Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-20 / 67. szám

Pjst*u*ó föfdek védelmében dl.)

Melioráció a szécsényi és a berceli termelőszövetkezetben

A nógrádi szövetkezetek közül ez a két gazdaság az élen jár ,a termőföld védelmében. Jó lenne, ha példájuk minél több követőre találna. A szé- csénviek így nyilatkoznak .eddigi munkájukról:

— A termelőszövetkezetben a tudatos meliorációs tevékenység — elsősorban vízrendezés — már a hatvanas években megindult, de egyes területek talajjavítására is sor került. Tábláink szabálytalan alakúak voltak, az átlagos nagyságuk 15 hektár volt. A rengeteg vízlevezető, a kis táblákat szétszabdaló úthálózat nemcsak termőterületet vont el, hanem gyomtermésével meghatározta a növénytermesztés színvonalát. A patakok sem bírták teljesíteni funkciójukat. Egy-egy nagyobb olvadási hullám hatására

3—500 hektár került belvíz alá.

— A hetvenes évek elején megjelenő nagy teljesítményű és nagy munkaszélességű gépek sürgették a nagyüzemi feltételek kialakítását. Az első jelentős lépést az 1968-ban készített meliorációs tanulmány- terv jelentette, majd 1973-ban megkezdődött az agronómiái és műszaki tervezés. Ennek nyomán 1974-ben megkezdtük a kivitelezést és azóta évről évre előre meghatározott terv szerint haladunk.

A feladatok az adottságokból .fakadóan három körbe sorolhatók: 1. Vízrendezés alag- csövezéssel, nyílt árkos módszerrel. 2. Táblásítás, úthálózat kialakítása. 3. Kémiai talajjavítás, meszezés. A fenti sorrend egyben fontossági sorrendet is jelent számunkra.

— Eddig összesen 2200 hektár szántóterületet táblásítot- tunk, az átlagos táblanagyságunk 98 hektár. Tereprendezéssel eddig nagy területen hárítottuk el a művelést akadályozó terep vonulatokat, szüntettük meg a vízmosásokat. Ezzel párhuzamosan halad a korszerű úthálózat kiépítése is. Az újjáépült táblaközi utak hossza 20 kilométer.

— Évi 100—150 hektár nagyságú területet — savanyú barna erdőtalajt — részesítünk kémiai talajjavításban. 1975- től összesen 443 hektáron végeztünk meszezést. A kiviteli tervek a téesz saját meliorációs ágazatának irányításával valósulnak meg. Létrehoztuk a munkához szükséges gépparkot. Az ágazatot egy speciális képzettségű szakember irányítja. A saját kivitelezés révén — alkalmazkodva a növénytermesztés igényeihez

minden beavatkozást a legoptimálisabb időben, a legkisebb zöldkárral gyorsan meg tudunk valósítani.

— Tapasztalatok ajapján

egy hektár vízrendezése 18—20 ezer forintba, egy hektár me- szezése 2,5—3 ezer forintba, egy kilométer gyűjtőút építése 300—350 ezer forintba kerül.

— A melioráció hatékonyságát is vizsgáljuk. Eszerint a

meliorált területek korábbi

hektáronkénti 33 mázsás búza, 150' mázsás burgonya termésátlagával szemben ma már 46 mázsás búza-, 250 mázsás burgonyahozamot értünk el.

— Az elmúlt hat év alatt 22

millió 778 ezer forintot fordítottunk a meliorációs feladatok elvégzésére. A munkák

karbantartását negyedévekre lebontott terv szerint végezzük, erre' a célra kialakított karbantartó géplánccal. A melioráció felelősségteljes. természetátalakító műveletét gondosan. üzemi öntözéstől és rövidlátástól mentesen, úgy kívánjuk folytatni,, hogy részint a mi generációnk, de még inkább utódaink közvetlenül, vagy közvetve hasznát vegyék.

Előrelátóan

Bercelen Koncsek Béla beruházási előadó tájékoztat bennünket.

— A termelőszövetkezetben mióta foglalkoznak meliorációval? '

— A szövetkezet vezetése korán felismerte ennek jelentőségét. Még az egyesülés évében — 1977-ben — megrendelte a tsz egészére a meliorációs tanulmánytervet' és a kiviteli terveket. Ennek elkészítését köyető évben haladéktalanul hozzákezdtünk a kiviteli munkákhoz. Tavaly 2 millió 644 ezer forintot fordítottunk meliorációs terveink megvalósítására — 1 millió 027 ezer forint saját erővel. Ennek keretében elvégeztük 300 hektár szántó kémiai talajjavítását és altalaj lazítását. Rendeztük, Illetve altalajcsövezéssel láttuk el a Gólya-patak völgyét,

ahol így 70 hektár jó minőségű szántót nyertünk. Bízui benne, hogy meliorált területeink termésátlagát tartósan 15—25 százalékkal tudjuk növelni. >

— Földjeinken legnagyobb jeléntősége a meliorációs beavatkozások közül a vízrendezésnek van. A meredek területeken levő szántóink nagy részét gyepesítettük. Az így elvesztett szántóterületeket pótoljuk a jelenlegi ki nem használt, pangóvizes rétek vízrendezésével, amely után legértékesebb szántóink közé tartoznak majd.

— A talajjavítás tekintetében elsőrendű feladatunk . a savanyú talajok kémiai talaj- javítása és tömődött talajaink lazítása, amivel kedvező feltételeket teremtünk a növények számára.

— A területrendezés során törekszünk olyan méretű táblák kialakítására, amelyek nagy teljesítményű gépeink számára — az energiagazdálkodást is figyelembe véve — biztosítják az optimális munkafeltételeket. Gazdálkodási körzeteinket gyűjtőútakkal kötjük össze, a táblákon rendezett földúthálózatot , alakítunk ki.

— Hogyan állnak a karbantartással, mennyit használtak fel a fenntartási alapból?

— A kiviteli munkákon túl gondot fordítunk meliorációs létesítményeink karbantartására is. Tavaly 300 ezer forintot költöttünk és az idén is hasonló összeget szánunk erre a célra.

— Termelőszövetkezetünk 1980. végéig összesen 11 millió forintot fordított, illetve för- dít meliorációs céljainak megvalósítására. Mostoha természeti adottságainkba nem törődünk. bpje, igyekezünk erőnkhöz mérten megváltoztatni. Termelőszövetkezetünk vezetésének meggyőződése, hogy a meliorációs beruházás jövőnk záloga, ezért a későbbiekben még nagyobb gondot kívánunk fordítani e tevékenységre.

Zilahy Tamás

Fekete László 1967-től dolgozik Pásztón. Az új csarnokban nagy teljesítményű fúrógépet „irányít”.

Kifogástalan

minőségben

Korszerű gépeket telepítettek az elmúlt évben az ÉLGÉP Vállalat'5. számú pásztói gyárának új üzemcsarnokába,’ ahol tákarmánytápok készítéséhez szükséges berendezések alkatrészeit gyártják. A magyar megrendeléseken túl az NDK-ba szállítanak alkatrészeket, kifogástalan minőségben. Képeinken a pásztói új üzemcsarnok dolgozói közül . mutatunk be hármat, akik eredményesen vesznek részt az exportáruk gyártásában.

Prokop Miklósné számára a bonyolult berendezések m* még nehéz munkát adnak. A betanulási idő elteltével azonban biztosan igazodik el a kapcsolótáblán.

Bállá Miklós esztergályos az exportalkatrészeket gyártó üzem szocialista brigádjának szorgalmas tagja. Ezekben a napokban kommunista műszakot szerveznek, melynek bevételével a Pásztón megépítésre kerülő gyermekintézményekhez járulnak hozzá.

(Kulcsár József képbeszámoló ja)

A mezőgazdaság hírei

Biztosított a növekvő állat- állomány átteleltetése Mongóliában : (csaknem 900 000 tonna takarmány van a tárolókban, egyedül szénából 140 ezer tonna áll rendelkezésre.

A nagyobb települések, városok tej- és tejtermékellátását egyre több mezőgazda- sági nagyüzem tartja fontos feladatának. Jelenleg öt. a tervidőszak végére már tizenegy gazdaságnak ez lesz a fő profilja. Nő a gépesített tejházak, tejtermék-feldolgozók száma is: jelenleg húsz — teljesen gépesített — ilyen üzem működik az országban.

Mongóliában nemrég még újdonság volt a megművelt területek és a legelők öntözése. Ma már ezerszámra vannak itatok, megszokott látvány a táblákon az esőztető berendezés, ami pedig a legelőket illeti, ezekből több millió hektárnyit tesz termékenyebbé az éltető víz. Jelenleg egy hét alatt több vizet juttatnak mezőgazdasági célokra, mint 1950-ben egész esztendőben.

Felkészülve a cselekvésre

A napokban befejeződtek a különböző szintű pártértekezletek tanácskozásai. Értékelték a XI. kongresszus óta végzett munkát, állást foglaltak a kongresszusi irányelvek vitájában elhangzott észrevételekben, javaslatokban. A pártértekezleteken került sor a vezető testületek és a felsőbb pártértekezletek, illetve a kongresszusi küldöttek megválasztására, is. E tanácskozásokkal tulajdonképpen elvégeztük a XII. kongresszus politikai és szervezeti előkészítésének területi feladatait.

A pártértekezletek munkája így a Nógrád megyében lezajlott tanácskozások is tartalmában, aktivitásában és hangulatában méltó folytatása volt azoknak a magas színvonalú taggyűléseknek, melyeket az elmúlt év decemberében és ez, év elején tartottak az alapszervezetekben. A küldöttértekezletek beszámolói és a küldöttek az , egves társadalmi, politikai. gazdasági kérdések megközelítésében fisvelembg vették és tol. mácsolták a taggyűléseken elhangzott véleményeket, állás- foglalásokat. Ami pedig a tanácskozások nolitikai légkörét illeti, elmondható, hogv ezúttal is az a nagvfokú nvpt- ság. felelősség, a k'egyensúivo- zottság és cselekvőkészség tükröződött, amely ma nárttag- ságunk egészét jellemzi.

TARTALMASAI^.LÉNYEGRETÖRŐEN

A pártértekezletek tanácskozásának valamennyi szakaszában figyelmet keltő' volt, a küldöttek nagyfokú aktivitása megnövelte e fórumok munkaértekezlet-jellegét. A megyei, a városi és járási pártértekezleteken sok küldött szerette volna véleményét, javaslatát szóban előadni, -azonban időhiány miatt nem kaphatott mindenki szót. A pártbizottságok tartalmasán, lénybgretörően a területükön elért eredményeket és gondokat egyaránt reálisan elemző módon számoltak be az elmúlt öt év munkájáról. A végzett munkáról ’adott számadás természetesen kitért az élet szinte valamennyi területére, Az életszerűség abban is megmutatkozott, hogy a terület jellegének megfelelően a gazdaság, a társadalom, a pártpolitikai munka egyes kérdései kiemeltebben, - hangsúlyozottabban szerepeltek. A termelőüzemek. a két városi pártértekezlet munkájában mindenekelőtt az üzem- és munkaszervezés, a minőségjavítás, a termékek korszerűsítése, az anyagellátás és a takarékosság, a várospolitikai kérdések kapták a legnagyobb figyelmet. A pásztói és a balassagyarmati, járási, a községi pártértekezletek súllyal a mezőgazdaság helyzetére, a mezőgazda- sági termelés eredményeinek javítására, fontos községnoliti- kai kérdésekre tértek ki.

EGYSÉG ÉS

SOKSZÍNŰSÉG

A pártértekezletek küldöttei egységesen foglaltak állást abban, hogy területükön a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában jelentős eredmények születtek. A meglevő gondok ellenére is erősödött a

gazdaság, javultak a Lakosság életkörülményei, fejlődött a társadalom tudati szintje. Pártszerveink és -alapszervezeteink eredményesen foglalkoztak a területükön * a , gazdasági, a társadalmi, a pártélet fejlesztésére a két kongresszus között hozott központi határozatok végrehajtásának szervezésével. A beszámolási időszak alatt tovább szélesedett a párt politikájával egyetértő és azt cselekvőén támogató pár- tonkívüliek köre.

Nagy felelősség hatotta át a pártértekezletek munkáját a kongresszusi irányelvekkel összefüggő észrevételek és javaslatok minősítésében is. A taggyűlések vitáinak tapasztalatait összegezve megállapítható volt, hogy párttagságunk az alapvető kérdésekben egységes véleményen van. Ez politikailag a legfontosabb dolog és ez a pártértekezletek munkáját ilyen értelemben megkönnyítette. Mindazonáltal párttagságunk több olyan észrevételt és javaslatot is tett, amelv a gazdasági, állami. társadalmi és pártélet -egyes részterületeit érinti. Ezek között nagy számban sze- reoelnek azok a. segítőszánd.é- kú kezdeményezések, melvek konkrét hozzájárulást jelentenek az országos és a helyi nroblémák megoldásához.

Pártértekezleteink nagyfokú politikai érettséggel, a párt politikájának és helyes munkastílusának megfelelően végezte el ez irányú feladatait is. A helyes állásuontok támogatást kaptak, előfordult, hogy egyes véleményekkel nem lehetett egyetérteni, és akadt olyan kérdés is, amelyet további vizsgálatra ajánlottak a felsőbb nártszervek és a kongresszus figyelmébe.

Egyszóval igazolódott e fórumok munkája kapcsán is, hogy a pártkongresszus irányelveinek vitája, a vita tapasztalatainak mérlegelése és minősítése nagyfokú hozzájárulást jelent a pártegység erősítéséhez, a párttagság fel- készültségének és cselekvőkészségének fejlesztéséhez.

KONKRÉTAN ÉS

VILÁGOSAN

Az alapszervezeti taggyűlések, a pártértekezletek után a Központi Bizottság kongresz- szusi irányelveit — a végzett munkáról a'dott értékelést , és a következő időszakra vonatkozó feladatok jelölését — világosabban, egyértelműbben és összefüggéseiben is jobban érti párttagságunk. Az előttünk álló feladatok sikeres végrehajtásához fontos körülményeket teremtett, hogy . a megye, az ország, az ejtesz társadalom a párt előtt álló fő törekvéseinket az említett pártfórumok nem általánosságokba merülve, hanem saját helyi tennivalóikkal ösz- szekapcsoltan tárgyalták.

A pártértekezletek is. megerősítették. hogy párttagságunk konkrét tettekkel is kész támogatni a párt nolitikai irányvonalát, Világosan jelenik meg a kommunistáknak az e téren képviselt határozott szándéka és cselekvőkészségének növekedése többek között abban, hogy a pártértekezle- teken — így a salgótarjáni síküveggyárban. a Volán Vállalatnál — újabb . szocialista brigádok és munkahelyi kollektívák jelentették be versenycsatlakozásukat a „Szik-' lai Sándor” brigád felajánlásához. Nem lebecsülendő jele a jobbító szándéknak, a tenni akarásnak az sem, hogy a tanácskozások számtalan helyi tartalékra, a munka, az eredményesség javításának több kihasználatlan lehetőségére hívták fel a figyelmet. Ezek összegezésének és a megvalósításukra irányuló intézkedések kidolgozásának nagy a jelentősége abban az összefüggésben is, hogy maj- . dán a'kongresszusi határozatok helyi végrehajtásának megszervezéséhez megfelelő konkrétsággal tudjunk hozzáfogni.

Mindjobban közeledve a XII. kongresszus időpontjához egyre élénkül egész dolgozó népünk várakozása és munkasikerekben megnyilvánuló támogatása g párt legfelső fórumának munkája iránt. Napjainkban a párt- szervezetekben is szorgos rpunka folyik. Számba veszik, mérlegelik, hogy a sok javaslat közül melyek igényelnek azonnali intézkedést, melyek kerüljenek be a munkatervekbe és melyeket kell más helyi szerveknek továbbítani megvalósítás végett. Tervezgetik a pártakt-ivisták a választott szervek új tagjainak szervezetszerű felkészítését is. Szükség is van erre. hiszen a választások során a párt-bi- zottsáUo'k tagjainak egy része kicserélődött.

A párt értekezletek munkái a, az újjává'asztott vezető testületek tettrekészsége is azt tükrözi, hogy pártunk XII. kongresszusa méltán ala.ooz- hat arra. hogv párttagságunk a párt irányvonalának kénvi-. sóletében és érvényesítésében kész a jövőben is cselekvőén részt venni.

NÓGRÁD — 1980. március 20.. csütörtök