Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-27 / 48. szám

Jogi tanácsadó SZERZŐDÉSES MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE S. Júzsei'né pásztói olvasónk meghatározott időre szóló munkaviszonyát a szülési sza­badság lejárta után megszün­tették, de a gyest gyermeké­nek hároméves koráig rend­szeresen megkapta, amikor is újból régi munkahelyén he­lyezkedett el. Legutóbb arról értesült, hogy a gyesen töl­tött két és fél évet nem szá­mítják be munkaviszonynak. Valóban elveszett ez a „szép” két és fél év, kérdezi olva­sónk. Igen. sok jogszabályunk rendelkezik arról, hogy az édesanyák kizárólag gyerme­keik nevelésével eltölthető idejét meghosszabbítsák, töb­bek között azzal is, hogy kö­telezően előírják, mely sze­rint a dolgozó nőt a szülési szabadság letelte után, a gyer­mek gondozása céljából a gyermek harmadik évének betöltéséig fizetés nélküli szabadság, meghatározott fel­tételek esetén pedig erre az időre gyermekgondozási se­gély illeti meg. A gyes elő­feltétele, hogy a dolgozó nő a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül összesen 12 hónapig munkaviszonyban állt, és legalább napi hatórai munkaidővel dolgozott, továb­bá, a gyermek gondozása cél­jából fizetés nélküli szabad­ságot vesz igénybe. A gyes előfeltétele tehát a munkavi­szony, a gyesnek azonban nincs munkaviszonyt fenn­tartó, vagy meghosszabbító hatálya. A próbaidőre, illető­leg a meghatározott időre lé­tesített munkaviszony a meg­határozott idő elteltével ak­kor is felmondás nélkül szű­nik meg, ha a dolgozó gyesen vagy éppen táppénzes állo­mányban van. Külön kimond­ják viszont a szabályok azt is, hogy a segély akkor is megilleti az anyát, ha a pró­baidőre vagy a határozott idő­re létesített munkaviszony a szülési szabadság vagy a gyes céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt szűnt meg. Egyértelmű te­hát, hogy olvasónk a gyest ez utóbbi szabály alapján lénye­gében munkaviszony nélkü­li időre kapta. A két és fél év munkaviszonya tehát nem veszhetett el, mert nem is volt meg. CSALÄDI PÓTLÉK MUNKAVISZONY NÉLKÜL K. Sándorné dejtári olva­sónk, férje halála óta egye­dül tartja el négy kiskorú gyermekét. A legkisebbel még gyesen van, a családi pótlé­kot még saját jogán kapja. A gyes letelte után azonban a négy gyermek mellett nem tudja vállalni a további mun­kaviszonyt, vállalata viszont arról tájékoztatta, hogy ez esetben családi pótlékot nem kaphat a négy gyermek után. Ilyen esetben hogyan rendel­kezik a jogszabály, kérdezi olvasónk. Kérdésére sajnos én is Csak vállalata tájékoztatását tu­dom megerősíteni. Ugyanis az általános szabályok szerint a családi pótlék is az eltartó munkaviszonyán (tsz.-tagsági viszonyán stb.), betegségbizto­sításon alapuló társadalombiz­tosítási szolgáltatás, amely ezen felül még meghatározott havi munkavégzéshez is kö­tött. Eszerint családi pótlék­ban az egyéb feltételek mel­lett is csak az a biztosított részesülhet, aki havonta leg­alább huszonegy napot bizto­sításban töltött. Bár olvasónk nem közölte, de férje halála alapján felté­telezhető, hogy gyermekei után árvaellátásban, illetőleg állandó özvegyi nyugdíjban részesül, ami egyben a beteg­ségi biztosítását is feltételezi. Családi pótlékkal kapcsolatos problémáját azonban még az a rendelkezés sem oldja meg, mely szerint a munkaviszony­ban nem álló, egyéb szemé­lyek közül a kötelező beteg­ségbiztosítás hatálya alá tar­tozó bedolgozók, az öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjasok gyermekei után járó családi pótlék tekintetében a munka- viszonyban álló dolgozók csa­ládi pótlékára vonatkozó ren­delkezéseket kell alkalmazni. Olvasóink ugyanis nem saját jogú öregségi, vagy rokkant­sági, hanem elhalt férje jo­gán származékos, özvegyi nyugdíjat élvez. Ennek alap­ján pedig családi pótlékot még egyedülállósága esetén sem lehet megállapítani. Eset­Zárszámadás a horgászegyesületeknél leg a gyermekek otthoni ne­velése mellett is megoldható, bedolgozói jogviszony létesí­tésével részesülhet családi pótlékban. Ez esetben ugyan­is a havi biztosításban töltött időt nem a napi hatórás mun­kavégzéssel, hanem a havi 500 forint, illetőleg a napi 20 forint keresettel is el lehet érni. ☆ Lapunk február 13-i számá­ban „Dolgozó nő” jeligére kö­zölt jogi tanácsadónkban helytelen szöveg került köz­lésre, amelyre az OTP megyei igazgatósága felhívta a fi­gyelmünket. A szöveg helyes értelmezés szerint; A fiatal házaspár részére megelőlege­zett szociálpolitikai kedvez­ménynek nem előfeltétele az eltartás, az élve születés azon­ban itt is megkövetelt előfel­tétel. Az élve születést szüle­tési anyakönyvi kivonattal kell igazolni. Dr. J. S. Ismét véget ért egy horgász­évad, megkezdődött az új szezon. Nógrád megye 18 horgászegyesületében a köz­gyűléseken számot adtak az elmúlt év eredményeiről, meghatározták az idei felada­tokat. Összességében elmond­ható, hogy eredményes évet zártak a Nógrád megyéi in­téző bizottsághoz tartozó horgászegyesületek. Gyümöl­csözött a hosszú évek során megalapozott, tervszerű mun­ka. Nógrád a vízben szegény megyék közé tartozik. A 18 horgászegyesületből tizenöt a 227 hektárnyi zárt rendszerű tavakon, míg a 236 hektáros Ipoly folyón három műkö­dik. A vízterület nagyságához viszonyítva, túlzsúfoltság je- lei mutatkoznak megyénkben. Az eltelt négy év alatt 89 má­zsával teljesítették túl az egyesületek a telepítési ter­vet. Nógrádi horgászvizekbe ez idő alatt 32 millió forint értékű halasításra került sor, a horgászok által befizetett te­rületi engedélyek árából 1079 mázsa ponty került a hor­gászvizekbe. A halállomány kedvező összetétele érdekében évek óta jelentős mennyiségű előnevelt süllőt, csukát és balint telepítenek az . egyesü­letek. Jól szolgálta az ügyet az Ipoly folyóra megkötött magyar—csehszlovák egyez- mérí.y, amely a közös horgász­renden túlmenően mindkét fél részére rögzítette az Ipoly folyóba évenként telepítendő halmennyiséget. Magyar rész­ről az elmúlt évben 51 mázsa második nyaras ponty és 20 ezer darab előnevelt süllő telepítésére került sor.' Cseh­szlovák részről 40 mázsa pon­tyot és 10 ezer darab előne­velt süllőt helyeztek a határ­folyóba. A tervszerű haltelepítések következtében — 1975-től kezdve — jelentősen növeke­Emelkedik a hőmérséklet Heti időjárás-előrejelzés az alföldi és tiszántúli megyéknek Az elmúlt héten egy ma­gasnyomású légköri képződ­mény — anticiklon — hatá­rozta meg Közép-Európa idő­járását. Számottevő csapadék sehol sem hullott. A reggeli órákban sokfelé volt párás­ság, köd, ami néhány helyen egész nap mégmaradt. Az el­múlt hét közepén az Alföld egész területén kevés volt a felhő, ennek következtében az éjszakai lehűlés erős volt; —3, —8 fokot mértek. A hét második felében a Duna—Ti­sza közén —2, —6, a felhő" sebb Tiszántúl területén —1, —3 fok között alakult a haj­nali minimum-hőmérséklet. A nappali maximum-hőmér­séklet a múlt hét elején ál­talában plusz 5, plusz 8 fok között volt, majd a hét má­sodik felében a tartós ködök miatt csökkent. Általában —2, plusz 3 fok közötti értéket mértek, ahol azonban néhány órára kisütött a nap, tovább­ra is plusz 4, plusz 8 fokig emelkedett a hőmérséklet. Az elkövetkezendő időszak­ban a felhőzet fokozatos csök­kenésére lehet számítani. A hajnali órákban köd kialaku­lása valószínű. A minimum­hőmérséklet általában 0 fok körül alakul. A maximum-hő­mérséklet eleinte plusz 2, plusz 7 fok között, később plusz . 7, plusz 12 fok között várható. ELŐREJELZÉS A MEZŐGAZDASÁGNAK Az elmúlt hét folyamán az ország keleti területein az évszaknak megfelelően ala­kult az időjárás, az átlaghő­mérsékletek —0,5 és plusz 1,4 fok között alakultak. A nap­pali maximumértékek általá­ban 0, plusz 6 fok között vol­tak, egykét tartósan ködös területen szállt 0 fok alá a hőmérséklet. A minimumér- Szolnok lékek általában —2, —8 fok között alakultak. Csapadék nem volt. Az elkövetkező időszakban eleinte borult időjárás várha­tó, csapadék nélijül. Helyen­ként köd alakul ki. A hőmér­sékletek az évszaknak meg­felelően alakulnak, a napi maximumértékek plusz 5 fok körül, a minimumok —5 fok körül várhatók. Az időszak második felében a felhőzet felszakadozik, túlnyomóan de­rült idő várható. Felmelege­dés indul meg, ennek követ­keztében a minimumértékek 0 fok körül alakulnak, a ma­ximumok plusz 2, plusz 7 fok között várhatók. Talajnedvesség % Megye Pest Heves Szabolcs­Szatmár Békés cm 50— ■100 cm 93—98 70—75 93—98 85—95 93—98 65—70 85—95 45—55 . 93—98 45—50 85—95 40—45 • 93—98 40—45 i 93—98 50—55 93—98 45—50 80—90 40—45 dett a zsákmány. 1975-ben még csak 336 mázsa halat fogtak ki a nógrádi horgá­szok, az elmúlt évben viszont már 590 mázsa hal volt a zsákmány, mely 108 mázsával magasabb az előző évinél. A múlt évi összefogásból 284 mázsát a nógrádi tava­kon, 216 mázsát az Ipolyon, míg 90 mázsát megyén kívüli horgászvizeken zsákmányolták horgászaink. E mennyiségből 311 mázsa pontyot, 37 mázsa csukát, 11 mázsa' süllőt, 4 mázsa balint, 3 mázsa har­csát, 2 mázsa márnát és 222 mázsa keszeget fogtak. Külön örvendetes, hogy a zsákmány 52.6 százalékát kedvenc sport­halunk, a ponty alkotta. Kedvező, hogy a negyven mázsa halfogási többlet ke" szegfélékből származott, ami arra enged következtetni, hogy a határfolyón javult a vízminőség a korábbi évek­hez képest. Az elmúlt négy évben betelepített 1079 mázsa pontyból a visszafogás ará­nya (787 mázsa) figyelemre­méltó. Különösen szembetűnő ez a zárt rendszerű tavakon, ahol a négy év alatt betele­pített pontyok visszafogása igen jelentős, — 80,1 száza­lék —, míg az Ipoly folyón 48.6 százalék. Ez az adat arra is magyarázatot ad, hogy 2—3 hektáros tavakban rendsze­res telepítés nélkül, természe­tes utánpótlásra (pontyszapo­rulatra) nem igen lehet szá­mítani. összességében a nógrádi horgászok az elmúlt négy év­ben 19 vagon halat zsákmá­nyoltak, amely a rendszeres haltelepítéseknek köszönhető. Nem véletlen, hogy népgaZ- daságilag is figyelembe ve­szik a horgászok halhúster­melési kapacitását, hiszen a horgászvizek rendszeres hal- telepítésével, illetve a visz- szafogás jelentős részével, részt vállalnak a halhúsfo­gyasztásban. Nógrád megye horgászai ezt tettükkel bizo­nyították. Holecz Ferenc Milyen szakmát tanuljak? A jármű- és a lakásprogram megvalósításáért lő, elektronikai műszerész, asztalos, központifűtés-szere­lő, vízvezeték-szerelő, bádo­gos, hegesztő; a választott szakmától függően havi 400— 500 forint. A gyár társadalmi és gazdasági vezetése nagy körültekintéssel gondoskodik arról, hogy állandóan javulja­nak a munkakörülmények. A munkahelyek tiszták, barát­ságosak, levegősek. A dolgo­zóknak és családtagjaiknak megvan a lehetőségük az üdü­lésre, szórakozásra, sporto­lásra. A gyár biztos megélhe­tést, jó munkakörülményeket, művelődési lehetőségeket biz­tosít munkát vállaló dolgozói­nak. Cím: ÜVEGIPARI MÜVEK, SALGÓTARJÁNI SÍKÜVEG­GYÁR, 3104 Salgótarján, Bu­dapesti tú 29. (X) Az üveg napjaink pótolha­tatlan eszköze. Átlátszósága, csillogása megragadja az em­bert. Jelentősége elsősorban fényáteresztő • képességében rejlik. Nélkülözhetetlen az épületeknél, járműveknél, szerepe felbecsülhetetlenné vá’t ipari, tudományos és kulturális életünkben. Korunk épületeire a beton, a vas, az alumínium és az üveg a jellemző. Sokoldalú hasznosíthatósága az üveget a korszerű építészet egyik leg­fontosabb anyagává tette: be­vezeti a természetet, a nap­fényt otthonainkba, épüle­teinkbe. Ezen túlmenően a hő- és hangszigetelésben be­töltött szerepe is egyre meg­határozóbb. Ez a korszerű anyag a salgótarjáni síküveggyár alap­terméke. Vegyi képlete nin­csen, alaktalan anyag, túlfű­tött, rendezetlen atomszer­kezetű, megszilárdult folya­dék, de kristályos elemek is előfordulnak benne. A húzottüveg-termelés 1946- ban alig haladta meg az évi egymillió négyzetmétert, ma viszont már 12 millió négy­zetmétert állít elő a gyár. A megnövekedett igények kie’égítésével egyidejűleg egyre nagyobb súlyt fektet a termékek választékának nö­velésére: termékei ma már nemcsak a hagyományos ab­laküveget jelentik, hanem enné! sokkal többet. A to- v áh’"feldolgozott, megmun­kált változatai is a beépítés számos lehetőségét kínálják. Az elavult technológiával ter­melő hat húzógépes Zagyva I. lebontásra került és meg­épült helyette a teljesen au­tomatizált kilenc húzógépes Zagyva III. kemence és 1975- ben megkezdte a termelést. Ez volt az első lépés a termék­szerkezet-váltás felé: a vasta­gabb üvegek gyártásáról át­tértek a vékonyabb — két és három mm-es — üvegek előállí­tására, amely alapanyaga a ragasztott egyenes és hajlított jármű- és építészeti üvegnek. 1972-ben kezdődött el az a nagyszabású rekonstrukció, amely lehetővé tette, hogy a gyár a legkorszerűbb síküveg­gyártási technológiával állít­sa elő a kor követelményei­nek megfelelő síküvegtermé­keket, elsősorban a ragasztott biztonsági üveget. Következő lépésként — a minőség további javítása ér­dekében — licencvásárlással megvalósították az ASAHI húzási technológiát, amely lehetővé tette az „A—B” mi­nőségi üveg arányának jelen­tős növekedését. A gyártmányfejlesztés, a termékszerkezet-váltás legna­gyobb eredménye, hogy a múlt év végén megindult a ragasztott biztonsági üveg próbagyártása és ebben az év­ben megkezdődik az üzemsze­rű termelés. A ragasztott üveg alkalmazására a világ­szerte szaporodó magas épü­letek irányították rá a figyel­met. Az üveggel szemben kö­vetelmény, hogy ütés-ellenái- lóságát növelve, nehezebben jöhessen létre törés, s ennek bekövetkezése esetén is az esetleges sérülési veszély a minimálisra csökkenjen. Bevezetését és' fejlesztését általános emberi érdek sür­gette, hiszen a gépkocsi-bal­eseteknél oly’ gyakran végze­tes sérüléseket a ' ragasztott biztonsági üvegek alkalma­zása a járművekben csaknem teljesen megszünteti. Felhasználási területe egy­re nagyobb teret kap az épí­tészetben. A ragasztott gép­jármű-szélvédő üveg későbbi gyártmányfejlesztéssel nap- fényvédős, színes, illetve sá­vos kivitelben is készül. A szintetikus, színes ragasztófó­liával készülő síküvegek to­vábbi lehetőséget adnak az építészek számára. A gyár fokozatosan felké­szül közútjainkon futó, majd minden típusú gépjármű szél­védő üvegének gyártására. A megnövekedett feladatok mind több és több jól kép­zett szakmunkást igényelnek. Az országban elsőként a gyárban szervezik meg az egyéves képzési idejű síküveg­gyártó felnőtt szakmunkás- képző tanfolyamot. Olyan kö­zépiskolát végzett fiatalok jelentkezését várják, akik vi­szonylag rövid idő alatt szak­munkás-bizonyítványt kíván­nak szerezni, vagy eredeti szakmájukon kívül második szakmát is el akarnak sajátí­tani. A gyár a képzési idő alatt munkabért fizet. Társa­dalmi ösztöndíi. adományozá- sával támogatják a szakmun­kásképző intézetekben és szakközépiskolákban tovább­tanuló fiatalokat. A társadalmi ösztöndíj mértéke: szakközépiskolások­nál havi 400 forint, szakmun­kástanulóknál: gépszerelő, gépi forgácsoló, villanyszere­Legnagyobb felhasználó az IKARUS

Next

/
Thumbnails
Contents