebb ellent­mondására hívja fel a figyel­met Két, lényegében eltérő magatartás ütköztetése e lap. A papírsárkányt eregető em­berek a repülést a felszínen közelítik meg; ha a sárkány leesik, csak az sérül meg, őket nem fenyegeti veszély — ez a magatartás vitathatatla­nul praktikus: korunk ural­kodó hedonista-óvatoskodó szemléletének rajzi tükröző­dése. E szemszögből nézve ter­mészetesen bolond Ikarusz, hi­szen ő életét tette a repülés megismerésére, égbe szárnyaló vágya a dolgok lényegének fel­ismerését célozza — ez viszont a bukás veszélyével fenyeget. Bálványos Hubáéhoz ha­sonló analitikus történelmi szemlélettel és szociografikus hűséggel rögzíti mindennap­jaink groteszk arculatát So­mogyi Győző. „Buszmegálló” című szitanyomatának erős kifejező ereje múlt és jelen, régi szemlélet és változó élet­forma feszítő ellentétének ábrázolásából ered. Bállá Margit „Apokaliptikus lova­sok” című rézkarca a széthul­ló és újra összeálló emberi arc által az idő körforgását jelképezi. Decsi Ilona „Meg- kísértés” című rézkarcán a kereszt formájában feszülő Szent Antalt szinte fojtogatják a köré nyomuló kísértéséit; éreztetve, hogy amíg a harc tart, a kísértés is győzedelmes­kedhet. Kéri Imre „Szárazság” című lapján az emberi el- esettség, a magányosságtól való mérhetetlen félelem fo­galmazódik meg, a sárgásbar­na pasztózus színek rossz érzést sugalló hatása , révén. Hibó Tamás „Gulliver”-je a kisemberek szívós győzelmét jelképezi az emberi nagyság fölött. Szujó Zoltán „Pajzán fecsegések” című sorozata erotikus ihletésű. A grafika műfaji csoport­jába sorolhatók a Farkas And­rás gyűjteményes kiállításáról vásárolt rajzok. Kiemelkedő­en szép lírai hangvételű sap­kás önarcképe. A legtöbb mű Iványi Ödön gyűjteményes ki­állításáról került 1979-ben a gyűjteménybe. Kiemelkedjek finom tónusú, fényben fürdő nógrádi tájakat idéző akva- relljei, melyeknek szépsége méltán hozta meg Iványi Ödönnek az egri akvarellbien. nálé díját. Békési tájat áb­rázoló szép akvarellel szerepel Lóránt János is, melynek vil- lódzó színvilága eltér a mű­vész festményeinek monokróm ■ felfogásától, s a természet köz­vetlen tanulmányozásáról vall. 1979-ben szám szerint ke­vés, de művészi színvonalukat tekintve jelentős alkotásokkal gyarapodott a múzeum képző- művészeti gyűjteménye. K. E. GÁRDONYI GÉZA MÜVÉNEK KÉPREGÉNYVALTOZATA Feldolgozta: MÄRKÜSZ LÁSZLÓ Rajzolta: ZÖUÄD ERNŐ — Iskolánkban már néhány esztendeje itt, a könyvtárban tartjuk az irodalomórákat, az új csehszlovák oktatási-neve­lési koncepció szellemében — mondja Ivan Ruzicka, a prá­gai Boticská utcai általános iskola tanára, az egyik legjob­ban képzett könyvtáros, aki nemrég még cseh nyelvet, tör­ténelmet és alkotmánytant ta­nított. — Az első osztályt ki­véve, minden évfolyam ta­nulói kéthetenként járnak ide irodalomórára. A pedagógu­sok kívánsága szerint készí­tem elő a könyveket, diapo- zitívokat, hanglemez- és mag­nófelvételeket aszerint, hogy milyen témával foglalkozik ép­pen az osztály. Ezeken az irodalomórákon a tanulók megismerkednek a könyvtár összetételével, ön. állóan kezelik a könyvállo­mányt, a lemezjátszót, a mag­netofont és a diavetítőt, ma­guk olvassák a kísérő szövege­ket is. Minden irodalomórára beszámolókat írnak, s így gyakran megfordulnak a könyvtárban, hogy jegyzetek« készítsenek. Ezt a módszert mar a nyolcéves — harma­dik osztályos — gyerekek is ügyesen alkalmazzák. A diá­kok fokozatosan megtanulják a könyvtárosi munkát, kiis­merik magukat a 660 kö­tet között. A könyvtáros rög­tön az elején megmagyarázza nekik, hogy a könyvek téma­körök szerint vannak elren­dezve, s így azokat maguk vá­logathatják ki. A legkisebbeket természetesen a meséskönyvek, a nagyobbakat elsősorban a kozmonautika, a földrajz és a természetrajz érdekli. A gyerekek tanítás után is találkoznak a könyvtárban, két olvasókörben — de nem csu­pán azért, hogy ott olvassa­nak. Segítenek a nyilvántartó lapok megírásában és az új könyvek besorolásában is. Az idősebbek irodalmi műso­rokat készítenek elő a kiseb­bek számára, amelyeken pél­dául meséket olvasnak fel diapozitívok kíséretével, vagy különböző történeteket mon­danak el nekik. Verseket ta­nulnak, megpróbálkoznak az érthető előadással és elma­gyarázzák, hogyan értelmezzék az adott szöveget Hetenként egyszer 14 tagú gyerekcsoport jár a könyvtárba, ezek a sza- való-színj átsző csoport tag­jai. Az iskolarádió számára készítik elő irodalmi műsoru­kat az egyes írók, költők év­fordulói alkalmából, s évente egy-két mesejátékot tanulnak be. A kosztümöket a gyerekek maguk tervezik, s maguk is készítik el azokat, az egysze­rű rekvizítumokkal és kulisz- szákkal együtt. A bemutatókat az iskolai ünnepségek alkal­mából tartják, például a nem­zetközi diáknap vagy a nem­zetközi gyermeknap tiszteleté­re. Puskin-emlékmúzeum A moszkvai Arbat 53-as számú házában megkezdődtek a restaurálási munkák. Ez az egyetlen olyan, napjainkig fennmaradt moszkvai ház, amelyben annak idején Pus­kin, a nagy orosz költő lakott. A házból most emlékmúzeum lesz. Az építészeítörténészek elő­zetesen megvizsgálták az épü­letet és megállapították, hogy a ház és benne Puskin la­kása, részben restaurálható. Az előkészítő munkákat már meg is kezdték: először is eltávo­lítják a későbbi korból szár­mazó födémeket és az újabban beépített közfalakat. A restaurálási terv készítő­je, I. R. Ruben állami díjas építész a következőket nyilat­kozta: — Évekig tanulmá­nyoztuk az épületet. Sajnos, a szerény magánvilláról a múlt században egyetlen metszet sem készült, s még későbbi fényképek sem állnak rendel­kezésünkre. Tavasszal feltáró kutatást tervezünk: az alapzat nyomán megállapítjuk, hol voltak például a ház lépcső­tornácai. Segítségünkre lesz­nek az Építészmérnöki Főisko­la diákjai is. A munka csak most kezdő­dött, de máris fontos leletek­re bukkantak.--------VEf ETJE A TO1-----­T AGAS PINCEFELE HELYIMBE [RTEK. MINDENFELE HORDÓK, KAMK.' IDE BENNÜK NEM ZAMATOS NEDŰ, I I /NEM PUSKAPOR.ÉLT MM « BORNEMISZA FELESÉGE HOSSZÚ ÚJAT TETT MEG sopfpNTÓL E6Efíi(j. Álruhában közelítette mis A VARAT KIstÚJÉ'/EL, MIKLÓS DIÁKKAL. EfT, RÉSI RAJZ ALARM AZ RGEDEN MEGTALÁLTAK ' AZ'EGYIK VÁRALA&fT KUARATAT. MAR KÉT DEN KOLBEN EGY KALMAR FELFEDEZTE AZ ALAGÚT BEJÁRATÁT... ' * MARA VAR ALATT * KELL lfknökk! MOZDÍTSUK KI EZT A HAGY KÖVET.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents