Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-11 / 59. szám

Vasúti ssemélyszéMítás — ma, holnap Gyorsabb, kényelmesebb utazás t Beszélgetés Szűcs Zoltánnal, a MÁV vezérigazgatójával Egy évtizede annak, hogy a MÁV vonalain naponta egy­millió utas utazott. Akkori­ban a vasútnak évente 365 millió utas elszállításáról kel­lett gondoskodnia. Ez a szám az utóbbi években erőtelje­sen csökkent. t979-ben már csak 293 millióan utaztak vasúton, azaz naponta 800 ei-, ren Az idén 270 millió utas* ra számítanak. A MÁV idei személyszállí­tási terveiről, a szolgáltatá­sok fejlesztéséről, a hivatás- forgalom javítására terve­zett. intézkedésekről kértünk tájékoztatást Szűcs Zoltántól, « MÁV vezérigazgatójától. — Az utasok számának csökkenése több tényező együttes hatásából ered —, kezdte nyilatkozatát a MÁV vezérigazgatója. — Az iparte­lepítéssel a bejárók közül so­kan lakóhelyükön is megfe­lelő munkához jutottak, nem kell naponta 50—80 kilométe­res távolságra utazniok mun­kahelyükre. A gépkocsik szá­mának emelkedésével, kü­lönösen a nyári hónapokban a balatoni és üdülő-, kirán­dulóhelyi forgalomban sokan inkább a gépkocsit választják, még a megdrágult benzin­költség ellenére is. A vasúti utazásra viszont az jellemző, hogy nőtt az átlagos utazási távolság, mert utasaink főleg az expressz- és gyorsvonatok­kal a messzebb fekvő ország­részeket keresik fel. A belföl­di és nemzetközt turizmus szintén a vasúti utazásnák kedvez. Szeged, Pécs, Debre­cen, Miskolc és Szombathely viszonylatában pedig csak­nem 10 sAzalékkal nőtt vo­natainkon az 'utasforgalom. — A naponta munkába uta­zók a vasút mindennapos vendégei. Ök az elmúlt évek­ben sokat panaszkodtak a vo­natok zsúfoltságára, a vonat­késésekre. — A főváros és 18 megye- •zékhely körzetében befeje­ződött az utásSzámlálás. Vo­natok és vonalak szerint mértük fel az utasok számát, ez a kiindulóalapja a zsúfolt­ság csökkentését célzó intézke­déseinknek. A helyzet az, hogy a csúcsidőszakokban közle­kedő munkásvonatoknak csak egy része zsúfolt, más vona­tok pedig nincsenek jól ki­használva. Most a zsúfolt vo­natok szerelvényeit elsősor­ban a főváros vonzáskörzeté­ben, ahol szükséges, ott a vi­déki városok vonzáskörzeté­ben is — egy-egy kocsival meghosszabbítjuk. Ez várha­tóan enyhíti majd a zsúfolt­ságot. Ami a menetrend be­tartását illeti, a múlt évhez képest javult a helyzet. A késéseket elsősorban pálya­felújítási munkák okozták, azonban a munkák befejező­désével fokozatos javulás vár­ható. — A MÁV és a Volán egy sor távolsági járata azonos útirányú. E kettősség meg­szüntetése jelentős népgaz­dasági előnyökkel jár. Ter- veznek-é változtatást a kö­vetkező menetrend készíté­sekor? — A buszok és a vonatok útirányát összehangoljuk. Mi­ért induljon Szegedről reggel 6 órakor gyorsjáratú autó­busz, amikor 7.15-kor indul a Szeged expressz. A busz 9.25- kor, a vonat 9.41-kor ér Sze­gedre. A párhuzamosságok megszüntetésére törekszünk, s tárgyalásokat folytatunk a tárca más ágazataival. Ez ter­mészetesen együtt jár a me­netrendi struktúra bizonyos megváltoztatásával. — A vonattal utazás a tcét- három tagú családnak is ki­fizetődőbb, mint a gépkocsi. Várható, hogy fokozatosan is­mét emelkedik majd a távol­sági utasok száma. Hogyan készül erre a MÁV? — Az utazóközönségnek az a? igénye, hogy gyorsabban érje el a célját, természetesen továbbra is a legfontosabb szempont marad. A sok he­lyen megálló távolsági sze­mélyvonatokat fokozatosan gyorsvonatokká alakítjuk át. A gyorsvonatok csak a na­gyobb állomásokon állnak meg, onnan helyi buszjáratok szállítják majd az utasokat a kisebb településekre. Ennek előnye, hogy egy távoli kis faluba 2—3 órával hamarabb lehet eljutni a fővárosból, mint egy olyan személyvo­nattal, amely minden állo­máson és megállóhelyen meg­áll. A vonat- és autóbusz­közlekedés ilyen struktúrája a komplex közlekedési lánc kialakítását jelenti, amely nagyobb gyorsaságával több szolgáltatást nyújt és üzemel­tetése is gazdaságos. Ennek megvalósítását erre az évti­zedre tervezzük. — A nyári Időszámítás be­vezetése mit jelent a vasúti közlekedésben? — Az utazóközönség megszok­ta, hogy évente egyszer má­jus utolsó napjaiban válto­zik a menetrend. Az idén többször lesz menetrendvál­tozás. Ennek oka, hogy a nyári időszámítást hazánk­ban is bevezetik. Következésképpen a nyári időszámítás bevezetésétől a jelenleg érvényes menetren­det módosítanunk kell. Júni­us hó 1-től életbe lgp a MÁV 1980. évi nyári menetrendje, amelyet viszont az órák visz- szaigazítása miatt az ősz fo­lyamán meg kell változtat­nunk. A tervezett nyári me­netrendről előzetesen annyit, hogy az egységesített szabad szombatok miatt a távolsági utasforgalom további növe­kedésével számolunk. Ezért a fővonalakon több gyorsvo­nat közlekedik majd. — Az állomások pénztárai előtt gyakran hosszú a sor. A vonatok tisztasága némileg javult ugyan, de korántsem kielégítően. Mit tesz a vasút az utasok jobb kiszolgálásá­ért? — Kevés a pénztáros; a megoldás járható útja a gé­pesítés. Nagyobb pályaudva­rokon kísérletképpen 23 olasz gyártmányú menetjegy-auto­matát szerelünk fel. Ez szük­ségessé teszi á tarifák némi egyszerűsítését. Június 1-től a fillérek le-, illetve felkere­kítésével kerek összegű tari­fát vezetünk be. Lényegesen csökken a jegyfajták száma, könnyebb és gyorsabb lesz a pénztárosok munkája. Kísérletképpen a mellékvo­nali motorvonatokon kalauz nélküli kocsikat jelölünk ki, a bérlettel utazóknak. Aki ezek­ben a kocsikba jegy nélkül száll fel. 10Q forint bírságot fizet. A pénztárak munkája és a jegyvizsgálat szorosan összefügg. Azért kérjük, hogy aki teheti, a jegyét elővétel­ben váltsa meg, hogy a sor- banállást elkerülje. A szerelvényeket Bp. Nyu­gati, Bp. Déli pu., Szombat­hely, Pécs és Miskolc állo­másokon kocsimosó-berende­zésekkel tisztítjuk. Debre­cenben a közeljövőben he­lyezzük üzembe a kocsimosó­berendezést. Bp. Keleti pu. on is hasonló berendezés lé­tesítését tervezzük. Az érke­ző szerelvények belső kocsi­tereit néhány gócponti állo­máson úgynevezett szervizvá­gányokon takarítják. Az idén több állomáson hasonló bá­zisok kialakítását tervezzük, ahol a takarításhoz biztosít­juk a víz- és elektromos csat­lakozásokat, a csatornaháló­zatot és a szilárd útburkola­tot. Célunk az, hogy rövid időközönként vegyszeres pagytakarítást és fertőtlení­tést végezzenek minden ko­csiban. Kísérletek folynak ipa­ri takarítógépek alkalmazá­sára is. Jelentős összegeket köl­tünk a vonatok takarítására, ezért joggal kérhetjük a kö­zönséget arra, hogy ügyeljen jobban a tisztaságra. — A személyszállítás javí­tására milyen műszaki fej­lesztést tervez a MÁV ebben az évben? — Az idén X43 új 2. osztá­lyú négytengelyes vasúti ko­csit kapunk Lengyelországból, ez pótolja a selejtezések mi­att elvesztett ülőhelyeket és típusátcsoportosításokra is ad lehetőséget. Az elmúlt évben 80 darab lengyel gyártmányú 1. osztályú és 70 db 2. osztá­lyú kocsi is érkezett, ezeket már üzembe helyeztük. A mellékvonalakról las­san eltűnik majd az utolsó gőzmozdony is, 140 csehszlo­vák gyártmányú motorvonat veszi át a forgalmat, ezekből 50 szerelvény már üzemben van. A 189 ülőhelyes cseh­szlovák motorvonatok hajtó­művének az az érdekessége, hogy nem fogyaszt több nyers­olajat, mint egy autóbusz- motor, ezért, üzemeltetése igen gazdaságos. Emellett szép,1 kényelmes panorámaabla- ' kokkal felszerelt kocsikból állnak. A fővonalak rekonstrukció* ja tovább folytatódik, ennek eredményeként a vonatok né­hány szakaszon már na­gyobb sebességgel közleked­nek. Az újjáépítés átmeneti zavarokat okoz a forgalom dinamikájában, késésekkel, kényelmetlenséget okozó át­szállásokkal jár együtt. Ilyen munkák folynak a hegyeshal­mi a hatvan—miskolci, a ceg­lédi vonalon. Ebben az év­ben befejeződik az újszászi vonal kétvágányúsítása is, ettől a forgalom jeientős meggyorsulása várható. Egységes alapelvek szerint fejlesztjük az utastájékoztatás rendszerét. Az idén a Keleti pályaudvaron levő központi információ műszaki berende­zéseit korszerűsítjük, ezzel várhatóan javulni fog a te­lefonhívási lehetőség. A met­ró kispesti vonalának meg-' nyitásával a lajosmizse—kecs­keméti vonal munkásvona­tainak új végállomása Kőbá­nya—Kispest állomás lesz, ahol a pénztárt jegynyomtató géppel szereljük fel —, fejez­te be nyilatkozatát a MÁV vezérigazgatója. B. I. Napirenden a cigánylakesság beilleszkedése Falugyűlés Nagybátonyban A Hazafias Népfront nagy- bátony-bányavárosi bizottsá­ga kezdeményezésére a ci­gánylakosság helyzetének ja­vításáról, segítéséről, társadal­mi beilleszkedéséről esett szó a falugyűlés napirendjén. A nagyközségben élő ci­gánylakosság helyzete, sajá­tos problémáik megoldása — kiemelt feladat, hangsúlyozta Kenyeres Pál tanácselnök. Nagybátonyban közel 9 ezer emberéi, ebből 800 a cigány­származású lakosok száma. Míg megyei szinten 6,4, itt 9 százalék a számarányuk. Ép­pen ezért több a tennivaló. A tanács a cigánylakosság fel- emelkedése érdekében az el­múlt években jelentős hatá­rozatokat hozott. Egyebek kö­zött állást foglaltak abban, hogy a cigánylakosság elkülö­nülésének megszüntetése ér­dekében többet kell tenni. EGY KIS STATISZTIKA^ Nagybátonyban a cigány­származású családok lakásel­látása fontos a társadalmi felemelkedésük szempontjá­ból. Az elmúlt években a gazdasági egységek és a tár­sadalmi szervek közreműkö­désével sokat fejlődött a ci­gány lakosság életkörülménye, szociális és lakáshelyzete. Gyermekeik közül egyre töb­ben végeznek az általános is­kolában, s szereznek szak- műn kás-bizonyítványt. Az eredmények ellenére a cigánylakosság felemelkedé­sét, közgondolkodásának fej­lesztését, életmódjuk alaku­lását nehezíti, hogy helyen­ként — a megcsontosodott előítéletekből eredően — megkülönböztetik őket akkor is, amikor az nem indokolt. Előfordulnak olyan esetek, amikor a segítség helyett el­lenszenvvel találkoznak. Bár az üzemekben, munkahelye­ken törekvések tapasztalhatók helyzetük javítására, de né­melykor leszűkítik a szociá­lis támogatásra. Másik gond, hogy a cigánylakosság egy része nem tud, vagy nem akar élni azokkal a jogokkal, amelyek biztosítottak szá­mukra. Sok esetben ez az ala­csony iskolázottsági szintre vezethető vissza, de életmód­juk is nehezíti a helyzetü­ket. A Hazafias Népfront bánya­városi bizottsága kezdemé­nyezésére rétegtalálkozót tar­tottak a cigányszármazású lakosságnak. Bebizonyosodott, hogy többségükben megvan az igény, hogy életmódjukat megváltoztassák, de gyakran szociális és anyagi körülmé­nyeik hátráltatják. ra. A nők főleg a harisnya­gyárban dolgoznak. A nagybátonyi üzemek, vál­lalatok vezetői sok figyelmet fordítanak arra, hogy a ci­gányszármazású dolgozóik be­illeszkedjenek a munkahelyi kollektívákba. — Örvendetes — főleg a fiatalok körében —, hogy nö­vekvő igény jelentkezik a rendszeres munkára, a kul­turált életkörülmények ki­alakítására, a lakásviszonyaik javítására. Az életmód változásának fontos lépcsője az általános műveltség iránti igény fel­keltése. Az általános iskola eddig Is sokat tett ennek ér­dekében, de a jövőben az al­sófokú tanintézetek pedagógu­saira még számos munka vár. TENNIVALÓK TAPASZTALHATÓ TÖREKVÉSEK Az itt élő cigányszármazá­sú lakosok közül mintegy fe­le munkaképes. Annak elle­nére,- hogy nőtt körükben a szakmunkások aránya, több­ségük segéd-, vagy betanított munkás. Eredmény, hogy az üzemekben — FÜTÖBER, ha- rismyagyár — alkalom nyílt a tömeges foglalkoztatasuk.­Jó szóval, kellő türelem­mel foglalkozni a clgányszár­mazású lakossággal: ez tár­sadalmi érdek. Közös erőfe­szítéssel további jó feltétele­ket biztosítani számukra. El­érni, hogy az általános isko­lát nem végzettek pótolják a hiányokat, s akik a feltéte­lekkel rendelkeznek, szerez, zenek szakmunkás-bizonyít­ványt. Ma már egyre jobban le­dőlnek a válaszfalak. Külö­nösen a fiataloknál érzékel­hető a kulturált magatartás. Hogy mindannyian ilyenek legyenek — sok múlik a nagyközség valamennyi lakó­ján! — gycncs — Jó hajózást! 0 Tengerész — Vízválasztóról Sorozat sorozatot követ a televízió műsorrengetegében, de biztosan vannak nézők, akik még őrzik az Onedin család emlékét. Tapasztalatom szerint főként az ifjabb kor­osztályok. Mert lehet-e feled­ni a tengert, a pompás vitor- lásnajókax, amelyeket már tí­pus szerint is meg tudtunk különböztetni néhány rész után? Hány és hány kisgyer­mek álma lehet a tengerész­élet, még itt nálunk is, ahol egy strandna való vizet is alig lehet felfogni. De szülessék csak valaki akár egy erecske mellé is, fantáziája az óceánig viszi már első vízijátéka so­rán. Így lehetett ezzel Kovács Csaba is, akinek teljesült az álma. Tengerésztiszt lett. — A Zagyva és a vízvá­lasztói tő volt az első vízél­ményem. Négyéves koromban már úsztam. 8—9 éves ko­romban határoztam el, hogy tengerész leszek. Kezembe ke­rült Hegedűs Hubert Matróz­éveim és Dunán, tengeren cí­mű könyve. Szerencsém volt: később a főiskolán ő lett a tanárom, a mi osztályunk volt az utolsó, amelyiket még ta­nította, aztán nyugdíjba ment. Az ő könyvéből korán megtanultam, hogy a hajózás igen kemény munka és nem­csak romantika. Mivel vé- konydongájú voltam, edzettem magam, majd a gimnázium­ban súlyt, emeltem. És persze sokat tanultam. Felvételim a tengerésztiszti főiskolára első­re sikerült.-r- Mikor léptél hajóra? — 1975. március 8-án, Rije- kában, az M/S Rábára, öt és fél hónapot töltöttem mint tanuló matróz, illetve mint leendő matróz. Ezzel kezdő­dött életem legboldogabb kor­szaka: három évig főiskola, nyaranta a tenger. — Hány kikötőben és hány országban jártál? — A kikötőket nem tud­nám pontosan megmondani. Körülbelül húsz országban jártam, de jóval több kikötő­ben. A Földközi-tengeren Al­bánia, Tunézia és Spanyolor­szág kivételével mindenhol. — Leghosszabb utad ? — Réniből, tehát a Duna deltájából Luandába. — Legkedvesebb kikötőd? — Isztambul és Málta. De szeretem a kis kikötőket is. Algériában Gazanetíe ilyen. Franciaországban La Nouvel- le. A legszebb mégis Málta. Valóságos ékszer a Földközi­tengerben. — A legveszélyesebb utad? — A legutóbbi a múlt té­len. Télen a Földközi is csú­nyán be tud robbanni — így mondjuk hajózózsargonnal. 42°-t dőltünk, s tudnivaló, hogy 45°-nál már borulás kö­vetkezik. Civitavecchiából ha­józtunk Casablancába. Rendes körülmények között négy nap alatt kellett volna megtenni az utat, de kilenc nap alatt értünk célba. A partok alatt lopakodtunk, végig a vihar elől. — A legnagyobb élményed? — Mint már mondottam, a hajózás kemény munka, de mégis az élmény állandó fe­szültségével jár. A világ ösz- szes tengerészének az első ha­jóra lépés után a máso«j dik legnagyobb pillanata,' amikor átszeli az Egyenlítőt. Boldog vagyok, mert én is át­léphettem, s részem volt az ilyenkor szokásos tréfás meg- keresztelésben. Volt olyan tengerész a hajón, aki már harminc éve van tengeren, és akkor lépte át az Egyenlítőt, amikor én, a kezdő. — És mivel jár a nagy esemény? — A megkeresztelésen túl, azt tartja a közmondás, hogy aki átlépte az Egyenlítőt, an­nak joga van feltenni a lábát bármelyik asztalra ... Egy- egy hosszabb út után annak is örültem, ha szilárd föld. volt a talpam alatt. — Terveid? — Jó lett volna fölkerülni- a magyar hajózás új büsz­keségére, a Vörösrhartyra. De most katonai szolgálatomat i töltöm, s kisebb hajón jobb lesz visszaszokni a tengerre. Szeretnék valamikor parancs­nok lenni. Igaz, ez még tá­voli cél. És van egy álmom. Áthajózni gumitutajjal az Atlanti-óceánon. Két volt osztálytársammal tervezzük. Egyszer biztosan lesz belőle valami. — Hogyan búcsúznak ná­latok? — Szerencsés utat! Jó ha­józást! — Ezt kívánom! L. P. Á legolcsóbb energiahordozó: a barnaszén Amíg az olaj világpiaci ára 1971 óta a tízszeresére emel­kedett, a hazai barnaszén­gyártás költségei mindössze a kétszeresére — mondotta saj­tókonferenciáján nemrég Wolf­gang Mitzinger, az NDK bá­nya- és energiaügyi miniszte­re. Ezért változatlanul a barna­szén mondható az NDK-ban a legolcsóbb energiahordozónak. Mint a miniszter tájékoztató­jából a továbbiakban kiderült, az NDK barnaszénbányáiban jelenleg 260 millió tonna az évi termelési kapacitás, szem­ben az 1949.- évi 125 millió­val. Ez a szénmennyiség az or­szág primér energiaszükségle­tének mintegy 60 százalékát fedezi. Nem mellékes A tolmácsi Lókosvölgye Ter­melőszövetkezetben az utóbbi években nagy figyelmet szen­teltek a háztáji eredményes­ségének segítésére. A külön e célra alakult háztáji bizott­ság bekapcsolódott a háztáji területek kimérésébe, vetőbur­gonyát szereztek be a tagok­nak, elvégezték a parcellákon a vegyszerezési munkát és jól megszervezték az otthonokból származó termékek és állatok értékesítését. Ennek jelentős eredménye volt az elmúlt esz­tendőben. Hiszen a háztájiban megtermeltek és a közösön ke­resztül eladtak 76 és fél ezer liter tejet, hat hízómarhát és 287 hízósertést. NÓGRÁD - 1980. március 11., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents