Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-30 / 76. szám

Buga doktor: Beszélgetés a dohányzásról Az Egészségügyi Világszer­vezet feladta a kérdést: „do­hányzás vagy egészség?”.. — döntse el maga az ember. Hát az egészség és a do­hányzás nem férnek meg egy­mással? Nem! A dohányzás károsítja a szervezetet, rontja az egészséget, elősegíti a rá­kot, a felsőléguti hurutot, az idegek romlását, az érszűkü­letet, a szívizomelhalást. A dohányzás széles körű, az egész világon tapasztalható el­terjedésének a tilalmon kívül ltgfőbb oka az volt, hogy bi­zonyos keménységet, férfias­ságot, erőt, érdekességet tulaj­donítottak neki. Főként ré- gebbep, amikor a cigarettával kínált nemdohányzó férfi kis­sé húzódva mondta, hogy „női szakasz!” Bezzeg ma a női szakaszban sokkal sűrűbb a füst, mint másutt. Pedig állí­tom, hogy nvm a nikotinéh­ség, hanem az úgynevezett „apró munka” — a cigaretta­n.yomogatása, a sodrás -4 eset­leg félkézzel, covboj módra — a rágyújtás, a szivaros kéz­tartás, a szippantás jó mélyre, a füstkifújás a fontos, ami talán egyetlen filmből sem maradhat ki. Vagy a pipa, ami valósággal hozzánő az ember­hez. — Dohányzik? — kérdem hajdani falusi betegemet. — Nem! — Ne tréfáljon! Kilóg a zsebéből a pipaszár. — Az igaz! Pipálok. No, de az más! Ez magyarázza azt, hogy nem lehetett akkoriban cso­dálkozni az ágyból ingben, ga­tyában kipenderülő paraszt- emberen, aki odaszólt a fele­ségének: — Adsza a kalapom meg a pipám, hadd öltözzek föl. Évszázadokon át annyira hozzáragadt az emberhez a pipája — vagy mondjuk a do­hányzás, mint szokás —, hogy a századfordulón valamirevaló ember még a törzskávéházá­ban is saját pipát tartott és nagyon össze kellett Vesznie a barátaival vagy a kávéhá­zával, amikor kijelentette, hogy: „átvittem a Zrínyiből a csibukomat a Kammon Kávé­házba”. No ugye, hát azért olyan nehéz ez a dohányzás elleni i háború, mert olyannal fordul­tunk szembe, ami sok éven át — úgynevezett — jóbarát­ja volt az embernek. Jóbarátja? — Nem! Hűtlen cimborája. * Aztán van itt még valami, amit nehezen tud lenyelni az ember. Valakitől a múltkor azt hal­lottam, a világ orvosairól azt tartja a statisztika, hogy 51 százalékuk dohányzik. Nincs is más védekezésem, vagy mondanivalóm, mint A1 Capone meséje. (Mondom: mese, mert se az 31 százalé­kért, sem a történetért nem állok jót!) — Mi az ön véleménye a rablásról? — kérdezi a ripor­ter. — Embertelen, jogtalan, mocskos munka! — felelte A1 Capone, a hajdani gengszter­király — Értettem — csuklóit az újságíró —, de hát akkor ön, aki hatalmas vagyonát vala­hogy mégis így szerezte, ho­gyan tudja összeegyeztetni az elméletet a gyakorlattal? — Már elnézést... az igazsá­gon nem változtat, ha egyesek tudva és akarva vétenek az igazság ellen. * Ma már ismerjük, tudjuk, mondjuk, kiabáljuk,* lármáz­zuk, sőt hangszórózzuk az igazságot: a dohányzás ártal­mait. Igen, az igazságot! Ami nem mondvacsinált, nem titkolt, nem suttogott, de harsogják a harsonák és viseli a megbé­lyegzést még maga a ciga- rettáscsomag is. Aki tehát do­hányzik — az az ártalmat tudva, a füstölést mégis akar­va, viszi a saját bőrét a vá­sárra. De más ártatlant ne károsítson! Ezt várjuk az Egészségügyi Világszervezet mozgósításától is. Hát akkor.mit várunk? Hogy tanulja meg az em­ber a becsületes, a kulturált dohányzást, hogy megszűnjék h passzív dohányártalom, hogy ne károsítsa a nemdohányzó egészségét a dohányosok ki­fújt füstje, hogy ne okozzon időnap előtti károsodást mag­zatának, gyermekének a do­hányzó terhes és szoptatós anya. A Soproni Szőnyeggyár a hagyományosan szőtt velúr- szőnyeg (gépi perzsa) mellett tűzött szőnyegeket is gyárt. A termékük felét szőnyegpadlóként, elsősorban az építőipar­nak készítik. 1980-ban három és fél millió négyzetméter szőnyeg gyártását tervezik. ósember — Tudomány-technika Áz utcáról ismerős Az év legszebb plakátjai kiállításról Finta József plakátja Eskulits Endre plakátja E kiállítás anyagát még a megnyitó előtt tízmillió em­ber láthatta az utcán. A ta­valyi év plakáttermésének ja­vát mutatták be Az év leg­szebb plakátjai című, húszon két éve hagyományos kiállí­táson a Magyar Nemzeti Ga­lériában. A díjakat kiosztó zsűri a színvonalat jobbnak ítélte az előző évinél,' de ítél a nagyközönség is. Ebben a műfajban nemcsak bevallott cél, de mérce a közönség, az utca emberének figyelme; A jó reklám nyelvén mindenki ért. A környezetünket díszítő plakátok esztétikája, Ízlés- alakító lehetőségei sem elha­nyagolhatók, hiszen ekkora közönségre más művészet nemhogy' hétköznap az utcán, de a legsikeresebb tárlaton sem számíthat. . A tavalyi négyszáznegyven munkából 127 jutott az elő- zsürizés után a kiállítási tab­lókra. A politikai plakátok közt Balogh István 1919 cí­mű munkája emelkedett ki a mezőnyből. A kulturális té- riiakörben nyertes Schmall Károly egy kiállításra invitál. Indiát a kultúrák bölcsője- ként, finom jelképrendszerrel, egyszerű eszközökkel állítja elénk, sokat sejtetve az aján­lott kiállítás különlegességé­ből. Nivódíjat kapott Bállá Margitnak az utcákon még látható Hair című filmpla- kátja. Napjaink divatja a lakáso­kat díszítő plakát. E divat el­terjedését gátolja, hogy a választékba nem sorolhatók be a Magyar Hirdető által gyártott plakátok, hiszen ez a cég árusítással, forgalmazás­sal nem foglalkozhat. A pél­dányszámok ugyanakkor gaz­daságtalanul alacsonyak, hi­szen plakáthelyekből kevés van. A plakátok e sorok meg­jelenésekor a Galériában már nem láthatók, de az újabbakat — a következő évi kiállítás anyagát — már ki­ragasztották az utcákra. K. T. Számítástechnikai boutique Egy szeszesital-üzlet és egy bár közé ékelődve San Fran­cisco üzleti negyedének szé­lén található a legújabb ke­reskedelmi jelenség egyik legreprezentánsabb képviselő­je, a számítástechnikai bou­tique. A legnagyobb ilyen típusú kereskedelmi hálózat, a Com- puterland egyik üzletéről van szó (jelenleg 90 üzlete talál­ható az USA-ban). A boutique név ellenére, amely a szóra­kozást juttatja eszünkbe, az üzlet nem árui játékokat — kivéve' néhány információs sakkjátékot —, hanem szá­mítástechnikai egységeket, elemeket forgalmaz, ezeket olyan cégek .állítják elő, ame­lyek néhány évvel ezelőtt még ismeretlenek voltak. Így pl. kapható Cromenco központi egység. Dynabite memóriakár­tya, Hazeltime tv-monitor, vagy North Star tárcsaegység. Ezek a rendszerek termé­szetesen olcsóbbak és a mi- ro processzorok megjelenésé­nek eredményei. A számítástechnikai bouti- que-ok ügyfelei főleg a kisebb vállalatok szakemberei és a számítástechnikát hobbiként űzők közül kerülnél-: ki. Az utóbbiak néha vagyonokat ál­doznak arra, hogy , kielégítsék szenvedélyüket. A kisebb vál­lalatok közt nagy számban ta­lálhatók biztosító társaságok. A Computerland az egyet­len független, az egész USA­ra kiterjedő hálózat. Létez­nek még olyan hálózatok is, amelyek egyetlen gyártól függnek, mint pl. a Perfect- től, a Texas Instumentstől, vagy az IBM-től. Ez utóbbi 22 központjával élénken fi­gyeli a piacot A mulatság megéri az árát, ha az eredményeket vesszük. San Diegóban a Computerland havi 55 000 dollárt forgalmaz, ennek 70 százalékát kisválla­latokkal. És minden remény teljesülhet, ha kibontakozik a „házi” számítógéppiac: au­tomatikus fűtésszabályozás, családi költségvetés, vagy a kijárati ajtó irányítása szá­mítógéppel... ha a macska tá­vozni óhajt bazaltbarlangba n Az ősember maradványait sokáig csak a karsztbarian- gokban kutatták. Most egy Jereván melletti bazaltbar. lángban több mint kétezer obszidiánból és bazaltból ké­szült szerszám és fegyver ke­rült elő, tűzhelynyomok, sze­nesedért növényi és állati maradványok — orrszarvú-, ősszarvas- és őslócsontok — mellett. A leletanyag gazdag­sága a dél-franciaországi bar­langokéhoz hasonlítható. Pon­tos korukat nehéz lesz meg- határozni, de annyi bizonyos, hogy a mousteri kultúra kö­rébe tartozó vadásznépség maradványai. A telep több nemzedék kőeszközkészítő műhelye lehetett. Néhány kilométerrel Jere­vántól északra, a Razdan fo­lyó kanyonjában, egy hasonló sziklabarlang bejáratánál to­vábbi ősembernyomokat ta­láltak. Ott régebbi, gondosan megmunkált őskori véső ke­rült elő, amelyhez hasonlóak csak a klasszikus afrikai le­letek között vannak. Ebben a barlangban is a korai őskor­ban élhetett az ősember. Fertőzésveszély szennyezett levegőtől A levegőszennyező - gázok egy része — például a kén­dioxid — jól oldódik a víz­ben. Ezeket a légutak nyál­kahártyája megköti, így nem jutnak a tüdő mélyére. A nitrogéndioxid azonban, amely főleg a Diesel-motorok ki­pufogó-gázaiból ered, vízben rosszul oldódik, így a légutak mélyére is lejut, és mérgező hatást fejthet ki. Majmokon kísérleteket vé­geztek arra nézve, hogyan befolyásolja a nitrogéndioxid a tüdőgyulladást okozó bak­tériumokkal fertőzött állatok gyógyulását. Kis mennyiségű nitrogéndioxidot tartalmazó levegőben tartottak fertőzött és nem fertőzött majmokat. A fertőzöttek közül több el­pusztult, a nem fertőzöttek alig reagáltak. A kétszer annyi nitrogéndioxidot tar­talmazó légkörben a fertőzött állatok a fertőzés után még 50 nappal is ürítették a tü­dejükből a baktériumokat; míg azok a majmok, amelyek tiszta levegőn tartózkodtak,’ legkésőbb 18 nap után bak­tériummentesek voltak. A nit­rogéndioxid ugyanis bénítja á légzőrendszer védekező-tisz­tító berendezésének a műkö­dését és ezáltal elősegíti,1 hogy a baktériumok megta­padjanak és tovább tény ész­szenek a légutakban. Ez okozza a fertőzés elhúzódá­sát és a halálozási arány nö­vekedését. A levegőszennye­ződés tehát csökkenti a maj­mok ellenállását a baktéri­umos fertőzésekkel szemben) Egy másik kutatócsoport kólibaktériumokat lélegezte­tett be huzamosabb ideig az állatokkal. Azután különféle levegőszennyező anyagok ha­tásának tették ki őket, majd mintát vettek a tüdejükből.' Azt tapasztalták, hogy egyet­len levegőszennyező anyag — például csak a kéndioxid vagy csak a korom — külön kismértékben csökkentette a fertőzéssel szembeni ellenál­lást. Ha azonban két vagy több szennyezőanyag együtt volt a levegőben, akkor az ellenállás rohamosan csök­kent. Csökkentette a védeke­zőképességet a cigarettafüst El nem süllyedő A tengeri fúrószigetek és a partvidék összeköttetésében a helikopterek és a hajók fon­tos szerepet töltenek be. A leg­több fúrószigeten — horgony­zási rendszerétől függetlenül — van helikopter fogadására alkalmas leszállóhely. Míg a helikoptereknek inkább a kút­fúrás szakaszában veszik hasz­nát — embert és anyagot szál­lítanak velük a szárazföld és a fúrósziget között —, addig a hajók a már működő tengeri kutak üzemeltetése során tesz­nek jobb szolgálatot. Rendsze­rint vízi úton tartanak fenn összeköttetést a tengerre tele­pített fúrószigetek sokasága között is. A „dühöngő” kutak megfékezésekor a hajóknak jut a nagyobb szerep, hiszen azok oldalról is megközelíthe­tik a tengeri platformokat. Hasonlóképpen fontos feladat hárul á hajókra a baleset vagy kitörés- következtében a víz felületén szétterülő olajfoltok felszámolásában. Az északi-tengeri olaj- és földgázmezők kitermelésében érdekelt országoknak sok gon­dot okoz, hogy a világtenge­rek egyik legviharosabb sza­kaszával van dolguk. A fúró­tornyok maguk rendszerint jól ellenállnak a viharoknak, 8—10 ezer tonnás tömegük­kel viszonylag szilárdan „ül­nek” a tengerfenéken, viharos időjárásban azonban megkö­zelítésük igen nehéz, hiszen hajó nemegyszer 20—30 méteres hullámverés tombol körülöt­tük, aminek már sok hajó ál­dozatul esett. Múlhatatlanul szükség volt már egy olyan könnyű hajótípusra, amely fel­tétlenül biztonságos és min­den veszélynek ellenáll. Angol szakembereknek sikerült elké­szíteniük egy ilyen „keljfel- jancsi” módjára viselkedő mentő- és kiszolgálóhajót. A hajótestet üvegszállal rétegelt különleges műgyantából állí­tották elő, s a hajó minden felépítményét tökéletesen zárt­ra, a víz által hozzáférhetet- lenre készítették. Tüzelőanyag hulladékból Romániában egy tisztítóál-' lomás dolgozói megállapítot­ták, hoígy a szűrésre kerülő szennyvízből nagy mennyisé­gű gáz szabadul fel, aminek fő alkotóeleme a metán. Meg­próbálták ezt a gyúlékony gázt tüzelőanyagként alkal­mazni. Kifejlesztettek egy be­rendezést, amelynek segítsé­gével felfogtak a metánt és azzal kezdték fűteni az állo­más térségét. Ezáltal évente 220 tonna pakurát takaríta­nak meg. NÖGRÁD — 1980. március 30., vasárnap 11

Next

/
Thumbnails
Contents