Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)
1980-03-16 / 64. szám
Tudomány-techniiia Láthatatlan szemüveg Olaj a tengerből Az olajkitermelés a tengereken, pontosabban a szárazföldek talapzatain — selfjein — napjainkra „felnőttkorba” jutott. Rövidesen már közel félszáz országnak lesz lehetősége a tengeri olajbányászatra. A selfek megfúrásának technikája egyre tökéletesedik, a világszerte tapasztalható olajszűke mind merészebb megoldásokra serkenti a konstruktőröket. Az Északi-tenger olajkincsének kiaknázásában olyany- nyira érdekelt angol szakemberek ma már olyan fúrótornyokat is használnak, amelyek a száz méternél mélyebb vízrétegekben is biztonsággal állnak és megbirkóznak a legmostohább időjárási viszonyokkal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy akár a 30 méter magas hullámok verését is bír-, ja a torony, s a nem ritkán óránkénti 200—220 kilométeres sebességgel száguldó szél ostromának is ellenáll. A több mint 200 méter magas szerkezet nem felnagyított mása a sekélyebb vizeken dolgozó társainak, nemcsak méreteiben, hanem arányaiban is különbözik tőlük. A 40—60 ezer tonnás acélszerkezetet a parton szerelik össze és az egyik oldallapjára erősített úszótestekkel (légtartályokkal) a víz színén tartva vontatják beépítésének a helyére. Ott a légtartályokat megfelelő program szerint yízzel töltik fel; először a torony talpa-süllyed a tengerbe, majd a hatalmas test beáll függőleges helyzetébe, s lassan a fenékre ereszkedik. A tengeri fúróállványok legújabb nemzedéke már vasbetonból készül, mely olcsóbb és korró- zióáilóbb a betonnál. Ezek az állványok is úsztatással kerülnek felállítási helyükre, s ott nincs szükség semmiféle rögzítő, lehorgonyzó szerkezetre, nagy tömegük révén anélkül is szilárdan állnak a tengerfenéken. Változó időjárás — változó közérzet Nemrégiben fordult elő egy hét végén, hogy az országban bekövetkezett közúti — halálos vagy sérüléssel járó — balesetek száma rekordot ért el, látszólag különösebb ok nélkül. Az M7-es autópályán több tucat kocsi koccant ösz- sze és a feltorlódott kocsisor csaknem egy órán keresztül haladt át a máskor néhány perce» útszakaszon. Igaz, eső esett korábban, nedves volt az úttest is, mindez mégsem igazolhatja a tömeges koccanásokat. Az azonban elgondolkodtató, hogy az előző több hetes napos, szép; tiszta időt éppen aznap szüntette meg egy nyugatról érkező eső, lehűlés. Valóban képes befolyásolni az időjárás ilyen hirtelen változása az emberek közérzetét oly mértékben, hogy ez még a balesetek számában is tükröződik? Az orvosi meteorológia művelői meteoropátiának nevezik azt a jelenséget, hogy időváltozások alkalmával igen sok élőlénynek megváltozik a viselkedése. Ezek a jelenségek olyankor lépnek fel, amikor egy többé-kevésbé gyorsan mozgó időváltozás! vonal, ún. időjárási front vonul át tartózkodási helyünk felett. Éppen ezért a meteoro- pátiát gyakran frontpáüának is nevezik. A meteoropétia jelenségei még egysejtű élőlényeken is kimutathatók, A magasabbrendű növények és állatok meteoropátiája még feltűnőbben mutatkozik. A legnagyobb mértékben azonban az emberen észlelhető a mete- oropátia. Kedélyhangulatunk, munkaképességünk, munkakedvünk és közérzetünk sok esetben magán viseli a lejátszódó időváltozások következményeit. A beteg emberek meteoropátiája sokszor fájdalmas érzésben vagy szövődmények fellépésében mutatkozik. Régi sebhelyek, évek előtt begyógyult csonttörések helyei a meteoropatikus időjárási helyzetekben sajogni kezdenek. Nem minden ember szenved azonban meteoropátiában. Legalábbis a fiatalabb , korosztályba tartozók csaknem érzéketlenek az időjárás alakulása iránt. Az idősebbek viszont szinte valamennyien meteoropátíéról panaszkodnak. A meteoropátiának kétféle alakja van. Az egyik az időjárásváltozások bekövetkezése után lép fel, és ez a jelenség aránylag könnyen magyarázható; a másik megelőzi az időváltozást. Az ilyen meteoropaták néhány órával az időváltozás előtt, de olykor már egy-két nappal korábban jelzik pandszaíkat, sokszor olyan korai időpontban, amikor az időjárás még szép, és a közeledő légköri átalakulásnak semmiféle előjele nem mutatkozik. Az előbbi esetre könnyű magyarázatot találni; ha az időváltozás már lejátszódott, az azt jelenti, hogy testünk fizikai környezete átalakult. Igen rövid idő alatt megváltozott a hőmérséklet, a levegő víztartalma, villamos állapota, szennyezettségi foka, valamint a légnyomás. Nem lepődhetünk meg azon, hogy ez a környezeti átalakulás befolyásolja szervezetünk működését. Ez a jelenség magyarázhatja a sűrű koccanásokat az autópályán. Sokkal talányosabb az, hogy az időváltozás előtti meteoro- pátiá hogyan jön létre. Hogyan érezhetjük meg előre az időjárás megváltozását? Hiszen ez a jelenség olyankor lép fel, amikor a környező levegő állapota még nem változott meg. Ügy tűnik, mintha az okozat előbb következnék be, mint a kiváltó ok. pedig ez nyilvánvalóan lehetetlen. A talány kulcsát a modem meteorológia a következő úton keresi. Amikor a meteoropaták első panaszai jelentkeznek, akkor bár nálunk még teljesen szép az idő, tőlünk sok száz kilométer távolságban már kialakult az az időjárási front, amely bizonyos idő elteltével hozzánk érkezik. A meteorológiai szolgálatok időjárási térképei ekkor már világosan mutatják a közeledő változást. Miként magyarázható azonban az, hogy a légkör távoli, sok száz kilométer távolságban levő részében lejátszódó meteorológiai változások a mi szervezetünkben okoznak átalakulást? Már évek óta ismeretes, hogy az időváltozási frontok mentén elektromágneses kisugárzások keletkeznek a légkörben, amelyek a rádióhullámok tartományába esnek. A zivatarok villámaiból is olyan erőteljes sugárzás indul ki, amely még sok ezer kilométeres távolságban is kimutatható. Rádiókészülékeink sercegő zörejei gyakran származnak az Afrika egyenlítői részében tomboló heves zivatarok villámaitól. A zivatar nélküli csendes esőt hozó időjárási frontokon képződő rádiófrekvenciás sugárzás lényegesen gyengébb, de ez is nagy távolságra szétterjed a légkörben. Amikor tehát egy hozzánk közeledő időváltozási front még távol van tőlünk, akkor mér gyenge elektromágneses sugárzások érkeznek hozzánk. E tényen alapszik az a feltevés, hogy meteoropétia jelenségeit esetleg ezek az elektromágneses hullámok idézik elő, de nem ad magyarázatot például arra, hogy a szervezetnek melyik szerve, vagy része reagál a légkörön át érkező gyenge elektromágneses sugárzásra. Tudományos körükben sok híve van annak a felfogásnak, hogy szervezetünk minden egyes sejtje kü- lön-külön változást szenvedhet. Ez megmagyarázhatná azt is, hogy a meteoropétia az egysejtűeken is fellép. Támogatja a fenti magyarázatot az a körülmény is, hogy a me- teoropátia nemcsak a szabadban, hanem épületekben levőkön is jelentkezik.' A meteoropétia jelenség ténye ma már nem vitatott, mindenki elismeri, hogy van. Okára is kidolgozták a valószínű hipotézist. Az a kérdés azonban még ma is nyílt, hogy a szervezetben ilyenkor milyen változás zajlik le, át hogyan érzékeli s szervezet az időváltozás esetén kétségtelenül létező gyenge elektromágneses sugárzást. A szemgolyóra illeszthető kontaktlencsék használata világszerte rohamosan terjed, sokan felismerik a szemüvegéhez viszonyított sok előnyös tulajdonságát. A kontaktlencse jobb hordhatósá- gát számos 'újítás igyekezett előmozdítani az elmúlt három évtizedben. Fontos felismerés volt, hogy a lencse annál jobban viselhető, minél kevésbé akadályozza a szaruháryta oxigénellátását. E célból kezdték el az ötvenes években a kis átmérőjű mini- és mikrolen- csék készítését. De a hóid. hatóságot \ más módon is igyekeztek javítáni. Tudnivaló, hogy az egyébként jól bevált akrilát anyaga az oxigént nem ereszti át, de a lencse belső görbületének megfelelő kiképzésével mégis meg lehet valósítani az általa takart szaruhártya- rész légzését. Az ilyen lencse nem tapad szorosan, hanem a vékony könnyhártyán úszik, s azáltal, hogy pislogáskor folyamatosan cserélődik alatta a könnyréteg, 10— 16 órán belül a szaruhártya anyagcseréjében nem keletkezik zavar, ennyi ideig tehát nyugodtan lehet hordani. Később egy új fajta lencseanyag került az érdeklődés előterébe, s a belőle készült lencsét a kemény akriláttal szemben „lágy”, „flexibilis”, „gél” lencsének nevezték el. Ez az anyag kiszárítva olyasféle, mint az akrilát, hasonlóképpen lehet alakítani is. Ha azonban élettani sóoldatba helyezik, megduzzad, 30—70 százaléknyi folyadékot szív M. I. Tudományos kutatások a világűrben A közelmúltban olyan vé- Ä tudományos és gyakorlati legfontosabb tudományággá lemények is elhangzottak, eredmények azonban alapo- fejlődött és a műszaki hala- hogy a világűrkutatás hasz- san rácáfolnak a szkeptikusok dás ösztönzőjévé vált. nossága nincs arányban a rá- véleményére: & kozmoszkuta- Néhány év alatt rengeteg fordított óriási összegekkel, tás rövid idő alatt az egyik új kísérleti adat gyűlt össze, A szovjcl űrkutatás földi el le nőrzöközpontja magába, s egészen puha állományúvá válik. A belőle készült lencse a szemre he. lyezve csaknem észrevehetetlen. Nagy előnye, hogy hasz. nálatánál nincs szükség több hetes szoktatásra, mint a kemény lencsék esetében. Képünkön: a „láthatatlan szemüveg” egyik legújabb változata, az angol gyártmányú lágy bifokális kontakt- lencse. Ha a kontaktlenese viselője távolra akar látni, akkor a lencse belső körén néz át. Közeli látásnál a külső peremén tekint keresztül a lencse viselője. A görbületek kidolgozásához egészen új polírozni technikát alkalmaztak, hogy az átmenet fokozatos legyen, a fókusztávolság változásában ne adódjanak hirtelen ugrások. s ezzel a Föld közeli és távoli térségeiről, a szomszédos égitestekről alkotott elképzeléseinket meg kellett változtatni, ugyanakkor a világűr megismerésében számos problémát sikerült megoldani. A világűrkutatás sikerei jelentős mértékben járultak hozzá az aerodinamika, a fizika, a rádió- és a televíziós technika fejlődéséhez és a különféle műszaki berendezések miniatürizálási problémáinak megoldásához. Az ember kilépése a világűrbe óriási lendületet adott a biológia és az orvostudomány fejlődésének is. Az űrhajók új energiaforrások kutatására is késztették az embert: így jelenhettek meg például a napelem-félvezetők és fűtőelemek is. JELENTŐS EREDMÉNYEK Az űrhajózás ma már szorosan hozzátartozik az ember életéhez, megkönnyíti a nagy távolságokat áthidaló kapcsolatteremtést és a navH gációt. Az űrkutatás eredményei nemcsak az időjárás előrejelzését teszik lehetővé,' hanem megteremtik az éghajlat megváltoztatásának feltételeit is. Jelentős eredményeket hozott az űrkutatás a Föld bioszférájának tanul-1 mányozásában is. így például a különféle természeti erőforrások feltárásában, a geoló-' giában, a geomorfológiában,’ az oceanográfiában, a hidrológiában, a geobotanikában, a talaj kutatásban és még egy sor tudományágban.
