Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-22 / 44. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD A2 MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA -ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVI EVF 44. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1980. FEBRUÁR 22., PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a beszámolót. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásának tapasztalatairól. A kormány a jelentést elfogadta. A Minisztertanács tudomásul vette az egészségügyi és a belkereskedelmi miniszter jelentését az alkoholizmus elleni küzdelemről és továbbra is fontos feladatnak minősítette az 1977. évi kormányhatározat következetes végrehajtásának folytatását. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Minden munkahelyen kötelező a zajártalom megelőzése A környezetvédelemnek vi- megfelelően a szervezet, s ez a nálunk is -gyakori hipertó- szonylag ritkábban hangozta- már másnap ingerlékenységét, niának (magas vérnyomásunk'de fontos része a zajár- fáradtságot okoz, amely nem nak), azután a neurózisnak, talmak csökkentése. A foglal- sok idő múlva — állandósul- nemkülönben a balesetek egy kozási megbetegedések statisz- hat. A normálisnál magasabb részének kialakulásában sem tikája is jelzi, hogy elodázha- zajszint mellett lassúbb lesz zárható ki a zaj szerepe. A tatlan teendők vannak a zaj a gyomormirigyek működése, szervezetre széles körűen hat elleni védekezésben. E téma- sok esetben keletkeznek az abnormális zajszint. Elsőkörben tájékozódott az MTI emésztési zavarok. A zaj sorban pszichés, továbbá funk- munkatársa az Egészségügyi stresszhatása miatt gyomor- cionálisan károsító, sőt szervi Minisztériumban, illetőleg az fekély is képződhet, illetve elváltozást okozó hatása is le- Országos Munka- és Üzem- romlik az ilyen betegségben hét a zajnak. Ha például egészségügyi Intézetben. szenvédők állapota.' A halló- munka közben — egész mű- Hazánkban jelenleg tíz- és szervet kifárasztó zajok előbb szakban — kellemetlen hang- tízezrekben mérhető a civilizá. átmeneti süketséget idézhet- közegként vesz körül bennün- ciós ártalmat jelentő — túl- nek elő, s állandósulásának két, a hallószerv, a központi zott, olykor elviselhetetlen — sem kizárt a lehetősége. A idegrendszer és a keringési zajok áldozatainak száma. A zajhatások egészségromboló rendszer rendellenes műkö- legtöbb esetben foglalkozási folyamata érzékelhető — dését, megbetegedését idézhe- betegségről, annak követkéz- mindjárt a kezdet kezdetén — ti elő. ményeiről van szó. A hosszan például abban, hogy emelke- A védekezéshez a zajos tartó zajhatások következtében dik a pulzus- és légzésszám, munkahelyeken mindenütt rosszul alszunk. Következés- a vérnyomás. Az olyan civi- biztosítani kell az egyéni vé- képpen nem regenerálódik lizációs betegségeknek, mint dőeszközöket (füldugasz, speciális vatta, zajvédő sisak, 'stb.) Akkor kerül sor ezeknek Gyengébb „második félidő" Tanuló dolgozók Salgótarjánban Egy kihelyezett osztály nők is, akik a tankötelezett- szervezése van még folyamat- ség határáig nem fejezik be ban Salgótarjánban a Nógrád az általános iskolát, azaz „újmegyei Állami Építőipari Vál- ratermelődik” a hiányos végfalainál, a többi csoport el- zettség. A szeptemberi beis- kezdteí a második félévet a kolázásra a szervezést, a ledolgozok általános iskolájá- hetőségekről a felvilágosítást ban és üzemeknél kihelyezve, már ezekben a hónapokban Az ősszel kezdett tanévben 22 érdemes elkezdeni a gazdasá- osztály indult — számuk 13- gi egységeknél, felmérni az ra csökkent,. a résztvevők igényeket a munkásművelőharminccal kevesebben van- déssel foglalkozóknak! nak. Ez a csökkenő tendencia részben magyarázható azzal, hogy mindig nehezebb volt januárban szervezni — hagyományosan kötődnek a szeptemberhez a jelentkezők. Emellett voltak olyanok, akiknek csak egy-két osztály hiányzott, így végeztek. Kihelyezetten ' folyt az oktatás például 5—6. osztályosoknak a BRG-ben, a lemorzsolódások miatt itt már nem indulhatott hetedik. Jelenleg Salgótarján területéről a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél működik hetedik — ami gondot jelent azoknak, akik például Zagyvapálfalváról járnak. Össze kellett vonni a ZIM kihelyezett osztályát és a városgazdálkodási üzemét is a létszámcsökkenés miatt. Űj jelentkezők csupán azok közül kerülnek ki, akik most kapcsolódnak be valamelyik már működő osztályba, valamint az SKÜ hetedikeseivel haladnak és a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat hamarosan beinduló felnőttoktatási csoportjába jelentkeznek (még nem eldöntött, hogy 5—6. vagy 7. osztályhoz lesz megfelelő számban érdeklődő.) A gyengébb „második félidő” ellenére a dolgozók általános iskolájában úgy vélik, az idén ősszel kezdődő tanévben több dolgozó pótolja a hiányzó osztályokat, szerzi meg az alapműveltséget. Erre még mindig nagy szükség van, hiszen az üzemeknél, vállalatoknál nagy számban dolgoznak alacsony iskolázott- eágúak, többen vannak olyaa használatára, ha nincs lehetőség zaj megelőző műszaki megoldásokra a zajszintnek a normális elviselhetőség mértékéig történő leszorításához. Az országban hét kijelölt megyei KÖJÁL-felügyelet ellenőrzi rendszeresen a mun- kakahelyek zajszintjét. Amennyiben ez magasabb a megengedettnél, hatósági jogkörüknél fogva felszólítják a vállalatok vezetőségeit, hogy készítsenek munkavédelmi célra megfelelő — tehát üzemrészekre, egyes munkahelyekre „lebontott” — akusztikai tervet. Javasolják az egyéni védőfelszerelések használatát, illetőleg olyan munkaszervezési formák bevezetését, amelyekkel csökkenthetők a káros hatások. Kádár János BáboSnán ÉK' ■ .1 JSIiil*1 Látogatás a csirkekeltetőben. Az állami gazdaságok jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdaság, az egész népgazdaság életében, Bábolnát joggal tartják a 124 magyar állami gazdaság egyik reprezentánsának: az 1964 óta minden évben Kiváló vállalat címet nyert kollektíva termelésének értéke tavaly — az öt évvel korábbit megkétszerezve — már meghaladta a 4 milliárd forintot, s nyereségük is fölötte volt a 350 milliónak. Még Szemléletesebb a kép korábbi esztendőkkel összevetve: 1970-ben az egy dolgozóra jutó termelési érték a 400 000 forintot sem érte el, s 1975- ben is „csak” a félmillió körül tartottak. Ehhez a legfrissebb adat: üzemgazdasági statisztikájuk 1979-ben — egy dolgozóra — már 940 000 forintot is meghaladó termelési átlagot jegyzett fel. Bábolnán is azt tartják, hogy a szép eredmények kulcsa a jó munka, a dolgozók sokoldalú fel- készültsége, hozzáértése. így aztán érthető, hogy az 5000 dolgozó közül 217-nek van felsőfokú végzettsége, s 3270 ember hozzáértéséről tanúskodik szakmunkás-bizonyítvány. Ide, a Bábolnai Mezőgazda- sági Kombinátba látogatott csütörtökön Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Űtjára elkísérte Katona István és Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. A vendégeket a központi épület bejáratánál virággal, meleg szeretettel köszöntötték. A házigazdák között ott volt: Mokri Pál, az MSZMP Komárom megyei Bizottságának első titkára, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Horváth István, a komáromi járási pártbizottság első titkára. A Központi Bizottság első titkára előbb meghallgatta Burgert Róbert vezérigazgató és Mészáros Miklós pártbizottsági titkár rövid tájékoztatóját, majd a hallottakról a gyakorlatban is meggyőződve felkereste a gazdaság több üzemegységét. Az első állomás a sertéstenyésztő-telep volt: a Tetra sertést ugyancsak jegyzik már a nemzetközi piacon. (A kombinát önálló exportimport joggal rendelkező külkereskedelmi irodájának, az Agráriának könyvei szerint vásárlóik között van az NSZK, Franciaország és Spanyolország is.) A kiváló minőségű hússertést a bábolnaiak több éves kutatómunkával, hosszú kísérletsorozattal, keresztezésekkel tenyésztették ki. Sikere is, van: a Tetra sertést hizlaló hazai gazdaságok vagy 600 000 darabot szállítanak ma már évente a vágóhidaknak. Bábolna hírét ugyan a ló- tenyésztés alapozta mag, ám ma már elsősorban baromfi- tenyészetéről neves. így hát a látogatási programból sem maradhatott ki a nyárfási baromfitelep. Bábolnát a világ első öt baromfitenyésztő cége között tartják nyilván. Korszerű telepein évente csaknem százmillió naposcsibe kel ki és több mint 280 millió tenyésztojás kerül a dobozokba. A vendégek nagy érdeklődéssel tekintették meg a korszerű technikát csakúgy, miiit a néhány kilométerrel távolabbi válogatóban — a tojásokat ügyesen forgajo- mérlegelő masinákat, illetve a keltetőket. A vállalat legnagyobb vevője, a Szovjetunió innen is kap árut, akárcsak a gazdaság más termelőüzemeiből. Amint a Központi Bizottság első titkárát tájékoztatták: a Szovjetuniótól 500- nál is több istállóra van megrendelésük. Szerződésük új vonása a KGST-országok mezőgazdasági együttműködésének, mert a kombinát átadja az iparszerű baromfihús- termelési rendszerét is. (Folytatás a 2. oldalon.) Szántanak a Dejtár melletti Pusztaszőlő-dűlőben. Az érsekvadkerti Mpgyar Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet 40 hektáros területén a Boda István traktoros által veze- t-'ít Rába Steiger húzza az ekéket, hogy tavasszal megfelelően előkészített talajba kerüljön a borsó. (báb-) Tanácskozott a KISZ Nógrád megyei bizottsága Az ifjúsági brigádok és a KISZ-szervezetek együttműködésének tapasztalatairól, s a gazdasági építőmunkában tett vállalásaikról adott számot a KISZ Nógrád megyei bizottságának csütörtökön megtartott ülésén Balázs Ottó, a salgótarjáni járási KISZ-bizottság titkára, aki a terület helyzetét ismertette. Megemlítette, hogy a gazdaság, az ipar, valamint a szolgáltatás területén ma közel ötezer munkahelyet töltenek be harminc éven aluli fiatalok, míg a KISZ-tagok összesen 56 alapszervezetben ténykednek. Az elmúlt években sokat fejlődött a munka- versenymozgalom, jelenleg 59 ifjúsági brigád 724 taggal tevékenykedik, közülük 21 kollektíva a bányászatban. Az ifjúsági brigádok és a KISZ-szervezetek többségének együttműködése folyamatos, a vállalások főként a tervteljesítéshez, a hatékony munkavégzéshez, az anyagta-' karékossághoz, a gépek kihasználásához kapcsolódnak. Mindezeket akcióprogramjaikban jelölik meg, melyek végrehajtását rendszeresen ellenőrzik. Balázs Ottó a feladatok közül hangsúlyozta az újabb kollektívák létrehozását és a meglevő szervezeti keretek erősítését, a politikai befolyás növelését. A KISZ-úttörőmunkát irányító tevékenységéről Srám András, a rétsági járási KISZ-bizottság titkára, valamint Mogyoró Klára, járási úttörőelnök számolt be a megyei bizottságnak. Mint elhangzott, az irányítói munka jól szolgálja a két testület politikai és cselekvési egységét, alapvetően eredményes és kedvező irányba fejlődik. Az elkövetkező időszak teendői között szerepel a testvér- kapcsolatok bővítése, az ifjúvezetői, a KISZ-taggá nevelés és a pályaválasztás mozgalmi munkájának jobbítása. A KISZ Nógrád megyei bizottsága az ülésen intézkedési tervet fogadott el a testnevelés és a sporttevékenység továbbfejlesztésére. Az intézkedés az érvényben levő határozatok végrehajtásának gyorsítását, a tömegsportmozgalom irányításának és ellenőrzésének segítését, valamint az ifjúsági turizmus fejlesztésének teendőit tartalmazza. Az említetteken kívül a megyei testület tárgyalta az elmúlt évi gazdálkodás tapasztalatait és a megyeszékhely titkár- és aktivistaképzésének helyzetét. Végezetül egyéb szervezeti ügyek voltak napirenden.
