Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
Hasznos is, szükséges is segíteni a kistermelőket A megyei tanács vb a háztáji és kisegítő gazdaságokról ap Salgótarjánban tar- kisgazdaságok termelését és őrzési Bizottság elnök 1 Tegnap Salgótarjánban tartotta ülését a megyei tanács végrehajtói bizottsága. Többek között megvitatta a háztáji és a kisegítő gazdaságok helyzetét, továbbfejlesztésük lehetőségeit, feladatait. A megyei tanács végrehajtó bizottsága három évvel ezelőtt — a Nógrád megyei pártbizottság állásfoglalása alapján, — intézkedési tervben határozta meg az irányító szervek, a mezőgazdasági nagyüzemek, valamint a felvásárlók és kereskedelmi szervek ezzel kapcsolatos tennivalóit. A testület most azt vizsgálta, hogyan halad a határozat végrehajtása, milyen intézkedéseket tettek a megyében a háztáji és kisegítőgazdaságok fejlesztésére. A jelentés, amelyet Haj- ezinger György, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője terjesztett elő, és a vita, egyaránt azt bizonyította, hogy a határozat kedvezőbb feltételeket teremtett a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztéséhez. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a járási hivatalok és * községi tanácsok, a mező- gazdasági nagyüzemek és a fogyasztási szövetkezetek egyaránt erőfeszítéseket tettek a termelés és az értékesítési lehetőségek szélesítésére. Jelenleg a termelőszövetkezetek több mint háromnegyedében háztáji agronómus irányítja a kisgazdaságok termelését és szervezi az áruértékesítést. A nagyüzemek többségében gépekkel, műtrágyával, vetőmaggal, takarmánnyal segítik a háztáji termelőket. A fogyasztási szövetkezeteknél ugyancsak hozzáértő szakemberek segítik a kisüzemeket. A szakcsoportok száma erőteljesen növekedett az elmúlt években, meghaladja a százhúszat. Mindezek eredményeként fokozódott a háztáji és kistermelők termelési kedve. Számuk egyre nő, meghaladja az 55 ezret és mintegy 50 ezren foglalkoznak otthon állattartással is. A háztáji és kisegítő gazdaságokban termelt árumennyiség értéke meghaladta az egymilliárd forintot 1979-ben, amely a megye mezőgazdasági üzemeiben előállított termelési érték egy harmada. Nógrádban á marhahús 15, a sertéshús 40, a tej, 12, a zöldség és gyümölcs 40 százaléka a háztáji és kisegítő gazdaságokból kerül a piacra. Mindez indokolja, hogy az eddigieknél még szervezettebben, tervszerűbben foglalkozzanak a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztésével, a termelési feltételek javításával, az áruértékesítés megszervezésével a megyében. Ezt hangsúlyozták a vita résztvevői is. Így Kispál József, a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, aki a kisgazdaságok eredményedről és szükségességéről szólt. Példaként hozta az őr hal mi Hazafias Népfront Termelőszövetkezetet, ahol az elmúlt évben áttervezett 8 millió helyett 12 millió forint értékű árut értékesítettek a háztájiból. Vase Miklós, a Balassagyarmati városi, Tanács elnöke a háztáji gazdaságok ellátását szorgalmazta megfelelő gépekkel, eszközökkel. Kom- játhi Lajos, a MÉM főosztályvezető-helyettese elismeréssel szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a megyében tettek a kisgazdaságok termelésének fejlesztésére. E tevékenység gondjairól szólva többek között megemlítette a termelőszövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek hatékonyabb támogatásának szükségességét, valamint a szerződéses fegyelem megtartását. Herencsényi József, a megyei tanács elnökhelyettese ugyancsak a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlődéséről, különösen a bogyósgyümölcstermelés és -értékesítés további lehetőségeiről szólt. Nem hallgatta el azokat a gondokat sem, amelyek ma még nehezítik a kisgazdaságok eredményesebb munkáját. A végrehajtó bizottság vitáját Illés Miklós, a megyei tanács általános elnökhelyettese foglalta össze. Dolgozz Hibátlanul munkarendszer a Volánnál r X Dolgozz Hibátlanul munkarendszer a jó minőségű munka megvalósításának egyik eredményes szervezési módszere. A Volán személyszállításában a DH-mtmka- rendszer bevezetésének célja: a munka szervezettségének javítása, az utaskiszol- gáláe színvonalának növelése, a szállítási és munkafegyelem erősítése. A Volán 2. számú Vállalat salgótarjáni személyforgalmi üzemegysége — felismerve, hogy gazdasági célkitűzéseit jól segítené egy minőségbiztosítási rendszer alkalmazása — 1978-ban kezdeményezte a DH-munkarendszer fokozatos bevezetését. A DH-munkarendszer bevezetésével figyelemmel kísérhető egy-egy dolgozó fejlődése. A személyforgalmi üzemegység 1978. második felében megalakította a DH üzemi bizottságot, bevonva a társadalmi szerveket is. A. szervező munkát azzal kezdték, hogy a közvetlen munkahelyi vezetőkkel megértették a DH-munkarend- szerben rejlő lehetőségeket. Ezt követően tanácskozáson, egyéni beszélgetés során kérték az autóbusz-Vezetők csatlakozását. A megfelelő előkészítő munka eredményeként a helyijáratnál 1978. szeptember 1-én 70 fővel beindult á DH-munkarendszer. A 70 autóbusz-vezetők közül kilenc felelt meg a követelményeknek. 1979-ben 173 autóbusz- vezető csatlakozott önként a munkamódszerhez. A követelményrendszer 4— 4 nagyobb csoportra tagolódik. Az első csoportban szerepel, hogy nem követnek el súlyosnak minősülő hibát, tehát nem okoznak személysérüléssel, vagy 1000 forintnál nagyobb anyagi kárral járó sajáthibáa balesetet, jogos utaspanaszt, bevétellel való visszaélést, valamint saját- hibás járatkimaradást.' Az 1979. évi munkát vizsgálva megállapítható, hogy az induló 173 autóbusz-vezető közül összesen 25 felelt meg a követelményrendszer valamennyi előírásának. Közöttük az üzemegység az erkölcsi elismerés mellett 70 731 forint pénzjutalmat osztott ki. Megállapítható, hogy a DH-munkarendszer által támasztott követelmények igen magas szintűek, de nem teljesíthetetlenek. Az eltelt időszak pozitív tapasztalata, hogy alkalmazásával a dolgozók munkájáról reálisabb megítélést alakíthatnak ki, amit a béremelések, jutalmazások, kitüntetések odaítélése esetén alkalmaznak. A Volán salgótarjáni személyforgalmi üzemegységénél a DH-munkarendszer atyán vezetési koncepció, amely forgalmi, műszaki, gazdasági vezetési és nevelési intézkedések összefüggő rendszerével igyekszik a hibákat, a veszteségeket megelőzni, vagy csökkenteni. Ezen keresztül javítani az üzemegységi munka hatékonyságát. A munkarendszer kiindul ó- alapja az, hogy a munkafolyamat hibái mögött emberi tényezők vannak. Nem munkaverseny, nem minősül mozgalomnak; hanem új formájú munkarendszer, amely egyben vezetési stílus is. A résztvevők a hibák feltárásával, a jelzésével és a munka hibátlan elvégzésével segitik elő az üzemegység szervezettségi színvonalának emelését, a nagyobb hatékonyságot. A munkarendszerben való részvétel önkéntes, egyénileg törénik, azon az alapon, hogy mindenki teljes mértékben felel az általa végzett munka minőségéért, valamint az esetleges hibákért. A salgótarjáni személyforgalmi üzemegységnél a DH- munkamódszer bevezetése pozitívan értékelhető. Bíznak benne, az erkölcsi elismerés és nem utolsósorban az anyagi juttatás ösztönzi az autóbusz-vezetőket, hogy csatlakozzanak a DH-munkarend- szerhez. Póczos Sándor vv Rázza a kolompot, aki maradni akar" A berceH „Vörös Csillag” Termelőszövetkezet elnöke, Tamási János, kissé korainak tartja a munka- és üzemszervezésről folytatandó beszélgetésünket, ugyanis most van átalakulóban az irányítás rendszere. A három évvel ezelőtti egyesülések után most érett meg a helyzet ■ a változtatásra. — Az eddigi eredmények azt igazolják, hogy különösebb nehézségek nem akadtak ezen a téren. Mi indokolja mégis az átszervezést? — Számos tényező. Minden eddiginél többet várnak tőlünk, s ennek egyre nehezebb külső körülmények között kell eleget tennünk. Nem tartottuk kielégítőnek a vezetés hatékonyságát, az eddigi munkaszervezést, a kerületi rendszert. Minőségi cserére van szükség az irányításban, fiatal, jól képzett, rátermett szakemberekre. — Ha jól értem, olyan egészséges fluktuációra céloz, amelynek célja a szövetkezet vezetési színvonalának javítása. Az elmúlt három év alatt, hány egyetemet, főiskolát végzett szakember jött a szövetkezetbe és menynyi ment el? — Tíz jött, további négygyei most tárgyalunk, és kilenc távozott, közülük ötöt elküldtünk. Jelenleg tizenkét felsőfokú végzettségű szakemberünk van, többek között speciálisan képzettek is. Általuk, erősödött a vezetés és emellett ösztönző hatással vannak a többiekre. Nálunk nincs senkinek bérelt helye. Csak az eredmények beszélhetnek, — Ezek a változások bizonyára nem zökkenőmentesek? Nem túl kockázatos egy elnöknek ennek ódiumát vállalni a jelenleg nehéz hely. zetben? — Nagy felelősséget jelent és könnyen félreérthető, any- nyi biztos. Most már belevágtunk, s a csatát meg kell vívni. Nincs erőszak, vita és döntés mindig az előzetes megállapodások után születik. Ax alapelvünk, népiesen szólva: rázza a kolompot, aki maradni akar! Felül kell kerekedni a régi, begyepesedett szokásokon, de ehhez szemléletbeli változásra van szükség. Nos; ez utóbbit a megváltozott közgazdaság helyzet ugyancsak felgyorsította. Ezért kell vállalni a kockázatot is. — A munkaszervezésben milyen változtatásokat hajtottak vége és mely területeken terveznek további módosításokat? — A kerületi rendszer megérett a felszámolásra, helyette ágazati formában dolgozunk. A takarmánynövény-termesztés az állattenyésztéshez tartozik, a géppark pedig központi irányítás alá kerül. A gyakorlatban azonban korántsem olyan egyszerű ezt . végrehajtani, mint elmondani. A most induló melléküzemágunk miatt is szükség van a módosításokra, mert érinti a növény- termesztési ágazat munkáját. Mint kitűnik, ezeket nem öncélúan hajtjuk végre, hanem a jobb és ésszerűbb munkaszervezés, a termelékenység növelése érdekében. — Hogyan fogadják ezeket az intézkedéseket a termelőszövetkezet tagjai? — kérdezem. — Az emberek tájékozottak és megértik ennek szükségességét. Negyedévenként munkahelyi tanácskozásokat tartunk, amelyeket» hasznosnak ítélünk, mert elősegíti az információk áramlását oda és vissza. A fő cél az együttműködés, minden téren. A tavalyi év rettentően próbára tette az embereket. Mindenki megmérettetett, mindenkinek megismertük a fel- készültségét, a hozzáállását. A rendkívüli helyzet, rendkívüli döntéseket követelt a vezetőktől is, ennek során megláttuk, hogy hol vannak a gyenge pontok. Ezek megszüntetése a legfontosabb és ebben mindenki egyetért. — Hogyan irányítják a vezetők a munkákat, van-e erre valamilyen mechanizmus, vagy kidolgozott rendszer? — Igen, bár nem szeretünk gyakran ülésezni. Minden második héten programozó értekezletet tartok. A szakmai vezetésnek a termelési elnökhelyettes szintén kéthetente tart eligazítást. A gépesítési ágazatban havonta, az állattenyésztők hetente, a növénytermesztők naponta és havonta kapják meg feladataikat. Negyedévenként vezetőségi értekezleten értékeljük a végzett munkát és egyenként mindenkinek a tevékenységét. Ez a rendszer bevált, jónak bizonyult, ezért nem is kívánunk változtatni rajta. — Megnövekedtek az igények a vezetéssel és a vezetőkkel szemben. Mit tart a legfontosabb követelménynek ,ezen a téren? — Az önállóságot, a felelősségtudatot. Munkájáért mindenki saját maga vállalja a felelősséget. Az első számú vezető feladata a termelés feltételeinek biztosítása,' nem a napi munkák irányítása, szervezése. A termelési elnökhelyettesnek legyen áttekintése az egész gazdaság felett és jól irányítsa az ágazatvezetők munkáját. Az ő feladatuk a napi gyakorlati tevékenység ellenőrzése. A régi, hagyományos brigádvezetők helyett egyre inkább művezetők töltik be a közvetlen termelésirányítói teendőket. Vezetőink többsége jól képzett, felkészült, így a vezetés színvonala javult az eltelt három év alatt, s bízom benne, hogy ez a tendencia tovább tart. Bereden nem félnek a változástól. Ha ez az előrelépést szolgálja, akkor letérnek a megszokott útról, ha az új, jobb irányba vezet. Abban, hogy évek óta eredményesen gazdálkodnak, ez is közrejátszik. Zllahy Tamás A keresett femötvözetek gyártása nagy teljesítményű elektro kemencékben történik a Salgótarjáni Ötvözetgyárban. A nagy energiaigényii termelési folyamatok során lehetőség kínálkozik az elektromos árammal való takarékosságra is; a berendezések irányításakor, ellenőrzésekor folyamatosan kell ügyelni az optimális áramfclvételre. A kemencék üzemvitelének megfelelően kell az energiát adagolni,' ez a kapcsolótábla kezelőjének fontos feladata. Képünkön Hulitka Viktor munkáját. s — kj — Gyarmati tapasztalat Ki a jó beruházó ? ;,Az a beruházó jó, amelyik magának építtet.” Több mint egy évtizedes kivitelezői tapasztalattal a tarsolyában állapította ezt meg Nagy József, a NÁÉV balassagyarmati építésvezetője. Ha e bölcsesség mellé egy másik premisszát is fölállítunk, nevezetesen: „a helyi kábelgyár magának építtet”, akkor magától adódik a következtetés: „a kábelgyár jő beruházó”. ' Panelok, kupolák Csupasz betonoszlopokból áll a jókora — tízezer négyzetméteres — csarnok váza. Betonpanelokból fekszik rajta a tető; hosszúkás üvegkupolákon át áramlik be föntről a fény. Az oldalpanelokat is fölrakták már az építők. Teljes egészében azonban még nem zárt az épület, így — mint a beruházási munkálatoknál jószerint természetes — fülig érő sártengerben gázol a kíváncsi látogató. A csarnok négy hajójában építőanyagok halmozódnak. Belső munka egy helyen zajlik: gépalapot készítenek a szakemberek. Egy, öl széles, tiz öl hosszú betonhasáb a földben. Osztrák gyártmányú — Mali márkájú —élsodró gép áll majd rajta. A külső munka hangosabb: egy mobildaru emelgeti a helyükre a homlokzati panelokat. Fönt a tetőt szigetelik, s a kupolákat szerelik a helyükre a munkások. A csarnok mellett szürke oszlopváz ágaskodik: a leendő segédüzem. Mellette a földre döntve hevernek a majdani pvc-silók: hatalmas alumínium hengerek, amelyeket a Borsodi Vegyi Kombinát szállított a gyarmatiaknak. A silóalapök már régebben elkészültek; összesen, fél tucat „torony” nyúlik majd a magasba. alvállalkozója: a VEGYTERV — és a kivitelezők: megyénk állami építői között. Benne élnek tehát az egész beruházás vérkeringésében, így hamar be tudnak avatkozni, ha valahol hébe-korba, kisebb-na- gyobb zavar, akadály, bonyodalom támad. Miirt a fiatalasszony mondja: a kivitelező gondjaitól nem határolják el magukat a gyáriak. Közös gondnak tekintik ax esetleges nehézségeket! Volt rá példa, hogy üyen vagy olyan anyag hiányzott. Egyszer különféle tartók, máskor tető- vagy oldalpanelok kellettek volna, de hiába vártak rájuk. Ilyenkor a gyár „eljárt”. Ez — alkalmasint — azt jelenti: saját kapcsolatait fölhasználva „odahatott”, hogy a szállító ne késlekedjen eleget tenni a megrendelésnek! Az együttes érdekkel megalapozott rugalmasságnak is vannak kézzelfogható előnyei. A segédüzem egyik oldalfalát például — helyszűke miatt — nem tudják panelokkal fölrakni: nem tud hozzáférni a mobildaru. Így abban egyeztek meg, hogy a kérdéses helyen téglából emelnek falat „Eljárt" a gyár A munkálatoknak a kábelgyár részéről a beruházási osztály viseli gondját. Az Ebecz- né Angyal Éva vezette háromtagú munkacsoport jobbadán az összekötő kapocs szerepét tölti be a kábelművek beruházási főmérnöksége, maga a kábelgyár, valamint a tervező: a KOGÉP — ennek Együttes érdek Mindez természetesnek látszik. Holott nem mindenkor az. Nagy József tapasztalata szerint: egy kimondottan csak beruházásokkal foglalkozó vállalat egy az egyben a tervet kéri számon a kivitelezőtől. Csökönyösen ragaszkodik a rajz minden vonalához, az előírások minden betűjéhez. S eközben füle botját sem mozdítja a föl-fölmerülő gondok említésére.' Ám az a beruházó, amelyik magának építtet, érdekelve van abban, hogy elfogadja a' gyors kivitelezéshez szükséges kellő módosításokat. Az ilyen beruházó számíthat viszont jóindulatra is. Jelen esetben az eredeti tervhez képest késve kezdhetnek hozzá a padlózat elkészítéséhez: ugyanis még nincs kész a terv. Az építők szakaszos tervszolgáltatással is hajlandók nekikezdeni a munkának, hogy a kitűzött határidőn belül oldhassák meg e föladatot, így nincs akadálya annak, hogy a tízezer négyzetméteres padlóburkolat a gépalapokkal egyetemben még az idén készen álljon. Molnár Pál NÓGRÁD - 1980. március 26., szerda »
