Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)

1980-02-17 / 40. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ál • S? .*> •' kS/z .. c- •.* f íí!?öft;|í^ XXXVI ÉVF 40. SZÁM ÁRA: 1,60 FORINT 1980. FEBRUÁR 17., VASÁRNAP Mcsi számunkban: Így élünk Magyarnándor Levelezők a főiskolán Heh«» e* uián — egészséges bizakodás Idén még nagyobb követelményeknek kell / eleget tenni Tanácskoztak a bányász szocialista brigádvezetők A szocialista brigádok ered­ményei — eredménytelensé­gei — híven visszatükröződ­nek a vállalat gazdálkodásá­ban. S hogy tegnap, a Nóg­rádi Szénbányák szocialista brigádvezetőinek tanácskozá­sát nem jellemezte az eltelt esztendő jelentős túlteljesíté­se feletti lelkesedés, igazol­ta: főként a négy aknaüzem­nek akadtak jelentős gond­jai. Hiszen, miként Zsuffa Miklós vezérigazgató is rész­letesen elemezte, csupán a tervmódosításnak köszönhető, hogy mégis nyolcezer tonná­val sikerült a nógrádi bányá­szoknak több szenet adni a magyar népgazdaságnak. S függetlenül attól, hogy a nagybátonyi gépüzem és a fuvarozási üzem kivételével valamennyi szénen kívüli termelőtevékenységet folyta­tó részleg messzemenő«^ túlteljesítette árbevé'.*li cél­kitűzését, sem sikerült" egyen­súlyba hozni a szénbányák gazdálkodását^ A megnöve­kedett önköltség, a szén mi­nőségének főként a második fél évben történt romlása, s nem utolsósorban az egyre rosszabbá váló geológiai vi­szonyok azt eredményezték, hogy a Nógrádi Szénbányák a tervezettnél 136 millióval nagyobb veszteséggel zárta 1978-et. Megmásíthatatlan tény, hogy a Magyar Szénbányá­szati Tröszt vállalatai között a nógrádiaknak legrosszabb a helyzetük: itt leghosszabb a szén kiszállításának útja, itt töltenek el legtöbb időt ki- és beszállással a dolgozók —, ami négy és fél, öt órára rö­vidíti a hasznos műszakot —, s a termelvény jelentős há­nyadát sújfólég-, vízbetörés, és omlásveszély közepette kell biztosítani. Mindezek természetesen befolyásolják a szocialista brigádok ered­ményeit, bár az erőfeszítése­ket jelzi, hogy a tröszti ver­senyben a szorospataki Kocz- ka Sándor vezette brigád a negyedik, s az ugyancsak ezen aknaüzemnél tevékenykedő, Kazinczi Gábor által irányí­tott kollektíva az ötödik hely­re került. Ami bizonyítja: ahol jó a munkafegyelem, van akarat, sikerült megoldani a munka jó szervezését, bizto­sítani a teljesítmények meg­valósításához való feltétele­ket — lehet országos szinten is jó helyezést elérni. Zsuffa Miklós vezérigazga­tó is ezt bizonygatta, mert, miként hangsúlyozta, a Nóg­rádi Szénbányáknál műkö­dő 229 szocialista brigád, melyeknek több mint 3400 tagja van — a fizikai dolgo­zók 60 százaléka —, képesek országosan is említésre mél­tó teljesítmények elérésére. Csak hát, nem minden sike­redett úgy az elmúlt eszten­dőben, de még ennek előtte sem, ahogy szerették volna. Bár a nógrádi bányák gépe­sítése mostanság meglehe­tősen jó szintet ért el; sok az önjáró biztosító berendezés­sel üzemelő frontok száma, több pénz és eszköz jut már kutatásra, feltárásra, a gon­dok nemhogy csökkentek volna, hanem inkább növe­kedtek. Hiszen a fejtések korszerűsítésétől messze el­maradt a kiszolgáló- és szál­lítórendszerek mechanizmu­sának jobbítása, a számító- gépes adatfeldolgozás ellenére sem kielégítő az anyag- és alkatrészellátás, mi több: az új berendezések munkába ál­lítása a várakozásokkal el­lentétben nemhogy nem ja­vította a termelési eredmé­nyeket, hanem egyes helye­ken messze alatta maradt az elképzeléseknek. Bár tény: a Nógrádi Szén­bányák aknaüzemei és szénen kívüli termelőtevékenysé­get folytató egységei más te­kintetben jelentős eredmé­nyeket értek el, ám mégis szükséges a jövőben egész se­regnyi teendő jobbítása. Je­lentősen csökkenteni kell az önköltséget, fokozni a szén minőségét — és a vágathajtó­sok ütemét, új, nagy szériójú, a bányászkodás háttéripará­nak megteremtését célzó al­katrészek, berendezések gyár­tását ' kell programba venni avégett, hogy újra a szénbá­nyászati tröszt sikervállalatai között szerepelhessen a Nóg­rádi Szénbányák. Persze —, miként Zsuffa Miklós vezérigazgató ismé­telten hangsúlyozta —, ennek eléréséhez szükség van a munkafegyelem további szi­lárdítására, a nagy teljesít­ményű gépek még jobb ki­használására, az energiával és anyagokkal való még haté­konyabb gazdálkodásra és — a szocialista brigádoknak az élet csaknem minden terü­letén történő példamutatásá­ra. A vezérigazgató részlete­sen elemezte az idei eszten­dő célkitűzéseit, s annak el­fogadását kérte a szocialista brigádvezetői tanácskozás résztvevőitől. Bízva abban, hogy a múlt esztendei telje­sítmények alapján a Vállalat kiváló brigádja címre felter­jesztett hat kollektíva — a Koczka Sándor, a Kazinczi Gábor, a Dénes Pál, az Ador­ján Ottó, a Laboda Sándor és a Vágvölgyi Ferenc vezette csapatok —, valamint a 72 arany-, az 55 ezüst- és a 38 bronzkoszorút elért szocialis­ta brigádok még szervezet­tebb, hatékonyabb munkával teljesítik a célkitűzéseket. Ezt követően került sor a vitára, a felszólalásokra, melynek keretén belül tizen­négyen nyilvánítottak véle­ményt, mondták el, észrevéte­leiket az elhangzottakkal kap­csolatban. Szót kért — a töb­bi között — dr. Halász Tibor, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgató-helyet­tese, Kovács László, a Szak- szervezetek Nógrád megyei Tanácsának vezető titkára, Perjési Nándor határőr alez­redes, Nagy Pál Máté, Vilá­gosi József, Szakács Sándor brigádvezetők, valamint Né­meth Tibor, a Nógrádi Szén­bányák szakszervezetének bér- és termelősfelelőse. A nógrádi szénbányász szo­cialista brigádvezetők ta­nácskozása annak reményé­ben zárult, hogy maradékta­lanul elget tesznek az idén reájuk váró feladatoknak. Eredményes munka és erősödő bizalom Pártértekezlet Balassagyarmaton és a pásztói járásban A nagyüzemi, nagyközségi pártértekezletek után Nógrád megyében is megkezdődtek a városi, járási pártértekezletek. Tegnap Ba­lassagyarmaton és a pásztói járásban tanács­koztak a pártalapszervezetek küldöttei. A salgótarjáni járási pártértekezlctre pedig ma Nagybátonyban kerül sor. Á célkitűzéseknek megfelelően Tegnap Balassagyarmaton az üzemek, intézmények dol­gozóinak élénk érdeklődésétől kísérve tartották ' meg a vá­rosi pártértekezletet. Részt vett a balassagyarmati kom­munisták tanácskozásán Szat­mári Miklós, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának alosz­tályvezetője és dr. Gordos Já­nos, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának titkára. A városi pártbizottság beszámo­lóját a XI. kongresszus óta végzett munkáról, valamint a XII. kongresszusi irányel­vek vitájának városi tapaszta­latairól R ith Lajosné, az MSZMP Balassagyarmati vá­rosi Bizottságának titkára ter­jesztette élő. Elöljáróban többek között elmondta, hogy az elmúlt öt évben a pártszervek és az alapszervezetek, a város la­kossága eredményesen dolgo­zott a XI. kongresszus, a vá­rosi pártértekezlet határoza-' tainak megvalósításáért. A döntések sikeres végre­hajtásának eredménye, hogy erősödött a bizalom a párt politikája iránt, a város ipari üzemei, oktatási, mű­velődési intézményei tovább fejlődtek, gyarapodtak, javul­tak a lakosság életkörülmé­nyei. Ezután részletesen elemez­te azokat a változásokat, amelyek az elmúlt években Balassagyarmaton végbemen­tek. A város életében megha­tározó szerepe van az üze­meknek, az ipari termélésnek, amely az ötödik ötéves terv­ben a korábbinál bonyolul­tabb körülmények között, de a célkitűzéseknek megfelelően tovább fejlődött. A városi pártértekezletet megelőző pártcsoport-beszélgetéseken, alapszervezeti taggyűléseken is sokan szóltak arról, hogy a pártbizottság, a végrehajtó bizottság folyamatosan vizs­gálta a termelés, a gazdálko­dás helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit. Döntései, s azok végrehajtásának következetes ellenőrzése segítetté a gazda­ságpolitikai célkitűzések terv­szerűbb megvalósítását. E munkának tevékeny részesei voltak mindenütt a párt­alapszervezetek. A cselekvési programok, s azok megvalósí­tása biztosítják a gazdasági építőmunka politikai feltété­it a legtöbb üzemben. A gaz­dálkodóegységek irányítói, munkásai jórészt megértet­ték az új követelmények szük­ségességét, s ennek megfelelő­en próbálnak dolgozni: Bizonysága ennek a ter­melés dinamikus fejlődése. A város nyolc legnagyobb ipari üzemében a termelés értéke 1670 millióról 2417 millióra növekedett öt év alatt. Az át­lagosnál nagyobb mértékben fejlődött a fémipari vállalat, az Ipoly Bútorgyár, a ruha­gyár és a kábelgyár, amelyek termelési értéke meghaladja az egymilliárd forintot. A termelés anyagi, műszaki bá­zisa tovább korszerűsödött. A folyamatban levő beruházások értéke több mint egymilliárd forint. A pénz jelentős részét korszerű, termelékeny gépek, berendezések vásárlására for­dították az üzemek. A beru­házásokkal a legtöbb esetben együtt járt a gyártmányszer­kezet korszerűsítése, a gazda­ságtalan termékek gyártásá­nak folyamatos megszünteté­se. Bővült azoknak a termé­keknek a köre, amelyek a korábbinál nagyobb exportot tettek lehetővé. Az exportált termékek értéke az elmúlt négy év alatt 584 millióról 861 millióra növekedett A legjelentősebb exportot a ká­belgyár bonyolította le. A szocialista exportkötelezettség teljesítése mellett, tavaly el­érte a 20 millió dollárt a tőkésexport értéke. Kritikusan szólt a pártbi­zottság beszámolója a terme­lés, a gazdálkodás gondjairól is. Jelentős helyet kapott ez az alapszervezetek beszámoló taggyűlésein, a kongresszusi irányelvek vitájában is. A gondok egyik forrásaként em­lítették a balassagyarmati üzemek sajátos helyzetét. Azt, hogy a vállalatok, telep­helyek, gyáregységek többsé­ge budapesti központhoz kap­csolódik. Ebből következik, hogy a gyáregységek, a te­lephelyeken dolgozók munká­ját gyakran zavarta a szük­séges információ hiánya. A gyorsabb ütemű fejlődést ugyanakkor sok esetben aka­dályozták a munka- és üzem- szervezés fogyatékosságai, a magas termelési költségek, az ésszerűtlen gazdálkodás az anyaggal, az energiával, s munkaerővel. Nem hasznosí­tották mindenütt egyformán jól a rendelkezésre álló mun­kaidőt. Vannak üzemek, ahol a szervezetlenség miatt el­úszott munkaórákat túlmun­kával igyekeztek pótolni. Ez­ért a pártértekezleten el­hangzott beszámoló, de a vita résztvevői is a szem­lélet és a gazdasági gya­korlat változására, a vezetés erősítésére, a népgazdasági egyensúlyi helyzetének javí­tására, a hatékonyság növelé­sére, a jó minőségű munkára, takarékos anyag- és energia- gazdálkodásra, a munka és a bérek, jövedelmek szorosabb kapcsolatára ösztönöztek. Fel­hívták a figyelmet az 1980. évi tervek teljesítésére, a be­ruházási munkálatok gyorsí­tására, a határidő és költsé­gek tartására, a hatodik öt­éves terv gondos előkészíté­Felelősség a városért Az elmúlt években a gaz­daság gyarapodásával párhu­zamosan folyt a városépítés, a városfejlesztés, folyamato­san megvalósultak a legfon­tosabb életszínvonal-politikai célkitűzések. A pártértekezle­ten nagy hangsúlyt kaptak azok az erőfeszítések, ame­lyeket a városi pártbizottság, a tanács, az üzemek, a párt­alapszervezetek tettek a la­kásépítés gyorsításáért, a munkáscsaládok lakáshely­zetének javításáért. Az el­múlt négy évben csaknem ki- Iencszáz munkáscsalád köl­tözött új otthonba. Az intéz­kedések hatására meggyor­sult az építkezés a Nógrádi Sándor- és az Április 4.-lakó­telepen, valamint a Rákóczi út déli oldalán. Az ötödik öt­éves tervben várhatóan ezer­száz lakás épül Balassagyar­maton. A lakásépítés fontos, de csak egyik területe volt a városfejlesztő munkának. Az elmúlt években tovább kor­szerűsödött Balassagyarmat kereskedelmi hálózata, kul­Tanácskozik a balassagyarmati városi pártértckezlet üí’otő: Kulcsár) turáltabbá vált a közlekedés. A tanácskozáson- azonban őszintén szóltak az olyan re­gen vajúdó gondokról, mint a város ivóvízellátása, a kór­ház rekonstrukciója, az okta­tási, művelődési intézmények hálózatának fejlesztése, kor­szerűsítése. Az előterjesztés, a vitában felszólaló küldöt­tek őszintén szóvá tették, * hogy a városépítő, városfej­lesztő munka során reálisab­ban kell számot vetni az igé­nyekkel és lehetőségekkel, s körültekintőbben kell rang­sorolni a tennivalókat. Az ivóvízellátás megoldása pél­dául — az eddigi erőfeszíté­sekről nem elfeledkezve — mindenképpen céltudatosabb munkát kíván a városi ta­nácstól. Mint ahogy az egész­ségügyi, a gyógyító munka további javítása indokolja a kórház rekonstrukciójának gyorsítását is. Szó esett a ta­nácskozáson az oktatás, a művelődés fejlesztésének le­hetőségeiről, elsősorban a szükséges tárgyi feltételek biztosításáról. A városfejlesz­tő munka szerves része az óvodák, az iskolák, a műve­lődési intézmények építése, korszerűsítése. Ennek meg­felelően épül a Balassi Gim­názium nyolc új tanterme, bő­vítik a Dózsa György úti Ál­talános Iskolát. Elkezdődött a város művelődési köz­pontjának felújítása, s elké­szült az ifjúsági és úttörőház. A pártértekezlet résztvevői nem csináltak titkot abból, hogy a városfejlesztési cél­kitűzések megvalósításához szerényebbek lesznek az anyagi lehetőségek. Ezért igm nagy szükség lesz a helyi erő­források jobb hasznosítására, az üzemek, a lakosság társa- dalmi segítségére. A város szeretetét, a városért érzett felelősséget mutatja az az aktivitás, amely különböző munkaakciókban nyilvánult meg. s amelyben üzemi mun­kások, értelmiségi dolgozók százai, a lakosság széles réte­gei vesznek részt évről évre. Az elmúlt öt évben a város lakossága csaknem harminc- millió forint értékű társadal­mi munkát végzett. A gazda­sági egységek pedig huszon­négymillióval segítették a várospolitikai célkitűzésein megvalósítását. (Folytatás a 3. oldalon) t

Next

/
Thumbnails
Contents