Nógrád. 1980. február (36. évfolyam. 26-50. szám)
1980-02-16 / 39. szám
Az eredmények köteleznek A feladat tervszerű, takarékos gazdálkodás Salgótarján legnagyobb „házigazdája” az ingatlankezelő vállalat. Felelősek a tanácsi lakások rendbentartásáért, felújításáért, karbantartásáért. Az ingatlan kezelésében levő lakásállomány értéke, ha forintban számoljuk, meghaladja a másfél milliárdot. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy ötszázhatvan épületben hatezer-ötszáz „bérleményt” kezelnek. Ebből hatezer-két- százharminc a lakás és kettőszázhetvenet közületek bérelnek. A korszerű fűtéssel — földgáz, távfűtés — ellátott lakások száma Salgótarjánban megközelíti az ötezret. Ez a lakások nyolcvan százaléka. TÖBB A KÉNYELMES LAKÁS A megyeszékhelyen örvendetesen növekszik a kényelmesebb, jobb lakásoknak a száma. Ebben az esztendőben is a kiemelt feladatok között szerepel a lakások külső és belső felújítása. A tervekben a Csizmadia-telepen, Somiyó- bányán, Salgóbányán szerepel lakásfelújítás. A teljes tatarozás hetvennégy lakást érint, kicserélik a tetőszerkezetet, az ajtókat, ablakokat, parkettáznak és külsőleg is rendbe hozzák a lakásokat. A lakóházak felújítását a városi tanáccsal közös megegyezéssel végzik. 1979-ben első ízben sikerült a vállalatnak elérnie azt, hogy nem maradt úgynevezett „áthúzódó” munka. Pedig 1979-ben nyolcvan- négy lakás teljes felújítását végezték el, emellett százharmincegy lakás tervszerű karbantartási munkáit. 1980- ban a bányatelepeken folytatják az arrg érdemes lakások felújítását. Az idén minderre tízmillió forintot költenek. Emellett külső munkákon dolgoznak az ingatlanosok a Hősök útján, a Hársfa, a Ma- linovszkij és a Vöröshadsereg úton. Tetőt és csatornát javítanak, szennyvízcsatornát újítanak fel. Mindez hárommillió forintot igényel. Sokat segítettek az egészségügynek azzal, hogy — tanácsi határosat alapján — soron kívül elvégezték a Zöldfa úti és a somlyó-bányatelepi orvosi rendelő felújítását. NEGYVENMILLIÓVAL GAZDÁLKODNAK Az idei évben mintegy negyvenmillió forintot költ az ingatlan a felújításokra, javításokra, korszerűsítésekre. Ebből az összegből a lakóházak fenntartása húszmillióba kerül. A gyorsabb, jobb munkát segítő korszerűbb gépekért hét és fél milliót fizetnek. Az idén befejeződik a városban a tervezett gázbevezetés is. Komfort nélküli lakásokat komfortossá alakítanak azzal, hogy kényelmes gázfűtést „adnak” a lakóknak. Erre hárommilliót költenek. Az ingatlant gyakran keresik meg telefonon, levélben és személyes bejelentésekkel is. Az ingatlankezelő vállalat gyorsjavító szolgálatot alakított, amely a bejelentett hibák azonnali elvégzését hivatott megoldani. Ezzel elérték, hogy a sürgős javítások ideje másfél napra csökkent. A társvállalatokkal együttműködési szerződést kötöttek, így jobban tudnak együtt dolgozni, hamarabb tud az ingatlan alkatrészeket kapni. Salgótarjánban öt körzeti házkezelési irodát alakítottak ki, így a város különféle pontjairól nem kell a központi irodába bemenni, hanem a sokkal közelebb eső körzeti házkezelőségen jelenthetik be a lakók kéréseiket, kívánságaikat. És, hogy milyenek vagyunk mi lakók? Erre bizonyíték, hogy Salgótarjánban a lakbérhátralék meghaladja a százötvenezer forintot. TÁVFŰTÉS SZÁZNEGYVENMILLIÓÉRT Amikor az idei terveket a vállalat vezetői összeállították, kiderült, hogy távfűtési terve száznegyvenmillió. Ha szidjuk ft néha a távfűtést és akadnak is hibák, ez évről évre kevesebb. Ez a rendsze- ■res nyári felújításoknak, alkatrészcseréknek köszönhető. Egy-egy ilyen felújítás ötszázezer forintot visz el. A szükséges „szerkentyűkön” pedig nem spórol az ingatlan. Olyan osztrák gyártmányú gömbcsapokat vásároltak például, amelyért a cég ötvenéves működést garantál. Minderre azért van szükség, mert a gömbcsapok segítségével szakaszokra osztották a város távfűtését. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy, ha valahol lyukadás van, nem, kell az egész távfűtési rendszert leállítani, csak azt a részt, ahol a hiba történt. Ez az energiatakarékosságot szolgálja, ugyanakkor a lakók kényelmét is. Az ingatlankezelő vállalathoz a távfűtési díjak árából kilencvenegymillió forint „fut” be. Mindehhez az állami támogatás huszonegymillió. Légköbméterenként tizennyolc forintot fizetünk, ehhez az állam ugyancsak légköbméterenként még harmincat tesz hozzá. Már hozzákezdtek — az alul-, illetve a túlfűtések ellenőrzése érdekében — az épületek hőtérképeinek megvalósításához, és ennek alapján a szakemberek „beszabályozzák” a lakóházakat. Még szorosan a távfűtéshez tartozik, hogy a vállalat szakemberei állandó korrózióvédelmet végeznek a távfűtési rendszerben az oda nem való anyagokat szűrik ki. KÉTHARMADA TÖRZSGÁRDATAG A tavaly harmincéves fennállását ünneplő ingatlan- kezelő vállalat ötszáznegyven dolgozóval oldja meg feladatait. A különféle szakemberek kétharmad része törzs- gárdatag, részt vesznek a szocialista brigádmozgalomban. Jelenleg huszonnyolc brigád versenyez a munkában. Sok társadalmi munkát végeznek, ennek értéke meghaladja a hetvenezret. Ezt ismerte el a városi tanács, amikor negyvenöt ingatlanos dolgozó kapott emléklapot, .„illetve plakettet társadalmi munkájáért. Annál is inkább;-mert az idei év terveinek teljesítése a dolgozók alapos, rendszeres, pontos munkáját követeli meg. — cse — Hit olvasnak a lengyelek? Az átlag lengyel 6—7 éves korában kezd el rendszeresen olvasni. Igen nagy figyelmet szentelnek az irodalom világába belépni készülő korosztály esetében a szülők, valamint a tanítók, könyvtárosok közötti kapcsolatteremtésnek, s a tömegkommunikációs eszközök nyújtotta segítség igénybevételének. A lengyel televízió havonta egyszer a gyermekkiadók újdonságairól tájékoztatja az ifjú olvasókat. A különböző pályázatok, az író-olvasó találkozók is az olvasást népszerűsítik. Az ol- vasómozgalcm terjesztésében a legkomolyabb szerep a közkönyvtáraknak jut (9200 van belőlük). Az ezekben felhalmozott 86 millió könyvet több mint 7 millió olvasó veszi igénybe. A könyvtárak látogatóinak egyharmada a tizennégy évesig terjedő korosztályból kerül ki. Az ő ízlésük azonos más országok hasonló korú gyermekeinek ízlésével: a legjobban a mesék, kalandregények érdeklik őket. A népszerűségi listát évtizedek óta Andersen, Verne Gyula és May, Károly művei vezetik. A legaktívabb olvasók a középiskolások, egyetemisták és a dolgozó fiatalok, ök kölcsönzik ki a könyvtári könyvek 50 százalékát és ők jelentik a felnőtt lengyel társadalomnak azt a 12 százalékát, amelynek több mint 100 könyvből álló saját könyvtára van. A kérdőíveken, a „kedvenc író” rovatban Marquez, Kusnievicz, Sartre, Iwaszkiewicz neve olvasható. Míg a húszéveseknek még közel 30 százaléka évente 25 könyvet is elolvas, a 35—44 év közötti olvasóknak már csak 10,8 százalékát érdekli ilyen intenzíven az irodalom. A varsói nemzeti könyvtár könyvtani és olvasóköri intézete 1955 óta folytat kutatásokat arról, hoyp mit olvasnak a lengyelek. Információjuk szerint az olvasók 35 éven felüli csoportja kevésbé avantgarde jellegű írókat jelölt meg kedvencként a kérdőíveken. Az első három helyen a XIX. és a XX. század lengyel regényírói — Sienkiewicz, Zeromski, Prus — kaptak helyet, hatodik helyen Hemingway, a kilencediken Dosztojevszkij, majd Tolsztoj, Dumas állnak és csak őutánuk következnek a korábbi és a mai világ- és lengyel irodalom képviselői. Nem könnyű tehát arra a kérdésre válaszolni, mit olvasnak a Visztula partján élő emberek. Hiszen egyformán gyakran emlegetett kedvencük az idősebb Dumas, a Marquez-féle intellektuális próza, a hagyományos regénytípusok és a sci-fi. De nem is az írók sorrendje a fontos. A fontos az —, állítják maguk az olvasók —, hogy az ember tudja, milyen kérdésekre keres választ a könyvekben. Ezeknek a kérdéseknek a listáját meg is jelölték. A fontossági sorrend évek óta nem változott. A kérdések így hangzanak: — Hogyan kell méltóan és erkölcsösen élni? — Milyen a környező világ? — Milyen volt a világ évszázadokkal ezelőtt? Adattároló bank 40 üzem több mint 2000 forgácsológépének adatait számítógép tárolja az NDK-beli I Halléban. Ily módon gyak- j ran ellenőrizhető a szabad I kapacitás és javul az állóesz- j köz-kihasználás. A tároló- _■ bank bizonyos készülékeinek ' alkotói közé tartoznak a ; hallei Martin Luthjr egye- j tem diákjai is. Az ország más egyetemei és intézményei is bekapcsolódtak a termelés gazdaságosabb szervezésére irányuló tudományos munkába. így a Carl Schorlemmer műszaki főiskola (Halle) kutatóinak többsége ipari feladatok megoldására készült fel. Partnereik a Leuna és Buna művek. Munkáik — az energiatakarékosság megtervezése, a vízvezeték-rendszerek javítása, nagyhatású katalizátorok kifejlesztése az olajfeldolgozáshoz — már több millió márkát jövedelmeztek az államnak. A magdeburgi műszaki főiskolán a diákok hat konstrukciós és racionalizáló irodában. összesen 80 tudományos szakkörben folytatnak kutató-fejlesztő tevékenységet. Ök az „Ernst Thälmann” nehézgépgyárban készítenek mérőberendezést gyűrűs furatok gyártásához. A Barátunk az újság elnevezésű megyei akció egyik legeredményesebb tudósítói gárdája a pásztói Lenin úttörőcsapat, a Dózsa György körzeti Általános Iskola kollektívája. Rendhagyó módon ezúttal az úttörőcsapat A társadalomkutató szakkör nemrégiben a Bermuda-három- szög rejtélyét vitatta meg. Csapatunknál 17 szakkör működik. A legkedveltebbek: az élővilág, a rajz, az orosz, a „Mi világunkért”, a kézimunka, a lakatos, az esztergályos. a lövész, a modellező, a tánc és a gépjárműbarát. Rendezvényeinket az iskolában, a Lovász József Művelődési Központban, a szer- szám- és készülékgyárban és az MHSZ-ben tartjuk. Már két éve működik a társadalomkutató szakkör, amely felöleli a földrajz, a történelem, az irodalom, a zene és a rajz tantárgyakat. Nemrégiben egyik foglalkozásunk témája a Bermuda-háromszög rejtélye volt, minden szakköri tag hozott valami érdekeset, különlegeset erről a témáról. Egyébként a fogalmazásokból, tablókból kiállítást is rendezünk az iskola Pajtás klubjában, míg év végén minden szakköri tag készít egy mestermunkát. Az utóbbi években igen sikeresen szerepelt csapatunk a járási és megyei versenyeken. Megalakult a sajtófigyelőszolgálat is, amelyben valamennyi raj képviselteti magát. Elhatároztuk, hogy a stúdión keresztül is rendszeresen felhívjuk minden tanuló figyelmét a legérdekesebb gazdasági, politikai eseményekre és az Űttörősarokban megjelenő tudósításokra. A napokban fölkerestük az öregek napközi otthonát és szerződést kötöttünk... nagyobb ünnepeken műsorral, alkalomadtán saját készítésű ajándékkal kedveskedünk a munkában megfáradt idős embereknek. Betegseg esetén hazavisszük az ebédet, s a szerződésben foglaltakat csapatunk egyik legfontosabb feladatának tekinti, teljesítését pedig becsületbeli ügynek. (A rendészek Béren.) Kilenc órakor mindenki a rendkrónikásai mutatják be önmagukat, az iskola életét, a pajtások munkáját. Teendőnk csupán annyi volt, hegy a beküldött írásokból egy kis csokorra valót összeállítsunk. őrség előtt volt és indultunk Bérre. Az úton énekeltünk és vicceket meséltünk, mikor megérkeztünk a ZIL-cross- verseny helyszínére, már több száz kocsi és sok ezer ember ott volt. A verseny hat futamból állt és két pályaszakaszból, az egyik a gyorsasági, a másik a terep. Mint várható volt, a hatból négyet szovjet versenyző nyert meg ... izgalmas és felejthetetlen élményem volt. ... A Maximka őrs vala“, mennyi tagjának jó énekhangja van, ezt több ízben is bizonyítottuk. Részt vettünk a Salgótarjánban rendezett énekversenyen, ahol oklevelet nyertünk és a rádió is felvételt készített. A polgárvédelmi munkát tekintjük jelenleg a legfontosabbnak. Vezetőnktől, Ceglédi Lajostól alapos kiképzést kapunk, ez a versenyeredményeken is tükröződik. Vasárnap reggel indultunk busszal Fallóskútra, a Mátra egyik szép üdülőhelyére. Megszemléltük a gyönyörű tájat és kerestünk egy helyet, ahol szánkózhattunk. Először csak lassan-lassan csúszott a szán, de később már Suhant. Nem is tudjuk, meddig folyt ez a vidám szórakozás, de az biztos, hogy egy idő után mindenki csupa, de csupa hó volt... * E néhány levélrészlet szándéka nem Volt más. mint fölvillantani egy szorgos úttörő- csapat mindennapos munkájának egy-két pillanatát. És akik vállalkoztak erre: Alapi Ákos, Becsó Zsolt, Bodá László, Gubola Tímea, Kádár- kuti Enikő, Siraky Zoltán; Szabó Tamás, Szőke József, Vass Mariann, Válóczi Éva, Veres Hajnalka, Vigh Ildikó és a sajtófigyelő-szolgálat tagjai. Az iskola folyosójának falain látványos dekorációval találhatók az időszerű eseményekről szóló tudósítások. A sajtófigyelő-szolgálat egyik legtehetségesebbje: Kádárkuti Enikő. Területi statisztikai évkönyv, 1979 Az évkönyv a szokásos igen bő adattartalommal mutatja be az ország megyéinek, városainak, kiemelt nagyközségeinek és egész településhálózatának demográfiai helyzetét, gazdasági életét, a népesség életkörülményeinek alakulását. A megyék adatait tartalmazó terjedelmes fejezet komplex keresztmetszetet ad a főváros és a megyék népesedési kérdéseiről, a gazdaság egyes ágazatainak működéséről és a lakosság ellátásának minden területéről. A településhálózatról szóló rész bőséges összefoglaló áttekintéssel szolgál az ország valamennyi településének életéről a jellegzetes település- csoportok szerint és tételesen számol be a városok, a jelentősebb nagyközségek adatairól. Az évkönyv szöveges elemző tanulmányt közöl az V. ötéves tervidőszak első 3 évében elért terület- és településhálózat-fejlesztési eredményekről; a színes ábrák (grafikonok, kartogramok) és térképmellékletek a kiadvány adatait tömör formában szemléltetik. Kedvenc szabadidö-töItés: a legújabb slágerlemezek hall| fása.
