Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

A hét három kérdése Cselekvő békepolitika 1. Mi jellemezte a héten az élénkülő nemzetközi diplomáciát? A kabuli jelentések mind több olyan részletet tartal­maztak a héten, hogy az af­gán főváros élete visszatér rendes kerékvágásába. Első hallomásra igazán nem jelent­het különleges eseményt, ha valahol normálisan zajlanak a hétköznapok. A kabuli híre­ket azonban annak fényében kell mérlegelnünk, hogy bizo­nyos külső és belső reakciós erők mindent elkövettek a mindennapok rendjének fel­borításáért. Az afgán fővárosból kelte­zett hivatalos jelentések el­lenforradalmár csoportok be­szivárgásáról és akcióiról szá­moltak be, amelyek követ­keztében iskolákat és kórhá­zakat pusztítottak, múzeumot raboltak ki, nehezítették az ellátást, miután sok megfé­lemlített kereskedő bezárta üzletét. A jelek szerint sike­rült megfékezni a provokációs hullámot, eredményes, konszo­lidációs intézkedések történ­tek, de a bonyolult helyzet változatlan éberségre int. Afganisztáni híreket sorol­tunk, de ezek óhatatlanul kapcsolódnak“ a kelet—nyugati kapcsolatok fő vonalához. An­nál inkább, mivel az Egyesült Államok vezető körei, éppen az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítség ürügyén, élez­ték ki a nemzetközi feszült­séget. Mennyire így van ez: tanúsítják a legutóbbi fejle­mények- Miközben Washing­ton arra akarja bírni Moszk­vát, hogy hagyjon fel a ha­ladó afgán hazafiak támoga­tásával, vonja vissza a szer­ződéses kötelezettségek értel­mében Afganisztánba érkezett katonai egységeit, mindent el­követ, hogy ez ne kővetkez- hessék be. Nyilván az ameri­kaiak! is tisztában vannak ve­le, hogy magatartásukkal egy második Chile kialakulását segítenék elő a Szovjetunió déli határaináL A szovjet vezetők, még a múlt vasárnapi választásokat megelőzően, több fontos be­szédet tartottak, jelentős po­litikai nyilatkozatok hangzot­tak el. Különösen nagy vissz­hangja támadt Leonyid Brezsnyev szavainak, ame­lyekkel az Egyesült Államok erőfitogtatására válaszként, a szovjet békedoktrináról be­szélt Szólt egyébként az af­ganisztáni helyzetről, sőt a le­hetséges csapatvisszavonásról is. A héten amerikai vendé­get, a hires veterán üzletem­bert, Hammert fogadta a szovjet állam feje — beszél­getőpartnere annak idején már Leninnel is több ízben találkozott. Üjra megerősítést nyert az enyhülés védelmére irányuló szovjet készség, az ésszerű kibontakozás keresé­se. (jelképes lehetett, hogy miközben Carter újabb „szankciót” alkalmazva, a Szovjetunióba irányuló fosz­fátszállítások leállítását ren­delte el, Hammer, többek kö­zött a szovjet ammóniaex­port folytatásáról tanácsko­zott . . .) Ez a sajátos helyzet érthető óvatosságra készteti Washing­ton szövetségeseit is. Termé­szetesen nem tagadják’ az alapvető szolidaritást a NATO vezető hatalmával, igyekez­nek azonban árnyaltabban nyilvánítani véleményüket. A bonni kormánynyilatkozat a parlament külpolitikai vitájá­ban, a francia elnök televíziós beszélgetése, a belga kormány döntéshalasztása olimpiai ügyekben jelezhették ezt az irányzatot. Különben is a villámlátogatások hete zaj­lott, főként a nyugatnémet kancellár tárgyalt más nyu­gat-európai vezetőkkel. Min­den bizonnyal előkészítésnek szánta e találkozásokat, kö­zelgő washingtoni látogatásá­hoz. Ebben a közegben, mél­tán váltott ki figyelmet a máskor talán rutínhír: az amerikai külügyminiszter ta­lálkozott a szovjet nagykö­vettel. Képletesen szólva a labda a nyugati térfélen van. A Szovjetunió és a szocialista országok világosan kifejtették álláspontjukat — a moszkvai nyilatkozatok mellett ezt tet­te a LEMP kongresszusa, va­lamint legutóbb az MSZMP Központi Bizottsága is —, s csak üdvözölni lehetne, he a NATO, s mindenekelőtt az Egyesült Államok hasonló fe­lelősségtudattal, a kapcsolatok fenntartásának szándékával válaszolna. 2. Melyek a közel-ke­leti válság új fejleményei? Tulajdonképpen helyeslés­sel kellene fogadni egy nagy­követcserét, egy új diplomá­ciai viszonyt. A jeruzsálemi és kairói megbízólevél-átadá­sok mégis haragot és tiltako­zást váltottak ki. A két or­szág kül önkapcsolatait ugyan­is más országok és az általá­nos rendezés rovására kíván­ják, érvényesíteni. Nem vélet­len, hogy a nagyköveti fellé­pések napján sok kairói há­zat szabálytalanul lobogóztak fel: palesztin zászlóval. Ezt az ellentmondást sze­retnék valahol még mindig feloldani, amikor folytatták a hármas, egyiptomi—izraeli— amerikai tárgyalásokat a pa­lesztin autonómiáról. Ezúttal „semleges pályán” — Hágá­ban. A meglehetősen ködös nyilatkozatokból kevés tűnik ki, mindenképpen olyan lát­szatot akarnak kelteni, hogy májusra (ekkor jár le a ma­guk szabta határidő) tető alá hoznak valamiféle egyeszsé- get. Egyelőre kétséges, hogy ez sikerülhet-e, viszont az már biztos, hogy az érdekel­tek, a palesztinok semmilyen nélkülük hozott döntésbe nem fognak beleegyezni. 3. Mi rejlik az újabb túszdrámák hátterében? Az elmúlt napokban hat latin-amerikai országban tá­madtak meg v diplomáciai missziókat, ejtettek túszokat. Volt néhány órás viszonylag békés közjáték, de előfordult három tucat ember életét kö­vetelő tömegtragédia. A bő­gő tai túszdráma pedig mére­teinél, az elfogott nagyköve­tek számánál fogva is új fe­jezetet jelent. Ismét egyértelműen le kell szögeznünk: a diplomáciai mentesség megsértését, a túsz­szedést semmi sem indokol­hatja, ez a provokációs gya­korlat súlyosan veszélyezteti a kialakult kapcsolatrend­szert. Réti Ervin „BUDAPESTI TAVASZ" Salgótarjánban a Pécskö ÜzletHöz korszerűsített konfekcióosztályán. Március 3-tól fővárosi választékkal, kiemelt árukészlettel várjak kedves vásárlóinkat. Ajánlatunk nőknek, gyermekeknek, férfiaknak: Női velúr tavaszi kabát \ Nő! imp, ballonkabát Női imp, jerseykabát Nőj imp. bőrkabát Női kétr, szövetruha Női szoknya-mellény Serdülő imp, bársonykabát Serdülő imp. bailonkabát Serdülő imp. bőrkabát Serdülő grabóna kulikabát Serdülő jerseyruh» Leányka mint jerseyruha . Lányka p. jerseyaij Bébi imp. ballonkabát Bébi szöv. sportos kabát özletház Ft 1850 Fii import bőrkabát Ft 3330 1240 Fii szöv. tavaszi kabát 1490 1560 Férfi imp. bailonkabát 1300 3330 Ffi mellényes öltöny 2150 811 Férfi 3 részes öltöny 1780 411 Ffi g—kék divatzakó 1340 1350 Férfi szövet divatzakó 1200 918 Nagykamasz jerseyöltöny 937 4900 Nagykamasz 3 rész. esik. öltöny 1030 622 Nagykamasz eordbársony öltöny 718 267 Nagykamasz imp. cordbárs. zeke 876 178 Nagykamasz imp^ball. zeke 589 97 Kiskamasz ciklon anorák 340 368 Kiskamasz szövet sportos öltöny ' 775 441 ' Bébi moha jerseyaij 156 BWWWk FELSŐRUHÁZATI IMglgy NAGYKERESKEDELMI B ram VÁLLALAT NÖGRÁD MEGYEI IPARCIKK-KISKERESKEDELMI VÁLLALAT SALGÓTARJÁN A Központi Bizottság csütörtöki ülése a XII. pártkongresszus előkészületeinek fontos állomása volt. A nemzetközi helyzetet értékelve az emberiség legfontosabb sorskérdésével, egy új világháború kirobban­tásának megakadályozásával, a békés egymás mellett élés elért eredményeinek megőrzésé­vel foglalkozott. A világhelyzet gondos mér­legelése alapján megállapította, hogy az utób­bi hónapokban feszültebbé vált a nemzetkö­zi helyzet, erősödtek az enyhülési politika eredményeit veszélyeztető hidegháborús ten­denciák. A Központi Bizottság elemzése feltárja azokat az okokat, amelyek a nemzetközi helyzet rosszabbodását eredményezték, s konk­rétan megnevezi azokat a felelős köröket is, amelyek mesterségesen meg akarják rontani az országok és népek között az enyhülési po­litika eredményeként kialakult kölcsönösen előnyös kapcsolatokat. A tények világosan bizonyítják, hogy a nemzetközi helyzet bo­nyolulttá válása egyenes következménye az amerikai kormány jelenlegi politikájának, amely a béke, az országok békés együttélé­se ellen irányul, s azt célozza, hogy a világ­ban kialakult erőegyensúly megváltoztatásá­val fokozza az amerikai imperializmus befo­lyását a világ minden térségében. Az Egye­sült Államok lázas ütemben olyan támasz­ponthálózat kiépítésén dolgozik, amely segít­ségével „bekerítheti” a szocialista országokon túl a nemrég függetlenné vált, el nem köte­lezett, a társadalmi haladás útjára térő álla­mokat is. I Az amerikai szélsőséges körök mind ez ideig megakadályozták a világbéke, a fegyverke­zési verseny csökkentése szempontjából rend­kívül fontos SALT—II megállapodás ratifi­kálását és ezzel életbe lépését. Különösen erős hangsúlyt kapott a Központi Bizottság hely­zetelemzésében a földrészünk, Európa bizton­ságát fenyegető NATO-döntés, amelynek ér­telmében közép-hatósugarú rakétákat telepí­tenek néhány nyugat-európai ország terüle­tére. Washington ugyanakkor a fegyverkezé­si kiadások fokozására is kényszeríti a NA- TO-országokat. Az: imperialista körök leplezni igyekeznek a fegyverkezési verseny új hullámát kiváltó intézkedések tényleges okait, propaganda köd­függönyt vonnak cselekedeteik köré a népek megtévesztésére. A NATO fegyverkezését a „szovjet katonai veszélyről” terjesztett ko­holmánnyal, az Indiai-óceán és a Közel-Ke­let térségében folyó katonai erőösszevonást és támaszpontkeresést pedig az afganisztáni eseményekkel magyarázzák. Azt híresztelik, hogy a Szovjetuniónak „rosszindulatú tervei” vannak Iránnal, Pakisztánnal és a közel-ke­leti olajmezőkkel kapcsolatban. Közismert tény azonban, hogy az Egyesült Államok már jóval a külső agresszió elhárítására Afga­nisztánnak nyújtott szovjet segítség előtt olyan erőket vont össze az Indiai-óceánon és a Közel-Kelet szomszédságában, amely fe­nyegeti a térség valamennyi országának a biztonságát. Nem kétséges, hogy a szovjet­ellenes propaganda célja leplezni az Egye­sült Államok békét veszélyeztető katonai je­lenlétének kiszélesítését. Központi Bizottsá­gunk határozottan állást foglal a szélsőséges imperialista erők békét és a biztonságot fe­nyegető aknamunkája ellen, szolidaritást vál­lal az ország függetlenségét, biztonságát a® ellenforradalmárokkal szemben védelmező afgán népi forradalmi párt és az afgán kor­mány küzdelmével. A magyar kommunisták támogatják Ázsia, Afrika, Latin-Amerika né-! peinek a nemzeti függetlenségük megszilár­dításáért, a társadalmi haladásért, az új gyar­matosító törekvések ellen folytatott igazsá­gos harcát. A nemzetközi feszültség fokozódása ellenéi re optimizmus árad a Központi Bizottság ér« tékeléséből. Ez az optimizmus a szocialista közösség országainak erejéből fakad. Erre tá­maszkodva határozott erőfeszítéseket teszünk az enyhülést veszélyeztető tendencia gyengí­tésére, a világ békéjét fenyegető támadások elhárítására. A Központi Bizottság dokumen­tumában hangsúlyozza, hogy a békés egymás mellett élésnek továbbra sincs alternatívája. E magas pártfórum meggyőződése, hogy egy új világháború kirobbantásának megakadá­lyozása, a békés egymás mellett élés ered­ményeinek megvédése reális cél, mert a vi« lágpolitika fő tendenciáit meghatározó erő­viszonyok a reakciós körök durva próbálko­zása ellenére sem változtak meg. A Közpon­ti Bizottság tehát a béke alternatíváját állít­ja szembe a békét fenyegető imperialista ak­ciókkal. Ezzé] pártunk ismételten hitet tett eddig hirdetett politikája mellett, nevezete­sen, hogy a világ számára az egyedüli ész­szerű út a feszültség csökkentése, a fegyver­kezés korlátozása, a kölcsönösen előnyös együttműködés, a problémák kölcsönösen el­fogadható, becsületes és igazságos megoldá­sának keresése. Ennek sikeréhez azonban arra van szük­ség, hogy minden békeszerető erő az egész világon cselekvőén járuljon hozzá a háborús veszélyek elhárításához, az országok közötti kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. Ez az em­beriség egyetemes érdeke. A Szovjetunió, a szocialista országok már korábban egész sor javaslatot tettek — se javaslatok ma is ak­tuálisak —, amelyek azt szolgálják, hogy csökkenjen a katonai feszültség, erősödjön a kölcsönös biztonság és növekedjék a bizalom valamennyi ország kormánya és népe között. Az egész emberiség érdeljg, hogy életbe lép­jen a hadászati támadó fegyverek korláto­zását célzó SALT—II megállapodás, és hogy tovább folytassák minden fórumon a tárgya­lásokat a fegyverkorlátozásokról. Ha a né­pek és a kormányok közös erőfeszítése nyo­mán elérhető lenne a közép-hatósugarú raké­ták nyugat-európai elhelyezésének megaka­dályozása, újabb lendületet vehetne a helsin­ki értekezlet záróokmányában ajánlott, Euró­pa békéjének megerősítését, a fegyverkezés csökkentését célzó intézkedések megvalósítá­sa, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés kapcsolatainak mindenki számára gyümölcsöző fejlesztése. A Központi Bizottság nemzetközi hely­zetet értékelő dokumentumában vége­zetül megállapítja: a Magyar Népköz- társaság a jövőben is mindent megtesz azért, hogy az emberiség tovább haladhasson előre a társadalmi felemelkedés, az egyetemes bé­ke útján. Népünk — mint a saját és az egész emberiség érdekeit szolgáló törekvéssel — mélységesen egyetért és teljes erejével támo­gatja ezeket a célokat. Normalizálódik Iráni helyzetkép az élet Afganisztánban Kabulban az élet visszatér rendes kerékvágásába. Ezt bizonyítják a nagyváros meg­élénkült utcái, a működő vál­lalatok és intézmények, a for­galmas bankok és áruházak, a telt házzal üzemelő filmszín­házak és a benépesült me­csetek — állapítja meg egye­bek között az afganisztáni fő­városból keltezett riportjá­ban O. Oparin, a Szovjetszka- ja Rosszija tudósítója. Űjabb és újabb részletek váltak ismeretessé a meghiú­sított ellenforradalmi össze­esküvésről. További Pakisz­tánból származó amerikai, iz­raeli és kínai eredetű titkos fegyverkészletekre bukkan­tak. Nagy mennyiségű rob­banószerkezetet és gyújtó­anyaggal töltött palackot ko­boztak el az ellenforradalmá­roktól. Ezekben a napokban mind több olyan tény válik isme­retessé, amely azt bizonyítja, hogy az ellenforradalom sem­milyen eszköztől sem riadt vissza népellenes lépései so­rán. A zsoldosok valamennyi mesterkedése és provokációja azonban a hazafiak ellenállá­sával találkozik — hangsú­lyozza a tudósító. A forradal­mi aktivisták és Kabul dolgo­zó népe gyors és megalkuvás nélküli lépéseket tesznek mindazok ellen, akik megpró­bálják szétzülleszteni a fő­város és az ország normális életét. Az Afganisztáni Egysé­gest Népi Demokratikus Párt fegyveresei és az önkéntes hazafiak őrzik a vállalatokat és az intézményeket, a ban­kokat és az iskolákat (MTI) Hatvanezer mártírra emlékeztek Ambrus István, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Pénteken a síita vallási ün­nepen a közös imára ország­szerte egybegyű'tek Khomeini ajatollah felhívására a volt sah rezsimjének áldozatai­ról, a több mint 60 ezer már­tírról emlékeztek meg. Az ajatollah felszólítását iráni politikai megfigyelők közvet­len összefüggésbe hozzák az­zal, hogy Teheránban tar­tózkodik a Pahlavi-rendszer bűntetteinek kivizsgálására létrehozott ENSZ-bizottság. Ardebi’i ajatollah, a tehe- ráni imám a mártírok hős­tetteiről beszélve az iráni kül­politikai elképzeléseket is körvonalazta. Kijelentette, hogy az iszlám köztársaság nem követi sem a nyugat, sem pedig a kelet irányvonalát, csak allah útmutatásait. Le­szögezte, hogy az ország nem nyugodhat meg addig, amíg vissza nem kapja a bukott sahot és jogtalanul szerzett vagyonát és elszántan foly­tatja forradalmát —, vagy ahogy az ajatol'ah fogalma­zott „ellenforradalom elleni harcát”. Ardebili ajatollah, aki egy­ben az iszlám köztársaság fő­ügyésze is, utóbbi minőségé­ben nyilatkozatot tett közzé azokkal a Teheránban elter­jedt röplapokkal kapcsplat- ban, amelyek a hadsereg fő­hadiszállásai és a teheráni szívkórház megrohamozásá­ra és e'foglalására szólítanak fel. Az utóbbi épületben ápol- iák Khomeini imámot, a for­radalom vezetőjét. Ardebili a röpcédulák megszövegezé­sével és terjesztésével a Mud- zsahedin gerillaszervezetet vádolta A főügyész állítását a szervezet szóvivői alapta­lannak minősítették és kije­lentették, hogy a lázító fogal­mazvány „gyermekded, za­vart keltő elemek” műve. ☆ A szombati teheráni sajtó — az iszlám köztársasági párt lapjának kivételével — nem nagy' lelkesedéssel fogadta a döntést, hogy Iránban kétfor­dulós rendszerben tartják meg a parlamenti választásokat. Ez a választási szisztéma kétségkívül a legtöbb jelölt­tel és főként vidéken a leg­erősebb hatalmi bázissal ren­delkező iszlám köztársasági pártnak kedvez és további hátrányokkal sújtja az amúgy is gyengébb politikai csopor­tosulásokat, valamint a nem­zeti kisebbségeket Felismerve e megoldás ve­szélyeit, elsőként a kommu­nista Tudeh párt emelt szót a kétfordulós választások el­len. Hasonló álláspontra he­lyezkedett a Modzsahedin ge- rillaszervezetf, majd a nem­zeti front és számos más po­litikai csopórtosulás, vala­mint maga Baniszadr köztár­sasági elnök is. Az „iráni si­kerember”, ahogy Teheránban nevezik, eddig mindent meg­nyert. Hetvenöt százalékos elsöprő többséggel az elnökvá­lasztásokat; Khomeini aja- tollah áldásával pedig az iszlám forradalmi tanács el­nöki posztját, majd a fegyve­res erők főparancsnoki tisztét. A /

Next

/
Thumbnails
Contents