Nógrád. 1980. március (36. évfolyam. 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

Közlemény (Folytatás az 1. oldalról) tekben aktív és érdemi vita folyt; az eredmények szám­bavétele mellett nyíltan szól­tak a hibákról, a társadal­munkat foglalkoztató gon­dokról, problémákról is. Sok hasznos észrevétel és kiegé­szítő javaslat érkezett a Köz­ponti Bizottsághoz. Az irány­elvekről folytatott vitában is megnyilvánult pártunk esz­mei, politikai egysége. A megnyilatkozásokban kifeje­zésre jutott népünk alapvető egyetértése a szocialista cé­lokban és tettrekészsége a feladatok megoldásában. Ez jól tükröződik a XII. kong­resszusnak és hazánk felsza­badulása 35. < évfordulójának tiszteletére indított országos munkaverseny-mozgalomban Is, amely új lendületet kapott a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor Szocialista Bri­gádjának kongresszusi mű­szakok szervezésére tett kez­deményezésével. A Központi Bizottság meg­vitatta és elfogadta a XII. kongresszus elé terjesztendő beszámolójának és határozati javaslatának a tervezetét. A Központi Bizottság meg­tárgyalta a kongresszusi fel­készülés további tennivalóit. Az alábbiak szerint véglege­sítette az 1980. március 24-én összeülő kongresszus napi­rendjére vonatkozó javasla­tát: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának beszámolója a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt felada­tairól. Előadó: Kádár János elv­társ. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellen­őrző Bizottságának beszámoló­ja. Előadó: Brutyó János elv­társ. 3. A fellebbviteli bizottság jelentése. Előadó: a fellebbviteli bi­zottság elnöke. 4. A Központi Bizottság a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása. A Központi Bizottság meg­hallgatta és tudomásul vette a tájékoztatást a VI. ötéves népgazdasági terv előkészíté­si munkálatairól. (MTI) A tábornok lemondása Kriangszak Csamanand elő­relátó volt; még mielőtt vég- * képp leszavazták volna a parlamentben, bejelentette le­mondását. A thaiföldi kor­mányfő kozmetikázott távozá­sának az volt az előzménye, hogy országszerte napról nap­ra nőtt az elégedetlenség a kabinet gazdaságpolitikájával szemben. AZ ellenzék ezt a helyzetet kihasználva kikény­szerítette a parlament rend­kívüli ülésének összehívását, amelyen bonckés alá vették a tábornok-kormányfő gazdasá­gi intézkedéseit és az ország egyéb szempontból sem ró­zsás helyzetét. A bírálatok sortüzéből hétfőre valószínű­síthető bizalmatlansági indít­ványt — a bukást — a mi­niszterelnök azonban nem várta be: önként távozott posztjáról. A 45 millió lakosú Thaiföld (tz utóbbi évek gazdasági eredményei ellenére ma is a világ. legszegényebb államai közé tartozik. A hadsereg segítségével 1977 októberében hatalomra jutott Kriangszak Csamanand a külföldi tőke bevonásával a délkelet-ázsiai ország kapitalista fejlődésé­nek meggyorsítását kívánta elérni. A kezdeti eredmények után azonban Thaiföld politi­kai és gazdasági stabilitása megrendült: az infláció soha nem látott iramban felgyor­sult, emelkedtek a megélheté­si költségek stb. az elégedet­lenséget fokozta a tábornok- kormányfő kemény belpoliti­kai vonala, amellyel a balol­dal szervezkedését szigorúan megtiltotta, a politikai pártok tevékenységét korlátozta. Ugyanakkor jelentősen meg­növelte a hadikiadásokat: a tavalyi 20 százalék után az idén újabb 17 százalékkal emelkedik a katonai költ­ségvetés. Kriangszak Csamanand kor­mányzása idején Thaiföld is­mét a nemzetközi érdeklődés előterébe került. Eleinte úgy tűnt, hogy külpolitikájával ru­galmasan alkalmazkodik az indokínai realitásokhoz. Ellá­togatott Moszkvába, s Bang­kokban fogadta Pham Van Dong vietnami miniszterelnö­köt. Ma viszont éppen ellen­kező előjelű megnyilvánulá­soknak lehetünk tanúi: a Pol Pot-rezsim tavaly januári bu­kásától kezdve támogatja az újjászülető Kambodzsára tá­madó bandákat. Kriangszak Csamanandnak nem elhanya­golható szerepe volt abban, hogy felerősödhettek azok az amerikai—japán—kínai tö­rekvések, amelyek a délkelet­ázsiai nemzetek szövetségét, az ASEAN-t katonai tömbbé kívánják átalakítani — Viet­nam. Laosz és Kambodzsa el­lenében. Erre utal. hogy az utóbbi időben ismét megnö­vekedtek az amerikai fegyver- szállítások Thaiföldre. Kocsi Margit Rhodesiái választás — viszonylag nyugodtabban Nyugati hírügynökségek je­lentései szerint a választási hadjárat nemrégi véres össze­tűzéseihez, és a hazafias front híveinek megfélemlíté­sére szánt korábbi terrorista merényletekhez képest vi­szonylag nyugodtabb légkör­ben telt el a rhodesiai vá­lasztások második napja is. Csütörtök estig a mintegy 2,8 millió szavazásra jogosult af­rikai őslakos több mint két­harmada adta le voksát a brit rendfenntartó erők ka­tonái által elenőrzött ÜSftvazó- helyiségekbem. Ezzel máris túlszárnyalták a tavaly ren­dezett s a hazafias front ál­tal bojkottált választások al­kalmával följegyzett 65 szá­zalékos részvételi arányt. Pénteken szavaznak a Ro­bert Magube vezette ZANU hazafias front és a Joshua Nkomo irányítása alatt álló hazafias front fegyveresei a gyülekezőtáborokban. A rho­desiai rendőrség és a többi karhatalmi alakulat emberei közben kis csoportokban ér­keznek a táborokba, hogy át­vegyék ellenőrzésüket, mire a jövő héten megkezdődik a nemzetközösség 1300 főnyi megfigyelőkontingensének ki­vonása az országból. „Most nem tudok hátrafor­dulni” — mondja Carter elnök egy nagy amerikai hetilap ka­rikatúrájának aláírásán, mi­közben kardjával az általa el­képzelt világpolitikai vesze­delmek kígyójával hadakozik. Háta mögött ugyanis az Egye­sült Államokat jelképező Uncle Sam rémülten kopogtat­ja a vállát, hogy figyelmeztes­se egy másik, jóval nagyobb és veszedelmesebb kígyóra, amelynek tekervényeire ez van írva: „amerikai gazdaság”. A rajz pontosan fejezi ki a valóságot. Miután Carter el­nök megtartotta az „unió hely­zetéről” szóló hagyományos beszámolóját, már látnivaló volt, hogy a második kong­resszusi beszámoló (amely „A gazdaság állapota” címet vise­li,) csak szerény szolgája lehet az elsőnek. Az unió helyzetéről szóló jelentés élesen hidegháborús hangot ütött meg és az afga­nisztáni válság ürügyén meg­hirdette az úgynevezett „Car- ter-doktrinát”. Ennek lényege az amerikai katonai jelenlét fokozása a világ különböző stratégiailag fontos pontjain, a támaszpontrendszer kibő­vítése és a gyors katonai be­2 NÓGRÁD — 1980. március 1., szombat A hét eseményei képekben Három ázsiai országot — Japánt, a Fülöp-szigeteket és In­diát — érintő kőrútjának első állomásán, Tokióban tár­gyalt a hét közepéig Púja Frigyes. A képen: Ohira Masza- josi japán kormányfővel folytat megbeszélést. Pierre Tru­deau liberális pártja fölényes győzelmet ara­tott a hétfői választáson. A képen Tru- deau-t (a képen jobbra elől) és kíséretét ün­nepük híveik. Rómában. ked­den ültek Ősz- sze a Közös Piac kilenc tagállamának külügymi­niszterei. A képen Hans- Dietrich Gen­scher nyugat­német külügy­miniszter (jobbra) a ta­nácskozáson. Koktél az NDK nagykövetségen Karl-Heinz Eisenblatt ez- zeti néphadserege megalaku- redes, az NDK budapesti lasának 24. évfordulója alkal- nagykövetségének katonai és ... , , .... . .. légügyi attaséja a Német De- mábó1 Peteken koktélt adott mokratikus Köztársaság nem- a nagykövetségen. Afganisztán Kiállítás ellenforradalmi bűnjelekből A TASZSZ kabuli tudósítói beszámoltak arról a kiállítás­ról, amelyen a helyi és a vi­lágsajtó képviselői megtekint­hették az elfogott külföldi zsoldban álló ellenforradalmá­roknál talált fegyvereket és egyéb bűnjeleket. A tájékoz­tatási minisztérium által ren­dezett kiállításon több száz amerikai, kínai, brit, és pa­kisztáni gyártmányú puska és géppisztoly, több száz kézigrá­nát volt látható. A banditák fegyverzetéhez emellett piszto­lyok, kések, bokszerek és ol- mosbotok is tartoztak. A terroristák külsejük el- változtatását célzó felszerelés­sel is el voltak látva: a tár­lókban parókák, álszakállak és -bajuszok, sötét szemüvegek sorakoznak. Nagy mennyiségben találtak a külföldről beszivárgott di- verzánsoknál hamis személyi okmányokat, valamint lázító röplapokat, instrukciókat, sőt egy olyan Pakisztánban ki­adott afgán nyelvű albumot is, amely az ellnforradalmi ve­zérek arcképét tartalmazza. A Kabulban történtekről az AFP francia hírügynökség — az ott tartózkodó „nyugati megfigyelőkre” hivatkozva — azt írja, hogy a kormányelle­nes megmozdulások előestéjén több száz úgynevezett „szabad­ságharcos” szivárgott be a vá­rosba. Miután vereséget szen­vedtek, „ideiglenesen mene­dékhelyükre vonultak vissza, de bármelyik pillanatban újra lecsaphatnak”. Az AFP tudó­sítója szerint ezek az elemek fizikai leszámolással fenyeget­ték meg a kereskedőket arra az esetre, ha nem zárják be üzletüket. A tudósító arról is beszámol, hogy ezek a „szabadságharco­sok” az ország keleti és déli részén, a pakisztáni határ kö­zelében kirabolják az utazó­kat, elfogják a férfiakat és saját kiképzőtáboraikba hur­colják őket. (Ezek a táborok, mint ismeretes, pakisztáni te­rületen vannak.) Abdul Madzsid Szárblund tájékoztatási miniszter azt is elmondta az újságíróknak, hogy Nangarhar tartományban az ellenforradalmárok felgyúj­tottak egy kórházat, Hilmend tartományban traktorokat és vetőgépeket semmisítettek meg, Kabul tartományban pe­dig felrobbantottak egy villa­mos távvezetéket, A banditák többfelé hidakat, utakat, ön­tözőberendezéseket robbantot­tak fel. Nem kímélik az or­szág kulturális értékeit sem: a Jalalabad közelében fekvő Haddában kirabolták a vá­roska világhírű múzeumát, amely az I. évezred páratlan művészeti és történelmi em­lékeinek gyűjteményével ren­delkezett. Felégették a város középkori mecsetjét is. A Kabulban nemrég leját­szódott eseményekre utalva a miniszter hangsúlyozta: az Afganisztáni Egységes Népi Demokratikus Párt arra tö­rekszik, hogy megtisztítsa az országot a banditáktól és ter­roristáktól. (MTI) Kambodzsai figyelmeztetés Thaiföld ellenséges akciókat követ el Zalai István, az MTI tudó- radalmi hatóságok jószom- sitója jelenti: szédságra, békés viszonyra A Phnom Penh-i kormány törekedtek, addig a thaiföldi élesen bírálja Thaiföldet, hatóságok hagyták, hogy Ki­mert az ország területét a na, az Egyesült Államok és Kambodzsa elleni felforga- más erők thai területen fegy- tó akciók előkészítésére és vert, lőszert, élelmiszert és támogatására engedi ót Kíná- gyógyszert szállítsanak a Pol nak, az Egyesült Államoknak Pot-csapatoknak”. A Phnom és különböző, a Kambodzsai Penh-i szóvivő azért is tá- Népköztársasággal szemben- madta Thaiföldet, mert a Pol álló khmer reakciós csopor- Pot-isták, a khmer reakciós tosulásoknak. erők thai területét használ­A kambodzsai külügymi- ták fel rejtekhelyül, ott állí- nisztérium szóvivője nyilat- tották fel kiképzőbázisaikat, kozákban visszautasította s e bázisaikon készülnek fel azokat a bangkoki vádaskodó- a Kambodzsa elleni szabo- sokat, amelyek szerint a kam- tázsakciókra. Emellett — ad- bodzsai katonák és a velük ja tudtul a nyilatkozat — a együttműködő vietnami erők thai tüzérség és légierő soro- sorozatban megsértették Thai- zatos provokációkat követ el föld területét és légterét. Ezt Kambodzsa ellen, s — e te- rágalmazásnak minősítve, a vékenység állandósul. — A szóvivő azt mondta, hogy Phnom Penh-i szóvivő han- „Thaiföld az elmúlt évben goztatja, hogy „a thai ható- a gyakorlatban nem tanúsított Ságoknak kell vállalniuk a semleges magatartást, mert felelősséget tetteik súlyos amíg a kambodzsai népi for- következményeiért”. Infláció ellen infláció? avatkozás szükséges szervezeti intézkedések megtétele. Miután mindez nem kis pénzbe kerül, az ország gazda­sági helyzetéről szóló elnöki beszámoló, majd az utána be­nyújtott költségvetés alapelvei adva voltak. Azt is mondhat­juk, hogy a katonai követel­ményeknek alárendelt, hideg- háborús gazdaságpolitika kör­vonalai rajzolódtak ki. Jel­lemző, hogy a rendkívül kon­zervatív és az elnök katona- politikáját általában támogató Time a gazdasági program meghirdetése után a követke­zőket írta: „Most beinjekcióz­ták a gazdaságba az új hideg- háborús kiadásokat. Ez olyan, mintha a hegyoldalon lefelé rohanó, kormányozhatatlan autóban a vezető még a gáz­pedálra is rálép. Az új költ­ségvetés csakis Johnson el­nöknek a vietnami háború idején nyilvánosságra hozott költekezési programjaihoz ha­sonlítható. Márpedig azok kor­bácsolták fel az országot most Is gyötrő inflációt”. 1976-ban, az elnökválasztási kampány idején Carter azt ígérte, hogy az amerikai költ­ségvetést Í981-re egyensúlyba hozza. Ezt az ígéretet régen elfelejtették. A költségvetési deficit a következő gazdasági évben hivatalosan is 16 mil­liárd dollárt tenne ki. A szak­értők valójában ennek kétsze­resét várják. Noha a költség- vetés az 1981-es pénzügyi év­re vonatkozik, amely 1980. október 1-én kezdődik — fél­reérthetetlenül magán viseli egyrészt a hidegháborús kül­politikai kurzus, másrészt a választási méggondolások je­gyeit. Ami a hidegháborút illeti: a költségvetési kiadásokból soha nem látott nagyságú összeget, csaknem 160 milliárd dollárt akarnak fegyverkezésre köl­teni. Arányait tekintve a hi­vatalosan közölt szám is azt jelenti, hogy 12 százalékkal többet költenek fegyverke­zésre, mint a mostani pénz­ügyi évben. Ráadásul: az el­nöki üzenet egyértelműen tu­datta az amerikai közvéle­ménnyel, hogy legalább 1985-ig tartó „fegyverkezési rohamról” van szó. Áz előrejelzés szerint az évtized közepére a jelen­leginél 90 milliárd dollárral lesz magasabb a katonai ki­adások szintje. Carternek ugyanakkor fi­gyelembe kellett vennie, hogy saját pártján belül az őt gaz­daságpolitikailag iiberális ol­dalról támadó Edward Ken- nedyvel kell felvennie a har­cot a jelöltségért. így nem engedhette meg magának, hogy folytassa a szociális ki­adások további lefaragásának politikáját, amelyet tavaly már elkezdett. Ennek tudható be, hogy a különböző szociális jellegű programokra (a részleges orvosi ellátástól a szociális segélyig és bizonyos fajta la­kásépítkezések szubvencio­nálásáig összesen körülbelül 400 milliárd dollárt költenek. Ez 9 százalékkal több mint a jelenlegi pénzügyi évben. Az emelkedés tehát nem olyan meredek, mint a had­ügyi kiadások esetében. A kormány vélekedése szerint azonban ahhoz elég, hogy ne tegye ki az elnököt belpoliti­kai támadásoknak a válasz­tási harc kényes hónapjaiban. Egyértelműen hideghábo­rús és választási-taktikai költségvetésről van tehát szó. Azt, hogy ez milyen hatással lesz az amerikai gazdaság alakulására, egyelőre nem le­het megmondani. . Annyi bi­zonyos, hogy az infláció, amely 1979-ben is meghalad­ta már a 13 százalékot és a legmagasabb volt a második világháború befejezése óta — tovább emelkedik majd és el­érheti a 15 százalékot. Ez természetszerűen bérkövete­lésekkel jár és a társadalmi feszültség várható növekedé­sével. Amit egyelőre nem le­het megmondani —, az a hi­degháborús költségvetés ha­tása a konjunktúrára és a munkanélküliségre. Elvben elképzelhető ugyanis, hogy a jelenleg igen magas, jóval 6 százalék fölötti munkanélkü­liségi arány a katonai meg­rendelések miatt némileg csökken és a stagnáló gazda­ságnövekedés kissé megszilár­dul. Amennyiben így lenne, ennek az ára nyilvánvalóan az energiafogyasztás újabb látványos növekedése, ami természetszerűen tovább fűti az inflációt. Carter elnök hivatalos fo. galmazása szerint, gazdaság- politikájának „első számú cél­kitűzése” az infláció elleni harc. A valóságban azonban olyan költségvetést nyújtott be, ahol az inflációt elsősor­ban éppen a hadikiadások növekedése ösztönzi. •i*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents