Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-06 / 55. szám

Kongresszustól kongresszusig (2.) Amennyit megtermelünk Mindannyiunk számára egy­szerű összefüggés: amennyit megtermelünk annyit osztha­tunk el, s ez társadalmi mé­retekben éppúgy igaz, mint a kisebb közösségekben. A fel­adatokról így szólt a népgaz­daság V. ötéves tervéről a jó­váhagyott törvény, melyet az országgyűlés 1975. december 18-án fogadott el: ..A gazda­ságpolitika fő irányvonala a társadalmi termelés hatékony­ságának erőteljes növelése le­gyen. Ennek érdekében gyors ütemben kell fokozni a mun­ka termelékenységét, jobban ki kell használni az álló- és forgóalapokat, s a felhalmo­zási eszközöket, fokozottan kell takarékoskodni az energiával és a termelés anyagi ráfordí­tásaival”. > KEDVEZŐ ÉS KEDVEZŐTLEN Valamelyest elmarad a ter­vezettől az ipari termelés nö­vekedése, az 1976—1979-es idő­szakban évi átlagban öt szá­zalékot ért el. Ami kedvező: a XI. kongresszus határozata alapján megkezdődött a ter­melési szerkezet fokozott át­alakítása. ám az irama még — a lehetségeshez és a. kívána­toshoz mérten — lassú. Ezek­ben az esztendőkben vált ér­zékelhetővé az egyes iparterü- letek termelésnövekedésének különbözősége; a szelektivitás, a differenciálódás kezdeti je­gyei ezek. Könnyen kimutatható egyes iparcsoportok, iparágak — pél­dául a vegyipar, a műszeripar, a híradás- és vákuumtechni­kai ipar — átlagosnál gyor­sabb fejlődése, nemcsak a termelés menyiségét, hanem a termelékenységet is tekintve. Ez egyébként — a központi irányítás szándékai szerint — tartós folyamat kell, hogy le­gyen; ebben az irányban hat­nak az 1980. januártól érvé­nyes szabályozók is. Ami meg- ,különböztetett figyelmet ér­demel: a nemzetközi összeha­sonlításban gazdaságosan — versenyképes árukat — terme­lő vállalatok az ipari átlagot kétszeresen, háromszorosan meghaladó mértékben bővítet­ték eladásaikat, azaz bizonyí­tották; a nehéz piaci helyzet ellenére is a korszerű áruk értékesítése növelhető. A két kongresszus közötti időszakban azz ipari termelés a leggyorsabban Szabolcs-Szat- már, Vas, Hajdú-Bihar me­gyében nőtt. Lényeges eleme a változásoknak az állóeszkö­zök állományának bővülése. Itt a sorrend: Hajdú-Bihar, Tolna, Zala, míg a fölhasznált — ipari — villamos energia menyisége —. ami az adott te­rület ipara korszerűsítésének egyik jelzője lehet — a legna­gyobb iramban Csongrád, Sza- bolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar megyében emelkedett. MAS LÉPÉSREND A közös gazdaságok egy hektár termőterületre jutó termelési értéke — 1978-ban — Pest, Komárom, Bács-Kiskun megyében a legmagasabb, a legalacsonyabb Borsod, Nóg- rád, Zala megyében. A fonto­sabb növények egy hektárra számított termésátlaga a két kongresszust összekötő évek­ben erőteljesen nőtt a búzá­ból Szolnok, Veszprém, Pest, Hajdú-Bihar, a kukoricából Szolnok, Tolna, Veszprém, Za­la, a burgonyából Baranya, Békés, Fejér megyében. A száz hektár mezőgazdasági terület­re felosztott szarvasmarha­Egy hozzászólás „gyűrűi MM A nem támogatott termelőszövetkezetek mostanában oly’ sűrűn emlegetettek a megyében, mint néhány esztendeje a kedvezőtlen termőhelyi adottságú közös gazdaságok vol­tak. Hogy miért? A jobb feltételek között, a nagyobb anya­gi eszközök birtokában méltán várják e tsz-ektől, hogy élen­járjanak a termelésben, a gazdálkodásban. Erről beszélt a megyei pártértekezletén hozzászólásában dr. Hütter Csaba, a szécsényi termelőszövetkezet elnöke, ráirányítva a figyel­met néhány fontos összefüggésre. Szavait nagy figyelemmel hallgatták a küldöttek, köztük Molnár Pál is, a palotást kö­zös gazdaság pártalapszervezetének titkára. A megkülönböz­tetett érdeklődésről a szünetben mondía: — Hasonló cipőben járunk. Igaz, hogy az elmúlt esz­tendőt a palotást tsz 6,5 millió forint nyereséggel zárta, de nyoma sincs az elégedettségnek. Azt kutatjuk, miként le­hetne még többet produkálni. — S miként lehetne? — Elsősorban a vezetés, irányítás, munkaszervezés fino­mításával. Ügy érzem, a mezőgazdasági üzemekben e terü­leten találhatók a leggyorsabban kiaknázható tartalékok. Nyugodtan mondhatom: még messze vagyunk a tudomá­nyosan megalapozott munkaszervezéstől. Ez okozza a sok ál­lásidőt, üresjáratot, az egyes munkafolyamatok közötti hosz- szabb várakozási időt... — Van egy másik előszeretettel emlegetett szó is: a termelési szerkezet. — A képlet látszólag egyszerű: olyan növényeket kell termesztenünk, amelyek a helyi sajátosságok között jól és gazdaságosan termelhetők, s jól értékesíthetők, gépesíthe- tők. Palotáson ilyen a napraforgó, a hibridkukorica, s a ve­tőmag-előállítás. — A nem támogatott szövetkezetekben a melléküzem- ágak milyen szerephez jutnak? — Fontos szerephez. Segítik a foglalkoztatottságot, tisz­tes jövedelmet biztosítanak a gazdaságnak és a tagságnak, s az alaptevékenységből származó esetleges árbevételi ki­esések pótlásához is hozzájárulnak. Több kérdésre nem volt idő. A szünetnek vége. de a hozzászólás gondolatai, mint a vízbe dobott kő okozta gyű­rűk — elindultak, szélesednek azóta is. — mszgy — Boltnyitás — meglepetéssel Befejeződött a balassagyar- tati 134-es számú élelmiszer- zlet felújítása. A Nógrád íegyi Élelmiszer-kiskeres- edelmi Vállalat 150 ezer fo- intból teljes belső villamos tszerelést végzett, festette z üzletet, villanybojlert sze­rit be és új bejáratot nyi- ott a raktáron, hogy a jövő- en ne az eladótéren át bo- .volítsák le az áruátvételt. Március 7-én nyitják a fel­újított, megszépített boltot. Ezután két műszakban, reg­gel 7-től este 6-ig áll a vá­sárlói rendelkezésére az üz­let. Ezzel egyidőben bezár­ják a hozzá nagyon közeli, s szintén csak egy műszakban dolgozó 132-es számú boltot. A megszépített üzletet meg­lepetéssel avatják fel: a nyi­tás napján tejtermék-bemu­tatót, sajtkóstolót rendeznek. állomány Vas, Győr-Sopron, Zala megyében, a sertéseké Békés, Tolna, Csongrád gaz­daságaiban a legnagyobb. A mezőgazdaság gépesítése Nóg­rád és Zala megyében bizo nyúlt a legfrissebb tempójú nak» míg az öntözött területet nagy iramban Győr-Sopron' ban és Bács-Kiskunban bőví­tették. Még az előbbi, vázlatos ada­tok, jellemzők birtokában is megállapíthatjuk, hogy a két kongresszus közötti időben a korábbiaknál sokkal nagyobb szerephez jutottak a területi adottságokhoz jól illeszkedő fejlesztések. A termelők — mind az iparban, mind a me­zőgazdaságban — fokozott fi­gyelmet fordítottak a gazdál­kodás intenzív jellegét erősí­tő tartalékforrások feltárásá­ra és hasznosítására. BŐVÜLŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS Négy év alatt jelentősen túlléptük a középtávú terv elő­irányzatát a külkereskedelmi behozatalnál, ugyanakkor a tervcéloktól elmaradtunk a kivitelben. Ez — ismeretes — erőteljesen befolyásolta a nép gazdaság egyensúlyi helyzetét, s a cserearányok számunkra kedvezőtlen változásával együtt, határozott intézkedé­seket követelt a kedvező át­alakulások érdekében. A szo­cialista országokkal folytatott gazdasági együttműködés lé­nyegesen bővült ezekben az esztendőkben — az áruforga­lom egészének növekedését jóval meghaladta a kooperá­cióban és szakosítási egyezmé­nyek alapján gyártott termé­kek értékesítése —, s legna­gyobb partnerünk változatla­nul a Szovjetunió. A külkereskedelmi tevé­kenységben 1979-ben mutatko­zó kedvező változások és kez­deti eredmények még inkább aláhúzzák annak a feladatnak a realitását, amelyet az ■ MSZMP Központig Bizottsága kongresszusi irányelveiben így fogalmaztak meg: „A nem­zetközi munkamegosztásban való hatékonyabb részvétel nagy feladatokat ró a külke­reskedelemre: váljék szoro­sabbá a termelő- és a külke­reskedelmi vállalatok együtt­működése, növekedjék közös érdekeltségük, erősödjék a szállítási fegyelem, javuljon a piaci munka, a termelő- és a kereskedelmi tevékenység gyorsabban és rugalmasabban kövesse a piac változásait”. Mészáros Ottó (Következik: 3. A teljesít­mény rangja). Összehangolt intézkedések Helytállnak munkában és családban A Jegorov Szocialista Brigád két tagja: Molnár Lászlóné és Zsidai Aladárné, a gáz­tűzhelyek szerelése közben. (Bábel felvétele) Ezer asszony és lány — az elemezve határozták meg a to- lió forintot költöttek a kor­itteni munkások negyvenhá- vábbi tennivalókat. szerű, kényelmes anyagmoz­rom százaléka — dolgozik a A közel nyolcvanéves gyár- gatás megteremtésére a sze- Lampart ZIM salgótarjáni ban az összehangolt intézke- relőműhelyben. Ezen túl nem gyárában. Van olyan üzem- dések jelentős eredményeket a munkások „futkosnak” az rész, ahol nemcsak ugyanúgy hoztak. A nők nyolcvan szá- anyag után, hanem az megy helytállnak mint a férfiak, zaléka munkásnő, két-három hozzájuk. hanem — a gyár vezetőinek műszakban dolgoznak és ki- __, ,, , . . .. á llítása szerint - jobban, válóan megállják a helyüket, . 3elen,tkez' pontosabban, alaposabban és Többségük teljesítmény után ,, . .n . 1 * ,!r\ ,a ani!'’ lelkiismeretesebben végzik kapja a fizetését. Azonos . ^általános es munkájukat, mint a férfiak, munkáért, azonos bért kap- P. 1 ^eS^ritseggel a A zománcozóban, a szerelő- nak a férfiakkal. Ennek el- munkMnoknek több mint a műhelyben és a számvitelben lenére a nők átlagkeresete ren e ezlk' Felsotoku szinte kizárólag ők állják a ezer forinttal kevesebb mint „sarat”. a férfi dolgozóké. # — Oka? diplomája viszont csak ötnek van. Talán ebből is követke­zik, hogy a felső és közép­Szabados László, az üzemi ^tű vezetők között egyet­len no sincs. Szabados László véleménye: — A szemléletváltozás lát­találkozhatunk. Növekszik az asszonyok között a törzsgárda- tagok aránya. Ez jó! Ne­künk is segíteni kell, hogy fiatal, rátermett, a tanulást és a továbblépést választó és vállaló nőket segítsük és támogassuk abban, hogy ve­zetőkké, mégpedig jó vezetők­ké válhassanak. Ez a gyárnak is érdeke. Tíz esztendő telt el azóta, pártbizottság titkára vála- hogy a Központi Bizottság szolt: határozatot fogadott el a nők — Az elbírálás valóban politikai, gazdasági és szó- azonos, az eltérések nem az . . , . . ... ciális helyzetének javítására, azonos munkáért, azonos bér 1 ° Je‘eive lepten-nyomon A gyakorlatban mindezt „nő- elv megsértéséből keletkez- politikai határozat” néven nek, hanem azért, mert ne­ismertük meg. Már az intéz- héz munkakörökben nem kedések megszületésekor dolgozhatnak asszonyok, lá­nyilvánvaló volt, hogy a meg- nyok. A nők túlórázását is valósítás hosszú éveket ki- korlátozták. Több kedvezmé- ván, máról holnapra látva- nyes műszakbeosztást vesz nyos eredményeket elérni le- igénybe. Ebből adódik az át- hetetlen. Az üzemek — köz- lagkeresetek közötti különb- tűk természetesen a ZIM sál- ség. gótarjáni gyára — a sajátos- Már az elmondottakból Is ségok figyelembevételével kü- látszik, hogy az eredmények Szívesen vállalnak az asszo- lön feladattervben rögzítet- ellenére is bőven akadnak ny°k- lányok politikai és tár­ték - a tennivalókat. Előre tennivalók az üáemben. A sadalmi munkát. A párttag­meghatározva a számonkérés könnyebb munkát, az üzemi sa§ huszonhét százaléka nő időpontjait. Az üzemi párt- közérzetet javítják, hogy új a gyárban. Ez az utóbbi évek jjizottság rendszeresen fi- öltözőt, fürdőt építettek. Nem tagfelvételi munkájának meg- gyeiemmel kísérte a végre- utolsósorban pedig a gépesí- alapozottságai bizonyítja. A hajtást és az eredményeket tés. Több mint tizennégymil- végrehajtó bizottságnak két tagja nő, egy alapszervi párt- titkár van. Lelkiismeretesen, felelősségtudattal végzik munkájukat, ugyanakkor szá­mítani lehet rájuk a műhely­bizottságokban, a szocialista brigádmozgalomban és a tár­sadalmi munkában. Amikor a nőpolitikái hatá­rozat megvalósításáról beszé- . lünk, nem mehetünk el szó í nélkül az asszonyok családi ; gondjai mellett sem. A gyár­nak külön óvodája, bölcsődé­je nincsen. De szocialista együttműködési szerződést kö­töttek a Csiznadia úti óvo­dával és bölcsődével. Ide jár­nak a gyári gyei ekek. Kezdődik az építkezési szezon A tavalyinál jobb az építőanyag-ellátás Kevés ajtó — sok ablak Nyitni készül a tavasz, ha- resett előrefeszített gerendá- Eddig meglehetősen gyenge marosan kezdődik az építkező- bői azonban már kevesebb volt a parkettaellátás, je- si szezon. Az építkezők anyag- akad. Ebből inkább előjegy- lenleg a kedveltebb és ol- beszerzési gondjait sohasem zésre és anyagbiztosítási meg- esőbb mozaikparkettából van a felhőtlen gandtalanság jel- állapodásra lehet vásárolni, nagyobb készlete a telepnek, lemezle. Idén viszont várha- A betongerenda közé rakan- A normál csaphornyos par- tóan kevesebb lesz az épít- dó • béléstest gyártását még kettából jóval kisebb a kíná­kezési hiánycikk, kevesebb nem kezdték el, de 15 ezer lat, hajópadló pedig egyálta­bosszúságuk is. darabnak még az első ne- Ián nem lesz, mivel beszün­Januártól folyamatosan ér. gyedévben kell érkeznie, tették a gyártását. Igaz, so­kezik az építőanyag a TÜZÉP Az év elejétől kielégítő lca”1, keresik meg, de nem salgótarjáni telepére. Jelenleg mennyiségű és választékú a padlónak, hanem külső búr- is mintegy tízmillió forint telepen a csempe. Fal búrkor kol° anyagnak. Erfe a célra értékű árukészlet vár vevő- ló csempéből jelenleg is van v!sz?n? vfn. ,muanyag ongro- re. Bőséges a készlet a na- fehér, sárga, kék és mintás. P^ast burkolóanyag, jelenleg gyobb méretű Alfa téglából, Padlóburkoló lapból a 10x10- 1S bcxseges a kjnalat a tele- mely igen jó hőszigetelő és es méretből hatféle szint, a peP; . .... haladós vele a falazás is. A 20x20-asból mintásakat kínál- . pterpitcsoboi a múlt heten hagyományos, kisebb méretű nak a telepen. érkezett egy vagonnal, ossze­tégla elfogyott, a második Nagyobb a gond az aitók- ^,7 50 metfr;. Meg£e’t° ?z negyedévben ebből is na- kaf Ta ka^fk ís bridle, ^rrihaS aT^pítkezők gyobb mennyiseget kap a te- csak kis választékban. Jelen- bf^ment permet, “ P- leg bejárati ajtóval és belső lemezt. A múlt évben jelent A tetőfedő anyagok teljes szobaajtoval tudjak kiszolgál- meg termékként a szigete- választékát tartják: van cse- ni vevőiket. Ablakból viszont jg izolit kőzetgyapot, ebből rép, hullámlemez és szab- jó az ellátás. nagyobb mennyiséget kap a ványpala is. Kötőanyagból is Évkezdettől kevés a gömb- salgótarjáni TÜZÉP-teJep a akad minden mennyiségben, rúd, az ÉRDÉRT két-három második negyedév elejére, kapható cement, mészhidrát, hete szállít nagyoftb mennyi­égetett mész. Nagy a vasbe- séget. Hasonló a helyzet a | ton gerendák választéka, a ke- fenyő fűrészáruval. j NÓGRÁD — 1980. március 6., csütörtök — Melyek a további tenni­valók ? — Ösztönözni az asszonyo­kat, lányokat a továbbtanu­lásra, a szakmaszerzésre. Ésszerűbb munkarendet ki­alakítani azokban az üzem­részekben, ahol sok a nő. Gondolok arra, hogy bizto­sítsuk számukra a kedvez­ményes műszakbeosztást, te­kintettel legyünk a családi gondokra is. Nem utolsósor­ban pedig csökkenteni az indokolatlan keresetkülönb- ségeket, vonzóvá tenni a gyá­rat a fiatalok számára. Mindez biztosítéka az előbbrelépésnek. Annak, hogy a határozatból élő va­lóság váljék... Csatol Erzsébet t

Next

/
Thumbnails
Contents