Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

I Tanácskozik a megyei »MXiMHiH AíHHHbHc**** ******** ****A’**Ar****rA,A** ********* *******:**:*'* ******* ****** pártértekezlet-»********************* ************ A** ************* *■***< Fejlődésük legdinamikusabb esztendeit „élték" a tervidőszakban az elsősorban nőket foglalkoz­tató könnyűipari üzemek. Termelésük, exportjuk egyaránt jelentős mértékben emelkedett. (Folytatás a 2. oldalról.) Üzemeink, mint az előző tervidőszakban. Az elmúlt évben 46 százalékkal több tejet érté­kesítettek, mint 1975-ben. Az üzemek anya­gi-technikai bázisa fejlődött, több új, korsze­rű gépet vásároltak. Folyamatosan megvaló­sítják a szarvasmarha- és a juhtenyésztés fejlesztésének programját. Növekedett a mű­trágya, a különböző vegyszerek felhasználása a termelésben. Az élelmiszeripar új üzemek­kel gazdagodott. A mezőgazdaság fejlődésének alapja, hogy a termelési szerkezet jobban alkalmazkodik az adottságokhoz. Üzemeinkben egyre több termelési tapasztalat halfnozódik feL Növe­kedett a szövetkezetekben, állami gazdasá­gokban tevékenykedő vezetők felkészültsége, hozzáértése és mind jobban elterjednek a korszerűbb termelési módszerek. Dinamiku­san fejlődött a mellék- és kiegészítő üzemek tevékenysége. Ugyanakkor a megkülönböz­tetett állami támogatásoknak is fontos sze­repe van abban, hogy javultak a kedvezőt­len körülmények között gazdálkodó szövetke­zetek eredményei. A háztáji és kisgazdasá­gok termelése céljainknak megfelelően fej­lődött, fokozatosan integrálódott a nagyüze­mi gazdaságok tevékenységébe. Á követelmények nőnek Ezután az előterjesztés arról szólt, hogy a pártértekezletek előkészítése, az irányelvek vitája során is nagy hangsúlyt kaptak a gaz­dálkodás kérdései. A párttagság, a közvéle­mény joggal állapitotta meg, hogy az el­múlt években e területen is kedvező válto­zások történtek. Üzemeink egyre eredmé­nyesebben, nyereségesebben gazdálkodnak. Nagyobb figyelmet fordítanak a takarékos­ságra, javult az anyag- és energiagazdálko­dás. Ésszerűbb a munkaerő foglalkoztatása. Jelentősen növekedett a munka termelé­kenysége. Egyre több helyen — így a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemekben, a Nógrádi Szénbányák Vállalatnál, a Volán 2. számú Vállalatnál, a Salgótarjáni Ruhagyárban — vezettek be korszerű üzem- és munkaszer­vezési eljárásokat. A megyei pártbizottság, a kedvező jelen­ségek ellenére úgy ítélte meg, hogy a haté­kony gazdálkodás kibontakoztatásában ered­ményeink szerények. Az üzemek jelentős ré­szében a termelés, a termelőalapok fejlődé­se elmarad a lehetőségektől. A költségek vi­szont több, helyen az indokoltnál gyorsab­ban növekednek. Hosszú időn keresztül a szabályozó, az ár- és a támogatási rendsze­rünk, gazdaságpolitikai gyakorlatunk sem ösztönzött eléggé a takarékos, az eredmé­nyes gazdálkodásra. Vállalataink, szövetke­zeteink nagy része nem érzékelte megfelelő­en a külgazdaság hatásait, a népgazdaság növekvő követelményeit. Nem kényszerültek arra, hogy szembenézzenek saját munkájuk gyengeségeivel. Azzal, hogy takarékosabban gazdálkodjanak az anyaggal, az energiával. Hatékonyabban működtessék a nagy érté­kű termelőeszközöket, kihasználják az új be­rendezéseket, hasznosabban foglalkoztassák a munkaerőt. A bér- és jövedelemgazdálko­dásukban ' a teljesítményeket vegyék alapul, s hogy a termelésben és irányításban egy­aránt csökkentsék a nélkülözhető létszámot. Az 1978 decemberi KB-határozat után vál­tozott az irányítás, a gazdaságpolitikai gya­korlat. Az intézkedések, valamint az 1980-as szabálvozó és árrendszer határozottan köz­vetíti a valóságos helyzetet. Hatékonyabb gazdálkodásra ösztönzi a vailalatokat, szö­vetkezeteket, az intézményeket. Már most az a tapasztalat, hogy a hatékonyság követel­ményeinek megfelelően differenciálódik a termelés. Növekszik a korszerű, a jó minő­ségű, a népgazdaság és a nemzetközi piac igényeinek megfelelő termékek gyártása a megyében is. Nagyobb figyelmet fordítanak az üzemek az eddig veszteséges, korszerűt­len termékek gazdaságosabb termelésére, s ha erre nincs lehetőség, csökkentik, illetve megszüntetik termelésüket. Tovább differenciálódik, mérséklődik a nyereség. Kevesebb lehetőség van a fejlesz­tésre, a bér- és szociálpolitikai helyzet ja­vítására. Ez is indokolja az anyag-, az ener­gia-, a munkaerő-gazdálkodás ésszerűsítését, a korszerű berendezések jobb hasznosítását A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkeze­tekben is a belső tartalékok mozgósításával, a termelési eljárások fejlesztésével, lehet el­lensúlyozni a termelési költségek növekedé­sét, a csökkenő állami támogatást Mindez nagyobb feladatok elé állítja a gazdasági ve­zetést, az üzemi kollektívákat A hatodik ötéves terv fő feladata a nép- gazdasági egyensúly javítását szolgáló gazda­ságpolitika folytatása. Arra kell felkészül­nünk, hogy gazdaságunk fejlődése mérsékel­tebb ütemű lesz. Nem a termelőalapok je­lentős bővítésével, hanem a meglevő kapaci­tások hatékonyabb hasznosításával kell szá­molnunk a következőkben. A változó igé­nyekből és lehetőségekből következik, hogy a növekedés üteme ágazatonként, üzemen­ként eltérő lesz. Valamennyi vállalatra, szövetkezetre, gaz­dálkodóegységre kötelező követelmény, hogy jobban használják ki adottságaikat. A maga­sabb igényeknek megfelelően növeljék a kor­szerű, a jó minőségű termékek termelését. A gazdálkodás hatékonysága, javítása érdeké­ben fokozottabban hasznosítsák a korszerű termelőberendezéseket, takarékoskodjanak jobban nyersanyaggal, energiával, munka­erővel. Használják ki% a jobb együttműkö­dés lehetőségeit. A fegyelmezett munka, a szaktudás, a vezetés színvonala, a dolgozók kezdeményezéseinek ösztönzése, hasznosítá­sa kapjon nagyobb elismerést, megbecsülést. Az irányelvek vitája során Ismét megerő­sítették a párttagok, hogy gazdasági építő­munkánkban még fokozottabban kell tá­maszkodni a Szovjetunióval, a KGST-orszá­gokkal való szorosabb együttműködésre, to­vább kell fejleszteni a gazdasági kapcsola­tokat, kihasználva az Integráció adta ked­vező lehetőségeket Biztonságos fejlődésünk­nek ez képezi szilárd alapját. Párttagságunk, közvéleményünk elismerés­sel szól arról, hogy az elmúlt 5 évben, a nehezebb körülmények ellenére is tovább nőtt lakosságunk életszínvonala, javultak az élet- és munkakörülmények. Növekedett a munkások, a termelőszövetkezeti parasztok, az alkalmazottak jövedelme. Mérséklődtek a nagyvállalatok és a megyébe telepített üze­meik között korábban jellemző indokolatlan bérkülönbségek. A vitában részt vevők szóvá tették, hogy az eddigieknél fokozottadban kell érvényesí­teni a munka szerinti elosztás elvét, meg kell teremteni a bérek és a teljesítmények jobb összhangját. Az elmúlt években jelentősen változtak a dolgozók munkakörülményei is. A műszaki, technikai fejlesztések eredményeként kisebb területre szorult a nehéz fizikai munka, szű­kült az egészségre ártalmas munkaterüle­tek száma. A munkahelyek korszerűsítésével együtt »gyarapodtak a szociális létesítmé­nyek. Ugyanakkor nem kis feszültséget okoz, hogy az üzemek egy részében egymás mel­lett láthatók a korszerű berendezések, gé­pek és az elavult technológiák. A szénbá­nyáknál például együtt van a hagyományos acéltám a korszerű önjáró biztosítással. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, az új süllyesztékes kovácsoló mellett még mindig elavult berendezéssel működik a szögverő. Gazdagodtak településeink Az ötödik ötéves terv időszakában gazdag program valósul meg településeink tovább­fejlesztésében — állapította meg az előter­jesztés. A megyében több mint 7 ezer lakás épül. Salgótarjánban 10 év alatt közel any- nyi otthont húztak fel az építők, mint ameny- nyi a felszabadulás idején volt a városban. Az új lakásokba jórészt munkások és nagy­családosok költöztek. A települések fejlesz­tése ugyanakkor nem kevés gonddal jár. A megyeszékhelyen a tervezettnél lassabban halad a célcsoportos lakások építése, a terv­től, a lehetőségektől egyformán elmaradtak. Nem kielégítő a kolóniák bontásának üte­me sem. A bányászlakás-építési akció sem halad a terveknek megfelelően. Ez azzal jár, hogy nem tudjuk kielégíteni a fiatal család­alapítók, a korszerűtlen körülmények között élő emberek, családok jelentős részének jo­gos lakásigényeit. Kiemelt feladatként szólt a beszámoló a gyermekintézmények fejlesztéséről. Az óvo­dai helyek bővítésének tervét túlteljesítjük. Megépítjük a tervezett általános iskolai tan­termeket, melyekből közel annyit adunk át, mint az ezt megelőző két Ötéves tervben. Korszerű szakmunkásképző intézettel, főis­kolával gazdagodott megyénk. Nagyszabású kollégiumépítési program valósult meg. Je­lentősen bővült és korszerűsödött az egész­ségügyi, a kereskedelmi és szolgáltatóháló­zat A törpe vízművek átadásával javul a lakosság ivóvízellátása. Salgótarján és Ba­lassagyarmat mellett a korábbinál gyorsabb ütemben fejlődtek kiemelt településeink.' Ter­mészetesen ebben az évben nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy lehetőségeinknek Ideológia és megfelelően a tervezett lakások, iskolák meg­épüljenek, s időre elkészüljön az új múze-­um. Az elmúlt években továhb javult a lakos­ság ellátása, növekedett a szolgáltatás szín­vonala. Az áruellátás kisebb hiányosságok­tól eltekintve, kielégítő. Emelkedett a tartós fogyasztási cikkek forgalma, számottevően fejlődött az öltözködési és a lakáskultúra. Majdnem minden családban van rádió, te­levízió, s a magángépkocsik száma is jelen­tősen növekedett. Az életszínvonal tervezett alakulásáról szólva az előterjesztés hangsúlyozta: a párt­tagság, a közvélemény megérti, elfogadja; hogy az elkövetkezendő években az elért eredmények megőrzését, erősítését tűzhetjük ki reális célként. Számol azzal is, hogy a bé­rek a teljesítmény szerint differenciálódnak,1 s a családi jövedelmek növekedésének üte­me eltérő lesz. A munka szerinti díjazás ér­vényesítése, a nem munkával szerzett jogta-' lan jövedelmek visszaszorítása, korlátozása megfelel a társadalmi igazságosságnak. A központi intézkedések mellett természetesen helyi intézkedések és eszközök is segítik a megfelelő ellátást. Bővül a választék, szigo­rúbban ellenőrzik a vásárlók, a lakosság ér­dekeinek védelmét .v A következő időszakban is kiemelt feladat marad a lakásépítés és az igazságosabb la­káselosztás. Az állami eszközök mellett job­ban ösztönözni kell a saját és vállalati erő­források fokozottabb igénybevételét. Na­gyobb figyelmet szükséges fordítani a gyer­mekintézmény-hálózat fejlesztésére és az ivóvízellátásra. ígéretes változást jelent a nyugat-nógrádi regionális vízmű és a hasz­nos! víztározó építése. A kiemelt települé­sek fejlesztése és a kisközségek alapellátá­sának javítása természetesen a következő években is folytatódik. Ugyancsak a sürgős tennivalók közé tartozik a súlyosabb szociá­lis gondok oldása. A központi intézkedések mellett helyileg is megkülönböztetett fi­gyelmet szükséges fordítani az alacsony nyugdíjasok, a magukra maradt idős embe­rek, a nagycsaládosok, a nehézségekkel küz­dő pályakezdő, családalapító fiatalok hely-j zetének folyamatos javítására. ■ « »r a mr j r kozmuvelodes A továbbiakban az alapszervezetekben fo­lyó ideológiai .munkáról, a tudati viszonyok változásáról, fejlődéséről adott képet a me­gyei pártbizottság beszámolója. Mindenek­előtt megállapította, hogy a XL kongresszus és a pártértekezlet határozatait ideológiai munkánkban is eredményesen valósítottuk meg. A marxista—leninista eszmék egyre szélesebb körben hatnak, a közgondolkodás meghatározó tényezői. A párttagság, de a lakosság széles körében is fokozatosan tuda­tosulnak a szocialista erkölcs és életmód nor­mál, gyarapodik azoknak az emberéknek a száma, akik ezek szerint élnek, gondolkod­nak. A tudati viszonyok fejlődésére a fej­lett szocialista társadalom építésében elért eredményeink, a szocializmus nemzetközi sikerei és a haladó erők sikeres küzdelmei hatnak a legjobban. A szocialista építőmun­ka bonyolultabb feltételei között, az élesedő nemzetközi Ideológiai harcban növekszik a tudatosság szerepe. A munkásmozgalom ki­emelkedő személyiségének, V. I. Leninnek a szavai ma is útmutatásul szolgálnak. Ezek szerint: Forradalmi elmélet nélkül nincs for­radalmi mozgalom sem. Szocialista építő­munkánk eddigi tapasztalatai, eredményei a lenini gondolat igazságát és aktualitását bi­zonyítják. A tudati viszonyt* változása, fejlődése mellett közgondolkodásunkban jelen vannak és hatnak a szocializmustól idegen eszmék, nézetek ié. Az életmódban megtalálhatók a kispolgáriság elemei is, mint a közömbösség, a hanyagság, az önzés, a kapzsiság. Ez is In­dokolja a pártalapszervezetekben az ideoló­giai munka fejlesztését, a marxizmus esz­méinek további erősítését a közgondolkodás­ban. Arra kell törekedni, hogy az eszmei, politikai nevelő munka magasabb elvisége pá­rosuljon az új kérdések Iránti fogékonyság­gal, közvetlenebbül segítse az építőmunka időszerű feladatainak megvalósítását. Igen fontosnak tartotta a beszámoló a párt­tagság, a lakosság rendszeres, folyamatos tá­jékoztatását. Az emberek akkor azonosulnak igazán céljainkkal, ha jobban ismerik és érJ tik a folyamatok mélyebb összefüggéseit. így reálisabban ítélik meg helyzetünket és saját személyes lehetőségüket is a gyakorlati fela­datok konkrét megvalósításában. Az agitáöós és propagandamunkában, a tájékoztatásban a figyelmet a társadalom fej­lődése szempontjából legfontosabb wmn«!' politikai és erkölcsi kérdésekre kell összpon­tosítanunk. A közérdek tiszteletben tartására és szolgálatára, a munka rangjának, becsü­letének növelésére, a kötelezettségek teljesí­tésére, a közösségi szellem erősítésére. Párt­tagságunk, lakosságunk teljes egyetértésével találkozik az a törekvés, hogy társadalmunk erkölcsi arculatát tekintve is egyre inkább a munka társadalma legyen. Az egész társa­dalom életében fejeződjék ki jobban, hogy az eredményes munka a legfőbb értékmérő. A fegyelem, a felelős magatartás, az áldozat- vállalás kapjon nagyobb elismerést, erkölcsi megbecsülést. .. Ideológiai munkánk, társadalompolitikai te­vékenységünk nagy felelőssége a felnövekvő nemzedék nevelése, jövőre való felkészítése. Erősítenünk kell a fiatalok körében a mar­xista-leninista világnézet befolyását, a szo­cialista erkölcsi normák hatását. Ehhez nél­külözhetetlen a párt-, az állami szervek, a tömegszervezetek és -mozgalmak, a munka­helyek, az iskolák összehangoltabb tevékeny­sége, egész társadalmunk fokozottabb példa- mutatása és felelősségvállalása. Ugyanakkor semmi mással nem pótolható a család következetes, felelősségteljes , gon­doskodása, nevelő tevékenysége. A gyermek nyiladozó értelmére, fejlődő érzelemvilágára maradandó hatást gyakorol a szülők élete, politikai és világnézeti elkötelezettsége, mun­kaszeretete, társadalomtisztelete. A családban ismerheti meg a gyermek legkorábban a közélet normáit és követelményeit. Itt tanul­ja meg szeretni a szocialista hazát, becsülni a szocializmust építő népek közösségét, a ha-j (Folytatás a 4. oldalon!) Az utak és a vasút korszerűsítése mellett a helyi és a távolsági közlekedés is biztonságosabbé vált az elmúlt években. Az új autóbuszok mellett sokat segített a közelmúltban megépült Volta műszaki telepe Balassagyarmaton. n 4 )

Next

/
Thumbnails
Contents