Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-29 / 75. szám

Fifmiegyzet Egy egészen kicsi kispolgár TIT-titk"' Mótrorrvndszenfen Szülőfalujában dolgozik Mátramindszent megyénk régi települései közé tarto­zik. A Mátra' vonulatai közé épült falu, lakosainak száma 1300. Itt él és dolgozik Cso­mós Sándor pedagógus, álta­lános iskolai igazgató, aki a TIT körzeti csoportjának is vezetője. Kis település Mátramind­szent, a férfiak nagy része még ma is a nagybátonyi bá­nyákban, többen pedig a he­lyi termelőszövetkezetben dolgoznak. A nők jelentős ré­sze is tsz-tag, a fiatalok a ka- zári fehémeműgyárban talál­tak munkát. Szép, festői kör­nyezetben élnek itt az embe­rek. Ha végigmegyünk a falu főutcáján, láthatjuk, hogy el­tűntek a régi parasztházak, helyükön modem, kétszintes épületek sorakoznak. A köz­ségben sok a személygépko­csi, a háztáji kertek művel­tek, gondozottak. A tavaszi napsütésben itt serénykednek az idősebbek, a fiatalok. Végigjárjuk a falut Csomós Sándorrral, s közben arról beszélgetünk, hogy az itt élő emberek gondolkodása, élet­módja milyen sokat változott az utóbbi egy-két évtizedben. Az iskolai munkája mellett jelentős népművelési tevé­kenységet végez beszélgető- partnerem a Tudományos Is­Ezemél sokkal több gyer­mek hangszeres nevelésének letéteményesei a megye zene­iskolai tanárai. S a szülőkön, hozzátartozókon keresztül oly’ tömegek mással nem pó­tolható zenei ízlésformálódá­sára hatnak, mely a megye összlakosságához mérve is jelentős. így aztán egy-egy ze­neiskolai tanári hangverseny mindig is külön jelentőséggel bír. Ha pedig a megyében működő három zeneiskola ta­nárai közös hangversenyt ad­nak, az már minden zeneba­rátot érintő esemény. Idén a nemzetközi nőnap tiszteleté­re adtak nemrég közös hang­versenyt a zenepedagógusok Nagybátonyban és Balassa­gyarmaton közel azonos mű­sorral és szereplőkkel. A kö­zös hangversenyek harmadik helyszíne áprilisban Salgótar­ján lesz. A hangszertanítás szinte mindig csak egyik oldala volt az igazán kiváló zenepedagó­gusok munkájának és általá­ban zeneszerzői, előadói te­vékenységgel párosult. Ám az elmúlt pár évtizedben di­vattá vált különválasztani művészt és pedagógust, holott meretterjesztő Társulat kere­tén belül. Élete összefonódik az iskolai munkával, az isme­retterjesztéssel. Nagyon sze­ret az emberek között lenni, s talán ez is egyik oka, hogy az ismeretek továbbításában olyan nagy szerepet vállalt magára. Mint elmondta, a TIT-tevé- kenység a településen tudato­san tervezett. Főleg a kiscso­portos foglalkozásra fordíta­nak nagy gondot. Ma már senkinek sem elér­hetetlen a mozi, a színház. A világ híreit a rádió és a tv elhozza a lakásokba. Ezért is felkeltette az érdeklődésün­ket a mátramindszenti isme­retterjesztés. Milyen módsze­reket alkalmaznak, milyen té­mákat dolgoznak fel a foglal­kozásokon — kérdeztük Cso­mós Sándort. Kétségtelen, hogy az itteni körzet ismeretterjesztésében Csomós Sándor sajátos sze­repet tölt be. Jó kapcsolatot alakított ki a faluközösség­gel. Már a főiskola elvégzése után szeretettel fogadták a bányászból lett pedagógust. A falu minden rétege — munkások, parasztok, értel­miségiek — elismeri és tisz­teli munkáját. Ez a népszerű­ség annak is köszönhető, erre legnagyobbjaink ragyo­gó ellenpéldák. Igaz, tény az is, hogy a legkisebbek zenei nevelése nem feltétlenül hagy elegendő időt a mindennapi gyakorlásra és vannak olyan kiváló pedagógusaink, kik teljesnek érzik munkájukat pusztán a zenei neveléssel foglalkozva. Ám e nevelés igazán teljes akkor lehet, ha növendék és szülő láthatja- hailhatja a pódiumon is a ta­nárt, s végül a helyi zenei élet alakításának legfonto­sabb elemei — éppen az „élő­zene” elsődleges élménye és az idetartozás miatt — a ze­neiskolai tanárok. Megyénk zeneiskoláiban egyre több fiatal tehetséges muzsikus tanít, s bizony gon­dot okoz megfelelő pódiumot biztosítani számukra. A há­rom várost járó hangverseny is bizonyítja e pódiumigény jogosságát, a nézőszám jelzi, szívesen látogatják e hangver­senyeket. Nagybátony és Ba­lassagyarmat zenerajongói nemegyszer vastapssal jutal­mazták az igényes produkció­kat, s pusztán a hely kevés volta az oka, hogy ezúttal nem az egyes művek kritikai hogy ugyanilyen tisztelettel beszél mindenkivel. Mátramindszent, Szuha és Máraalmás körzetben szerve­zi, irányítja az ismeretter­jesztést. Jó segítőtársai — • TIT-előadói — vannak. Azt mondja, hogy nélkülük nem lehetne szép eredményt fel­mutatni. A tsz-ből Katona Károly, a tanácstól Varga Já­nos elnök és Varga Joachim titkár, az egészségügyi dolgo­zók közül dr. Mihók János orvos, Csomós vSándomé vé­dőnő, a pedagógusok sorából Erney Attiláné tart előadást. A körzetben kedveltek a mezőgazdasági, egészségügyi témák, de sokan járnak a TIT által szervezett „Szülők akadémiája” előadásaira is. A hangulatosan berendezett TIT-klubot mindig megtöltik az érdeklődők. Hogyan bírja erővel, s ho­gyan szervezi napi munkáját a TIT-titkár? Sem a pedagó­gusnak, sem a TIT-titkárnak nem napi nyolc óra a munka­ideje. Erre az a mondata a legtalálóbb, hogy csak enni és aludni jár haza. Ezen a pá­lyán csak az tud eredménye­sen dolgozni, akin nem fog az idő. Aranyszabály — mond­ta befejezésül —, hogy nem szabad nyafogni. gy- i. értékelését adjuk, csupán a közreműködők nevét említjük meg. Hiszen nem lehet rang­sort felállítani, hogy a fúvós Kanyó András, Kapd Gyula, Kazinczy Andrásné, Palánki Éva, Szabó János, Szvoren András, Venter László, Veres István, a vonós Farkas Erzsé­bet, Füzes Zsigmond, Orsó Er­zsébet, P. Baranyi Klára, Sán­dor László, Torják Vilmos, Venterné Szeberényi Ilona, vagy éppen a szólistaként, il­letve zongorakísérőként sze­replő A. Apagyi Anikó, Balázs Ferenc, Pemeczky Zsolt, So­mogyi Zoltánné, Torják Vil- mosné, Virág Lászlóné játéka nyújtott-e maradandóbb él­ményt. De nem is ez volt a cél. Hanem köszönteni min­den nőt a nemzetközi nőna­pon, s élményt nyújtani va­lamennyi zenehallgatónak, bemutatva mindhárom város­ban a megye művésztanárait. Erről beszélt a hangverse­nyeket a megyei művelődési osztály nevében megnyitó Tóth Csaba is. És ezért vár­juk érdeklődéssel az áprilisi salgótarjáni hangversenyt, re­mélve újabb örökéletű élmé­nyeket. Ember Csaba Az egzotizmus és az eroti­ka felé veszélyesen eltolódott olasz filmművészetben nap­jainkban azok az alkotások jelentenek megújulást és be­törést az európai élvonalba, melyek kritikusan vizsgálják az olasz társadalom erkölcsi, politikai kérdéseit s ezzel a negyvenes, ötvenes évek neo- realista irányzatának hagyo­mányait folytatják. Az azóta eltelt évtizedek alatt termé­szetesen megváltozott Umber­to D., a biciklitolvajok, a sze­gény szerelmesek és a rács mögötti fiúk Olaszországa, s az állandó pártharcok, a lét­bizonytalanság, a mindenna­possá vált véres terrorcse­lekmények, tüntetések átala­kították a kispolgár életét is. Tipikus római család bemu­tatásával indul Mario Moni- celli Egy egészen kicsi kis­polgár című filmje, hogy az­után egy váratlan tragikus fordulattal felszínre hozza a kisember belső énjét és egy­fajta — jóllehet már nem ti­pikus — magatartásformát tárjon fel. Csendes szürkeségben tel­nek Giovanni Vivaldi napjai. Hivatalában alázatosan haj­long főnökei előtt, munka után horgászik a fiával és a tévé előtt eszi meg vacsorá­ját, amit természetes szolgai- sággal tesz eléjük felesége. Vivaldi egyetlen célja az, hogy megfelelő pozíciót sze­rezzen bálványozott fiának, Marionak, aki náiv bumfor- diságával pontosan az ellen­téte annak a tökéletes ideál­nak, aminek őt a szülei hi­szik. Közömbös belenyugvás­sal tűri apja görcsös, kor­rupcióra is képes magatartá­sát, mellyel az ő sorsát igyek­szik egyengetni. A kispolgári család szatirikus képébe tö­kéletesen illik a hasonló sze­repekből már jól ismert Al­berto Sordi játéka, mely a „komédia olasz módra” ele­Európai enciklopédia „Európa korai történelmé­nek enciklopédiája” címmel a szocialista országok tudo­mányos akadémiáinak együtt­működésével érdekes új kiad­vány készül: az NDK akadé­miai kiadója 12—15 kötetes sorozatot készít elő a VI.— XII. század Európájának tör­ténetéről. A könyvsorozat el­ső kötetének megjelentetését 1984-re tervezik, ezt követően kétévenként kerülnek nyom­dába a következő kötetek. A történeti és kultúrtörténeti ré­szeket, társadalmi, gazdasá­gi kapcsolatok tárgyalása egé­szíti ki a közép-, délkelet- és észak-európai népekről. Je­lentős helyet kap a szlávság története, de részletesen szó esik majd a történeti kiad­ványban e korszak más euró­pai népeiről is, így a szászok­ról, frankokról, svábokról, ba­jorokról, magyarokról, bolgá­rokról, a különféle török tör­zsekről és a volgai bolgárok­ról is. meit villantja fel és Shelley Winters alakítása, aki ájta- tos, hívő, sajnálatra méltó fe­leséget formál meg. Mitől ti­pikusan olasz ez a család, és ahelyett, hogy szánnánk, mi­ért nevetünk inkább rajta? A bármi áron való felemel­kedés vágya, a kisszerűség, a szűklátókörűség, a hivatali és otthoni viselkedés alapvetően szembenálló jellege mind olyan tulajdonságok, melyek­kel helytől és időtől függet­lenül valamennyi kispolgár rendelkezik. Ám az a kör­nyezet, mely ilyenné teszi és tűri el Vivaldiékat, az a bü­rokratikus társadalom, mely nemzedékről nemzedékre új­ra kitermeli ezt a típust, azok a konkrét eszközök, melyeket saját kis céljaik érdekében olyan korrupt módon hasz­nálnak fel, s mindezeknek szatirikus, atmoszféra terem­tő ábrázolása Monicelli film­jében elválaszthatatlanul Itá- liához köti ezt a kispolgári családot. Minket is annyira magával ragad Vivaldiék lázas készü­lődése Mario felvételi vizs­gájára, illetve olyan jól szó­rakozunk rajtuk, hogy a vá­ratlan tragédia bennünket is meghökkent. Az történik ugyanis, hogy egy utcai lö­völdözésbe kerülve, Mario a terroristák áldozatául esik. Olaszországban manapság ez nem rendkívüli dolog, a ren­dőrség rutinszerűen foglalko­zik az üggyel és az ismerő­söket sem rendíti meg az eset. Vivaldinak, akinek fe­lesége szélütést kap a hír hallatán, fia halálával élete értelme hiúsul meg, s ezen­túl már csak a bosszúnak él. Filmekben ritkán látható alapvető stílus- és hangulat­váltás következik be ezen a ponton. A komédia tragédiá­ba fordul, a szatirikus jele­netek helyébe komor natura­lista képsorok lépnek, Sordi arcán a mosolyt kegyetlen bosszúvágy váltja fel. Értel­metlen küzdelmében ugyan­olyan magának való kispol­gár marad, mint volt, s ép­pen ezért az őrületig fokozó­dó bosszú a legvadabb indu­latokat hozza felszínre ben­ne. Elfogja, , megkínozza és megöli fia gyilkosát. Mario Monicelli a Hűtlen asszonyok című filmjében 1953-ban éles hangon bírálta az olasz felső tízezret, egyik legjelentősebb művében, az 1963-as Elvtársakban pedig a munkásmozgalom kezdeti korszakát mutatta be. Nem idegen tehát számára a tár­sadalmi kérdések vizsgálata, jóllehet a vígjáték könnyed műfajában érzi igazán otthon magát. Az Egy egészen kicsi kispolgárban azon túl, hogy mai környezetbe teszi a kis­embert, semmi újat nem tud mondani róla. Pontosan azok az elemek sikkadnak el a filmben, melyeket a mai olasz valóság megértéséhez alaposan meg kellene vizs­gálni. Így nagyon vázlatos a terrorista személye, s tette motiválatlan, politikai, szer­vezeti hovatartozása tisztá­zatlan. A szabadkőműves tár­saság zavaros ábrázolását nem enyhíti a szatirikus hangvétel. Egyszóval maga Monicelli is kispolgári szem­mel nézelődik s ez a felszí­nes szemlélődés megakadá­lyozza a valódi okok feltárá­sában, az ítéletalkotásban. Egy interjúban elmondta, hisz abban, hogy főhősének, „ennek az egoista és kegyet­len kispolgárnak sivár és ne­gatív jellemrajza igen cse­kély rokonszenvet vált ki az egyénből, azaz kevés vágyat az utánzásra”. Ennél azon­ban nagyobb célok megvaló­sítására lenne szükség. — ko — Tavaszi szünet: április 5—9. — Érettségi menetrend Közeledik a diákok számá­ra a tavaszi szünet, amely az idén hivatalosan április 5—9 között lesz. Tekintettea azon­ban április 4-re, a rövid pi­henő előtti utolsó tanítási nap április 3-a, csütörtök lesz. Áp­rilis 9-ig nem csöngetnek órára az ország 3678 általá­nos iskolájában 1 millió 128 ezer, s az 529 középiskolában 199 ezer tanulónak, április 10-én, csütörtökön népesülnek be újra az osztálytermek, az előadók és a zsibongók. Az idei tavaszi szünet ko­rábbinál kevesebb pihenő­napját a szokottnál hosszabb téli vakáció indokolta A szü­netet követően már a tanév végére irányul a diákok fi­gyelme: ismert az iskolai év további programja is. Az ál­talános iskolákban és a gyógy­pedagógiai intézményekben június 13-ig tart a tanítás, míg azokban az iskolákban, ahol a kötelező tanítási na­pokat és a tantárgyak éves óraszámát előbb teljesítik, jú­nius 10-től kötetlen sportfog­lalkozásokat, kirándulásokat, más hasonló programokat szerveznek. Azokban az álta­lános iskolákban, ahol az elő­írt 192 tanulónapot június 13- ig nem tudják teljesíteni, leg­feljebb június 20-ig tanítanak. Az érettségi menetrendet is meghatározták az Oktatási Minisztériumban Az idén érettségizők, illetve tanulmá­nyaikat befejezők május 10- én ballagnak. A középiskolák alsóévesei számára június 7-e, illetve a 11 napos munka­rend szerint dolgozó iskolák­ban június 13-a lesz az utol­só tanítási nap. Az írásbeli érettségi vizsgák május 19-én, hétfőn kezdődnek, és a hét végével zárulnak. A közös írásbeli-érettségi felvételi vizsgák időpontja: május 26—; 27, hétfő és kedd. A szóbeli érettségi vizsgák június 9-től 22-ig tartanak. Márciusi zeneszó / JÓL FIGYELJETEK! HA A TÁLBA REMEGNI '' KEZD A VÍZ, VAGYA DOBON x REZEGNEK A BORSOK, / AZONNAL 'j JELENTSÉTEK! % HAZUDNAK''ríD£ 1 m az V N£M ALÁVALÓK/ /\yAZVMM? A VISSZAVERT OSTROM UTÁN A TOROK A FOLD ALATT PRÓBÁLT BEJUTNI A VARBA..:­r mm a Gmmmwivr emu m U vM, wmmi KKcrtoffA VClTöl.NATiCiK­\m £6t »mosíTO. Mi«. V£M_ EÄrtara a Hőit meT y?/ TUDJATOK'MEG, HOGY A SEG/TSEGTEKRE JÖTTtK/RÁLYI HADAT SZÉJJEL VERTÜK/ NINCS KEGYELEM . v TÖBBE/ ^ Éjjel-nappal VIGYÁZZUK A TÁLAKAT FŐHADNAGY ŐR! AKNÁZNAK, ELÉBÜK VÁGUNK. HA CSAKUGYAN MEGVERJEK VOLNA OKÉT, FELMUTATNAK A KIRÁLYI ZÁSZLÓNAK, OSTOBA BESZED, HEGEDŰS HADNAGY ÚR! MEG AKAROD-E FELEMLÍTENI AZ EMBEREINKET? HOGY MERSZ ENGEM OKTATNI, TACSKÓ! AZ OSTROM UTÁN TALÁLKOZUNK...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents