Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-20 / 67. szám

Kondor Ernő emlékére 1881—1951 A közelmúltban avattuk fel szülővárosában, Balassa­gyarmaton. Kondor Ernő nótaköltő szobrát. Ezen aktussal is ápolni akarjuk haladó hagyományainkat. A múlt század utol­só negyedében született, és a dalszerzésen kívül nevéhez fűződik az első magyar irodalmi kabaré megalapítása is. Ez. 1907-ben történt Budapesten, a Teréz körúton, Bonnboniere néven. Az általa alapított Bonnboniert a szó legigazibb ér- leimében tekinthetjük a mai közéleti, politikai kabaré ősé­nek. Mint igazgató itt adott helyet a magyar irodalom olyan kiválóságainak, mint Nagy Endre, Heltai Jenő, Szép Ernő és egy-két alkalommal Ady Endre. Személyisége, alkotóereje ezért is tiszteletet érdemel. Szeretettel ápoljuk tárgyi em­lékeit, amely a kiállítóteremben (Balassagyarmaton) egy külön vitrint kapott. Leghíresebb dala a „Vén cigány", amellyel az 1910-es évek elején elnyerte egy amerikai zeneműkiadó nemzetközi dalpályázatának 5000 dolláros pályadíját, amelyet 20 nyelven adtak ki és rövid idő alatt világsikert aratott. A Magyar Rádió „Csendül a nóta" c. műsorában 1978. március 5-én emlékezett meg róla. Dalait Bojtor Imre, Radnai György, Jákó Vera és több ismert dalénekes elevenítette fel. Köz­ismert dalai: Csilingelő szán, Esti fény-lámpafény, Zöldab­lakos kicsi ház, Kecskebéka fölmászott a fűzfára, Huncut az a toronyóra, Badacsonyi csárdás stb. A Magyar Hanglemez- gyártó nemrégen készített hanglemezt Kondor Ernő dalaiból. Kondor Ernő özvegye és leánya áldozatkészségének kö­szönhető, hogy a szobrot melyet művészi ábrázolásban Búza Barna szobrászművész alkotott, Balassagyarmaton a klub­könyvtár és kiállítóterem kertjében állították fel. i Korsós Nándor Á jót is észrevesszük rrt/ff/M LEVELEZŐINK JELENTIK Kiállítások előtt A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ két rangos kiállítás­ra is készül. Március 29-én és 30-án az ÁFÉSZ kebelében működő salgótarjáni nyúlte- nyésztő-szakcsoport ren­dezi meg házinyúl-kiállítását á kohászati üzemek kultúr- otthonában. A kiállításon 70 tenyésztő 140 fajtiszta nyuiat vonultat fel, 15 fajtaválto­zatban. Az érdeklődők meg­csodálhatják majd az új-zé- landi fehér, a magyar óriás, a német óriás, az új-zélandi vörös, a német világos ezüst, a csincsilla, a lepke­tarka már ismert fajtáit, s két különleges fajtát is meg­ismerhetnek, a castro-rex- és francia vörös-ezüstfajtákat. A házinyulak bírálói neves szakemberek: dt. Póka Géza és dr. Pacs István lesznek, a Gödöllői K isállat tény észt ő­Kutató Intézet részéről. A ki­állításon a salgótarjáni és a karancsvölgyi tenyésztők mel­lett részt vesznek a füzes­abonyi, gyomai, jászapáti, bükks^enterzsébeti nyúlte- nyésztők is. A kiállításnak külön ran­got ad, hogy a salgótarjá­ni nyúltenyésztő-szakcsoport most ünnepli megalakulásá­nak 20 éves évfordulóját. A nyúltenyésztők a kiállítás helyszínén különböző gyógy­szereket és vitaminokat, szakkönyveket, sőt még te- nyésznyulat is vásárolhatnak. A házinyúl-kiállítás 29-én 8 órától, 18 óráig, 30-án pedig 8 órától 15 óráig tekinthető meg. Április 14-től 19-ig kerül megrendezésre a salgótarjáni vásárcsarnok területén a Sal­gótarján és Vidéke ÁFÉSZ, a vásárcsarnok igazgatósága, a VASÉRT Vállalat és az AG- ROKER Vállalat rendezésé­ben a már hagyományos me­zőgazdasági kisgép—szeráru- kiállítás és -vásár a kister­melők részére. A kiállítás megnyitására április 14-én 10 órakor kerül sor, amikor Vincze József, az ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke mond megnyitó beszédet. Ezen a kiállításon bemutatásra és értékesítésre kerülnek külön­böző kert- és növényművelő kisgépek, szerszámok, felsze­relések, növényvédő szerek, műtrágyák, vetőmagvak, szakkönyvek és -folyóiratok. A 'kiállítás ideje alatt vásá­rolt műtrágya 20 százalékos árengedménnyel kapható majd, de ezenkívül még több árucikknél is lesznek engedmények. Az ÁFÉSZ a motoros kisgépeket szövetke­zeti tagjai részére díjmente­seit házhoz szállítja. A kiállítás és a vásár ide- jé alatt szervezett szaktanács- adás és szakmai tájékoztatás lesz. Reméljük, hogy a sal­gótarjáni ÁFÉSZ közelgő két kiállítása a kistermelők és kistenyésztők örömére szol­gál, s hozzájárul a termelési kedv erősítéséhez és a ter­melési szerkezet korszerűsíté­séhez. D. P. Az utóbbi időben elég sok bírálat érte a MÁV-ot- a köz­lekedő vonatoknál észlelt hiá­nyosságokkal kapcsolatban. Ügy látszik, érdemes volt bí­rálni, mert a szóvá tett hiá­nyosságok terén javulás taí- pasztalható. A kocsik fűtése megfelelő, melyet, igaz, a gyengébb időjárás is befolyá­solhat, de távolsági vonataink is elég tiszták, gondolok itt a Budapest—Salgótarján között közlekedő vonatokra. Megfi­gyelésem szerint március 12-én a délelőtti gyorsvonat kézmo­sóiban még kezet is lehetett mosni. Jóllehet vasutasdolgozóink munkaverseny-vállalásainál azt veszik figyelembe, hogy a kulturált utazás biztosítása ezt is megkívánja, s ami egyéb­ként szolgálati követelmény is. Jó lenne, ha a távolsági sze­mélyvonatainknál is ezek vál­nának rendszeressé, ez úgy ér­zem, a rendszeres ellenőrzése­ken keresztül meg is valósít­ható. — szűcs — A felnőttek segítségét várjuk Részközgyűlésről Á szécsényi Egyesült ÁFÉSZ szokásos évi részközgyűlésére Rimócon a napokban került sor, amelyen Pócsik Sándor- né igazgatósági tag számolt be a szövetkezet 1979. évi mun­kájáról és ismertette az 1980. évi feladatokat. A beszámolót vita követte, melynek során több hozzászóló kiemelten foglalkozott a kiskereskedelmi egység bővítésének szükséges­ségével mert a két vegyesbolti egység közül csak az egyik van elfogadható állapotban, a másik elavult, romos épületben működik. Ilyen létszámú köz­ségben pedig az alapellátás szempontjából nagyon fontos, a fejlesztés. Már a múlt évi részközgyű­lésen is sürgették a hozzászó­lók az asztalitűzhely-beszer- zést. Sokan igénylik ezt a hagyományos tűzhelyet, mert nagyon megfelelt az igények­nek. Sajnos, ezzel nem foglal­kozik senki, hiába a sok és sorozatos felvetés. Nem kielé­gítő a ruhaválasztók még a szécsényi Skálában sem, pe­dig nagyon bíztak a vásárlók a jó és bő ellátásban. Hi­ányolták. hogy a vegyesboltban háromkilós kenyeret nem lehet kapni. .* Évzáró közgyűlést tartott a nyúltenyésztő szakcsoport is. Vaspál Tibor elnök adott szá­mot az 1979. évi munkáról és ismertette az 1980. évi tervet Az elnök eredményekről ad­hatott számot, hiszen az 1978. évi 132 mázsa házlnyúlleadás- sal szemben 150 mázsát adott le a szakcsoport. A tagság lét­száma is növekedett, mert az induló 33 taggal szemben, most már 54-en vannak. És ez a szám várhatóan növekedni fog. Lehetett volna jobb is. az eredmény a leadás terén, ha különböző okok nem játsza­nak közre. Remélhetőleg az 1980-as év még jobb ered­ménnyel zárul. Eleinte nem volt elég szemes termény és táp, most viszont már jó az ellátás ezen a téren. Szálasta- karmány-beszerzésl problé­májuk van még. Sokan kifej­tették véleményüket és hasz­nos javaslatokat adtak a nyúl- tenyésztéssel kapcsolatosan. Rácz István patronáns hozzá­szólásában szinte szakmai elő­adást tartott, melyet a tagok hasznosítani tudnak a gyakor­latban. Megígérte, hogy a szövetkezet a lehető legmesz- szebbmenő támogatást biz­tosítja a jövőben is a szak­csoportnak. A közgyűlés a fejlesztési alapot a nyúlállo- móny gyórvszerellátására kí­vánja fordítani. Kiss Béla Elmúlt 1979., elmúlt a nem­zetközi gyermekév, de gyer­mekeinkkel továbbra is fog­lalkoznunk kell, tanítani, ne­velni kell őket. Ezek a gondo­latok mindig eszembe jutnak, amikor az autóbuszra felte­szem a 7-es, 7/A-s jelzésű táb­lát. Köztudott, hogy a Kemero- vó-lakótelepen sok gyermek él. Erős figyelemre,- koncent­rálásra van. szüksége minden autóbusz-vezetőnek, hiszen bár­mikor kiszaladhat egy-egy gyermek az úttestre. A felnőtt utasokban segítőtársakat kere­sünk, olyan segítőtársakat, akik figyelmeztetni merik a fiatalokat. Nem lehet egy­szerre a vezetésre is és a ko­csi belsejében történő ese­ményekre is figyelni. Hány­szor figyelmeztettük már a kisgyerekeket, hogy. ne állja­nak előre a vezető mellé, ne akadályozzák a kilátást, ne ül­jenek fel a „szerszámosszek- rény” tetejére... és sorolhat­nám tovább. Mi, felnőttek már tudjuk, hogy a gyermek még nem képes előre felfogni, a cselekedete mennyi balesetve­szélyt rejt magában. Kollégáim nevében is ké­rem a szülőket, ne engedjék előre állni gyermekeiket, ne ültessék fel a „szerszámosszek- rény” tetejére, ne állítsák fel őket az ülésre, gondoljanak arra, hogy a tisztaság közügy! Sok negatív katika hang­zott már el az utasok részé­ről, hogy — kívülről — pisz­kosak az autóbuszok. Ennek megszüntetése számunkra is nagy előrelépést jelentene. Szándékosan írtam így, hogy jelentene, mert mindaddig nem tudjuk e célt elérni, amíg a kocsi belsejéből — naponta többször is kell az elszórt maghéjat, egyéb szemetet ki­takarítani. Sokan nem tudják, vagy nem akarják tudni, hogy számunkra az autóbusz mun­kaeszköz, s nekünk is érde­künk tisztán tartani! De a ko­csi belsejét gyakrabban kell takarítani, így nem jut idő a külső tisztításra! Gyakran hallani a Volán hangosbemondóján keresztül, hogy miképp, milyen eszkö­zökkel szeretnénk kulturáltab­bá tenni az utazást. Hiábava­ló lenne , e módszer? — azt hiszem, jogosan vetődik fel a kérdés, amikor utasaink köz­vetlen a megálló előtt jelezve késztetik a hirtelen fékezésre a gépkocsivezetőt. Kérjük önö­ket, ne akadályozzák az indu­lást azzal, hogy szaladnak az induló autóbusz mellett, saját testi épségüket is veszélyeztet­ve, hiszen a menetútvonalon több akadály is létezik — zeb­ra, villanylámpa stb., ami a menetidőt nagymértékben be­folyásolja. Mi is szeretnénk el­kerülni az utas és a gépkocsi- vezető közötti konfliktust. — A biztonságos megállás egyik feltétele az, hogy az utasok ne közvetlenül a meg­álló előtt jelezzenek, hanem az előző megálló elhagyása utón. Szeretnénk az utas és a gép­kocsivezető közötti viszonyt ja­vítani, mely csak akkor le­hetséges, ha munkánkat az utasok részéről gátló tényezők nem akadályozzák. Előre is köszönjük, hogy mindezekben segíteni igyekez­nek. Reméljük így kevesebb nézeteltérés lesz, s kulturál­tabbá tehetjük az utazást. Gép­kocsivezető kollégáim nevében is jó utazást kívánok: Lőrincz Imre autóbusz-vezető Kommunista műszakon nagytakarítás Pásztó vasútállomás dolgo­zói hasonlóan az előző évekhez, március 15-i szabad szombat­jukon kommunista műszák keretében tavaszi nagytakarí­tást végeztek. A női dolgozók a váróterem asztalait, padokat, ajtókat és ablakokat, falak vé­dőburkolatait mosták le. A férfiak pedig a vágányok kö­zeit, a peront tisztították, ta­karították, az utasok által használt peron gödrös részeit feltöltötték, valamint apró kőzúzalékkal leszórták. A közeljövőben az állomás peron­kerítésének festését is elvég­zik, amely a közelgő állomás- vizssálat eredményeit is elő- • segíti. A takarítás utáni tisz­taságot az utasok is örömmel fogadták. Az állomás dolgozói e munkájukkal is hozzájárul­tak a kulturáltabb utazás megteremtéséhez. Tisztelt szerkesztőség Az elmúlt évben írtam egy udvarias buszvezetőről, aki egy öreg nénit átvezetett az úttest túlsó oldalára. Méltán megérdemelte ezért a dicsé­retet. Most azonban bírál­nom kell. A március 7-én és 14-én közlekedő GF 19—58 sz. autóbusz vezetője, aki majdnem üres busszal érke­zett 13 óra 5 perckor az őr­halmi iskolatéri megállóhoz, amikor is a megállót körülbe­lül 40 méterrel túlhaladta, ott egy utast tett le és to­vábbhaladt, anélkül, hogy a várakozó 20 utast felvette volna. Hangsúlyoznom kell, hogy a várakozók bőven el­fértek volna. Én a kis uno­kámat vittem volna ezzel a járattal Balassagyarmatra, a 13.30 órakor kezdődő iskolai oktatásra. Elkéstünk emiatt, de mind a .20 utas erősen zú­golódott, mondták, hogy ez a sofőr sohasem vesz fel utast, habár a busz csak félig van emberekkel. Míg a másik buszvezető, aki őt váltja, minden egyes esetben megáll és felveszi az utasokat. A dolgozók munkába érke­zése időhöz van kötve, és 20 percet késni nem szabad. Ügy tudjuk, a Volán van az utasokért, nem pedig fordít­va. Hiába szalad a busz, Via utas nincs. De azt is tudjuk, hogy a busznak a megálló­ban kell megállni és nem 40 méterrel távolabb. Tisztelettel: Róka Mihály Örhalom, Rákóczi ú. 1/a. Népszerűségük titka n Művészek..." A Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ bútoráruháza általában nép­szerű a salgótarjáni lakosság körében is. Mi is ennek a nyitja? Az áruházban. egy nyolctagú ezüstkoszorús szo­cialista brigád dolgozik, mely­nek jelszava: »mindent a ve­vőkért! A jó áruválaszták biz­tosítása érdekében — mint ahogy arról Tőkei Sándor bri­gádvezető tájékoztatott — fá­radságot nem kímélve •állandó­an utaztak. Sorra keresték fel az ország bútorgyárait a kap­csolat megteremtésére, hogy a legigényesebb vevőiket is ki tudják szolgálni. Így mint­egy 25 bútorgyárral van jó kapcsolatuk. A legnagyobb kereslet a zalaegerszegi, má­tészalkai, kanizsai bútorgyá­rak termékei iránt volt és van jelenleg is. Elmúlt évi tervük 33 millió forint volt, ezzel szemben 36 milliót forgalmaz­tak. Az áruház szocialista bri­gádja a társadalmi munkából is kiveszi részét. Patronálják a pásztói bölcsődét, az öregek napközi otthonában pedig a bútorok javítását, karbantar­tását végzik el rendszereden. * Takács L.-né S.-tarján, Schuyer F. út Új Tükör Klub Homokterenyén A Homokterenyei Hazafias Népfront klubtagjai úgy »ha­tároztak, hogy csatlakoznak az Üj Tükör kulturális hetilap ál­tal meghirdetett klubmozga­lomhoz. 1979. február 29-i ala­kuló foglalkozásukon felvet­ték at Üj Tükör Klub nevet. — ..Programjainkon keresz­tül propagálni kívánjuk kör­nyezetünkben. községünkben a szabad -idő kulturált, eltöltését, formálni és az igényt felkel­teni a kulturált szórakozási lehetőségekre. Foglalkozása­inkon keresztül erősíteni kí­vánjuk a szocialista tudatot, a közösségi szellem szélesebb körben történő elmélyítését, illetve annak igényét felkel­teni”. — írják munkat*>rvAet meghatározó általános prog­ramjukban. Programjaik egy részét a klub vezetősége szer­vezi, de számítanak az Űj Tü­kör részéről biztosított prog­ramokra és igénybe kívánják venni a József Attila megyei Művelődési Központ kultúr- szolgáltatásait is. Március 7-én a klub vendé­ge volt: Kaposv Miidós a Ma­gyar Rádió Kabarészínházá­nak szerkesztője. Műsorának sikerét jelezte a gyakran fel­csattanó taps. Március 21-én az Állami Néni Együttes mű­sorából tekintik meg az Ecseri- lakodalmast és a Cigánytán­cot színes filmről. Puszta látván Nem világhírű emberek, nem kapnak Nobel-díjat, mégis a maguk területén mű­vészek, a szakma művészei az egyes dolgozók. Mindig cso­dáltam virtuóz ügyességüket, az emberrel elhitetett maga- biztosságukat. Csodálom azt a hentest az egyik áruházunkban, aki első csapásra levágja az egy kiló karajt és még mozog a mér­leg nyélve, amikor vastag szénceruzájával ráírja a pa­pírra: 87,50 forint. Csodálom azt a zöldségest, aki egy kiló almát úgy tud a kosárba rakni, hogy a rot­hadt fele nem látszódik. Egyenesen ámulatba ejt an­nak a büfésnek a kézügyessé­ge, aki a nagyfröccshöz a bort minden mérőeszköz nélkül tudja „pontosan” tölteni. Vagy az egyik falatozóban, a fene sem tudja hogyan, de a főtt kolbász minden darab­ja pontosan 10 deka. Igazi művészek ezek az em­berek és nincsenek egyedül, számos ilyen és hasonló talál­ható. Ezt a művészetet azon­ban ki kell irtani, mert tár­sadalmunkra veszélyes és ká­ros. Sz. J. összeállította: Tóth Jolán. Sok százan gyűltek össze a budapesti Kossuth Klubban, hogy-------------­r észt vegyenek a Rubik Ernő által feltalált bűvös kocka klubjának megalakulásán. Képünkön: A legifjabb klubtag 'I Válaszol az illetékes Intézkedett a postahivatal Lapunk január 31-i számá­nak Olvasók fórumában „Pos­tai szolgáltatások” címmel megjelent írásra a Budapest- Vidéki Postaigazgatóság a kö­vetkező tájékoztatást adta: — A vizsgálat során megJ állapították, hogy az új táv­beszélőközpont üzembe helye­zésével egyidőben Salgótarján 1. sz., Postahivatal a felvételi teremben két darab telefon­könyvet helyezett el. Sajnos, azonban a gyengén fűzött te­lefonkönyvek a mindennapos igénybevétel miatt széthullot­tak és elvesztek, ezért 1980. január végéig a hivatalnak tíz darab telefonkönyv kicse­réléséről, illetőleg pótlásáról kellett gondoskodni. A telefonkönyv gondosabb igénybevétele céljából január végén az igénybevevők részé­re szolgáló telefonkönyvek a postahivatali hírlapárusnál ke­rültek elhelyezésre. Időközben intézkedés történt a postán, hogy mindenki által hozzáfér­hető helyen: a helyi telefon- hívásokra szolgáló telefonfül­kében, valamint a közönség­térben kis vasállványra he­lyezve az igénybevevők ré­szére a telefonkönyv minden­kor rendelkezésre álljon. A történtekért a cikk író­jától szíves elnézést kér a postaigazgatóság. rádióinterjút ad. NÓGRÁD — 1980. március 20., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents