Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-30 / 76. szám

VILAG PROLETÁRJAI, EGYESOUETEKI NOQRA Ék^ Sr XXXVI ÉVF., 76. SZAM ARA: 1,60 FORINT 1980 MÁRCIUS 30., VASÁRNAP Eltökélten, egységesen B efejezte munkáját a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt XII. kongresszusa, nyil­vánosságra került a párt legfőbb fó­rumának határozata is. Az előzetes várako­zást igazolta a tanácskozás, a Központi Bi­zottság beszámolója, a vita, a határozat Nem ért meglepetés, s még kevésbé csaló­dás bennünket Kipróbált politikánk fontos állomása volt a kongresszus, s ennek a ki­próbált politikának egyik legfontosabb ele­me a nyíltság, az őszinteség, a párt és a tö­megek kölcsönös bizalma; ezért tudhattuk, mi lesz a kongresszus jellemzője, ezért nem volt meglepetés, nem lehetett csalódás, várat­lan az, aminek — a televízió, a rádió, a saj­tó közvetítésével — szinte az egész ország tanúja, résztvevője lett. Felelősségteljes, az eredményeket és a gon­dokat reálisan számba vevő munka folyt a kongresszuson, s a vita egy-egy részlete, va­lamint egésze a cselekvőkészség kinyilvání­tása volt: folytatni és az eddigieknél követ­kezetesebben, célratörőben végrehajtani a párt kipróbált politikáját. Életünk ezer szí­ne villant fel a hozzászólók szavaiban, g mégis, ez az elkötelezettség, eltökéltség, a cselekvés egységének erőteljes kívánsága is­métlődött a vitában, a Minisztertanács elnö­kének mondataiban éppúgy, mint a csőgyári munkás, a szénbányász, az orvosprofesszor, a termelőszövetkezeti elnök, a megyei első titkár, a tanácselnök, a SZOT főtitkára, a vállalati vezérigazgató, az egyetemi hallgató észrevételeiben, javaslataiban. Ennek a maga­tartásnak a párt és a nép egységének meg­különböztetett hangsúlyt, elsődleges figyel­met adott a vita összefoglalásakor Kádár János, úgy értelmezve ezt, mint a Központi Bizottság véleményének megerősítését: van elegendő erőnk a gondok fokozatos legyűré­séhez, a szocialista építőmunka töretlen, de a megváltozott körülményekhez igazított, ezért sokféle elemében a korábbiaktól eltérő folytatásához. Nem szűkölködött a kongresszusi vita kri­tikai megállapításokban, bíráló észrevételek­ben sem. Mégis, nem akadt senki a szónoki emelvényre lépők közül, akinek szavait ne szőtte volna át az eredmények öröme, tisz­telete, értékelése. Az ötödik ötéves terv je­lentős létesítményei, a népgazdaságban 1979- ben megkezdődött folyamatok kellő figyel­met kaptak, hiszen az ilyen és hasonló ered­ményekre támaszkodva haladhatunk tovább. Hogyan tovább: ezzel a kongresszus fő gon­dolati csomópontjához jutottunk el, mert a vita egyöntetűen azt bizonyította, hogy dol­gozzunk; mert dolgozhatunk jobban, hatáso­sabban, a megváltozott körülményekhez ru­galmasabban igazodva, s nemcsak a terme­lésben, hanem az élet minden területén. Van világos célunk és van erőnk — mondotta a Központi Bizottság beszámolójában Kádár János, szinte 'jelszóvá fogalmazva az ilyen elhatározásokat és törekvéseket, egyben in­dokolását is adva az örvendetesen gyarapo­dó, a holnapot jól szolgáló tetteknek, tervek­nek, amelyek máris kézzelfoghatóan igazol­ják: kollektívák serege alkalmas és képes rö­vid idő alatt felnőni a magasabb követel­ményekhez. Sokféle szemszögből igazolta a kongresz- szus, hogy növekszik azok tábora, akik föl­hagynak a megszokottal, a rutinnal, akik más módon gondolkoznak eredményességről, a kezdeményezés értékéről, társadalmi fon­tosságáról, mint eddig. Ennek a más módon gondolkozásnak, s vele párhuzamosan a más­ként cselekvésnek megkülönböztetett figyel­met szentelt a párt XII. kongresszusa, olyan értelemben is, hogy a fő helyek egyikére emelte az ifjúság, a szocialista építés után- .pótlásának helyzetét, s félreérthetetlenül ki­mondva azt is: az egyéni boldogulásnak nincs nhás útja, mint a közérdek fölismerése, érvényesítése. Amiből logikusan következik: társadalmunknak, sokkal inkább, mint eddig, a munka társadalmának kell lennie, de en­nek útját nemcsak új határozatokkal, újabb tervek, jelentések papírhegyeivel egyengetve, hanem a végrehajtás jobb megszervezésé­vel, az ellenőrzés következetességével kell végigjárni, nemcsak a termelésben, hanem az élet minden területén. Ennek szükségességé­re, elengedhetetlenségére int, hogy a követ­kező öt esztendőben reálisan nem jelölhető meg más fő cél, mint lassúbb fejlődési ütem mellett a gazdálkodás, a termelés minőségi jellemzőinek erősítése, a versenyképesség fo­kozása, ezzel a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javítása, az életszínvonal megszilár­dítása. Ennek a fő célnak kell alárendelni a nemzeti jövedelem belső felhasználásának növekedési ütemét, az ipari termelés bővíté­sét; a nemzeti jövedelem 15—17 százalékos, az egy főre jutó reáljövedelem hatszázalé­kos gyarapodása ezért látszik megalapozott­nak — elérhetőnek — a hatodik ötéves terv esztendeiben. Tagadhatatlan, hogy társadalmunk bizo­nyos része nem elég fogékonyan figyelte a világban végbemenő változásokat, a magyar népgazdaságot a felszabadulás óta legsúlyo­sabban érintő hatásokat, azt vélve, ' nincs közünk hozzá. A szocialista Magyarország ki­állta a világgazdaság változásai okozta pró­bát, a tömegek nagy politikai érettségről tet­tek tanúságot, ám elkerülhetetlen volt a föl­ismerés: a megszokott módon elért teljesít­ményeink nem elegendőek. Majdnem hatvanan léptek fel küldöttként a kongresszusi terem szónoki emelvényére, s mindannyian fontosnak tartották, hogy em­lékeztessenek, olykor bíráló szavaikkal is, az országépítő munka nagyszerű eredményei­re, amit a Központi Bizottság beszámolója így fogalmazott meg: nagyot, maradandót al­kotott a párt vezetésével a dolgozó magyar nép. S eppen ennek a megalkotottnak a féltése, megőrzésének vágya, annak fölisme­rése, hogy van mit megvédenünk, megszi­lárdítanunk, van mire építenünk a jövőt, csendült ki a kongresszuson felszólalók sza­vaiból. Azt a jövőt, amelyben nem szűnnek meg a békés alkotómunka feltételeinek folyama­tos megteremtésére, megtartására tett nem­zetközi erőfeszítéseink, a szövetségi politi­kánk bevált gyakorlata, a társadalmi fejlő­désnek a programnyilatkozatban foglaltakkal megegyező iránya. Ennek a jövőnek ötvöző­anyaga az ötnapos munkahét is, a családi pótlék fölemelése (elsősorban a három és több gyermeket nevelőknél), az egyenlősdi kényelmes gyakorlatának föladása, a kezde­ményező kollektívák, vezetők fokozott támo­gatása, megbecsülése. Kommunisták serege, 812 ezer párttag ne­vében, megbízásából tanácskozott, határozott a XII. kongresszus. Mégis, joggal feltételez­hetjük: a dolgozó nép széles tömegei nevé­ben is tehette ezt. A kölcsönös bizalom, a nyíltság, a kipróbált politika folytatásának óhaja arra a gyakorlatra támaszkodik, ame­lyet a párt majdnem negyedszázada folytat, s amelynek köznapian megfogalmazott lé­nyege az elvi kérdésekben a tántoríthatatlan szilárdság, a gyakorlati munkában a rugal­masság. Hazánk nemzetközi tekintélye ugyan­csak ennek a politikai módszernek a követ­kezménye, hiszen — a kongresszusi határo­zat fogalmazásával élve — a nemzeti érdek elválaszthatatlan az internacionalizmustól, a békéért vívott harctól, a népek közötti meg­értés és barátság útjainak keresésétől. efejeződött a kongresszus, kezünkben vannak a dokumentumok, megkezdőd­het az útmutatások helyi földolgozá­sa, az elfogadott határozatok végrehajtása. Feladataink nem könnyűek, sőt, sok terüle­ten súlyosak, bonyolultak, kemény próbát tartogatok. Eltökélten, egységesen munkálkod­va azonban ezeken a feladatokon is sikerrel túljutunk. B társadalmunknak, sokkal inkább, mint eddig, ' túljutunk. Felavatták az észak—déli metró új szakaszát Szombat délben a Határ tér, s ezt az útvonalat a vo- új szakaszon a Népligetnél, úti csomópontban ünnepélye- natok alig több, mint ne- az Ecseri útnál, a Pöttyös ut­Szombat délben a Határ úti csomópontban ünnepélye­sen felavatták az észak—déli metró új szakaszát, a szerel­vények vasárnapi hajnali 4.30 órától a Deák tértől új végállomásukig, a kőbánya­kispesti vasútállomásig köz­lekednek. A Dél-Pest irányá­ba meghosszabbított új szárnyvonal megnyitásával közvetlen tömegközlekedési kapcsolat létesült Rákos­heggyel, Pestlőrinccel, Kis­pesttel, Kőbányával és Pest­erzsébettel. Az új, a Nagyvárad tértől kifelé megépített 4,7 kilomé­ternyi szakasszal az észak— déli vonalhossz 8,4 kilómé. tér, s ezt az útvonalat a vo­natok alig több, mint ne­gyedóra alatt teszik meg. A négykocsis szerelvények csúcsidőben két perc 15 má­sodpercenként követik egy­mást, s egy irányban óránként csaknem 19 ezren utazhat­nak. A számítások szerint ezen a 8, 4 kilométer hosszú vo­nalon naponta csaknem fél­millióan érik el úticéljukat. A másodpercnyi pontossággal érkező-induló szerelvények gyors és kényelmes tömeg- közlekedést jelentenek a Ceg­léd—lajosmizsei vasútvonal­ról bejáró több tízezer mun­kásnak is. A vonatok — az új szakaszon a Népligetnél, az Ecseri útnál, a Pöttyös ut­cánál, a Határ útnál és a kő­bánya-kispesti vasútállomás­nál állnak meg. A déli szárnyvonal mentén a felszíni tereprendezés — a gyalogos aluljárók környéké­nek rendbehozatala, az autó­parkolók kialakítása, az Ül­lői úton még meglevő villa, mosvágányok felszedése és e terület közúttá történő át­építése — a következő hóna­pok feladata lesz. A fő cél, az új metrószakasz mielőbbi forgalombaadása volt, s en­nek az építők az eredeti ha­táridő előtt jóval korábbanl eleget tettek. Mai számunkban: Hajlik fölötte füstzászló Útmutató tapasztalatok Drégelypalánk i Az egységes betegellátás és az orvostársadalom T udomány-technika A megyeszékhely egyik legimpozánsabb lakótelepévé fej­lődött a Beszterce nevét viselő városrész. A tágas, korsze­rű lakásokban többgyermekes fiatalok és munkások kap. tak otthont. Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója megünneplésére készül a megye Koszorúzások, emléktábla-avatások — Együttes ülés Salgótarjánban Fáklyás felvonulás Szécsényben Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója méltó ünnep­lésére készülnek szerte a megyében. A településeken fello­bogózták a középületeket, rendbe hozták a Magyarország felszabadításáért vívott harcokban hősi halált halt szovjet katonák síremlékeit. SALGÓTARJÁNBAN A salgótarjáni ünnepség­sorozat április 2-án tizenegy órakor kezdődik. Ekkor avat­ják fel Schuyer Ferenc em­léktábláját a róla elnevezett út 2. számú lakóházának fa­lán. Avatóbeszédet Fekete Nándor, a Salgótarjáni váro­si Tanács elnöke mond. Dél­után három órakor Tóth Jó- zsefné, az SZMT megyei tit­kára nyitja meg a harmadik munkás kulturális heteket, Derkovits Gyula képkiállítá­sát, amelyben közreműködik a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem irodalmi színpada. A megyeszékhely üzemeinek, intézményeinek többségében e napon emlé­keznek meg a felszabadulás 35. évfordulójáról. Április 3-án délelőtt dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára nyitja meg a tavaszi tárlat képzőművészeti kiállí­tást és ekkor adják át a dí­jakat. Ugyancsak a délelőtt folyamán, a megyei pártbi­zottság székházában köszön­tik a munkásmozgalom régi harcosait, sor kerül kitünte­tések átadására is. Délután három órakor a Kemerovo körút D/6-os jelű épületének falán avatják Afanaszij Fjodo- rovics Jestokin elvtárs em­léktábláját. Az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa néhány esztendeje elhunyt tagjáról, a Kemerovo terüle­ti pártbizottság első titkáráról, akinek jelentős érdemei vol­tak a szovjet—magyar ba­rátság, Kemerovo és Nógrád megyék testvérkapcsolatainak erősítésében, utcát neveznek.el. A megyeszékhely párt-, ál­lami, társadalmi szervezetei, az üzemek, intézmények kép­viselői délután megkoszo­rúzzák a Lenin téri szovjet hősi emlékműve^ és $ ta­nácsköztársaság téri felsza­badulási emlékművet. Ezt kö­vetően 18 órakor a József Attila megyei Művelődési Köz­pontban a megyei pártbizott­ság, a megyei tanács, a KISZ Nógrád megyei bizottsága, a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága és a szakszervezetek megyei tanácsa együttes ün­nepi ülést tart, ahol a felsza­badulás 35. évfordulójáról Gé- czi János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára emlékezik meg. Az együttes ünnepi ülésen részt vesznek Salgótarján ipari üze­mei, intézményei dolgozói­nak képviselői is. A megem­lékezést követően a Saratin abház táncegyüttes ad mű­sort. BALASSAGYARMATON Balassagyarmaton április 2-án kerül sor a helyi meg­emlékezésekre. Másnap fél háromkor koszorúzzák meg a szovjet hősök emlékművét. A hazánk felszabadításáért éle­tüket áldozó szovjet katonák­ról dr. Vass Miklós, a városi tanács elnöke emlékezik meg. Három órakor tartják a dísz­ünnepséget a Mikszáth Kál­mán Művelődési Központban. Az ünnepség szónoka Rith Lajosné, az MSZMP Balassa­gyarmati városi Bizottságának első titkára. Sor kerül ünnepi kultúrműsorra is. PÁSZTÖN Pásztón április 2-án 14 óra­kor a Lovász József Művelő­dési Közp jntban hazánk fel- szabadulás ínak 35. évfordu­lója tiszte'etóre „Űj kor nyi­tánya” és „Nógrád megye munkásmozgalmának törté­nete” címmel nyitnak kiállí­tást. Másnap 15 órától a fel- szabadulási emlékműnél ko­szorúzás! ünnepségre kerül sor. A járás körzeti központ­jaiban koszorúzásokat, ünne­pi nagygyűléseket, kulturális bemutatókat tartanak. A mű­sorokat a művelődési házak, klubkönyvtőrak amatőr mű­vészeti csoportjai adják. Áp­rilis 4-én, 17 órakor a pász­tói művelődési központban „Hegyen-földön” címmel a Budapest táncegyüttes ünne­pi műsorára kerül sor. NAGYBÁTONYBAN . A salgótarjáni járásban a hagyományoknak megfelelő­en emlékeznek meg a felsza­badulás 35. évfordulójáról. A legjelentősebb rendezvénynek 3-án Nagybátonyban a Bá­nyász Művelődési Ház ad ott­hont. A nagygyűlésen Czene József, a járási hivatal elnö­ke méltatja a felszabadító Vörös Hadsereg harcait, a felszabadulás óta eltelt három és fél évtized fejlődését SZÉCSÉNYBEN A balassagyarmati járás­ban a felszabadulás 35. év­fordulójának előestéjén, áp­rilis 3-án 15 székhelyközség­ben kerül sor az alkalomhoz illő, műsorral egybekötött po­litikai ünnepségre. Ezek közül kiemelkedik a széosényi ren­dezvény, ahol sor kerül az űj KISZ-fcagok fogadalomtételé­re és fáklyás felvonulásra. A járás 10 községi művelődési házában kiállításokon mutat­ják be az elmúlt 35 esztendő fejlődését. A járási hivatalban tartandó ünnepségen értéke­lik a tavalyi, a településfej­lesztési társadalmi munka­versenyt amelynek értéke meghaladja a húszmillió fo­rintot RÉTSAGON A rétsági járás valamennyi településén megemlékeznek a felszabadulás évfordulójáról. Rétságon ünnepi nagygyűlést tartanak, amelynek szónoka dr. Dósa Ferenc, a járási pártbizottság első titkára lesz. Sor kerül koszorúzásig ünnepi műsorra is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents