Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

Eredményes munka a XI. kongresszus határozatainak megvalósításáért VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD XXXVI. f.VF„ 52. SZÁM ARA: 1,60 FORINT 1980. MÁRCIUS 2., VASÁRNAP Tanácskozik a megyei pártértekezlet Salgótarjánban Szombaton Salgótarjánban, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága székházában meg­kezdte munkáját a megyei pártértekezlet. Nógrád huszonegy és tél ezres párttagságát képviselő küldötteket, a meghívott vendége­ket Géczi János, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság el­ső titkára köszöntötte. A pártértekezlet el­nökségében foglalt helyet Brutyó János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Pothor- nik József, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, nyugalmazott igazgató, dr. Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZOT főtitkárhelyettese, dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes. Hoffer István, a Nógrád megyei Tanács elnöke, Dev- csics Miklós, dr. Gördos János és Skoda Fe­renc. a Nógrád megyei pártbizottság titkárai, Takács Vilmos, a megyei pártbizottság fe­Á megyei pártbizottság beszámolója A beszámoló elöljáróban megállapította: a párt Xíl. kongresszusára való felkészülés je­lentős eseményéhez érkeztünk, a legmagasabb megyei pártfórum kezdi el munkáját. A párt­értekezlet felelősségteljes feladata, hogy ösz- szegezze, megvitassa, értékelje az előző kong­resszus és a megyei pártértekezlet óta vég­zett munkát. Állást foglaljon a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről folyta­tott vitákban és meghatározza a következő évek főbb tennivalóit. Feladata, hogy a szer­vezeti szabályzat előírásai értelmében meg­válassza a megyei pártbizottság tagjait, me­gyénk kongresszusi küldötteit. A kongresszus és pártértekezletüök jelen­tőségét növeli, hogy ebben az időszakban ké­szülünk hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulójára. Az elmúlt öt esztendő eredményeit is a három és fél évtizedes szocialista fejlő­dés részeként értékelhetjük reálisan. Szabad, független hazánkban létrejött a néphatalom. Korszakalkotó, jelentős sikereket értünk el a szocialista társadalom építésében. Fejlődé­sünk több mint két évtizede kiegyensúlyo­zott, egyenes vonalú. A Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével történelmi jelentősé­gű vívmányok születtek megyénkben is. Hálával gondolunk a felszabadító szovjet hadsereg hős katonáira. Eredményeinkben, feladataink megoldásában hatalmas erőfor­rást jelent a Szovjetunióhoz, a szocialista or­szágok közösségéhez fűződő barátságunk, sok­oldalú együttműködésünk. Ösztönző erő számunkra forradalmi előde­ink példamutató helytállása, küzdelme, elkö­telezettsége. Tisztelet övezi azokat az idős harcosokat akik az illegalitás nehéz éveiben és a felszabadulás idején léptek be a pártba. Bátor, kezdeményező, önfeláldozó szerepet vállaltak az új rend építésében, mai sikereink megalapozásában. Munkánkban, a felnövekvő nemzedékek nevelésében hasznosíthatjuk gaz­dag tapasztalataikat. Ezt követően a pártbizottság beszámolója hangsúlyozta, hogy a pártszervek és szerve­zetek teljesítették feladataikat a kongresszusi felkészülés során. A partcsoportüléseken, a beszámoló és az irányelveket tárgyaló taggyű­léseken, a pártértekezleteken a kommunisták, a küldöttek tevékenységét magas fokú politi­kai aktivitás, felelősség, alkotó vita jellemez­te. A résztvevők mintegy 70 százaléka mon­dott véleményt a politikáról, a helyi munká­ról. Kifejezték bizalmukat, elkötelezettségü­ket, cselekvő tenniakarásukat. Felelősségtel­jes, igényes számvetést végeztek. Elismerés­sel nyilatkoztak eredményeinkről. Kritikusan, önkritikusan szóltak a fejlődést gátló ténye­zőkről, munkánk fogyatékosságairól. Az elem­zésekből helyes következtetéseket vontak le és reális feladatterveket fogadtak el. Párttagjaink, dolgozóink nagy várakozással fogadták és érdeklődéssel tanulmányozták a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit. A vita lehetőségét a párt és a tömegek közti kölcsönös bizalom jeleként fogták fel, a szo­cialista demokrácia megnyilvánulásaként ér­tékelték. Helyi tapasztalatok alapján sok ér­tékes, hasznos észrevétel, javaslat hangzott el. A helyzetértékeléssel és a megjelölt fela­datokkal egyetértettek. Kifejezték, hogy az élet, a gyakorlat igazolta a XI. kongresszus döntéseinek helyességét és azt kérték, hogy pártunk soron következő kongresszusa erő­sítse meg, következetesen folytassa fő politi­kai irányvonalát. Az alapszervezetekben, pártvezetőségekben, pártértekezleteken elméletileg és politikailag felkészült kommunistákat választottak mega párttisztségekbe, a testületekbe. Olyanokat, gyclmi bizottságának elnöke, nyugdíjas igaz­gató, Ozsvárt József, az MSZMP Salgótarjáni városi Bizottságának első titkára, Bakos Al­bert, a ménkesi aknaüzem csoportvezetője, Zaj Péterné, a Kőbányai Porcelángyár balas­sagyarmati telepének csoportvezetője, Macsu­da Andrásné, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek szakmunkása, és Márton Ferenc, az őr­halmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezet lakatosa. Dr. Gordos János a pártértekezlet elnöke javaslatot tett a tanácskozás napirendjére, amelyet a küldöttek egyhangúlag elfogadtak. Ennek megfelelően az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának beszámolóját a XI. kong­resszus óta végzett munkáról, valamint a me­gyei pártbizottság állásfoglalását, a kong­resszusi irányelvek vitája során elhangzott észrevételekben és javaslatokban Géczi Já­nos terjesztette elő. akik ismerik, értik a párt politikáját, élvezik az emberek bizalmát, környezetük megbecsü- •lését. Akik a munkában, a közéletben és a magánéletben példamutatók, képesek eleget tenni a magasabb követelményeknek. A közelmúltban lezajlott tanácskozásokon újraválasztották a tisztségviselők kétharma­dát. A testületekben javult a munkások, a fiatalok és a nők aránya. Az alapszervezeti vezetőségi tagok több mint fele munkás, il­letve termelőszövetkezeti paraszt. A tisztség- viselők 28 százaléka nő, 10 százaléka pedig fiatal. Politikai, szakmai képzettségük, általá­nos műveltségük emelkedett. A választott testületek összetétele megfelel működési te­rületük jellegiének. A kedvező tapasztalatok mellett a beszámo­ló azt sem hagyta figyelmen kívül, hogy né­hány alapszervezet alacsony színvonalon ele­mezte a munkáját, túl általánosan határozta meg feladatait. Az irányelvek vitája nem volt elég igényes: Egyes területeken még mindig kevés a fiatal és a nő a választott testületek­ben. A megyei pártbizottság szükségesnek tartja azt is, hogy önállóbban, határozottab­ban kezdeményezzenek a helyileg megoldható észrevételek hasznosításában, a javaslatok megvalósításábán. A kongresszusi felkészülés idején minde­nütt nagy hangsúlyt kapott a soron levő fela­datok végrehajtása. Ezt igazolja, hogy előző évi tervünket alapvetően megvalósítottuk, meggyorsult a kedvező tendenciák kibonta­kozása. Az idén és a következő években ' is ezen az úton kell következetesen továbbha­ladni. Ennek szellemében készültünk fel az 1980-as évre. A bonyolultabb körülmények, nehezebb feltételek között is megfelelő a terv indítása, eredményes eddigi végrehajtása. A kongresszust cs felszabadulásunk évfor­dulóját szocialista brigádjaink kiemelkedő munkasikerekkel köszöntik. Munkaverseny- vállalásaik szorosabban kapcsolódnak a ha­tékonyabb termelés, gazdálkodás követelmé­nyeihez. A versenyben valamennyi brigád részt vesz. A 2700 szocialista brigád közüli» kiemelkedik a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek Komarov, a síküveggyár Petőfi Sándor és a Mátraaljai Állami Gazdaság Lovász Jó­zsef brigádja. A Nógrádi Szénbányák Vállalat azt tervezi, hogy éves szinten 10 000 tonnával több szenet ad és a pluszfelajánlás 50 szá­zalékát márciusban teljesíti. A közösségért érzett felelősség szép példája nyilvánul meg abban, hogy a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor Szocialista Brigádjának kezdeménye­zésére a dolgozó kollektívák, gyorsan reagál­tak. A nagyüzemek többségében már csatla­koztak a felhíváshoz és több üzemben fo­lyamatban van a vállalások kidolgozása. A nemzetközi helyzetről szólva többek kö­zött megállapította á beszámoló: párttagsá­gunk, közvéleményünk kifejezésre juttatta, hogy alkotó munkánk feltételei közt kiemel­kedő szerepe van a világbékének, a Szovjet­unióval, a szocialista országokkal való ba­rátságunknak, együttműködésünknek. Elisme­réssel szóltak pártunk, kormányunk nemzet­közi tevékenységéről, a biztonság érdekeit szolgáló külpolitikáníkról: A szokottnál is nagyobb érdeklődés kíséri a nemzetközi helyzet alakulását. Az Amerikai Egyesült Államok és a NATO békét fenye­gető agresszívabb megnyilvánulásai, kísérle­tei az emberekben aggodalmat és tiltakozást váltanak ki. Féltőén szólnak az enyhülési po­litika eredményeiről, a békés egymás mellett élés gyakorlatáról. Ezekre a kérdésekre egy­értelmű, határozott választ ad a szovjet párt­ós kormány felelős, következetes békepoliti­kája, amely kedvező visszhangot vált ki dol­gozóink körében is. Jól tudják, hogy ez az alapja nemzeti függetlenségünknek és valódi biztosítékokat nyújt békés szocialista építő­munkánk folytatásához is. Közvéleményünk ennek tudatában egyetért azzal, hogy pár­tunk és kormányunk a kongresszusi irányel­vekben megfogalmazott külpolitikai elveket követi. Nemzetközi tevékenységünk az inter­nacionalizmus szellemében, a béke, a társa­dalmi haladás ügyét szolgálja.- Szövetségünk, baráti együttműködésünk a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés, a szocialista közösség or­szágaival a proletár internacionalizmus elvei alapján külpolitikánk megmásíthatatlan fő iránya. Dolgozóink helyeslik, hogy szembe- szállunk a szocialista országok egységét veszé­lyeztető törekvésekkel, a szovjetellenesség, az antikommunizmus minden megjelenési formá­jával. Szolidárisak vagyunk a szabadságukért küz­dő népekkel. A közös érdekek alapján bővít­jük kapcsolatainkat a fejlődő'országokkal. A békéért, az enyhülésért vívott piarcban együtt­működésre törekszünk a demokratikus moz­galmakkal, a haladó erőkkel. A béke megvéd désében, a háború elkerüléséért, a fegyver­kezés csökkentéséért akkor tudunk legtöbbet tenni, ha munkánkkal, eredményeinkkel to­vább növeljük a szocialista közösség erejét, befolyását. (Folytatás a 2. oldaUmt

Next

/
Thumbnails
Contents