Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
Hatalmas, burgonyával telt zsákhegyek várnak arra, hogy megpiruljon a határ, és vetni lehessen a tsz-földcUen. Ház ház mellett az új őrhalmi utcákon, ahol bizony „nagy a sár, mindent beken, még a kocsist is a bakon”. Csernyik Ignác (82 éves) portáján melegház, melegágy, fóliasátor, alatta rövidesen megterem a saláta. Aki kapálja: 6 maga és idős segítőtársa. A régi házak Is mind átépültek, belül korszerűsödtek. Csak a legöregebbekbe nincs be- özvegy Nagy Ferencné ahás»; vezetve a víz, a többi, a falu nyolcvan százaléka saját kútból „termeli” a vizet. tájit vigyázza. M ég egy-két évtized és Űrhalomban nyomaiban sem igen lehet meglelni a palócságot. Egynémely táji hagyomány, mint például a burgonyatermesztés azonban nemhogy tovább, de erőteljesebben is él, létezik. Hires volt ez a homokos mindig a burgonyájáról. Ilyenkor, tavasz elején, már készítették a kiültetmvalót, a korai burgonyát, amelyből ha kisebb volt — kettőt ültettek egy gödörbe. De a káposzta az végleg elmaradt, még a háztájiban sem vállalkozik rá senki! „Termesztik azt máshol, ott ahol jobban megy” — vélekednek az idős gazdák. A legendás munkaszeretet sem kopott meg, sőt, tovább erősödött. Nincs ház, ahol valamilyen mezőgazdasági tevékenységgel ne foglalkoznának. És terjed a fóliázás. A házakban meg a központi fűtés — szénnel, olajjal. Palóc népviseletet hiába ts keresne az ember. Egyedül a tanácselnök tudott kiállítani egyet (babát) csupán az újság kedvéért, de „élőben”, ahogy ezt a szaknyelv kifejezi, nem találtunk mutatóba sem. A középkorúak közül senki nem tudta pontosan megmondani — mi is az a mancsozás? Játék volt nem is olyan régen, őrhalmi. Egy századfordulós kiadványban meg összeszámlálom, hány játékot tudott egybegyűjteni Barna Jakab „képezdei tanár”, ötvenhatot. Talán a messzeverős vagy a nagy méta, esetleg a labdahajsza hasonlíthatott az őrhalmi gyerekek mancsozáBához. Máshol meg arra figyelmeztetik az ember: tovább gyengült az oxigénfelvételünk, keveset mozgunk. Főleg a fiatalabbjára káros ez, hiszen a szükséges (testsúlykilónként számított) percenkénti 47—55 milliméter helyett mindössze 36—40 millilitert szívunk magunkba. Tizr tizen öt év múlva aligha lesz alkalma Henkey Gyula antropológusnak, embertannal foglalkozó, örha- lomban Is jól ismert (kutatott itt az idősebbek között) szakembernek a palóc törzs jegyeit újra megvizsgálni. A kilenc- százkettesek képviseletében sze a szakmai érdeklődés, az őrhalmi erős etnikumi jegyekkel megáldott palócság iránt. A Múzeumok Évkönyvében az egri múzeum igazgatója közölt nemrégiben nagy tanulmányt Orhalomról, Hu- gyagról, Ipolyvarbóról. Pécsről Reuter Camillo kutató érdeklődött levélben — megvan-e még legalább nevében az egykor önálló lakott helyként ismert Drahi-puszta? Ment a válasz az őrhalmi tanácsról: mondja egy helybeli bácsika: de bizony, még nyoméban — Több mint húszán voltunk, sincs I Rég beszántották azt is. Most meg ketten, ha vagyunk A helytől távolabb azonban még. De a nálunk sokkal fia- ma is ismert a Drahipást. A talabbak közül is sokan kiköl- helyi legenda szerint ott eltöztek már az ámyékvilág- süllyedt egy templom. ból Ami változatlan, az a pnun- Nem hajtják a kiszit sem. kaszeretet. „Az itt élő ' nép Jöhet a tavasz lassan is meg mindig úgy dolgozott, hogy gyorsan is, márciusi hóval, alig szedte le a termést, már februári hóvirággal, az őrhal- készítette elő az ágyát a má- mi fiatalok jő régen nem ének- sík vetésnek." A termelőszö- lik a nótát, nem viszik a szál- vetkezet erős oldala továbbra mabábut az Ipolyhoz.,. „Ki- is a burgonyatermesztés. Erről visszük a kiszit, elviszi az meg azt mondja a vetésre elő- árvíz. Haj ki kiszi, győjj be. készített krumplihegyek előtt sódar. Az őrhalmi lányokra. Kun Ákos ágazatvezető: — A varból leginyekre..." Hege- Burgonyát 360 hektáron ter- düs József tanácselnök el- mesztettünk, vetésre szántat mondja, hogy még ma is nagy és étkezésit. 960 vágó*, ter- az érdeklődés, elsősorban per- mett tavaly. Egy hektáron 266,7 mázsa volt az átlag. A vetőburgonya-termesztési területet az Idén 110 hektárról 136 hektárra növeljük. Nyolcvanszáz dolgozónk foglalkozik a burgonyával szezonban, de a gépesítésre jellemző, hogy közülük vagy hatvan valamilyen formában a gépeket szolgálja ki. A vetés március Végén, április elején hat-nyolc nap alatt, a betakarítás egy hónap alatt történik. > Sok az eljáró is a közeli város iparába. Megváltozott az élet minden vonásában. Kibővítették az általános iskolát, de még egy újabb tanteremre szükség lenne. Újra fellendült a kislakásépítési kedv; tavaly még tizenöt gazdátlan telek volt, ma alig fél tucat akad a községben. Elkezdik rövidesen a vízkutatást is. A következő ötéves tervben szeretnék megépíteni a törpe víz-' művet. A 1168 lakosú község óvodája még zsúfolt, hiszen a társközségekből is ide hozzák a gyerekeket, de enyhül is a zsúfoltság ha a csitári megszűnt iskola átalakításával az ottani gyerekek helyben maradhatnak, A falugyűlésen valóságos tömeg vett részt. A legtöbben az utak kiépítetlen-; ségét tették szóvá, hiszen őré halom a járási átlagot tekintve is az utolsók között van e tekintetben. Pedig a legendás munkaszeretet megmutatkozik abban is, hogy mindert évben egymillió forintot meghaladó társadalmi munkát végeztek a szorgalmas őrhalmiak. hugyagiak, csitáriak, ili- nyiek, gárdonyiak — az egy csokor palóc törzs úgyszólván valamennyi tagja. T. Pataki József Kép: Kulcsár József Gyakori kép a forgalmas országút mentén. Ezt látja az utas Hegedűs József tanácselnök az egyetlen fellelhető őrhalml a gépkocsiból — beszélgetnek a lányok, asszonyok: Márton babát a mi kedvünkért mutatta be. Andrásné, Hegedűs Jánosné, Balta Ildikó. ________; t » i
