Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-15 / 38. szám
Csendes délelőtt a Szántóban Emberközpontú iskola A középiskola négy éve alatt új vonásokkal gazdagodik a diákok személyisége; formálódik egyéniségük, s ez hosszú távra meghatározza emberi tartásukat; a közügyek iránti fogékonyságukat; a választott hivatásuk iránt érzett elkötelezettségüket. — Hogy a társadalom intézményünkkel szemben támasztott követelményének eleget tudjunk tenni, számtalan „gyökérrel” kell belekapaszkodnunk abba a közegbe, amely minket körülvesz. Elszigetelten az iskola falain belül nem lehet a tanulóifjúságot az élethivatásra felkészíteni. Régi igazság, hogy munkára csak munkavégzéssel, közösségi embert csak kö-zösségben lehet nevelni. Ez a megállapítás érvényes a nevelés minden területére. Az élet nyújtotta szituációkban nagyon sok tevékenységi formán keresztül lehet az életre felkészíteni a tanulóifjúságot — vallotta Tóth Lajos, a balassagyarmati szak- középiskola igazgatója. A Szántó Kovács János Szakközépiskola kitárta a társadalom felé az ajtaját. A nevelés, oktatás folyamatába bekapcsolják a különböző helyi lehetőségeket. — Balassagyarmaton melyek azok a lehetőségek, amelyeket be tudnak kapcsolni az iskola nevelési tervébe? — Egészségügyi • és óvónőképző szakközépiskola lévén, a szakmai gyakorlatokon keresztül több szál is köt minket a városban levő két említett típusú intézethez. A kötelezően előírt 'gyakorlatokon túl több pluszt is vállalnak tanítványaink. Az óvónőjelöltek az iskolában tornafoglalkozásokat tartanak a város legifjabb lakói részére. Az egészségügyi tagozat diákjai részt vesznek a nyugdíjasok „feltérképezésében”. Rendszeres ügyeletet tartanak a különböző városi ünnepségeken. Segítjük a felsőpetényi gyermekintézetet, valamint a helybeli szociális otthont. Nagyon jó a kapcsolatunk a Dózsa György úti Általános Iskolával. A városi könyvtár rendezvényein mindig megtalálni diákjainkat. A mozival szerződésünk van, évente nyolc alkalommal tartanak filmvetítést számunkra. A művelődési központban már törzsvendégek vagyunk- A Filharmónia több éve önálló előadást tart tanulóink számára. Több fővárosi színházba van bérletünk. A városi sportkörrel kialakított jó kapcsolatunkkal a sajtó is foglalkozott. Tóth Lajos, az iskola igazgatója nem a dicsekvés hangján szólt. Amikor a tényeket felsorolta, érződött a' hangján az a felelősség, amely az intézet pedagógiai munkájára jellemző. Minden tevékenységüket a rájuk bízott 400 diákért, nagy felelősséggel áthatva végzik. A tanulók érzik a segítő kezet, mely feléjük nyúl; az emberséget, mely körülveszi őket. Ebben a légkörben könnyebb felismerni, hogy az ő alapvető kötelességük a tanulás- A megállapítás nem e sorok írójának szüleménye, maguk a diákok mondták el. Erről tanúskodnak az igazgató íróasztalában összegyűlt köszönőlevelek is. Az iskolában széles a skálája, ahol a diákok a tanítási órán túl kipróbálhatják képességeiket, szélesíthetik látókörüket, bővíthetik ismereteiket, kibonthatják adottságaikat. Húszféle szakkör között válogathatnak. Ezeknek, csak egy része kapcsolódik a tananyaghoz. A pedagógiai körtől kezdve a gitárszakkörig, széles a választék. Az iskolában a KISZ-szervezet a közéle- tiségre nevelés egyik gyakorlótere. ' A könyvtárban a szépirodalmi és, szakkönyvek mellett hanglemezek várják a tanulókat- A különböző házi pályázatokon mindenki „megmérheti” magát. Egy csendes délelőttöt töltöttem el a Szántóban. Beszélgettem diákokkal, tanárokkal, az iskola igazgatójával. Körülöttem zajlott az élet. Nem kellett hozzá tágra nyitni a szemem, hogy láthassam, érezzem azt a munkaszeretetét, amely tanárra és diákra egyaránt jellemző. Sz. F. KÉT PISZTOLYLÖVÉS — Sorozat (Február 15. — 20.20 h.) Kultúrprogramok A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ az átfogó” műsorszolgáltatás szellemében az idén kibővíti tevékenységét a járásban. Az intézmény munkatársai elkészítették a vándoroltatásra szánt kulturális programok tervezetéi, s a társadalmi követelmények, a községek hagyományai és a helyi igények alapján ötféle műsortípust állítottak össze. A legkülönbözőbb műfajú programokban fellépnek Balassagyarmat ismert öntevékeny művészeti csoportjai, például a Madách Imre irodalmi színpad, a Csé- Ui együttes. A népművelők nemcsak arra gondoltak, hogy egy-egy község valamennyi korosztálya megtalálja a maga szórakozási lehetőségét, hanem arra is, hogy minden műsorba beépítettek egy-egy helybeli amatőr művészeti csoportot. Az egynaposra tervezett művelődési napokat kiállítások, táncos rendezvények színesítik. ILLAGO Tomas Gutierrez Álea Eredetileg jogot tanult, majd 21 évesen Olaszországba, a modern filmművészet mekkájába, Rómába utazott, ahol mindörökre eljegyezte magát azzal a művészeti ággal, amelyben oly maradandó remekműveket alkotott és alkot ma is. 1955-ben készült c'ső filmjének a bemutatásái a Batista-diktatúra nem adott lehetőséget. Művészi egyéniségének kibontakozását így a forradalom győzelmének- elmúlt két évtizede hozta meg. Tomas Gutierrez Aleát 1959- ben ott találjuk a kubai forradalmi hpdsereg kulturális bizottságában, a filmtagozat kezdeményezői, szervezői között. Egyik megalapítója a kubai filmintézetnek, az ICAIC-nak. Ekkor' készíti első, háború utáni dokumentumfilmjét, „Ez a mi hazánk” címmel. Az első kubai játékfilm megalkotása is az ő nevéhez fűződik: ez a „Történe tek a forradalomról”, amelj az akkori moszkvai filmfesztiválon a legjobb forgatókönyv díját nyerte el. Ezt azután filmek egész sora követi. Többek között a „Tizenkét szék”, a Karlovy Vary filmfesztivál díjnyertese, „A bürokrata halála”, az Ed- mundo Desnoes regénye alapján 1968-ban forgatott „A fejetlenség korának emlékiratai”, majd a nevezetes filmtrilógia (1970): „Küzdelem a démon ellen”, „Utolsó vacsora”, „A túlélők” —, amelynek az első része a XVII, század egyházi fanatizmusát, a második a XVII. század hipok- rita polgári rétegeit ábrázolja, míg a Larmádik már a jelenkorban játszódik: egy arisztokrata család magára maradását, az elzárkózottság- ból a barbárság állapotába .jutását hozza mesteri eszközökkel' életközeibe. Az „Utolsó vacsora” nagy sikert aratott a londoni és a chicagói filmfesztiválon, a Venezueláin pedig 1977 legjobb külföldi filmjének minősítették, pedig itt olyan alkotásokkal kellett megmérkőznie, mint Bergman „Jelenetek egy házasságból”, Wajda „Az ígéret földje”, vagy Ettore Scola „Különleges nap” című filmje. Ha annyi nagyszerű dokumentumfilm, történelmi tárgyú művészi filmalkotás szerzőjét, a kubai filmművészet atyját, Tomas Gutierrez Aleát ma megkérdezzük, elégedett-e, azt válaszolja: Nem! Mint minden igazi művész, állandóan kutat, keres, hogy új kifejezésmódokat leljen a valóság ábrázolására. Legutóbb. amikor jövő terveiről érdeklődött a riporter, úgy nyilatkozott: a történelmi témák után ma már inkább a jelenkor felé fordul, s jelenleg is egy mai témájú film megalkotására készül. Szorb lexikon Elkészült az eddigi legrészletesebb lexikális gyűjtemény az NDK egyetlen nemzetiségének, a szorboknak a történetéről és kultúrájáról. A lexikont nemzetközi munkaközösség készítette, 50 szerző az NDK-ból, a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Lengyelországból. A lexikon 900 személyiség életrajzi adatait közli, akik Európa e “legkisebb szláv néprajzi csoportjának támogatásában érdemeket szereztek. A szorbok és más szlávok mellett olyan németek szerepelnek itt, mint Theodor Fontane, Rudolf Virchow és az NDK elgő államelnöke, Wilhelm Pieck. A mű jól egészíti ki azt a 4 kötetes szorb történelmi gyűjteményt, amelynek 3 kötetét már közreadta a baut- zeni Domowina Kiadó. gárdonyi Géza müvének képregényvAltozata Feldolgozta: MARKUSZ LÁSZLÓ Rajzolta: ZÖRÄD ERNŐ Luther-évforduló előtt 1983. november 10-én lesz 500 éve, hogy Martin Luther, a nagy vallásreformátor megszületett. Az NDK-ban már 1979-ben megkezdték az évforduló előkészítését. Az egyik legjelentősebb Lu- ther-emlékhely az Ágoston- rendi kolostor Erfurtban, amely a második világháborúban csaknem teljesen elpusztult. Most megkezdték a rekonstruálást, s a kolostort úgy építik újjá, mint amilyen 1505-ben volt, amikor a diák Martin Luther kopogtatott be a kapuján azzal a kéréssel, hogy itt szerzetes lehessen. A kolostorépület — helyreállítása után — egyházi konferenciák, ökuménikus tanácskozások színhelye lesz. A szerzetesi cellatraktusból 35 vendég számára szálláshelyet alakítanak ki. XII MAGYAR JÁTÉKFILMSZEMLE NÓGRÁD MEGYÉBEN 1980. II. 11—16. KI BESZÉL ITT SZERELEMRŐL? Színes film, készült 1979-ben a Dialóg Filmstúdióban írta és rendezte: BACSÓ PÉTER Fényképezte: ANDOR TAMÁS Főszereplők: Tarján Györgyi, Gálffy László, Csapó Gábor, Szabó Sándor BEMUTATÓ: II. 15. SALGÓTARJÁN, NOVF.MBER 7 FILMSZÍNHÁZ. II. 16. BALASSAGYARMAT, MADÁCH FILMSZÍNHÁZ I A PAPOT, GERGELYT Ef A JSZOLGAT A JANICSÁROK ELFOGTAK ES A .SZULTÁN ELE VEZETTEK.
