Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-15 / 38. szám

Falugyűlés után Számadás az esztendőről A Nézsai községi közös Ta­rácson elkészültek az elmúlt esztendő számvetésével. Lehotka Ferenc tanácsel­nök: — Eredményes esztendőt zártunk. Annak ellenére, hogy látványos, nagy dolgo­kat nem csináltunk. mégis úgy érzem, bátran állhatunk a falugyűlések elé. Igen, így többes számban. A székhelyközség Nézsa. társ­község Alsópetény, Keszeg, Legénd és Nógrádsáp. öt fa­lu hasonló, ám sokszor mégis eltérő problémákkal, gondok­kal. A tanács elsősorban ar­ra törekedett, hogy a taka­rékos gazdálkodás jegyében mégis eredményes legyen a munka, végrehajtsák a terve­ket. Keszegen, Legénden és Al- eópetényben már megtartot­ták a falugyűléseket. Az ered­mények mellett mindenütt szóba kerültek a tanácstagi beszámolón és az egy évvel ezelőtti falugyűlésen elhang­zott javaslatok, kérések. A tanácselnök azt mondja: — Már a tervek elkészíté­sénél figyelembe vettük a la­kosság kéréseit, és amennyi­re a pénzünk engedte, meg­valósítottuk. Keszegen szinte az egész lakosságot érinti a patakren­dezés. Most is megkérdezték, mi lesz a patakkal? A tanács­elnök válasza: tése alapján megnyitották a tanácsháznál és a templomnál levő kerítést, így a Dózsa és a Temető útnak ezen a sza­kaszán balesetmentesen lehet közlekedni. A Petőfi úton le­vő híd korlátját felújították. Ami pedig a Május 1. út be­járatánál levő hidat illeti, az ott lakók társadalmi munkát vállaltak, tavasszal minden bizonnyal elkészül. — Ne feledkezzünk meg a keszegi kőbányáról — veti kijzbe Lehotka Ferenc. — Százhetvenezer forint érték­ben adtak követ a községi ta­nácsnak útépítéshez. A szo­cialista brigádok pedig húsz­ezer forintot juttattak el a kommunista műszakok bére­ként hozzánk. A legéndi falugyűlésen is akgdt miről szót váltani. So­káig gondot jelentett a ta- karmánytáp-ellátás. Ezt sike­rült megoldani, a gabonafel­vásárló telepet létesített Le­génden. így megfelelő meny- nyiségű takarmánytáp .áll 'az állattartók rendelkezésére. Az itt lakó családok kérték a fel­tételes megállóban az autó­buszváró építését. Ez is elké­szült. A tanács kijelölte a szemétgyűjtőtelep végleges helyét. Remélhetőleg most már nem rakják szerte-széj- jel a szemetet. Megjavították az iskola tetőszerkezetét, a Dózsa György úton a közku­megoldjuk a művelődési ház felújítását. Nézsán két korszerű peda- gógus-ikerlakás épült, kívül- belül nagyon szép. Emellett a gyógyszertári épületben má­sik két -lakást felújítottak. A Kun Béla utat korszerűsítet­ték, és terven felül megcsi­nálták az irodaház környékén levő útszakaszt. A költségek­hez hozzájárult az ÁFÉSZ és a termelőszövetkezet is. És ha már utakról esik szó, Nőé" rádsápon több mint nyolc- százezer forint költséggel megépült a Legelő út. A tanács jól gazdálkodott a rendelkezésére álló pénzek­kel. Az elmúlt évben kilenc- százezer forintot költöttek rendszeres és rendkívüli szo­ciális segélyekre. Minden ké­rést .kielégítettek és huszon- hatan kapnak ingyen ebédet. A házi szociális gondozás ke­retében Nézsán egy gondozó­nő hét idős magára maradt ember gondozását végzi. Ami az egészségügyi ellátást ille­ti, új orvos és védőnő költö­zött a községbe. Megindulta fogászati szakrendelés, amely pillanatnyilag betegség miatt szünetel. Még az egészség­ügyhöz tartozik, hogy dolgoz­nak a keszegi orvosi rendelő és egészségház felújításán, amelyet tavasszal terveznek átadni. Az öt község lakói is sokat tettek társadalmi munkában Á mohácsi busófarsang ...........................nt A n ézsai új pcdagóguslakások — A rendezési terv alapján 1931-ben rendbe tesszük. Baj volt nemegyszer a köz- világítással. Előfordult, hogy több napig nem églek a lám­pák. Minden esetben azonnal jelentették, volt, hogy több napig is hiába várták a sze­relőket. A lakosság bejelen­tat. Ami pedig szinte vala­mennyi családot érintett Le­génden, az ÁFÉSZ a vegyes­boltot önkiszolgáló bolttá ala­kította át. — Emellett a kérésünknek megfelelően módosították a gázcseretelep nyitvatartását is. Ami pedig a jövőt illeti, Dino Buzzati: A tükrök Feltűnően elegáns fiatal­ember haladt át a divatos cukrászda teázótermén és fensőbbségés közönnyel te­kintett végig az asztaloknál ücsörgő hölgyeken. Simona Cerri felkacagott, majd kacagása különös, re­megő gurgulázássá vált. — Ó, ó láttad? — fordult vele egykorú barátnőjéhez, Flossie-hoz. — A mai fiatalok, elszo­morítóak a mai fiatalok! Mi járhat az eszükben? Érthe­tetlen, különös és érthetetlen, becsületszavamra szeretném tudni, mi járhat az eszükben? Csak egyik a sok közül, aki most elment. Fiatalok, fér­fiak, még jóképűnek is tart­hatnád őket. De rá se néznek a nőkre! Csak húsz éve, de mit húsz éve, tizenöt, tíz éve a fiatalság egészen más volt, becsületszavamra még tíz éve egy fiatalember a nyakát fi- camította volna, hogy meg­nézhesse ezeket a gyönyörű babákat; És láttad, hogy sé­tált el? Mintha csupa üres szék lennénk. Ö, ó — és ki­csit rövidebben hangzott fel a gurgulázás —, isten tudja, micsoda világ kerekedik ki az ilyen fiatalságból, akik eszre sem veszik a nőket Ó, nem tagadom, valamikor ki­csit túlzásba is vitték, az ut­cán az a sok íapadós pillan­tás és jaj volt neked, ha egyedül mentél. „Kisasszony, kisasszony, megengedi?” Bi­zony gyötreimes volt. De a mai közöny? Te, Flossie, még nem vetted észre? — Hogyne, így van, ahogy mondod. Megváltozott a fia­talság ízlése. Egyébként a vi­lág sem olyan már, mint ré­gen, figyelted például a tük­röket? — Már nem úgy csinálják őket, mint régen, biztosít­hatlak, elfelejtették a mester­séget. Most mind szabályta­lan, nem tudom, hogy lehet, de eltorzítják az arcodat, né­ha már ijesztő, ferde száj, ráncos arc, bedagadt szem, te még sohasem vetted észre? — De igen, igen — helye­selt mohón Simona. — Igazad van. Most már értem, hogy néha miért... Már nem érte­nek a készítésükhöz, ez az oka. Feltalálták az atomot, rakétán akarnak a Holdra menni. Szép, mondhatom! És még arra sem képesek, hogy jó tükröket gyártsanak. (Bábel László felvétele) falujuk szépítéséért. Az egy emberre jutó társadalmi mun­ka értéke három forint hí­ján négyszáz, ez összesen meghaladja a kétmillió forin­tot. Ami pedig az idei eszten­dőt illeti, takarékos, okos, mértéktartó gazdálkodással, sok társadalmi munkával, az ÁFÉSZ-szel, az üzemekkel, a termelőszövetkezettel együtt­működve szeretnének előbb­re lépni. — cse — A farsangvég három utoíső napját Mohácson a híres bu­sójárással köszöntik- Pogány- korabeli hagyománytisztelet ez, amelyben az ősi farsang misztériuma babonás-játékos világa elevenedik meg évről évre. Egyedülálló különleges­sége ez az országnak. A mohácsi busójárás szoká­sának eredete a török hó­doltság . idejére vezethető vissza. A monda szerint a városból, valamint a Duna-, sziget településeiről annak idején a törököket a busók kergették ki. Ugyanolyan szi­laj zenebonával, ahogy ma is köszöntik, ünnepük és feme- tik a farsangot. Az első fa álarcos busók a Duna-menti Mohács-sziget sű­rű füzes erdeiben rejtőzköd­tek, amikor megszólalt a tit­kosan verbuvált busósereg kürtöse, hogy jelt adjon a támadásra. A hajnali fény­ben vad harci zajban előtö­rő, sok száz félelmetesen vil­logó fa álarcos láttán — ha- nyatt-homlolc menekültek az álmukból felriasztott szpáhik és janicsárok. E leleményes busók emlé­kezetére tartják meg évről évre azóta is színpompás íai- sangi karneváljukat: a ha­gyományos busójárást­Ez idő tájt előkerülnek a padláson porosodó, apáról fiú­Álarcosok ra hagyott ijesztő színes fa. álarcok, nagy hangú, rozsdás kolompok, zizegű fűzfa kürtök fülzúgató kereplők, dudák, pendelyek, sok- ráncú gatyák, hosszú szőrű subák. Eelpróbál- ják, kijavítják hibáikat. Űjra festik a megkopott színeket, kicserélik az álarcok törött szarvait. Megzúgatják a ke­replőket. De új álarcok is készülnek. Még a családban sem tu­dódik ki, hogy milyen is lesz a készülő maszk. Farsang vasárnapján veszi kezdetét a hagyományos kö­szöntés. Pirkadatkor már tal­pon van a ház apraja-nagyja- Javában folyik a sütés-főzés. Nagy tálban piroslik a far­sangi fánk, a lekváros kör­perec. Várják a farsang hí­rét hozó, köszöntő busógyere­keket, akik tréfás rigmusok éneklése közben hamuval hintik be a szobákat, az ud­vart, az istállót és ezzel jel­zik. hogy a házat nem érhe­ti már semmi veszély! Az utcákon megjelennek a homokzsákos „jankelék”, a legmulatságosabb busófigu­rák, akik a gyerekeket kísér­ve, buzogányaikkal megzör­getik az aj tókat, ablakokat és viiiám rigmusokat mondanak sietve, szaporán, mókásan, táncos derűt lopva minden­ki szívébe. Közben jókat húz­Fordította: Csantavéri Júlia Főleg városokban Válás szlovák módra A mintegy 5 millió lakosú Szlovák Szocialista Köztársa­ságban évente 40 ezer házas­ságot kötnek. Ez a szám na­gyon imponáló, de aggasztó a tény, hogy évről évre nő a válások száma is: 1979-ben már meghaladta a 6500-at. Dr. Marta Ferková, a munkaügyi és szociálpolitikai miniszté­rium család- és szociális ügyek osztályának szakértője el­mondta, hogy különösen a nagyobb ipari városokban bomlott szét sok család az utóbbi években. Pozsonyban, Szlovákia fővárosában példá­ul a statisztika szerint min­den 3—4. házasság válással végződik. Joggal vetődik fel a kér­dés: mi a válások oka? Első helyen az alkoholizmus áll. Ezt követik a jellembeli kü­lönbségekből fakadó nézetel­térések és a szexuális problé­mák. A házastársak elhide- gülése gyakran hűtlenség kö­vetkezménye. Az anyagi és a lakásgondok érdekes módon csak a hetedik helyen állnak. Szlovákiában ugyanis nem­csak az állami szervek, de a szövetkezetek is figyelmet for­dítanak a fiatalok lakáshely­zetének javítására. Hidason, Pozsony közelében a Cseh­szlovák—Magyar Barátság Termelőszövetkezet fiatal tag­jainak lakásépítéséhez pél­dául 35—45 ezer koronával járulnak hozzá. Egy szövet­kezeti lakás mintegy 130 ezer koronába kerül; ahhoz, hogy valaki egy ilyen 3 szobás la­káshoz jusson, 30 ezer koro­nát , kell előlegként befizet­nie. A tapasztalatok azonban azt igazolják, hogy ha egy házasság megromlik, azt az anyagi segítség nem tudja összetartani, s a békéltetési eljárások sem hozzák meg a kellő eredményt. A lakást a bíróság' rendszerint annak ítéli, aki a gyermeket neveli — ez az esetek 95 százaléká­ban a feleség. A válások többsége a házasságkötés után . 5 éven belül következik be. Ehhez hozzájárul az is, hogy sok fiatal túl rövid ismeret­ség után köti össze sorsát. Vidéken a lányok 45 százalé­ka, a városokban pedig 65 százaléka már gyereket vár, amikor kimondja a boldogító igent. Mindez arra int, hogy na­gyobb figyelmet kell fordí­tani a fiatalok házaséletre való felkészítésére. Ebből a felismerésből kiindulva ve­zették be a házasság előtti tanácsadást, az iskolákban pe­dig külön tantárgyként ne­velik a családi élet szépségei­re, a gyermekvállalás felelős­ségére a felnövekvő nemze­déket Szlovákiában. nak a felkínált pálinkásbuty kosokból, borosüvegekből. Azután továbbállnak, ma* gukhoz ölelik a kis pendelyes hamuhintő busógyerekeket, vállukra veszik őket, kosszar­vaikat összekoccintják, és dobhártyát repesztő zsivajt csapva, kereplőikkel futásnak erednek . . . Dél körül már sűrűn látha­tó az utcákon kurjongató bu­sók tarkáiló sokasága- Cseng­nek, bongnak a kolompok, berregnek a kereplők, messzi­re hallatszik a dudások, gaj­dosok, tamburások hangja. Színesen hullámzik köröttük a farsangoló tömeg. Táncol­nak a lányok, a legények . . . Ijesztő a sok faragott, szí­nes álarc! Hatalmas, kunko- r,odó kosszarvaikkal, fehéren villogó, hiányos fogazatuk­kal, merev' tekintetükkel va­lóban félelmet keltőek! A ba­juszos, kenderszakállas álar­cot hosszú szőrű suba fedi, ingjük derékban, széles, csil­logó szalaggal átkötött- Ku- koricacsumával hengeresre formált gatyájukat sok vé­kony kis szalag fogja össze térdben, hogy ki ne hulljon belőle a tömítés. Vaskos, sú­lyos, öreg kolompok döngnek- bongnak spárgából-kötélből font öveiken. Egyszer csak éktelen han­gosságtól kísérve, feldíszített, virágos targoncán ülve meg- - érkezik <a busókirály „fejedel­mei!’ kíséretében. Sokác, német és magyar lá- nypk csoportja gyűlik közé­jük. Tamburások, cigányok, citeräsok, dudások húzzák a talpalávalót. Szemet-lelket gyönyörködtető a táncos for­gatag . . • Váratlanul virággal ékesí­tett lovas hintón, nagy üdvri­valgás közepette megérkezik az idei „Farsang szépe” cí­met elnyert leány is, udvar­hölgyei és a busóhercegek hadától kísérve! Mögöttük a maszkasorban — fűrészporral töltött similabdákat dobáló jankelék, csillogó buzogányo­kat forgató kordélyos busók és babatáncoltató gajdolók. Leányok sokasága énekkel kö. szönti a „Farsang szépét”­Így tart ez három napon keresztül. A megrészegült jó­kedv tombolva ünnepel, s csak harmadnapon —, az el­lobbant máglya tüzénél, mar­kol az ember kezébe a far­sangot temető pernyéből, hogy hamuszürke porában felfedezze és köszöntse az éle­tet jelentő munkát, ismét . . • az alkotó hétköznapokat! Irta és rajzolta: Mohácsi Re­gös Ferenc NÓQjtÁD — tp*l !«kruói péntaV

Next

/
Thumbnails
Contents