Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-26 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MSZMP NOGRAD -MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TA N ÁCS LAPJA XXXVI ÉVF., 47. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. FEBRUAR 26., KEDD A balassagyarmati járás kommunistáinak számvetése Alapvetően sikerült teljesíteni a XI. kongresszus határozatait Jók az alapok a jelen és a jövő feladataihoz kamrája, mivel a mezőgazdasági termelés kenységük során több helyen tudatosabban vizsgálják az A balassagyarmati járás kommunistáinak vasárnap megtartott pártértekezletén, a töb­bi között részt vett Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára és Bíró József, az MSZMP Központi Bizottság munkatársa. Mind az írásbeli, mind pedig a szóbeli be­számolóban- — utóbbit Forgó Imre, a járási pártbizottság első titkára tartotta — majd az ezt követő vitában jól tükröződtek azok a sajátosságok, amelyek a járás politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődését jellemezték és jellemzik. Ezek a következők: a járás a megye élés­csaknem ötven százalékát adja, egyes ter­mékekből pedig — bogyós gyümölcs, burgo- érdekek érvényesülését, ezek nya — a száz százalékot biztosítja. A szövet- ellentmondásainak okát, a fe- kezetek ötven százaléka a jó adottságú gaz- szültségek daságok közé tartozik. A társadalmi szerke­zet előnyös változásának hatására megnőve- szehangolására kedett az iparban foglalkoztatottak száma, helyen tesznek erőteljesebbé vált a munkássá válás folya- intézkedéseket, mata. Ugyanakkor meg mindig 8000 a kijá- A tapasztalatok azt rók száma. Négy településen kevés szlovák nyitják, feloldásának módozatait. A tennivalók ösz- egyre több eredményes hogy bizo- az alapszerve­nemzetiság él, ugyanakkor viszonylag nagy zeti fórumok eltérő színvona­számot képyisel a cigányság. Tiszteletre méltó eredmények Mivel az előrehaladás kulcs- dásról kell beszélni. A fejlő­kérdése a gazdasági élet, a dés ellenére még jelentős bel- ... termelőmunka fejlesztése volt ső tartalékok nem kerültek partertekezlet óta eltelt idő Ion ugyan, de ellátják fel­adataikat. Az eredményesebb tagsága eredményesen dolgo- . megkívánja hogy zott a XI. kongresszus és az toDb helyen növekedjek az párthatáro- eszn\ei> politikai munka szín­“ tíAnriln azóta megjelent zatok végrehajtásán. a járásban, érthetően lennek hasznosításra. Az üzemek gaz­irányítása, szervezése, ellen- dálkodási színvonala indoko- őrzése került a pártbizottság, latlan eltéréseket mutat. A jó élete, munkamódszere, pártszervék és pártalapszer- adottságú szövetkezetek fejlő- kastílusa. A vezetek munkájának közép- désének dinamikája a lehet- -pontjába. Indokolta ezt az is, séges és elvárt szint alatt ma- hogy a beszámolási időszak radt. vonala, néhány helyen a ha­tározatok jobban feleljenek meg a követelményeknek, le- belső gyen kritikus önértékelés és mun személyre szóló bírálat, meg- párTszervezetek felel°„ tájékoztatás, ne hall- gassak el az észrevételekre adandó választ, vagy ne ma­seg van a parttagok jobb fel­szakban kiegyensúlyozottab ban fejlődött a párt mun és alapszervezetek színvona lasabb elvi, politikai, irányi tó második félében több vonat- A szükségesnél, lehetséges- a társadalompolitikai és gaz- kAsz<tégére _ növekvő fei­kozásban bonyolultabbá, ne- nél lassabban korszerűsödik a dasági folyamatok tudatos be- adat k id „Ivx„7aw érdeké * ____íx, __j.........i fnivácniácát v-7 kifejelem aaa*OK jo eivegzese eraeke­h ezebbé váltak a közgazdasá-, termelés, nem javul kielégí- folyásolását. Ez kifejezésre £en'”Növelni^*kef 1 a nnlitikai gi körülmények. Az új gazda- töen a munka és termékek jut a döntések átgondoltabb dö‘ntések szakszerűséeét ia­cótfi i/ninvtAimónvpir folcn7.tá'ir hat£lrnnvfiái») Hnev előkészítésében, a munka kö- q taggyűlések előkészí tését és megtartását. A bonyolultabb feladatok a na­. .. gyobb erőfeszítésekre kész­Az elonyos^áltozásokat elő- tetik. A mostani körülmé­esz- nyek között nő azoknak a sági követelmények fokozták minősége, hatékonysága. Hogy a belső nehézséget, a mező- elérjék az V. ötéves tervben rültekintőbb megszervezésé gazdaság pedig két kritikus meghatározott célokat, az idén ben, a javuló cselekvő ké évet hagyott maga mögött, gabonából, burgonyából re- Mindezek erősítették a gondo- kordtermést kell betakaríta­kat, láthatóbbá tették a vég- ni. A jelenleginél, nagyobbak sabb mozgósításában, zett munka fogyatékosságait, a lehetőségek a bogyósgyü­s ezzel egyidőben növekedett mölcs-termelésben, koránt segítette a párttagság a határozottabb, fegyelmezet- sincsenek kihasználva a ta- mei, politikai, cselekvési egy- verőtöknek1 a kó* tebb, helyi . ^feszítéseket, lehefeé- bégének erősödése a demok- peSek üj módon kezdeményez­pességben és eredményeseb- A bonyolultabb felad ben, a pártonkívüliek tudató- mindenkit, de elsősorban Snhh mowősítácáhan vezetőket, a jelenleginél munkájának tartalékokat feltáró, még kö- gei. Utóbbi a fő akadálya a ratikus, centralizmus elvé­vetkezetesebb cselekvés iránti szarvasmarha- és juhtenyész- nek következetes érvényre igény. tés fejlesztésének. Az alacsony juttatása, a különböző szintű A járás arculatát meghatá- szintű gyepgazdálkodás pedig testületek rozó mezőgazdaság szépen fej- 15—20 százalékot vesz el a lődött, előnyös minőségi vál­tozáson ment keresztül. Je­lentősen nőttek az anyagi, termelni. műszaki feltételek, javult az Hatékonyabb munkára, ér- vetően ni, a minőségi követelmé­nyeknek megfelelően dolgoz­ni. Ezt kívánják a dolgozók is. Ez az igény fogalmazódott szántóterületből, ahol gazda- építésében bekövetkezett ságosan lehetne árunövényt előnyös változások. Párt meg a taggyűléseken. A párt­’ szervezeteknek olyan politi­. . , , , kai légkört kell megterem­A. partalapszervezetek alap- teniök; hogy a vezetők mer- helyeseu értelmezik jenek vállalkozni. De ér­a . , „ „ . dig maradjanak a tisztáégük­jelentkezo politikai ben, amíg alkalmasak fel­adataik ellátására kiterjed. Ellenőrző mun legtöbb területre Koordináló tevé­fFolytatás a 3. oldalon) ott dolgozók hozzáértésé, fel- telmes, okos gazdálkodásra fi- a párt politikai irányvonalát, Lnvt kell szerezni annak a készültsége, kulturáltabbá val- gyelmeztet továbbá az is, nagyobb részük időben hoz evakoriatnak hoev csak ad tak a munkakörülmények. hogy az árbevétel növekedé- intézkedést, foglal állást, - gy 1 ” gy A mezőgazdasági termelés, sét csaknem 13 százalékkal helyileg je — folyó áron — évenként meghaladja a költségek nőve- kérdésekben. 6—7 százalékkal nőtt, kedve- kedése. Ennek következtében k£juk a zően változott a termelési az eddig elért nyereség alat-.............. s zerkezet, javult az üzemi ta van az 1975-ös szintnek, adottság és a piaci viszonyok A gazdálkodás hatékonysá- összhangja, a területi kon- ga megkívánja, hogy meg- centrációk pedig lehetőséget valósuljon a rendszerszemlé- adtak az egyre bővülő mű- letű gazdálkodás, javuljon az szaki, szellemi kapacitás jobb elemző munka feltétele, ki­felhasználásához. A növény- alakuljon, tökéletesedjen a termelés árbevétele 1975-höz célokat jobban szolgáló ösz- képest 11,2 százalékkal nőtt, tönzési rendszer. Szükség van részesedése az összes árbevé- még az ésszerű munkaerő­iéiből eléri a 30 százalékot, gazdálkodásra, a sokoldalúan A termelési rendszerek bővü- és jól megalapozott anyag- és lésével, az ezzel együttjáró energiatakarékosságra, technológiák javításával nőt- Rátérve az ipari üzemek té­tek a hozamok. Néhány nö- vékenységére, megállapíthat- vénynél — búza, burgonya, juk, hogy a termelés a tervek- bogyósok — egy-egy évben kel összhangban, évente 7—8 országosan is jó eredmények százalékkal növekedett, amit születtek. döntően a termelékenység Az állattenyésztés fejlődése emelésével biztosítottak. Ki- dinamikusabb volt, mint a alakult a hosszabb távra is növénytermesztésé, az összes megfelelő termékszerkezet, el- árbevételből 27 százalékkal térő mértékben, de »nőtt az részesedik. Csaknem megdup- export, differenciált intézke- lázódott a kiegészítő tévé- dések folytán, emelkedett a kenység, ami az árbevétel 39 műszakszóm, valamelyest ja- százalékát biztosította. vult a teljesítménybérben dol­Kedvezően változtak a tér- gozók aránya, nőtt a szak- melőszövetkezeti közös vállal- munkások száma. Jobbá vált kozások eredményei, javuló az importanyagokkal való színvonalon segítik a háztáji gazdálkodás, a készletgazdál- és kisegítő gazdaságokat. kodás, és az energiafelhaszná- A gazdálkodás színvonala a lás. Az építő-szerelőipari szer­tervidőszak alatt fejlődött, vezetékben ' koncentrálódott a nem volt veszteségesen gaz- munka. dálkodó mezőgazdasági üzem. A jelen és jövő feladatai, Az elért eredmények való- az alapvető gazdálkodási kór­ban tiszteletre méltóak*. Na- désekben azonosak a mező-, gyón sok emberi munkát, erő- gazdaságéval, bizonyos tekin- feszltést, küzdelmet takarnak, tetben a sajátosságok miatt jó alapot adnak a jelen és jö- eltérőek. Itt is a hatékonyság, feladatainak elvégzéséhez, a minőség növelése, a nyere­& TlT ügyvezető és megyei elnökség' ülése A salgótarjáni nyári egyetem programja Ülést tartott tegnap Salgó­tarjánban, a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat Nóg- rád megyei szervezetének székházában a TIT ügyvezető elnöksége és megyei elnöksé­ge. A tanácskozásokon két napirendi pont megbeszélése szerepelt. Dr. Kun András, a nyári egyetem titkáraként számolt be az Ifjúság ’80 sal­gótarjáni nyári egyetém elő­készületeiről, illetve ismertet­te a programjavaslatot. A nyári egyetemet július 2-től július 11-ig rendezik meg, központi témája az ifjúság és a tömegkommunikáció lesz. A megnyitót Berki Mi­hály, a Nógrád megyei Ta­nács elnökhelyettese mondja. A továbbiakban neves elő­adók szólnak majd a tömeg­kommunikációs eszközök funkcióiról és lehetőségeiről, az ifjúsággal való kapcsola­tukról, a tömegkommunikáci­ós eszközökkel történő moz­galmi nevelésről, a családi nevelés és a tömegkommuni­káció kapcsolatáról és szá­mos más, a témával össze­függő kérdésről. Szó lesz a gyermek- és ifjúsági sajtó szerepéről és lehetőségeiről a személyiségfejlesztésben, a gyermek" és ifjúsági iroda­lóm felhasználásáról a peda­gógiai folyamatban, a film­mel való nevelésről, a nézővé fejlesztésről, a rádióról, a te­levízióról és így tovább. Az előadásokat minden alkalom­mal vita követi, s a résztve­vőket egyéb változatos prog­ramok is várják ebben az időben- Többi között, a szom­szédos Szlovákiába is elláto­gatnak. Második napirendi pont­ként Fekete László szaktitkár adott számszerű tájékoztatót a TIT megyei szervezete 1979. évi tevékenységéről. Szólott az ismeretterjesztő tevékeny­ségformák, tudományágak, te­rületek, foglalkozási csopor. tok, az alkalmazott módsze­rek, a települések stb. szerin­ti megoszlásáról, a természet- és társadalomtudomány ará­nyáról az ismeretterjesztés­ben, illetve érintette a továb­bi tennivalókat. SZÁZNEGYVEN MUNKÁS Lényegesen kevesebb, mint­vo Ha viszont nem a tegnapi ön- séges gazdálkodás megvalósí- macinkhoz, hanem nemzet- /tás^ a legfontosabb tennivaló, közi mércével mérik a vég- Az eredmények azt bizo­zett munsat, akkor lemara- nyitják, hogy a járás párt­Az első felszólalót, Huszkó Sándort hallgatják a elnökség. Több milliós kiadós Erőfeszítések a pontos munkásszállításért Mind a munkakedvet, mind latra szabott tennivalók el- a munka utáni kikapcsoló- végzéséhez. Mint Prihepsinsz- dást észrevehetően befolyá- Jet Dezső munkásellátási solják a munkásszállítás kö- megbízottól ' értesültünk: rülményei. Korántsem mind- mintegy hétszáz-nyolcszáz egy, hogy pontosan. érkező ember veszi igénybe napon- buszokkal, annak rendje és ként a vállalati, vagy a vál- módja szerint érnek-e mun- lalat által bérelt buszokat. A kahelyükre a dolgozók, avagy járművek közlekedése ki- egy fertályórás várakozás — váltképp e zimankós téli he- e hetekben fagyoskodás — tekben bonyodalmas az ap- után. Ezért megyénk építő- rófalvak közt húzódó utak ipari egységei a tőlük telhető állapota miatt. Előfordult, figyelmet fordítanak embe- hogy egy nap tíz-tizenkét kö­reiknek a munkahelyre és esi is késett átlagban egy-egy onnét haza történő utaztatá- órát. A dolgozók munkába sára. utaztatása — természetesen — mindig az igények szerint MÉG GYÖNGYÖSRŐL IS! zajlik- A belátható jövőben például Bárnáról Pásztora Mintegy tizenhárommillió szerveznek egy járatot tizen- forintot költött tavaly a mun- két kubikos számára, a Pász- kásszállításra szűkebb pátri- ?°n., végzendő földmunkák ánk állami építőipari vállala- idejére. ta. Az egységnek öt saját busz áll rendelkezésére — bár ezek közül három-négy csaknem mindig hibás —, ezeken kívül egy tucatot bé- száznegyven dolgozó rel a helyi Volán-vállalattól. muakahe]yre utaztatásáról E járművekre igen nagy f>°ndoskodik a Nógrád ■ me- szükségük van az állami épí- 9yel Tanácsi Építőipari Vál­tőknek, hiszen megyén ki- lalat illetékes osztálya. Ehhez víilről — Gyöngyösről, Gyón- ®gy saját, két bérelt busz és gyöstarjánból és Patáról, va- „ úgynevezett szerződéses lamint Istenmezejéből — is '!araJ a rendelkezésükre. A érkeznek munkások a válla- legtöbben Rimócról indulnak dolgozni hajnalonként: az öt­ből három járat indul ebből a faluból. hónap alatt átlagosan kétszázezer forintot emészt föl a munkásszállítás — tud­tuk meg Bedegi Gyözöné szo­ciális előadótól. A téli hó­napokban ez az összeg, s a fokozott figyelem sem garan­tálja a teljesen zavartalan utaztatást; az útviszonyok mi­att néhány elakadás előfor­dult. Az így támadt nehéz­ségek mielőbbi* kiküszöbö­lésére a szállítási vállalathoz fordultak segítségért. SAJÁT KOCSIKKAL Nem bérel, nem szerződtet autóbuszjáratot az AGRO- FIL Építőipari Szövetkezeti Vállalat. Dolgozói utaztatá­sára négy „busz” — ezek kö­zül kettő Robur — szolgál, így érthető, hogy a munkás- szállítás költségei elenyésző- ek például az állami építők­nél mérthez képest: tavaly ez az összeg hétszáznegyvenezer forint volt. Ezen kívül egy­millió forintért két járművet vásároltak. Az utaztatandó munkások száma'is viszonylag kevés: általában mintegy száz-száz- kaptuk az információt Szász Árpád szállításvezető­től. A szervezett dolgozói szál­lítás rendszerében a legtávo­labbi falu: Nógrádsipek. ör­vendetes, hogy a hatékony karbantartás és a körülmé­nyek szerencsés alakulása folytán említésre érdemes fönnakadás nem adódott. pártérte kéziét résztvevői, köztük az Bábel László felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents