Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

Iráni választások Pénteken, a nemzetgyűlési választások első fordulójában a képviselőjelöltek kiválasz­tásának bonyolult rendszere miatt, Teheránban késő éj­szakáig elhúzódott a szava­zás. így éjfélig meghosszab­bították a szavazóhelyiségek nyitvatartását, a tervezett es­ti nyolc óra helyett. A fővárosban a 16 éven fe­lüli, választójoggal rendelke­ző állampolgárok száma meg­haladja a 2,2 millió főt. A választási központ illetékesei úgy nyilatkoztak az MTI tu­dósítójának. hogy 80 százalék feletti részvételre számítanak; ez kétszerese lenne a sah uralma idején rendezett vá­lasztási színjátékon kimuta­tott részvételi aránynak. Más források azonban alacso­nyabbra becsülik azok ará­nyát, akik éltek szavazati jo­gukkal. Az előírások megszegése, rendbontások szervezése mi­att a biztonsági erők, mintegy 100 személyt tartóztattak ]e, többségüket vidéken. A leg­súlyosabb incidens a Bamdad című perzsa nyelvű napilap székházának felrobbantása volt. Az ügyben vizsgálat in­dult, s Mahdavi Kant bel­ügyminiszter-helyettes még az este megtekintette a jórészt romba dőlt épületet, amelynek szerkesztőségi irodáiban — pénteki ünnep lévén — a robbanás pillanatában sze­rencsére senki sem tartózko­dott. Kurdisztánban a feszült helyzetre, a terrorcselekmé­nyek mindennapos voltára való hivatkozással több vá­rosban felfüggesztették a vá­lasztásokat. Az intézkedés ei­len! tiltakozásul Szanandadzs tartományi székhely 70 ezer lakosának aláírásával petíciót intézett Baníszadr köztársasá­gi elnökhöz. További ötezer lakos pedig éhségsztrájkba kezdett, nemzeti kisebbségük ellen alkalmazott tudatos megkülönböztető intézkedé­sek alkalmazásával, a kurdok véleményének elhallgattatá­sával vádolva Irán központi kormányzatát. (MTI) Légikafaszirófa Varsóban Mint ismeretes a LOT len­gyel légitársaság IL—62-es ti- pusú, legkorszerűbb repülő­gépe, amely az interkontinen­tális járaton közlekedett, New Yorkból Montreálon és Pári­zson át, pénteken délelőtt ne­gyed tizenkettőkor leszállás­hoz készülődve a varsói nem­zetközi repülőtér közvetlen közelében mintegy 100 méter magasból zuhant le, s a ka­tasztrófa 87 halálos áldozatot követelt A repülőgép roncsai nagy területen szóródtak szét a szörnyű főldbecsapódás után. Osztrák szakszervezeti szövetségi küldöttség látogatása A SZOT titkárságának meg­hívására március 14-én, 15-én Budapesten tartózkodott az osztrák szakszervezeti szövet­ség (ÖGB) küldöttsége, élén Erich Hofstetter vezető tit­kárral. Az ÖGB küldöttségét fogadta Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. A SZOT és az ÖGB vezetői tanácskozá­saikon kölcsönösen tájékoz­tatták egymást a két ország gazdaságpolitikai helyzetéről, a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek alakulásáról, a szakszervezetek munkájáról és további feladatairól. Esz­mecserét folytattak a nemzet­közi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, valamint megállapodtak a SZOT és az ÖGB között hosszú évek óta kialakult jó, baráti munka- kapcsolatok továbbfejlesztésé­ben. Neonácik Angliában Ld neonácik megjelentek Angliában is, ahol Hitler egész városokat radíroztatott le a föld színéről. És pont ezeken a romokon játszanak a „derék” nácik. A szőke, kék szemű férfi hangján érződik a whisky és a sok átvirrasztott éjszaka, j Olyan a hangja, amilyent ál­lítólag szeretnek a nők. Vi­dáman néz, és így kiált: „He­il Hitler!” Majd hozzáteszi: „A Harmadik Birodalom igen; ott még voltak férfiak, akikre büszkék lehettek a né­metek!" A szőke azonban angol. Eddy Kantennek hívják, 36 éves, nős, két lány apja, az egyik hatéves, a másik ti­zenegy. Eddy, aki egyébként nem tud németül, még olyan komplikált szavakat is akcen­tus nélkül ejt ki, mint a »Re- ischjugendführer” (birodalmi ifjúsági vezető), <3 a nagy- britanníai új mozgalom veze­tője. Saját szervezettel, új­sággal, divattal. Kis cégek egyre nagyobb tömegben gyártják a katonás egyenru­hákat és a náci jelvényeket. Eddy Kanten az íróasztal­nál ül. Fölötte a falon fény­kép. Eddy felnéz rá, és így lelkesedik: „Herr Gőring, erős ember volt!” Aztán mindjárt enyhíteni próbál: „Well, nehogy félreértés es­sék, ez itt mind csak szóra­kozás”. Hiller és Co., mint szabadidő töltés? Eddy és társai — utánozva a német szokásokat — egye­sületet hoztak létre, tagsági igazolvánnyal és éves tagdíj­jal. A klubnak 200—300 tag­ja van — mondja Eddy. Eddynek annyi egyenruhá­ja, „háborús eszköze” van, — gázálarcok, zászlók, jelvények, harci jármüvek —, hogy üzle­tet csinál belőle. „Miért ne? Kölcsön adjuk a filmeseknek az eszközöket. Verhetetlenek vagyunk ezen a téren”. Nevet. Katonásan beszél. Angolul ugyan, de az ismert német parancsnokló hangon. Nem valódi, utánzóit eszkö­zöket is szállítanak a náci­rajongóknak szerte a világ­ban. Különösen nagy a keres­let náci szuvenírekben Ame­rikában, Ausztráliában és Nyugat-Németországban. Az ezekkel folytatott feketeke­reskedelem virágkorát éli. Az egyik legsikeresebb ke­reskedő Chris Farlowe, az egykori rocksztár, aki most 39 éves és 180 kiló. Olyan tí­pusú ember, akire azt mond­ják, hogy: barátságos, vidám medve. Elvis Presley és Adolf Hitler a példaképe. A Hitler-rajongők hívják fel a figyelmet arra, hogy London északi részében, az Upper Street 79-ben náci had­felszereléseket árulnak. Az üzletet „The Call To Arms”- nak hívják, a telefonja: Lon­don 359 05 01. A bolt tele van horogkeresztek ezreivel, zászlókkal, jelvényekkel, egyenruhákkal, sisakokkal. Az egyik vitrinben, az üveg mögött kicsiny figurák: Hit­ler a kíséretével. Chris titokzatosan néz. Az­tán benyúl a pult alá és egy fekete egyenruha repül a lá­togató orra elé. Azt mondja: „Waffen-SS, és milyen jó állapotban, még a nadrág is”. Majd hirtelen komolyan hoz­záteszi: „Mind valódi”. A ná­ci időkből származó tiszti egyenruha komoly összegbe kerül. Chris: „Az ilyesmit egyre többen keresik, a ke­reslet mindig sokkal nagyobb, mint amennyit szállítani tu­dunk". A könyvespolcon írások a hitleri Németországról. Az egyik könyv címe: „Zászlók és lobogók a Harmadik Biro­dalomban”. A könyv szerző­je: Chris Farlowe. Biztosan egy csomó kérdést lehetne Rendkívüli adásnap a tv-ben Hétfőn rendkívüli adásna­pot tart a Magyar Televízió. A soron kívüli adást ezúttal két esemény is indokolttá te­szi: az egyik a dortmundimű- korcsolya-vb örömteli esemé- ménye, a Regőczy—Sallai jég­táncpáros világbajnoki győ­zelme, a másik pedig az, hogy a televízió ezúttal első alka­lommal közvetíthet élő adást az újjáépült Vigadó nagy hangversenyterméből. A rendkívüli adásnap 17.38 órakor műsorismertetéssel kezdődik. Ezt követően 17.45 órai kezdettel a nagy érdek­lődéssel kísért műkorcsolya­világbajnokság műsorából ad­nak másfél órás összefoglalót, a verseny ideje alatt ugyanis volt olyan adásnap, amikor a feltenni Chris Farlowe-nak, Eddy Kantennek és barátai­nak. Persze nem érdemes: a válaszok mindig ilyenek len­nének: „Ez csak játék, amit csinálunk”. És: „Ugyan, ez már történelem". Vagy: „A német katonák igazán jók voltak”. Hitler és társaik bűncselek­ményei nem érdeklik őket. „A Harmadik Birodalomban min­den igazán katonásan történt” — hajtogatják. Éjjel Eddy Kanten és bará­tai a város egy romterületén gyülekeznek. Hadijátékkal szórakoznak. A romterület helyén régen egy nagy ház állt „Hitler parkterületet csi­nált belőle” — mondja Eddy. Eddy barátai közül a legkö­vérebb nagyon bánatosan néz maga elé. 0 ma nem játsz­hat német katonát. Neki kell angolnak lennie. Szemmel láthatóan kemény büntetés ez a számára. Eddy: „A követke­ző alkalommal német leszel!” A kövér megkönnyebbülten sóhajt fel . . . Egyikük gumiból készült Hitler-álarcot húz fel. Nem egyedi darab. Ilyen maszkot mindenki vásárolhat a Sohó- ban. És mit tesznek az angol hatóságok? Eddy tudja a vá­laszt: „Hja, ez demokrácia És büszkén bevonul az embe­reivel a sarki „Blue Coat Boy” kocsmába. Angolok, né­met katonáknak öltözve, sört rendelnek — és nem tartják illetlenségnek. Mindez meg­jelent a hamburgi Quickben — ez még nekik is sok. (- B -) IIVIMGPOUTIKJIBAII A hét három kérdése 1. Milyen új fejlemények történtek a Közép-Keleten? Az olvasó immár jó néhány hete megszokta, hogy a napi tudósításokban és a heti ösz- szefoglalókban kiemelkedő he­lyet kapnak a Közép-Kelet térségével kapcsolatos hírék. Így volt ez az elmúlt napok­ban is. Miközben Afganisz­tánból egyszerre érkeznek a jelentések a konszolidációs fo­lyamat előrehaladásáról; a hirtelen hóolvadás okozta ár­vizek elleni küzdelemről, amelyben a szovjet katonák is segítik a lakosságot, vala­mint a jobbára pakisztáni bá­zisokról átdobott ellenforra­dalmár csoportok újabb pro­vokációiról — fontos diplomá­ciai találkozó zajlott. Moszk­vában Doszt afgán külügymi­niszter tekintette át a hely­zetet szovjet kollégájával, GromdkóvaL A szovjet—afgán tárgyalá­soknak három elemét máris kiemelhetjük. Mindkét fél egyetértett abban, hogy az Afganisztán körül és az Af­ganisztán ürügyén felszított válságot politikai eszközökkel kell rendezni, ily módon nem zárták ki az ésszerű párbe­széd lehetőségét. A tárgyalá­soknak viszont — s ez a má­sodik mozzanat — ki kell zár­niuk az Afganisztán ügyeibe történő beavatkozási kísérle­teket, s nem vezethetnek a törvényes kabull kormány megkerülésére. Azok a nyu­gati javaslatok, amelyek „Af­ganisztán semlegesítésének” jelszavával éppen ezt kíván­ják előidézni, természetesen nem képesdietnek igazi tár­gyalási alapot. Végűi, de nem utolsósorban a Szovjetunió to­vábbi támogatásáról biztosí­totta Afganisztán haladó rend­szerét, s ezzel biztos hátvédet nyújt a helyzet teljes rende­zése érdekében kifejtett ka- buli erőfeszítéseknek. A konszolidáció volt a kulcsszó a szomszédos Irán­ban is, ahol változatlanul bo­nyodalmaktól terhes a politi­kai kép. Pénteken, a moha­medán vasárnapon megtartot­ták a többször elhalasztott parlamenti választásokat. Vég­eredmény még nincs, miután a bonyolult választási mód­szerek következtében jó ideig elhúzódhat a szavazatszámlá­lás (a különböző rovatok ki­töltése és a beírások különö­sen nehéz helyzetbe hozták a nagyszámú analfabétát). Rá­adásul Teheránban minden bizonnyal újabb szavazásra kerül sor áprilisban, több kurdok lakta körzetben pedig bizonytalan időre elnapolták a voksolást. A kérdőjelek esért válto­zatlanul nem fogytak meg Iránban. Milyen lesz az új parlament, illetve az új kor­mány összetétele és mennyi­ben lehet majd munkaképes? Hogyan tud majd megbirkóz­ni azokkal a kül- és belpoli­tikai feladatokkal, amelyekkel kapcsolatban a döntést már eleve a parlament hatásköré­be tették át? Helyreáll-e a csorbíthatatlan és egységes központi hatalom, vagy az eddigi gyakorlatot követve maradnak a szemmel látható­lag önállóan fellépő, egymás­nak gyakran ellentmondó ha­talmi központok? Elegendő talán a túszügyre utalni: so­rozatos, heves szópárbajok zajlottak a nagykövetséget megszállva tartó diákok, a külügyminiszter, az elnök és az iszlám tanács között, mi­közben a főajatollah, akire valamennyi vitázó hivatko­zott, hallgatásba burkolózott, vagy csupán a túlságosan ál­talános kijelentésekig jutott. Ügy tűnik, hogy az iráni bizonyosságot még mindig a bizonytalanság jelenti: a gyor­san zajló események hiteles értékelésének lehetősége várat még magára. 2. Mi a jelentősége, a francia álláspont változá­sának a palesztin kérdés­ben? Ma már nyilvánvaló, s ezt húzták alá a különút bukta­tói is, hogy a Közép-Kelettel szomszédos Közel-Keleten csak egy általános rendezés hozhat tartós és szilárd békét. Az ál­talános rendezés pedig elkép­zelhetetlen a palesztinok tör­vényes jogainak elismerése nélkül. Giscard d’Estaing francia elnök az arab országokban tett körútját (amelyet nem utolsósorban a francia gaz­dasági érdekek és olajmeg­gondolások ösztönöztek) hasz­nálta fel arra, hogy lélekta­nilag is kiaknázva a közeget, továbblépjen eddigi álláspont­járjál. Ha nem is jutott el egyértelmű leg a palesztin ál­lam létrehozásának sürgetésé­ig, síkraszállt az önrendelke­zési jog mellett, aminek el­ismerésével megtette az utat, legalább a küszöbig. Lénye­gében a Közös Piac többsége is ebben a szellemben foglalt állást, kivéve talán Angliát, amely ilyenkor fél szemét Washingtonra veti. Az Egye­sült Államok pedig még min­dig az ENSZ-nagykövet „té­vedésének” körülményeit vizs- gálgatja. Kevesen vannak, akik elhiszik, hogy először Young, azután McHenry, te­hát két tapasztalt diplomata követi el ugyanazt a tévedést palesztin ügyekben, a furcsa közjátékokban inkább az ame­rikai vezetésen belüli harcok, valamint ,az amerikai—izraeli viszony viharzásai juthatnak kifejezésre. A nyugat-európai országok álláspontjának módosulásá­ban, sőt az amerikai tétová­zásban is közrejátszik a kö­zel-keleti térség stratégiai és gazdasági felértékelődése. A szándékoktól fügetlenül azon­ban. ha végül is tudomásul veszik a palesztin probléma realitását, az elősegítheti a kibontakozást. Még tovább kell lépni — ezt tette Auszt­ria, amikor gyakorlatilag dip­lomáciai viszonyt létesített a Palesztinái Felszabadítás! Szzervezettel. A közös piaci országok, a változások ellené­re, még nem jutottak el idá­ig, Washington pedig különö­sen messze van tőle. Pedig, ha van igazi amerikai téve­dés, akkor ez a magatartás feltétlenül oda sorolható. 3. Mit Jelent a svéd ja­vaslat egy európai leszere­lési értekezletre? A svéd parlamentben a hé­ten sorra került külpolitikai vita ezúttal általános figyel­met keltett. Stockholmban be­jelentették, hogy a svéd kor­mány támogatna egy össz­európai leszerelési konferen­ciát és ha adottak a feltéte­lek, szívesen helyet adna an­nak fővárosában. Ismeretes, hogy az utóbbi hónapokban több indítvány hangzott el egy olyan, európai tanácsko­zás összehívására, amely a katonai enyhülés különböző oldalaival foglalkozna, s pár­huzamosan kapcsolódna a madridi Európa-találkozó elő­készületeihez. Volt francia ötlet erre vonatkozólag, szü­letett finn kezdeményezés, a a Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszteri bi­zottsága, a korábbi elemein felhasználásával, konkrét ja­vaslatokat is tett. A lengyel pártkongresszuson is szóba került az elképzelés, bejelen­tették, hogy Varsó szívesen vállalná a házigazda szerepét. Ha realisták vagyunk, lát­nunk kell, hogy miközben Washington és több NATO- hatalom vezető körei feszült­séget szítanak, nem túlságo­san kedvező a légkör egy európai leszerelési értekezlet összeülésére. (Nyilván erre vonatkozik a svéd megjegyzés a feltételek szükségességéről.) Ugyanakkor fontos tényező, hogy nemcsak 'a szocialista országok, de nyugati államok részéről is törekvés mutatko­zik a feszültség keltés fékezé­sére, az enyhülés vívmányai­nak megvédésére. A Helsin­kivel fémjelzett politikai fo­lyamat többet jelent konti­nensünk számára, mintsem egyszerűen feláldozhatnánk a hidegháborús, feszültségszító tervek oltárán... Réti Ervin helyszíni közvetítést csak a televízió 2. műsora sugározta. Az összeállítás ezúttal a győztesek szabadkorcsolyázá­sát eleveníti fel. A dortmun- di összefoglalót a műsorban a hagyományos tv-torna és az esti mese követi, majd 19 óra 20 perces kezdettel a Liszt Ferenc kamarazenekar előadá­sában Bach III. Brandenburgi versenyét, Bartók Divertimen- tóját és Csajkovszkij Vonós szerenádját láthatják-hallhat- ják egyenes adásban a Vigadó nagy koncertterméből az ér­deklődők. Ezután 21.10 órai kezdettel az „Angyal vissza­tér” című angol bűnügyi film­sorozat egyik epizódját közve­títi a tv. Az adást — a mű­sorterv szerint — 22.00 órakor* hírekkel zárják. A MÁV Budapesti Igazgatósága KISTERENYE állomásra felvesz és kiképez iskolai végzettségük, vasútorvosi alkal­masságuk alapján napi 8 órás tanfolyami képzés keretében 17. életévet betöltött FIÜKAT , vonatvezetői, vonatíékezői munkakörbe. Jelentkezés, bő- vebb felvilágosítás: Kisterenye, MÁV-állomásfönökségen, vagy a: Központi munkaerő­felvéteii irodán Bp„ Keleti pu. (Cinkotai kapu). Hétfőtől péntekig 8—15 óráig. MAGYAP ÁU.AMVA5UTAK HA3DUTOURIST Üdülés: Hajdúszoboszlón, Debrecenben, Hajdúnánáson Elhelyezés magánházaknál. Teljes ellátással, fürdőjeggyel, napi 260,— Ft-tól. Vállalatok, intézmények berendezett szobákat, lakásokat bérelhetnek dolgozóik üdültetésére. Kérjen részletes információt a HAJDÜTOURIST irodáitól Debrecen, 4001. Pf.: 128. Telefon: 52/10-820, 12-450. Telex: 72-361. Hajdúszoboszló, 4200 József Attila u. 4. Telefon: 52/60-440, 60-114. Telex: 72-559. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents