Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-24 / 46. szám
A jégmezők vándora Az utóbbj időben egyre nagyobb érdeklődés kíséri a jegesmedve sorsát. Nyilvánvaló, hogy ebben nagy szerepet játszik a kérdés érzelmi oldala is, hiszen a jegesmedve az egyik leghatalmasabb vadállat a földön: hossza eléri a három métert, súlya az egy tonnát, mégis a békésebb természetű vadak közé tartozik. Nem véletlen, hogy a sarkkutatók a jégmezők jelképének tekintik. A kutatók érdeklődését mindenekelőtt az magyarázza, hogy perspektivikus „élő modellnek” tartják ezt a fajt, amely hozzájárulhat egy sor fontos általános biológiai prob- léfria megoldásához. Valóban meglepő az a tény, hogy a fehér medve alkalmazkodni tudott az „élet határát” jelentő életfeltételekhez, a szokatlanul szigort körülményekhez, a szokatlanul szigorú éghajlathoz, s az igencsak sanyarú táplálékszerzési lehetőségekhez. \ fehér medvék érdekes tulajdonsága, hogy táplálék hiányában bármely évszakban képesek „téli álomba” merülni, vagyis a jegesmedvék „nyári álmot” is alhatnak. Hatalmas távolságokat cserkésznek be, amíg egy-egy fókát elejtenek, több száz kilométert is gyalogolnak. Táplálék nélkül 8—10 napot is kibírnak. Az egyik elejtett medve gyomrában 12 kiló frissen elfogyasztott húst találtak, de előfordult olyan eset is, hogy 71 kiló rozmárzsírt fedeztek fel az egyik jegesmedve gyomrában. A jegesmedvéket nem ts olyan régen a teljes kipusztulás fenyegette, de a Szovjetunió, az USA, Kanada, Dánia és Norvégia olyan intézkedéseket hoztak, amelyek megjavították a medvék helyzetét. További javulást hozott, amikor a „sarkvidéki” állomások nemzetközi egyezményt írtak alá. Ma már ezt úgy emlegetik, mint a természetvédelmi problémák megoldásának jó példáját. Míg az ötvenes években a jegesmedvék száma nem érte el az 5000-et, számuk jelenleg 20 000-en felül van. Veszélyben a levegő oxigénje ? ÄZ atmoszféra oxigénje szinte kizárólag a zöld növényzet fotoszintézise révén keletkezett, Mennyisége a föld története során eleinte fokozatosán nőtt, jelenleg pedig egyensúly állt be az oxigénterme- lés és -fogyasztás között. Ezt az egyensúlyt azonban megbontja a technika, amely az évi, fotoszintézis termelte oxigénnek kb. 14 százalékát elfogyasztja. Az atmoszféra tel-' jes oxigéntartalmának azonban ez csak mintegy 0,01 ezreléke, ráadásul az ezzel párhuzamosan növekvő széndioxid-tartalom a jövőben fokozhatja a fotoszintézist, az oxigénelsze- gényedés tehát hosszú távra nem látszik problémának. Annál nagyobb figyelmet kell azonban szentelni azoknak a veszélyeknek, amelyek a sztratoszféra ózonját, a földet érő UV-sugárzás szűrőjét fenyegetik. Az ózonkoncentrációt a talajban végbemenő de- nitrifikációs folyamatokból származó nitrogénoxid szabályozza. A nitrogéndioxid meny- nyiségét fokozzák, az ózontartalmat ezáltal csökkentik a léglökéses repülőgépek kipufogógázai, és a nitrogéntartalmú műtrágyák. További gondot okoznak a klór-fluor-me- tán származékok, amelyeket növekvő mennyiségben alkalmaznak különféle sprayk vivőanyagként és a hűtőberendezésekben. Az ezekből UV- sugárzás hatására keletkező atomos klór igen drasztikus kémiai folyamatokban csökkenti az ózontartalmat. Becslések szerint, ha a klór-fluo- rozott szénhidrogének menynyisége évente 10 százalékkal nő, az atmoszférában 2000-re 25 százalékkal csökkenne a sztratoszféra ózontartalma. A szőnyegpadló véd a baktériumoktól Sokan előítélettel fogadták a szőnyegpadló bevezetését, pedig bármennyire is furcsának tűnik, a legutóbbi kísérletek megmutatták, hogy a .szőnyegpadlók higiénikusab- bak, mint más, például a fapadlók. A düsseldorfi egyetem egészségügyi intézetének szakemberei megállapították, hogy a szőnyegpadló szinte befogja a ráhullott port, baktériumokat, betegségokozó csírákat, s az állandóan áramló levegő nem sodorja őket tovább. A kemény, sima felületű padlóburkolaton a kórokozók nem tapadnak meg, hanem ismét a levegőbe kerülnek, s vele együtt az ember légzőszerveibe jutnak. Ugyanerre az eredményre jutottak más kutatók is, akik szerint, a modern, főként szintetikus szálakból készült szőnyegpadlók alig vesznek fel nedvességet a levegőből, az esetleg rájuk jutott víz gyorsan elpárolog róluk, s a kórokozók — baktériumok és vírusok —, a száraz környezetben gyorsan és tömegesen elpusztulnak. Tudomány-technika Fényképezés — víz alatt Ma már a búvárok a tengerek és tavak mélyén éppen olyan természetességgel és magas technikai színvonalon készítik el fénykép- és filmfelvételeiket, mint mások hagyományos körülmények között A víz alatti fényképezés első próbálkozásai még a múlt század végén, 1893-ban valósultak meg. Louis Boutan francia kutató készítette az első fényképfelvételeket a Földközi-tenger mélyén, természetesen nehézbúvár-öltö- zékben. Egy 9x12 centiméteres lemezes gépnek készített vízhatlan tokot, amely oly nagy és súlyos volt, hogy lábakon a fenékre állítva tudta csak használni. A lemez mintegy 30 perces expozíciót igényelt, ezért belátta, hogy jó eredményt csak mesterséges megvilágítással érhet el. Munkatársa 1895-ben készítette számára az első víz alatti „vakut”, úgy, hogy egy oxigénnel töltött üvegbúrá- ban magnéziumszalagot helyezett el, s ezt platinadrót elektromos izzításával gyújtotta meg. Később, 1899-ben ívfénylómpa alkalmazásával, amelyet 25 amperórás akkumulátorral táplált, 50 méter mélységben figyelemre méltó felvételeket készítettek. Ezután hosszú ideig nem volt lényeges előrelépés, míg 1937-ben Hans Hass, osztrák egyetemista a világ időközben megszületett első kisfilmes gépét — egy Leieát —, könnyű fémtokba szerelte, és eleinte légzőkészülék nélkül, később légzőkészülékkel szabadon úszkálva, szenzációs felvételeket készített az Adrián, az Egei-, a Vörös- és a Karíb-tengeren. Először készített víz alatti fényképeket cápákról, ördögrájákról, és addig ismeretlen álláttársu- lásokról. A II. világháború után mind a búvár-, mind a fotó- technika rohamos fejlődésnek indult. 1950-ben Francia- országban elkészült az első „fotótorpedó”, amely lehetővé tette á korszerű villanófénnyel készített képek elkészítését. Néhány évvel később már sorozatban gyártották a víz alatti tokokat és ma ott tartunk, hogy a legmagasabb követelményeket* kielégítő fényképezőgépek tartozékai is levihetők a víz alá, nem szólva az egyéb fotófelszerelésekről. Képünkön: Leszállás előtt kutató- és fotómunkára. Á gyors fogyókúra veszélye A fogyás, súlycsökkenés terén gyors eredményt lehet elérni, ha valaki, csupán fehérjében dús táplálékot fogyaszt, és szénhidrátot egyáltalán nem, vagy csak minimális mennyiségben vesz magához. Mindeddig azt hitték, hogy ezt „büntetlenül” bármilyen hosz- szú ideig folytatni lehet. Amerikai kutatók azonban kimutatták, hogy ez a kiegyensúlyozatlan étrend előbb-utóbb a szervezet károsodásához vezet. A kísérletek során elhízott, de egyébként egészséges emr bereknek'több hiten ét fehérjedűs, szénhidrátszegény táplálékot adtak, s folyamatosan vitaminokat és ásványi sókat tartalmazó tablettákkal látták el őket. A várt drasztikusan gyors fogyás bekövetkezett ugyan, de az is kiderült, hogy a kísérleti személyek mindegyikének a vérében bizonyos enzimek meny- nyisége megnövekedett, ami csak különböző fehérjeszövetek elbomlásakor következhet be. A vizelet kalciumtartalma is megnőtt, ami annak tulajdonítható, hogy a létfontosságú anyag a fogyókúrások! csontjaiból vált ki. Ügyes kezű, szépet szerető fiatalokat vár az Ipoly Bútorgyár Az asztalosszakmunkás-képzés bázisa lesz Balassagyarmaton Az Ipoly Bútorgyárban mindig megkülönböztetett figyelmet fordítottak a szakemberképzésre, mondván: a mindenkori divatigényeknek megfelelő bútorokat előállítani csak jól képzett szakmunkásokkal lehetséges. Az új gyár felépítésével egyidejűleg jelentősen korszerűsödött a termelés műszaki, technológiai színvonala. A műszaki tudást, szellemi értékeket megtestesítő gépek irányítása, kezelése csak jól, sokoldalúan végzett szakmunkásokkal lehetséges. Jelenleg a dolgozók 45 százalékának van szákképzettsége. A bútorok minőségének fokozása, esztétikumának fokozása megkívánja, hogy újabb fiatalokkal bővítsék a meglevő szakmunkásgárdát. Ennek megfelelően ebben az esztendőben 20 ügyes kezű, szépet szerető fiatal jelentkezését várják a gyár vezetői, bútorasztalos-tanulónak. Az érdeklődőket, jelentkezőket elsősorban Szécsényből, . Balassagyarmatról és környékéről kívánják a kollektívába fogadni, a saécsényi telepükre és a balassagyarmati központi üzembe. A bútorasztalos-szakma azért szép, mert a megszerzett elméleti és gyakorlati tudás mindenkor a dolgozó szeme láttára ölt testet, a mindenkori divatigényeket jól kifejező lakásbútorok változatos kivitelezésében. Közismert, hogy a gyár bútorai mindig kedveltek és keresettek voltak, ma is azok, mivel nemcsak jó minőségben, hanem ízléses kivitelben készülnek. Használhatóságuk célszerűségük kielégíti a fogyasztói igényeket. A termékek a folyamatos gyártásfejlesztői munka során állandóan korszerűsödnek. 1979-ben például 8 új típusú bútor előállítását kezdték meg. Az idei programban az új Nógrád garnitúra-szekrénysor, valamint a korszerűsített Maci. óvodabútor termelése szerepel. A nagyobb tudású, szélesebb látókörű, legfrissebb szakmai Ismeretekkel rendelkező ifjú szakemberek számának a növelését indokolják a gyártás során használatos új vegyi - és műanyagok is. Ezek összefüggnek a modem technológia előírásaival. A gyártásfejlesztpi munka eredményeként pedig a kéziszerszámok gépesítésének virágkorát éli a gyári kollektíva. Megváltozott a bútorgyártás jellege is, mivel teljes mértékben megváltoztak azok a szerszámok, amelyeket korábban használtak. A régiek közül csak néhány maradt, de az is csak mutatóba. Ma már nem újdonság a tűzőgép, a szögbelövő gép. A biztos megélhetést nyújtó bútorasztalos-szakma megszerzésén kívül vajon mit nyújt még a gyár a felvételüket kérő ifjú szakemberjelölteknek ? A bútorasztalos-szakmában a képzési idő három év. A tanulmányi eredménytől függő ösztöndíjat az első évben az iskola fizeti. A második évben a tanulmányi eredménytől függően 80-tól 320 forintig terjed az ösztöndíj összege, amit a gyár fizet. A harmadik évben az előbbi feltételek mellett 110—550 forint között váltakozik az ösztöndíj összege. Ebben az évben a második félévtől kezdve azok a fiatalok, akik közepes eredményt értek el, teljesítménybérben dolgozhatnak. A gyár vezetése helyben gondoskodik az étkeztetésükről. A távoli falvakból bejáróknak pedig kollégiumi elhelyezést biztosít. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után a tanulmányi eredménytől függően, a kollektív szerződésnek megfelelően, a kezdő szakember személyi besorolási órabére 12—15 forint között váltakozik, amit csak a háromhónapi betanulási időre kap. Minden többre-jobbra törekvő, nagyobb tudást kívánó fiatal előtt nyitva áll az érvényesülés útja. A szakmunkás-bizonyítvány átvétele után mód van a szakközépiskolai végzettség megszerzésére. Eddig a szakmunkás-bizonyítványt megszerzett fiatalok 10 százaléka tanult ezen a fokon. Akinek kedve, tehetsége, képessége és szorgalma van, áz megszerezheti a technikusi minősítést, esetleg a főiskolai végzettséget. A gyár termelési kultúrája, az idesereglett szakemberek viszonylag kedvező aránya, az összegyűlt jelentős szellemi kapacitás lehetővé teszi, hogy az Ipoly Bútorgyár legyen a bútorasztalos- szakmunkás-képzés megyei bázisa. Az ehhez szükséges feltételek megteremtése folyamatban van. 1980 júniusában átadják az új, korszerű tanműhelyt, amelyben egy-egy osztályt — I—II—III —, harminc fő részvételével elméleti és gyakorlati oktatásban tudnak részesíteni. Az új létesítmény négymillió 600 ezer forintba kerül. Ebből az összegből négymilliót adott a Munkaügyi Minisztérium, 600 ezer forintot pedig a gyár. A bútoripari asztalosszakmát választó fiatalok felvételi szándékukat Balassagyarmaton, a 217. sz. Ipari Szaiy- munkásképző Intézetben közölhetik. Bővebb felvilágosítást szívesen ad az Ipoly Bútorgyár személyzeti osztálya. (X) Lajkó László és Tari István asztalos a Nógrád II. szekrénysor szerelését végzi. { NÓGRÁD — 1980, február 24., vasárnap 11 I
