Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-23 / 45. szám
Elmondom hót mindenkinek! f • ff hzovivo: Brunda Gusztáv FIATALOK ROL Y\l\ Nagy szekrény, tele ruhákkal Aki figyeli az ifjúság jelentős körében zajló életmódváltozást, ami a fiatalok viselkedésében és nyilvánvalóan gondolkodásában is regisztrálható, könnyen észreveheti azt is, a jelenségek nemcsak a nyugati ifjúság körében népszerű áramlatok terjedése, egyes szülők nevelésre való alkalmatlansága az oka. hanem a társadalom is. Nevén nevezve: a modern civilizáció, s annak általánossá váló vonásai, társadalmunk jelenlegi problémáival kiegészülve. Ilyen a mindkét szülő egész napos elfoglaltsága, a válások magas száma, a magas alkoholfo' gyasztás, a lakótelepek sokszor leírt bajai, a nyolc általános iskolát be nem fejezők magas száma, a szórakozási lehetőségek korlátozott volta, minősége. A felsoroltak kitapintható, nyilvánvaló okok, de nem ilyen az, hogy jelentős számú család', még ha egészségesnek látszik is, nem tud partnerséget, igazi otthont adni. Mert azok a szülők, akik között másról nem esik szó, esak a létfenntartásról, a napi szükségletek kielégítéséről — mondja Grósz László — az mai világunkban nem teremtheti meg az otthont, a partnerséget. Márpedig Tamási Áron szerint „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk.” S akikről szó van — a fiatalok — ezt kitartóan ke* resik, és nem ritka esetben a bandában, a galeriban, a teraszokon, aZ aluljárókban, az egymáshoz tartozásra lehetőséget biztosító „balhékban” meg is találják. Tehát ott érzik jól magukat, ahol lehet, s viselkedésük ennél fogva mintha logikusnak látszana. A múlt esztendőben, finoman megfogalmazva, vagy egyértelműen kimondva többen leírták, hangoztatták: problémák vannak a fiatalok egyes rétegeivel. Voltak akik egyenesen következtettek és iskolán kívüli ifjúságnevelésünk gyengéit vették célba. Mi tagadás, van rá okuk. Kevesen vázoltak használható javaslatot, így nem tűnik érdé* késnék, hogy az ifjúsági klubot. mint lehetséges tömegméretű személyiségformáló és szocializáló lehetőséget a legritkább esetben említették. Mint szórakozási lehetőséget inkább. ami tagadhatatlanul fontos funkciója minden klubnak. Pedig érdemes elgondolkoznunk! Létezik-e még a klubokon kívül olyan lehetőség, amely szinte minden fiatal természetes igényén, a szóra* kozáson alapul és folyamatos nevelésre, emberformálásra ad alkalmat? Azt hiszem, aligha. Persze vannak akcióink, a fiatalok nevelésére szánt drága demonstrációink, amelyek ifjúságunk erényeit és szervező képességét hivatottak bizonyítani. Valójában mindannyian tudjuk hiányosságainkat fedezik, mert nagyon kis szá- múak az ifjúság nevelésére igazán alkalmas kiscsoportjaink, közösségeink, ha úgy tetszik klubjaink. Olyan helyek, ahová hazamenne az ember, ahol gátlás nélkül élhetne közösségi életet, mert nem bénítanák a merev formaságok, ahol bátran kérdezhetne és Gimnazista kisasszonyok őszinte feleletet kapna, ahol problémáinak meghallgatására társat találna. Megint csak Grósz Lászlót emlegetem, aki a klubvezetők konzultációjának egyik módszertani foglalkozásán a következőt mondta. „Gyerekek, tudjátok ti többek között, miért tudott a katolikus egyház világhatalommá lenni? Azért, mert kitalálta a gyónást. Mert bárki odamehet a rácsos ablak elé és elmondhatja a problémáit minden következmény nélkül. Ha ti olyan hangulatot tudtok teremteni a klubban, hogy az odajárók el merik mondani a problémáikat, bajaikat, nyert ügyetek van!” Természetesen ezzel nem azt akarom mondani, hogy klubjaink alakuljanak át kápolnákká, vagy hozzuk létre a „Megtisztítás Nagy Országos Szervezetét”, hanem azt, ha úgy tetsziR szervezetten, társadalmi céljainknak megfelelő keretek között töltsük be a „galeri” szerepét, illetve mindazt tudjuk adni egy fiatalnak, amit tudnak ezek a „vad csapatok”. Ha vannak megerősödött okos közösségeink. klubjaink, bemutatással, példaállítással, terjesszük hírüket, bővítsük lehetőségeiket, de semmiképp se szervezzük agyon őket kívülről. Könnyen rámondhatná valaki, eddig is megkaptak minden segítséget klubjaink, miért ez a nagy óhaj. Erre én csak azt válaszolnám; klub- helyiségek maradtak üresen az utóbbi időkben anyagi segítség híján, jó munkáért kapott társadalmi elismeréssel a falon. A megye klubjai közül számosnak a működtetője a minimális pénzösszeget sem tervezi tartalmi munkára. Mindezek ellenére sokunk meggyőződése, a klub a jövőben egyre fontosabb nevelési területté válik, s előbb- utóbb az iskolákkal történő jegyessége sem kerülhető el. V ☆ -ír ☆ „Elmondom hát mindenkinek!’’ címmel az elkövetkező hetekben helyet adunk az ifjúsági oldal hasábjain azoknak a fiataloknak, akiknek „van mondanivalójuk". Vagyis, olyan — az ifjúságot érintő — gondolatokat szeretnének közreadni, melyek továbbgondolkodásra serkentenek, véleményt, állásfoglalást váltanak ki másokból. Nem ragaszkodunk a témákhoz, s olyan hozzászólásokat is közlünk, amelyekkel nem mindenben értünk egyet, de az írás a megjelenés színvonalát eléri. Várjuk tehát véleményeiteket! A borítékra írjátok rá: „Elmondom hát minden, kinek r A nagy szőrmók kucsmákat újabban lecserélik jajvörös (jaj de ronda) Bocskai-csákó- ra vagy kobakra simuló, ek- rüszínű főfödőkre. Ezüstróka csak különleges alkalmakra kerül a nyak köré — de hát arra számítani kell, hogy akármelyik alkalom különlegessé válhat néha... Amúgy megteszi a selyemkendő vagy a rikító színű, rőfös kötött sál is, amelyiket létráról kell fogni a végénél, hogy ne takarítsa föl az alja a földet. Fölülre derékban összekapcsolt, bundá- sított dzseki, esetleg csípőig érő szőrme felöltő, vagy térden aluli, egyszínű szövetkabát vállpánttal (rangjelzés nélkül). Alul testre simuló, feltűnően fénylő nadrág a csizma szárára visszahajtva, netán középen összevarrt, nagykockás szövetszoknya, vagy combtőig felsliccelt, szűk alj. Utóbbihoz arasznyi sarkú topogó és füstszínű harisnya dukál. Aztán fülben-nyakban-csuklón -ujjakon arany és ezüst, ro- gyásig. A kézben pedig az elmaradhatatlan diplomatatáska... így néz ki ma egy „menő csaj” — ha valamit ad magára. Ehhez persze nem kell föltétlenül gimnazistának len-, ni. Más módja is van, hogy egy ifjú hölgy a- sokszorosát költhesse magára annak, amit tisztességes munkával megkeres. Pedig még szó sem volt a Green Apple, a Max Factor, a Fa és egyéb luxus márkájú kozmetikai cikkekről, illatszerekről, amelyeket ugyancsak nem kell nélkülözniük a jobbaknak. És aki azt hiszi, hogy ez csak a budapesti belváros legelőkelőbb köreinek divatja, az nagyot téved. Már egy Nógrád meg^£i nagyközség sincs ettől oly távol... Akikkel beszélgetek: gimnazisták. Nevezzük őket az ábécé kezdőbetűi szerint Andreának, Beának és Csillának. Az első kérdésem: mennyi pénzt kaptok hovonta a szüléitektől? A: — Átlag 600 forintot. Ezt cukira, csokira, cigire költőm. Persze nem arra kérem, hanem mondjuk gépírásra. Ruhára ezen felül kapok pénzt. Sőt más szükséges kiadásra is. B: — Ha valamit te kell fizetni az iskolában, fölkerekítem az összeget, s ami marad, az enyém. Fodrászra, mozira, utazásra, koncertre külön kérek. Havi 3—400 forint a zsebpénzem, de a fiúm minEgy disc-jockey különös útja (4.) Hit-vallás és tervek — Mi a véleményed: jó, hogy bevezették a vizsgázást, folytatni kell, vagy helyette tudnál valami más megoldást? — Én azt mondom, jó, hogy van diszkósvizsga, és folytatni kell. De valamilyen más formában. A gyakorlati részt kellene módosítani, s nem is kicsit. Nem tartom valami jaj, de szerencsésnek, hogy a műsorvezetés tényleges pillanataiból is a vizsgázás „klasz- szikus”, ha úgy tetszik — rémítő módján kell számot adni. S ez az egyáltalán nem természetes állapot még nem elég a bizottságnak, mert idegen felszerelést és részben idegen, ott kapott anyagot, lemezt kénytelen a jelölt használni. A pályázónak kizárólag a saját felszerelésével és a saját környezetében kellene vizsgáznia. Elképzelhetőnek tartom, hogy az illető beadja a műsorai időpontját, helyét, és aztán egy illetékes bizottság kiszáll — egyáltalán nem kell ennek nagyszámúnak lennie! —, és még talán úgy is, hogy a vizsgázó konkrétan tudná, ez a pár kompetens, hivatalos ember szakszerűen megnézi, magában megbírálja, majd a program egyik szünetében magához kéreti a műsorvezetőt és közli vele, hogyan határozott. — Mit mondanál, milyen legyen egy műsor, ha te tartanál műsorvezetői kurzust? Van e valamilyen diszkós hitvallásod (talán nem zavaró ez a kicsit fennkölt 6zó), amit esetleg, ha nem is tudatosan, de már megfogalmaztál, érzel? — Olyan kérdés ez, ami egymaga megérne egy misét, hogy ezt a nemessé lett forCSIP-CSUP ' ELHATÁROZÁS Harag és elfogultság nélkül! — mondta fogcsikorgatva az újságíró, vérbe mártotta a tollát, és írni kezdett. • MUNKAVÉDELEM A jó szónak nem szokott a feje betörni — mondta a br.i- gádvezető a termelési tanácskozáson. — De most nincs kedvem a köntörfalazásra — tette hozzá, s fejébe húzott egy bukósisakot. HISTÓRIA A boszorkányok ellen pedig, minthogy nincsenek, semminemű üldözés ne legyen! — emelte föl mutatóujját Könyves Kálmán, ám ekkor a trónterem végében észrevette anyósát, s csuklás fogta el. SULI/I. Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk — mondta a lusta diák, majd iskola, táskájából kispárnát cibált elő, s leheveredett a pad alá. SUL1/11. Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk — gondolta a stréber diák, s a könyvespolcról az ógörög szótár mellé leemelte a Hogyan védekezzünk kénköves eső ellen? című kézikönyvet. SUL1/1I1. Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk — idézte eszébe a karrierista diák, majd sarkantyút szerelt könyökére, s vett <tgy nagy adag fagylaltot. SULI/IV. Tanítva tanulunk — idézte Senecát Rómeó egy nyári éjszakán. SCI.FI ~Kicsit szórakozott vagyok — vakarta meg feje búbját az időutazó, miután harmadszor kért Pepsi-Colát a fáraótól. BABONA Azért is igyunk előre a medve bőrére! — nyújtotta oda bütykösét a vadásznak a medve. mól— dulatot ilyen profán dolgokhoz illesszem. (Bagó László itt elhallgat, hosszasan tűnődik.) — Ügy látom — szólal meg hirtelen — nem lehet szabályba adni, milyennek kell egy diszkónak lennie. A műsorvezető egyénisége, zenei és egyéb ízlése meghatároz, megszab nagyon sok dolgot. De: a diszkós ne igyekezzék a bőréből kibújni. Ne akarjon többet, mint amit tud. Legyen jó, táncolható és mindenkihez szóló a zene, legyenek tökéletesek, tiszták a felvételei, ha nem lemezzel dolgozik, tudja kellőképp fokozni a hangulatot, ő maga is legyen felelős azért, hogy a közönség hogyan viselkedik, ügyeljen, hogy ne veszekedjenek, marakodjanak, hiszen kultúremberek jöttek össze kikapcsolódni és szórakozni a napi, a heti feszítettség, szorongás. hajsza után. — Mi az „alap”, a kedvenc diszkózenestílusod? Milyen zene határozza meg a műsoraid hangulatát? — A német, vagy úgynevezett „eurosound” diszkó. — Meddig tart a diszkókorszak? — Ahogy én megítélem, nagyon sokáig. Ugyanis ez a zene elsődlegesen és alapvetően tánczene. És az emberek pár éve újra elkezdtek és újra mernek (!) táncolni, mozogni, A tánc, a ritmikus mozgás imádata, vágya, kényszere pedig öröktől adott bennünk és örökké tart. — Szorgalmasan járod a falvakat, kisebb-nagyobb helyeket. Trabantodból majdnem kiszorít a sok tízézer forintot élő felszerelésed, naptáradban hosszú hónapokra előre nincsen szabad nap. Állandó helyed tavaly februártól Balassagyarmaton az Ipoly étterem volt egyszer egy héten. De a szállodát az étteremmel együtt bezárták jó- időre, mert újjáépítik. Szerdán esténként hattól vezeted tovább műsoraidat a „Tünde” presszóban, immár vetítéssel színezve. A „Tündé”-bpn szőkébb a hely. Vagy mégis jobb ott? — Talán csak annyiból, hogy jobban meg lehet szűrni a közönséget. Igen! Végre is erre szükség van, és ezzel szembe kell nézni. — Meddig lehet disc-jockey az ember? — Szerintem a legöregebb napjainkig. Csak legyen az embernek ereje és szíve hozzá. Vass Imre (Vége) dent fizet. Ha megyünk valahová. C: — Nekem csak kétszáz forint jut havonta. De én nem is dohányzom, az édességet sem szeretem. Ruhát szintén azt vesznek, amit magamnak kinézek. Vonatjegyre, bérletre, kajára' is adnak bőven. — Mennyit keresnek a szüléitek? És ti mire költitek a zsebpénzeteket? A: — Ketten együtt, úgy havi tízezer a fizetésük. Az elmondottakon kívül vonatra, buszra is sok ugrik. Gyakran utazunk Tarjánba. Beülünk mondjuk a Karancs bisztróba és eszünk-iszunk. Persze csak sütit és kólát, esetleg valami meleg ételt. Nem tudom, mire megy el a többi pénzem. B: — Sokba kerülnek a jobb fajta piperecikkek. Sem az iskolában, sem otthon nem pirosíthatom, lakkozhatom, festhetem magam, de azért egy diszkóba, vagy koncertre nem lehet egészen kopottan beállítani, mert megszólnak. Anyámék is arra adnak leginkább, mit mondanak a szomszédok. Lássa mindenki, hogy mennyit megengedhetünk magunknak, havi tíz rongyból. C: — Főleg könyveket veszek, bár kapok sokat ajándékba is. Nem fő a fejem amiatt, hogy nincs degeszre tömve a bukszám. A hét vége ingyen van: a fiúk úgyis mindent. fizetnek. így igazságos. Akár idegenek, akár ismerősök. Ök is meg akarják mutatni, hogy telik neki rá. Imádnak dicsekedni vele, hogy mennyi pénzük van. (Szüleim csak 8000-ret keresnek.) Gyors számvetés: Andi és Bea egyke, Csillának egy testvére van. Kocsi mindhármuknál van ótthon. A lányok tulajdonában levő ékszerek együttvéve: 4 aránylánc, 3 aranygyűrű, 4 pár arany fülbevaló, 4 ezüst lánc, 1 arany karkötő, 1 arany medál, 2 ezüst karkötő, 2 pár ezüst fülbevaló, 2 ezüstgyűrű, egy borostyán ékkő és karkötő. Örökölték vagy ajándékba kapták? Hogy mit kapnak jövőre, érettségire? Filmfelvevőt, Yamaha motorkerékpárt, stafí- rungot... Bea vőlegénye ugyanis katona. A leszerelés utánra tervezik az esküvőt. Megkérdeztem, hogyan neveli majd ő a gyermekét? — Mindent megengednék neki. Nem erőszakolnék ^ rá olyan ruhát, ami nem tetszik neki. A szomszédok véleménye nem befolyásolna. Persze én sem lennék mártír, nekem is lenne egy nagy szekrényem. Tele ruhákkal. Nem járatnám digósan, amilyen a lányok 90 százaléka. Mi is voltunk csövesek, lejmoltunk még a leg- szakadtabb felnőttektől is. Nem azért, mert hiányzott a pénz. Csak heccből, fogadásból. Kinőttük! Most a másodikosok járnak ilyen cipőben... Az én pénzem nem áll a takarékban fölöslegesen évekig. És ha egyszerű farmernadrágot,- inget, pulóvert akar fölvenni a lányom, azt is ráhagyom. Mi sem hordjuk például az összes ékszereinket. Iskolában nem is szabad... Még szerencse! Én tizenöt éve, ilyen koromban heti 15 (tizenöt!) forinttal osztottam-szoroztam egy „elit” gimiben. Az árak persze emelkedtek azóta. De az értékrendek? — IF — Pályázat! Gyermekeknek — gyermekekről A balassagyarmati Szántó Kovács János Szakközépiskola a szántás-napok tiszteletére pályázatot hirdet a megye középiskolás tanulóinak. Pályázni lehet gyermekversek, -mesék, ének- és hangszerszólók, valamint kamaraegyüttesék és csoportok kategóriáiban vokális, hangszeres és vegyes műfajban. Tapasztalat, hogy a középiskolások közül sokan szívesen foglalkoznak a fiatalabb korosztállyal, ezért meghirdették a szerkesztett műsorokra vonatkozó pályázatot is. A kiírás célja, hogy emeljék a szántós-napok színvonalát cs a kis gyermekeknek olyan irodalmi és zenei műveket alkossanak a jelentkezők, amelyek hozzájárulnak 4 gyermekek esztétikai neveléséhez. A munkaügyi jogszabályok módosításáról (V.) Munkaidő és felelősség A dolgozó: jogosultságok bizonyos körben szélesedtek. A napi pihenőidőt 8-ról 11 órára emelte a jogszabály. Uj rendelkezés az is, hogy a heti munkaidő általánosságban 44 órában van meghatározva. Az ennél hosszabb munkaidő megállapítását csak a mezőgazdaságban engedi meg a végrehajtási szabály, továbbá olyan munkakörökben, ahol a munkaidő egészben vagy részben készenléti jellegű. Például a rendészetinél, a portásoknál, egyéb őrszolgálati dolgozóknál. A jogosultság bővítését jelenti, hogy a fiatalkorúak éjszakai munkavégzési tilalmát a jogszabály 1982. január 1- től bevezeti. A munkaügyi viták intézésének demokratizmusát szélesíti, hogy a munkaügyi döntőbizottság tagjait és tisztségviselőit választani kell az eddigi kijelölés helyett. A jelenlegi tisztségviselők ez év december 31. napjáig tevékenykedhetnek. A munkáltató anyagi felelősségére vonatkozó szabályok tovább korszerűsödtek. A társadalmi munka keretében elszenvedett kárért való munkáltatói felelősséget is szabályozza az új rendelkezés. Így a munkáltató felelős a társadalmi szervezet választott tisztségviselőjének vagy tagjának a társadalmi szervezet feladatainak ellátása érdekében végzett munkája közben bekövetkezett kárért. Ugyanez a rendelkezés az irányadó a dolgozónak a munkáltató jóváhagyásával végzett társadalmi tevékenységre. A dolgozói jogosultság szélesedését jelenti, hogy bevezetésre került — hasonlóéul a polgári jogi felelősséghez — a nem vagyoni kárért való munkáltatói felelősség, ha a károkozás a dolgozónak a társadalmi életben való részvételét, netán életét tartósan vagy súlyosan megnehezíti. Az ismertetett változások a dolgozók érdekvédelmét hatékonyan szolgálják, és az előttünk álló gazdaságpolitikai feladatok megoldását segítik. A módosítással nem érintett szabályok a jelenlegi körül- • menyek között is megfelelően képesek segíteni a fejlett szocialista társadalom építését. A változásokkal a kor követelményeihez igazodtunk. A törvényalkotók a többszintű központi szabályozás egyszerűsítésére törekedtek, a jogalkalmazás során összegyűlt tapasztalatokat hasznosították. Figyelembe vették a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által a nemzetközi egyezményekben elfogadott elveket. A január 1-től érvényes rendelkezések végrehajtása felett a munkáltató kötelessége őrködni. Dr. Molnár József (Vésre) NÓGRÁD - 1980. február 23., szombat > 1
