Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
Az üveg A cseh üvegkészítők felélesztik az üveg lelkét, s a forró. alaktalan anyagból olyan szépségeket varázsolnak elő, amit kivétel nélkül minden ember megcsodál. Ez a szépség „Bohemia Glass, Skrdlovice” védjeggyel eljut a világ majd negyven országába. köztük a Szovjetunióba, Kanadába, Franciaországba, az ÜSA-ba, az NSZK-ba és a skandináv államokba. A Cseh Morva-fennsík egy kis községében: Skrdlovicé- ben üzemelő üveghuta kis „vállalati múzeumában” elénk tárult az üzem szinte teljes negyvenéves története. Kísérőnk, Petr Ho a gyárvezető elmondja, hogy a gyárat Emánuel Beránek 1941- ben alapította, s még ugyanannak az évnek őszén megkezdték az első készítmények szállítását. Hutaüvegeket, különleges csillogású, vastagfalú vázákat pasztellzöld, vagy rózsaszínbe játszó . árnyalatokban, buborékos üvegből. . . A gyár kezdettől fogva kapcsolatot tart az üvegFilmesek Alkotói kapcsolataink igen sokrétűek, s nem korlátozódnak egymás alkotásainak megismerésére — mondta Alek- szandr Karajanqv, a szovjet filmművészek szövetségének elnökségi titkára. .— Kiterjednek forgatásokra, konferenciákra, vitákra és tanácskozásokra is. A magyar—szovjet filmművészeti kapcsolatokról szólva feltétlenül említést érdemel az a konferencia, amelyet 1977r ben Budapesten tartottunk arról, milyen helyet foglal el a szocialista film a világ film- művészetének folyamatában. A találkozó sikeréhez hozzájárultak a vendéglátók, köztük Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Kosa Ferenc és mások érdekes, igazi alkotókra valló hozzászólásai. Az azóta eltelt két és fél* év alatt sikeresen fejlődtek kapcsolataink magyar kollégáinkkal. Magyarországra 37 szovjet filmművész utazott, a Szovjetunióban pedig több mint 50 magyar kollégát fogadtunk. Minden találkozón megvitattunk egy-egy filmet, a tanácskozások pedig mindig gazdagítják a filmművészetet, s előmozdítják az alkotói tapasztalatcserét. Tbilisziben 1978-ban Az ifjúság és a film címmel szerveztünk szakmai találkozót. A témaválasztás önmagában is sokat mondó. Magyar barátainkkal együtt úgy értelmeztük ezt, hogy a filmművészet jövőjéről van szó, tehát a fiatalokkal végzett munka mindkét szövetség tevékenysé- gébén elsőrangú teendő. Ez a beszélgetés azért volt különösen érdekes, mert magyar barátaink figyelemre méltó tapasztalatokat szereztek B Balázs Béla Stúdióval, művészei készítő művészekkel. A jő ötleteket, az érdekes megoldásokat, elgondolásokat a képzőművész adja, s az üvegkészítő mester azután jó érzékkel és ügyességgel igyekszik a képzőművész terveit megvalósítani. — Az üveggyárban nemcsak egyedi darabok születnek — tájékoztat a gyárvezető. —. hanem kisebb sorozatok, húsztól száz darabig, sőt néha nagyobb szériák is, de egy-egy mintából legfeljebb 1200 darab készül. Évente száz-százhúsz új mintát hozunk forgalomba. A gyár kollekciója képviselte Csehszlovákiát a Münchenben megrendezett EXEMPLA* ’79 nevű kiállításon, s szerepelt a JABLONEC ’79 harmadik nemzetközi üveg- és porcelánkiállításon is, ahol négy aranyérmet nyert. A skrdlovicei üveggyár bájos emléktárgyaival az 1980. évi moszkvai olimpiai játékok látogatói is megismerkedhetnek. Zdener Strejc barátsága amelyről a mai filmes közép- nemzedék legtöbb mestere indult. A Szovjetunióban is vannak jó tapasztalatok é téren. Ugyancsak abban az évben találkoztak a két ország televíziósai, és grúz művészek látogattak Magyarországra új alkotásaikkal. Nagy érdeklődés mellett zajlott le 1979 decemberében a szovjet filmművészek szövetségének és a magyar testvérszervezetnek az elnökségi ülése. Ma már hagyomány, hogy 2—3 évenként együttes ülést tartanak a szövetségek titkárságai, s ezen elemzik az együttműködés fejlesztéséért végzett munkát és a tapasztalatokat összevetve megjelölik az új terveket. Épp így hagyomány lett, hogy a filmművészet legfontosabb kérdéseiről eszmecseréket tartunk. Január közepén a Jancsó- filmek retrospektív vetítésének végére Moszkvába érkezett Jancsó Miklós állandó munkatársaival — Hernádi Gyula forgatókönyvíróval és Kende János operatőrrel. A vitában újra meg újra szóba kerültek a filmdrámák problémái, az epikus és a drámai elemek • összekapcsolása a forgató- könyvben és az egész filmben. A már említett együttes titkársági ülésen szó volt arról is, hogy nemcsak szakmai találkozókra van szükség, hanem közvetlen kapcsolatra a közönséggel is, hogy az alkotók, a Szovjetunióban, illetve Magyarországon együtt vegyenek részt filmjeik bemutatóján és vitáján építkezéseken, vállalatoknál, falvakban. Az ilyen találkozók sok újat hozhatnak, ami majd visszatükröződik a filmötletekben, forgatókönyvekben és a kész filmekben. Á 35. Linguaphone-nyelv a lengyel A világ 96 'országában ismertek és elismertek a Lin- guaphoné-nyelvleckék. A Lin- guaphone-módszer nemcsak didaktikai szempontból, hanem korszerű audiovizuális segédeszközeit tekintve is a ma emberének igényeit jól kielégítő nyelvtanulási forma. E módszer alapján tanítanak a világon több mint 300 Linguapho- ne-nyelviskolában is. A londoni Linguaphone-in- tézet nemrégiben újabb nyelv felvételét határozta el. Ez a 35. nyelv, a lengyel. ' A 30 leckéből álló kézikönyv és az ehhez járuló lemez- és magnókazetta: készletanyagát lublini nyelvészek — Grzegorz Seidler és Tadeusz Brajerski professzorok — állították össze. A hanganyag felvétele is Lublinban, a helyi rádió stúdióiban készült. Az új nyelvi anyag sokszorosítása, propagandája már a Lingauphone-intézet feladata. Az első kétezer készlet komplett nyelvleckeanyag már elkészült. Mongol külkereskedelem Az elmúlt három év során a Mongol Népköztársaság külkereskedelmi forgalma 11 százalékkal növekedett. Jelenleg az ország több mint 30 állammal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot. Legfontosabb partnerei a KGST-orszá- gok. A szocialista országokkal folytatott kereskedelem Mongólia teljes külkereskedelmi forgalmának 96 százalékát teszi ki (Ebből 80 százalék a Szovjetunióval folytatott kereskedelem). A Mongol Népköztársaság több mint 60 ezer féle terméket importál; főleg ipari gépeket, berendezéseket. Az exporttermékek köre is évről évre bővül. Elsősorban köny- nyű- és élelmiszeripari cikkeket szállítanak a külföldi megrendelőknek.- Barátainh életéből = Hogyan épül a szovjet főváros? Moszkvában évente 100 ezer lakást adnak át. Nagy számban épülnek iskolák, óvodák és bölcsődék, orvosi rendelő- intézetek, kulturális és szolgáltatólétesítmények. Felvetődik tehát a kérdés: van-e a városban további beépítetlen terület? — öt év múlva Moszkva jelenlegi határain belül kimerülnek a tartalékok, nem lesz hol építkezni — véli Szimon Matvejev moszkvai építész. A szovjet főváros városfejlesztési tervének második tízéves időszakában (1981—1990) ehhez kell igazodnunk. A tervezők figyelme arra irányul, hogy a régi városrészekben folyó építkezések ne borítsák fel a szóban forgó negyed megszokott életrendjeit, az új létesítmények pedig ne rontsák a korábban kialakult városképet, ne szenvedjen kárt a környező élő természet. A régi városrészek foghíjainak beépítése nem az egyetlen járható út. Jelentős építkezési területeket nyerhetünk, ha megszüntetjük Moszkva olyan ipari és más gazdasági jellegű létesítményeit, amelyek nem alkotják a város életének szerves részét, vagy ártalmasak az egészségre. Az utóbbi években számos ilyen és ehhez hasonló objektum került szanálásra. Szimon Matvejev szerint újabb, rendelkezésre álló építkezési területet jelenthet a különösebb értéket nem képviselő elavult házak lebontása. Évente 500 ezer négyzetméternyi terület szabadul fel ilyen módon. Eldől a háború utáni első ötéves tervben épült „ötszintes” házak sorsa is. 12 millió négyzetméteres területről van szó, ami az egész lakásállomány mintegy 10 százalékát jelenti. Az 50-es és a 60-as években kisméretű ötszintes házakat emeltek, amit a sürgető lakáshiány tett indokolttá. A szalagrendszerben gyártott típusházak rövid időn belül megszüntették a lakáshiányt Moszkvában. Napjainkra ez a típus minden tekintetben idejét múlta. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy jelentős részüket — 3,5 millió négyzetméteres területen — megérné lebontani, és helyükre korszerű, komfortos lakásokat építeni. 1981-ben elkezdik az öreg épületek szanálását. Előzetes számítások szerint az így felszabaduló területeken lehetőség nyílik akár 2—2,5-ször annyi lakás építésére is, ha a házak felfelé, a magasba terjeszkednek. Más lesz a sorsuk azoknak az ötszintes házaknak, amelyek még felújíthatok. Az építészek az emeletek számának növelését javasolják. Ennek megvalósítására az ötszintes házak esetében két lehetőség kínálkozik: az egyik a ráépítés, a másik pedig egyegy épület megemelése aláépítéssel. A szakemberek a második megoldást tartják célszerűbbnek, jóllehet ez a költségesebb, és kivitelezés szempontjából is bonyolultabb. Az első változat előny- telensége abban mutatkozik meg, hogy a ráépített emeletek rendkívül nagymértékben megnövelik az alapra eső terhelést. 1981-től • a moszkvai építőipar főként ' 16—25 emeletes házak építését tervezi. 1985 után a város túlnő jelenlegi határain. Erre számítva a moszkvai városi tanács a várost övező autókörpályán kívül néhány ezer hektár földterületet lefoglalt városépítés céljára. Ezek a területek főként gyorsforgalmú autópályák mellett húzódnak. A. Gyedül Téma: a gyermek A jelenkori mongol festőművész-nemzedék jeles egyénisége a 33 éves Cagandalajn Dorzs. A hagyományos festészet, a mongol zurag hatása érződik képein. Ragyogó színek, egyszerű kompozíció, könnyed .vonalak jellemzik festményeit. Legkedveltebb témája a gyermekek világa, s mint műveinek sikere is bizonyítja, a gyermeki gondolatvilág, a gyermeklélek kiváló ismerője. Képeinek vissza-visszatérő motívuma a" falu, az állatok, a vidéki környezetben élő gyermekek. A művész maga is vidéken született, Szelenga ajmak egyik kis falujában nőtt fel. Cagandalajn Dorzs először 1973-ban állította 1 ki néhány festményét. Friss alkotásait azóta is évről évre rendszeresen bemutatja a fiatal képzőművészek tárlatain. Önálló kiállítását 1979-ben rendezte meg, amelyen kerámiáit, vázlatait. rajzait is — összesen 100 művét — a közönség elé vitte. Gyermekfestményei közül említést érdemel „A kis úrnő”, amely bájos leányalakot ábrázol egy kisborjú társaságában. Juhtenyésztés Az állattenyésztés legelterjedtebb ága Mongóliában a juhtenyésztés. Az állatállomány 60 százalékát juhok teszik ki. A gyapjút és a húst jól hasznosítják. Az utóbbi évek nemesítési kísérleteinek eredményeként 60 mezőgazdasági egyesülésben és állami gazdaságban tartanak finomgyapjas juhokat. 9 gazdaságban pedig, köztük Góbi megyei szövetkezetekben, asztrahán juhokat. Több helyütt meghonosodott már a hazai nemesitésű orhon juh. A szűzföldeken létesülő mongol gazdaságoknak a növény- termesztés mellett második legfontosabb üzemáguk a juhtenyésztés. r Uj autótípus ősi névvel Kétségtelen, hogy a mező- gazdaság szociálist^ átalakításának lengyel útja korántsem olyan egyenletes, mint a többi szocialista országé. Ahogyan jól és eredményesen dolgozó' termel őszövetkezetek, állami gazdaságok mellett még milliószám léteznek egyéni parasztgazdaságok. A lengyel állam, miközben nagy erőfeszítéseket tesz a mező- gazdasági nagyüzemek fejlesztésére, hatékonyságuk növelésére, nyilvánvalóan nem hanyagolhatja el az egyéni gazdaságokat sem, hiszen nélkülük nem tudnák a lakosság növekvő élelmiszer-szükségletét, a mezőgazdasági termékek exportját biztosítani. Ennek a támogatásnak sok formája van. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szakemberekkel, gépekkel, te- nyészanyaggal, vetőmaggal, vegyszerekkel, a termékek közös értékesítésével segítik az egyéni gazdákat. Az állami hitel- és árpolitika szintén azt a célt szolgálja, hogy a paraszti gazdaságok minél többet, gazdaságosabban termeljenek. Sajátos és népszerű formája a céltudatos mezőgazdasági politikának az, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok gépeiket kölcsönadják az egyéni gazdáknak. Egy traktor, vagy aratógép, még inkább egy speciális kombájn megvásárlása kedvezményes áron is nagy terhet róna a tizenöt-húsz hektáros gazdaságokra. Az egyéni gazdák ereje legfeljebb akkor futja ilyen költséges gépekre, ha összeállnak és négyen, vagy akár tízen' vásárolnak kombájnt, teherautót. A lengyel " falvakban azért még jóval több lovat látni, mint nálunk, fogattal a szállítás azonban a távolságok miatt körülményes. Szükség volt és van tehát olyan viszonylag olcsó, kis üzemköltségű, könnyen kezelhető szállítóeszközre, amely pótolja a lovas szekeret. Így született meg a Tarpan személy- és A poznani Tarpan gyár nagy kísérlete: a Tarpan-Caravaning típus, bármilyen mennyiségben piacot találna Európában, mert kényelmes, viszonylag keveset fogyaszt, mozgékony, családi kempingkocsi. kistehergépkocsi-család ötlete 1969-ben. A gyártás előkészítésével a poznani gépgyár szakembereit bízták meg. A Tarpan egytonnás, személy- és teherszállításra egyaránt alkalmas, mozgékony, a terepet jól bíró gépkocsi. Nevét a kis termetű, de igen szívós, erős tarpan lovakról kölcsönözték. A gyártást 1973- ban kezdték meg. Az első szériát Zsuk és • Nysa autók alkatrészeiből állították össze a poznani járműkészítők. Később a Polski Fiat alkatrészeit, gyártási elveit alkalmazták a gyorsan felfejlesztett üzemben, ahol ma már évente hatezer, darab Tarpan gépkocsit szerelnek össze. Tarpan gépkocsit általában csak egyéni gazdák vásárolhatnak. A vásárláshoz kedvezményes, nagy összegű hitelt kapnak. Nem csoda, hogy az évről évre növekvő termelési mutatók ellenére ma még nem tudják a tömegesen, jelentkező igényeket kielégíteni. A formára is tetszetős, nagy teljesítményre képes kocsi iránt külföldön, például Görögországban, sőt Angliában is nagy az érdeklődés. A gyár tervezői igyekeznek évről évre továbbfejleszteni az alaptípusokat. Ehhez ma már nemcsak a Fiat, de a japán Toyota cég licencét is felhasználják. Hamarosan áttérnek a négykerék-meghajtású, terepjáró típus gyártására, de foglalkoznak egy kempingkocsi kifejlesztésével is, amelyre ugyancsak nagy a hazai és külföldi igény. Nálunk két évvel ezelőtt a nemzetközi vásáron mutatták be, a magyar utakon azonban még 'nem találkozhattunk vele. Pedig érdemes felfigyelni rá, mert ügyes, strapabíró, erős és viszonylag olcsó autó a Tarpan, akárcsak a névadók a lengyel dombvidék híres lovai. V-9,
