Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-17 / 40. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ál • S? .*> •' kS/z .. c- •.* f íí!?öft;|í^ XXXVI ÉVF 40. SZÁM ÁRA: 1,60 FORINT 1980. FEBRUÁR 17., VASÁRNAP Mcsi számunkban: Így élünk Magyarnándor Levelezők a főiskolán Heh«» e* uián — egészséges bizakodás Idén még nagyobb követelményeknek kell / eleget tenni Tanácskoztak a bányász szocialista brigádvezetők A szocialista brigádok eredményei — eredménytelenségei — híven visszatükröződnek a vállalat gazdálkodásában. S hogy tegnap, a Nógrádi Szénbányák szocialista brigádvezetőinek tanácskozását nem jellemezte az eltelt esztendő jelentős túlteljesítése feletti lelkesedés, igazolta: főként a négy aknaüzemnek akadtak jelentős gondjai. Hiszen, miként Zsuffa Miklós vezérigazgató is részletesen elemezte, csupán a tervmódosításnak köszönhető, hogy mégis nyolcezer tonnával sikerült a nógrádi bányászoknak több szenet adni a magyar népgazdaságnak. S függetlenül attól, hogy a nagybátonyi gépüzem és a fuvarozási üzem kivételével valamennyi szénen kívüli termelőtevékenységet folytató részleg messzemenő«^ túlteljesítette árbevé'.*li célkitűzését, sem sikerült" egyensúlyba hozni a szénbányák gazdálkodását^ A megnövekedett önköltség, a szén minőségének főként a második fél évben történt romlása, s nem utolsósorban az egyre rosszabbá váló geológiai viszonyok azt eredményezték, hogy a Nógrádi Szénbányák a tervezettnél 136 millióval nagyobb veszteséggel zárta 1978-et. Megmásíthatatlan tény, hogy a Magyar Szénbányászati Tröszt vállalatai között a nógrádiaknak legrosszabb a helyzetük: itt leghosszabb a szén kiszállításának útja, itt töltenek el legtöbb időt ki- és beszállással a dolgozók —, ami négy és fél, öt órára rövidíti a hasznos műszakot —, s a termelvény jelentős hányadát sújfólég-, vízbetörés, és omlásveszély közepette kell biztosítani. Mindezek természetesen befolyásolják a szocialista brigádok eredményeit, bár az erőfeszítéseket jelzi, hogy a tröszti versenyben a szorospataki Kocz- ka Sándor vezette brigád a negyedik, s az ugyancsak ezen aknaüzemnél tevékenykedő, Kazinczi Gábor által irányított kollektíva az ötödik helyre került. Ami bizonyítja: ahol jó a munkafegyelem, van akarat, sikerült megoldani a munka jó szervezését, biztosítani a teljesítmények megvalósításához való feltételeket — lehet országos szinten is jó helyezést elérni. Zsuffa Miklós vezérigazgató is ezt bizonygatta, mert, miként hangsúlyozta, a Nógrádi Szénbányáknál működő 229 szocialista brigád, melyeknek több mint 3400 tagja van — a fizikai dolgozók 60 százaléka —, képesek országosan is említésre méltó teljesítmények elérésére. Csak hát, nem minden sikeredett úgy az elmúlt esztendőben, de még ennek előtte sem, ahogy szerették volna. Bár a nógrádi bányák gépesítése mostanság meglehetősen jó szintet ért el; sok az önjáró biztosító berendezéssel üzemelő frontok száma, több pénz és eszköz jut már kutatásra, feltárásra, a gondok nemhogy csökkentek volna, hanem inkább növekedtek. Hiszen a fejtések korszerűsítésétől messze elmaradt a kiszolgáló- és szállítórendszerek mechanizmusának jobbítása, a számító- gépes adatfeldolgozás ellenére sem kielégítő az anyag- és alkatrészellátás, mi több: az új berendezések munkába állítása a várakozásokkal ellentétben nemhogy nem javította a termelési eredményeket, hanem egyes helyeken messze alatta maradt az elképzeléseknek. Bár tény: a Nógrádi Szénbányák aknaüzemei és szénen kívüli termelőtevékenységet folytató egységei más tekintetben jelentős eredményeket értek el, ám mégis szükséges a jövőben egész seregnyi teendő jobbítása. Jelentősen csökkenteni kell az önköltséget, fokozni a szén minőségét — és a vágathajtósok ütemét, új, nagy szériójú, a bányászkodás háttériparának megteremtését célzó alkatrészek, berendezések gyártását ' kell programba venni avégett, hogy újra a szénbányászati tröszt sikervállalatai között szerepelhessen a Nógrádi Szénbányák. Persze —, miként Zsuffa Miklós vezérigazgató ismételten hangsúlyozta —, ennek eléréséhez szükség van a munkafegyelem további szilárdítására, a nagy teljesítményű gépek még jobb kihasználására, az energiával és anyagokkal való még hatékonyabb gazdálkodásra és — a szocialista brigádoknak az élet csaknem minden területén történő példamutatására. A vezérigazgató részletesen elemezte az idei esztendő célkitűzéseit, s annak elfogadását kérte a szocialista brigádvezetői tanácskozás résztvevőitől. Bízva abban, hogy a múlt esztendei teljesítmények alapján a Vállalat kiváló brigádja címre felterjesztett hat kollektíva — a Koczka Sándor, a Kazinczi Gábor, a Dénes Pál, az Adorján Ottó, a Laboda Sándor és a Vágvölgyi Ferenc vezette csapatok —, valamint a 72 arany-, az 55 ezüst- és a 38 bronzkoszorút elért szocialista brigádok még szervezettebb, hatékonyabb munkával teljesítik a célkitűzéseket. Ezt követően került sor a vitára, a felszólalásokra, melynek keretén belül tizennégyen nyilvánítottak véleményt, mondták el, észrevételeiket az elhangzottakkal kapcsolatban. Szót kért — a többi között — dr. Halász Tibor, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgató-helyettese, Kovács László, a Szak- szervezetek Nógrád megyei Tanácsának vezető titkára, Perjési Nándor határőr alezredes, Nagy Pál Máté, Világosi József, Szakács Sándor brigádvezetők, valamint Németh Tibor, a Nógrádi Szénbányák szakszervezetének bér- és termelősfelelőse. A nógrádi szénbányász szocialista brigádvezetők tanácskozása annak reményében zárult, hogy maradéktalanul elget tesznek az idén reájuk váró feladatoknak. Eredményes munka és erősödő bizalom Pártértekezlet Balassagyarmaton és a pásztói járásban A nagyüzemi, nagyközségi pártértekezletek után Nógrád megyében is megkezdődtek a városi, járási pártértekezletek. Tegnap Balassagyarmaton és a pásztói járásban tanácskoztak a pártalapszervezetek küldöttei. A salgótarjáni járási pártértekezlctre pedig ma Nagybátonyban kerül sor. Á célkitűzéseknek megfelelően Tegnap Balassagyarmaton az üzemek, intézmények dolgozóinak élénk érdeklődésétől kísérve tartották ' meg a városi pártértekezletet. Részt vett a balassagyarmati kommunisták tanácskozásán Szatmári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője és dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára. A városi pártbizottság beszámolóját a XI. kongresszus óta végzett munkáról, valamint a XII. kongresszusi irányelvek vitájának városi tapasztalatairól R ith Lajosné, az MSZMP Balassagyarmati városi Bizottságának titkára terjesztette élő. Elöljáróban többek között elmondta, hogy az elmúlt öt évben a pártszervek és az alapszervezetek, a város lakossága eredményesen dolgozott a XI. kongresszus, a városi pártértekezlet határoza-' tainak megvalósításáért. A döntések sikeres végrehajtásának eredménye, hogy erősödött a bizalom a párt politikája iránt, a város ipari üzemei, oktatási, művelődési intézményei tovább fejlődtek, gyarapodtak, javultak a lakosság életkörülményei. Ezután részletesen elemezte azokat a változásokat, amelyek az elmúlt években Balassagyarmaton végbementek. A város életében meghatározó szerepe van az üzemeknek, az ipari termélésnek, amely az ötödik ötéves tervben a korábbinál bonyolultabb körülmények között, de a célkitűzéseknek megfelelően tovább fejlődött. A városi pártértekezletet megelőző pártcsoport-beszélgetéseken, alapszervezeti taggyűléseken is sokan szóltak arról, hogy a pártbizottság, a végrehajtó bizottság folyamatosan vizsgálta a termelés, a gazdálkodás helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit. Döntései, s azok végrehajtásának következetes ellenőrzése segítetté a gazdaságpolitikai célkitűzések tervszerűbb megvalósítását. E munkának tevékeny részesei voltak mindenütt a pártalapszervezetek. A cselekvési programok, s azok megvalósítása biztosítják a gazdasági építőmunka politikai feltétéit a legtöbb üzemben. A gazdálkodóegységek irányítói, munkásai jórészt megértették az új követelmények szükségességét, s ennek megfelelően próbálnak dolgozni: Bizonysága ennek a termelés dinamikus fejlődése. A város nyolc legnagyobb ipari üzemében a termelés értéke 1670 millióról 2417 millióra növekedett öt év alatt. Az átlagosnál nagyobb mértékben fejlődött a fémipari vállalat, az Ipoly Bútorgyár, a ruhagyár és a kábelgyár, amelyek termelési értéke meghaladja az egymilliárd forintot. A termelés anyagi, műszaki bázisa tovább korszerűsödött. A folyamatban levő beruházások értéke több mint egymilliárd forint. A pénz jelentős részét korszerű, termelékeny gépek, berendezések vásárlására fordították az üzemek. A beruházásokkal a legtöbb esetben együtt járt a gyártmányszerkezet korszerűsítése, a gazdaságtalan termékek gyártásának folyamatos megszüntetése. Bővült azoknak a termékeknek a köre, amelyek a korábbinál nagyobb exportot tettek lehetővé. Az exportált termékek értéke az elmúlt négy év alatt 584 millióról 861 millióra növekedett A legjelentősebb exportot a kábelgyár bonyolította le. A szocialista exportkötelezettség teljesítése mellett, tavaly elérte a 20 millió dollárt a tőkésexport értéke. Kritikusan szólt a pártbizottság beszámolója a termelés, a gazdálkodás gondjairól is. Jelentős helyet kapott ez az alapszervezetek beszámoló taggyűlésein, a kongresszusi irányelvek vitájában is. A gondok egyik forrásaként említették a balassagyarmati üzemek sajátos helyzetét. Azt, hogy a vállalatok, telephelyek, gyáregységek többsége budapesti központhoz kapcsolódik. Ebből következik, hogy a gyáregységek, a telephelyeken dolgozók munkáját gyakran zavarta a szükséges információ hiánya. A gyorsabb ütemű fejlődést ugyanakkor sok esetben akadályozták a munka- és üzem- szervezés fogyatékosságai, a magas termelési költségek, az ésszerűtlen gazdálkodás az anyaggal, az energiával, s munkaerővel. Nem hasznosították mindenütt egyformán jól a rendelkezésre álló munkaidőt. Vannak üzemek, ahol a szervezetlenség miatt elúszott munkaórákat túlmunkával igyekeztek pótolni. Ezért a pártértekezleten elhangzott beszámoló, de a vita résztvevői is a szemlélet és a gazdasági gyakorlat változására, a vezetés erősítésére, a népgazdasági egyensúlyi helyzetének javítására, a hatékonyság növelésére, a jó minőségű munkára, takarékos anyag- és energia- gazdálkodásra, a munka és a bérek, jövedelmek szorosabb kapcsolatára ösztönöztek. Felhívták a figyelmet az 1980. évi tervek teljesítésére, a beruházási munkálatok gyorsítására, a határidő és költségek tartására, a hatodik ötéves terv gondos előkészítéFelelősség a városért Az elmúlt években a gazdaság gyarapodásával párhuzamosan folyt a városépítés, a városfejlesztés, folyamatosan megvalósultak a legfontosabb életszínvonal-politikai célkitűzések. A pártértekezleten nagy hangsúlyt kaptak azok az erőfeszítések, amelyeket a városi pártbizottság, a tanács, az üzemek, a pártalapszervezetek tettek a lakásépítés gyorsításáért, a munkáscsaládok lakáshelyzetének javításáért. Az elmúlt négy évben csaknem ki- Iencszáz munkáscsalád költözött új otthonba. Az intézkedések hatására meggyorsult az építkezés a Nógrádi Sándor- és az Április 4.-lakótelepen, valamint a Rákóczi út déli oldalán. Az ötödik ötéves tervben várhatóan ezerszáz lakás épül Balassagyarmaton. A lakásépítés fontos, de csak egyik területe volt a városfejlesztő munkának. Az elmúlt években tovább korszerűsödött Balassagyarmat kereskedelmi hálózata, kulTanácskozik a balassagyarmati városi pártértckezlet üí’otő: Kulcsár) turáltabbá vált a közlekedés. A tanácskozáson- azonban őszintén szóltak az olyan regen vajúdó gondokról, mint a város ivóvízellátása, a kórház rekonstrukciója, az oktatási, művelődési intézmények hálózatának fejlesztése, korszerűsítése. Az előterjesztés, a vitában felszólaló küldöttek őszintén szóvá tették, * hogy a városépítő, városfejlesztő munka során reálisabban kell számot vetni az igényekkel és lehetőségekkel, s körültekintőbben kell rangsorolni a tennivalókat. Az ivóvízellátás megoldása például — az eddigi erőfeszítésekről nem elfeledkezve — mindenképpen céltudatosabb munkát kíván a városi tanácstól. Mint ahogy az egészségügyi, a gyógyító munka további javítása indokolja a kórház rekonstrukciójának gyorsítását is. Szó esett a tanácskozáson az oktatás, a művelődés fejlesztésének lehetőségeiről, elsősorban a szükséges tárgyi feltételek biztosításáról. A városfejlesztő munka szerves része az óvodák, az iskolák, a művelődési intézmények építése, korszerűsítése. Ennek megfelelően épül a Balassi Gimnázium nyolc új tanterme, bővítik a Dózsa György úti Általános Iskolát. Elkezdődött a város művelődési központjának felújítása, s elkészült az ifjúsági és úttörőház. A pártértekezlet résztvevői nem csináltak titkot abból, hogy a városfejlesztési célkitűzések megvalósításához szerényebbek lesznek az anyagi lehetőségek. Ezért igm nagy szükség lesz a helyi erőforrások jobb hasznosítására, az üzemek, a lakosság társa- dalmi segítségére. A város szeretetét, a városért érzett felelősséget mutatja az az aktivitás, amely különböző munkaakciókban nyilvánult meg. s amelyben üzemi munkások, értelmiségi dolgozók százai, a lakosság széles rétegei vesznek részt évről évre. Az elmúlt öt évben a város lakossága csaknem harminc- millió forint értékű társadalmi munkát végzett. A gazdasági egységek pedig huszonnégymillióval segítették a várospolitikai célkitűzésein megvalósítását. (Folytatás a 3. oldalon) t
