Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-17 / 13. szám

Folyfatta munkáját a KGST Végrehajtó Bizottsága Afganisztáni ielentés Lázadók ezrei tették le Moszkvában szerdán foly- József miniszterelnök-helyet- együttműködési célprogra- tatódott a Kölcsönös Gazda- tes. mok megvalósításával fog­sági Segítség Tanácsa Vég- A végrehajtó bizottság ülé- lalkozik. Áttekintik a KGST rehajtó Bizottságának 93. ülé- se a gazdasági együttműködés nemzetközi kapcsolatait is, se. Az ülésén a tagállamok időszerű kérdéseivel, a ta- !^utóbb MoSzkvában folytá­éi landó képviselői vesznek nács határozatainak végre- tott megbeszélés tapasztala- részt, magyar • részről Marjai hajtásával, a hosszú távú tait. (MTI) Washingtoni Meddő kísérlet kardcsörtetés ' Ezekben a napokban a wa­shingtoni Fehér Ház, a kül­ügyminisztérium és a had­ügyminisztérium valóságos felbolygatott méhkashoz ha­sonlít. Elsősorban erről a három helyről irányítják a nyugat-európai országokat a gátlástalan amerikai kam­pány mögé. Pedig sokasod­nak annak jelei, hogy Nyu- gat-Európában egyedül a hi­degháborút kezdettől . fogva önkéntes lelkesedéssel támo­gató konzervatív angol kabi­net helyesli fenntartás Nélkül a Washington által tervezett intézkedéseket. Ezt jelzi Carrington brit külügyminisz­ter közel- és közép-keleti tár­gyalássorozata is. Amit Christopher Nyugat- Európában próbál, azzal kí­sérletezik az amerikai kor­mány egy másik különmegbí- zottja, Philip Habib Japánban — ugyancsak enyhén szólva vegyes eredménnyel. Ami a Washington által szorgalma­zott gabonaembargót illeti, a világ egyik nagy gabonaex­portőr országa, Argentína máris bejelentette, hogy a maga részéről nem szakítja meg kereskedelmi kapcsolata­it a Szovjetunióval. Lord Kil- lanin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke pedig — természetesen — síkraszállt a moszkvai olimpia védelmé­ben. Washingtonnak lépten- nyomon tapasztalnia kell, hogy harcias intézkedései még szövetségesei között is aggo­dalmat keltenek. Ez vonatko­zik egyébként az Iránnal szemben tervezett katonai in­tézkedésekre is, amelyek kö­zött olyan veszélyes lépések szerepelnének, mint a Hormu- zi-szoros lezárása és a Per­zsa-öböl fontos részeinek el- aknásítása. Ilyen körülmények között senkit nem lepett meg Gro- miko szovjet külügyminiszter keddi beszédének az a mon­data, amely szerint „számos olyan fejlemény következett be a nemzetközi politikában, amely az imperialista agresz- szív irányvonal megjelenési formája”. Harmat Endre Vlagyimir Goncsarov, a TASZSZ politikai hírmagya­rázója írja: A napokban a nyugati re­akciós sajtó nyilvánvaló su- galmazósra és a NATO pro- pagamdaszerveivel összehan­goltan újabb rosszindulatú kampányt indított, amelynek célja, hogy árnyat vessen a Szovjetunió és. Jugoszlávia kapcsolataira. Mint az el­múlt években már többször előfordult, az efféle, való­ban fantasztikus koholmá­nyok szerzői valamiféle jugo- szlávellenes szándékot pró­bálnak a Szovjetuniónak tu­lajdonítani. A The Daily Te­legraph című angol lap szer­dai szerkesztőségi cikkében például olyan provokatív megállapítást enged rrieg ma­gának, hogy „a NATO dolgoz­zon ki akciótervet arra az esetre, ha a Szovjetunió Jugo­szlávia függetlenségét fenye­getné”. Az ilyen kijelentések­ből kiderül a NATO titkos, de mindazonáltal nyilvánva­ló törekvése, hogy beavatkoz­zék Jugoszlávia ügyeibe, s hogy ez az imperialista kato­nai tömb nyilván csak ürügy­re vár a beavatkozáshoz. Minden olyan állítás — hangzik a kommentár —, hogy a Szovjetunió „Jugoszlávia függetlenségét fenyegeti” dur­va provokáció és otromba ha­zugság. Már régen köztudott, hogy vannak olyan erők, a vilá­gon, amelyeknek nem tetszik a Szovjetunió és Jugoszlávia barátsága. Szembe kell néz­nünk az imperialista körök arra irányuló kísérleteivel, hogy megzavarják együtt­működésünket. szembe kell néznünk a múltra történő rosszindulatú utalásokkal és a jövőre vonatkozó ostoba ta­lálgatásokkal. Különösen ezekben a napokban talál­hatjuk szemben magunkat ilyen mesterkedésekkel. Mind­azonáltal kétségtelen, hogy az országaink közötti együtt­működés bomlasztására irá­nyuló jelenlegi NATO-kísérle- tek épp olyan meddőnek bi­zonyulnak, mint a korábbiak. Jelentés a segélyről i A Kambodzsába érkező nemzetközi segélyek szétosz­tásáról adtak ki összefoglalót szerdán Phnom Penhben. Eszerint december és január elején az ország különböző tartományaiban 300 tonna cukrot, 300 tonna tejport, s több mint 200 tonna más élelmiszert osztottak szét. A legtöbbet a főváros, Phnom Penh kapta, amelyet a listán Battambang, Stung Treng, Koh Kong és Preah Vinearh tartományok követnek. Ausztráliában tárgyal a japán kormányfő. A képen Ohira Viasza,jusi Malcolm Fraser ausztrál miniszterelnök társasá­gában. Teher a vállon Európa meglehetősen nagy teherrel, új rakétatervekkel a válán lépett át az új eszten­dőbe. Jobban szerettük vol­na, ha másképp történik, ha még októberben, vagy no­vemberben asztalhoz ülnek a tőkés- és a szocialista orszá­gok képviselői. De ez a lehe­tőség nem vált valóra. A ra­kéták, amelyeket az Egyesült Államokban most gyártani kezdenek és esetleg Nyugat- Európában fölállítanak, föld­részünk helyzetének baromé­terei: a politikai előrejelzé­sek azt sejtetik, hogy ez az esztendő, s talán a következő néhány, hűvösebb lesz, mint az elmúlt évtized volt. A szovjet vezetők figyel­meztettek, hogy a NATO- terv elfogadása megrendíti az olyan tárgyalások alapjait, amilyenekre múlt ősszel még mód lett volna. A józan ér­velés azonban hiábavaló volt. A NATO döntött, és döntése következtében ma mindenek­előtt a kölcsönös gyanakvás jellemzi a nemzetközi helyze­tet,. A jelek arra vallanak, hogy az idén fokozódik a fegyverkezési verseny, az enyhülés ígéretes folyamata lelassul, sőt törést is szen­ved. Kellemetlen, az enyhülés szempontjából káros esemé­nyeknek vagyunk tanúi, s az eddiginél több erőfeszítést kö­vetel ezentúl a kapcsolatok fenntartása. Feszültséget te­remtett az amerikai—iráni ellentét; a legkülönfélébb vá­dakkal illetik Nyugaton a Szovjetuniót az Afganisztán­nak nyújtott segítség miatt; Washingtonban elhúzódik a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról kötött szovjet— amerikai szerződés ratifikálá­sa — márpedig a SALT—II a nemzetközi enyhülés to­vábbvitelének kulcsa. Hosszú évek óta nyilvánvaló, hogy a világ sorsa nagymértékben függ a két nagyhatalom vi­szonyától: jótékony hatással volt e kapcsolat a hetvenes évek első felének fejlemé­nyeire. Napjainkban viszont a lehűlés fő oka az, hogy az Egyesült Államok vissza sze­retné szerezni fölényét a nemzetközi erőviszonyok mér­legében. Egyebek között ezért akarják fölállítani a közép­hatótávolságú rakétákat Nyu- gat-Európában, ezért tiltakoz­nak, ha valamely afrikai, vagy ázsiai államnak segítsé­get nyújt egy szocialista ál­lam, ezért szerelt föl Wa­shington olyan százezer fős, különleges hadsereget, ame­lyet a világ bármely pontján bevethet, ha érdekeit súlyo­san sértve látja. De, ha így van, milyen sors vgr az enyhülésre? Hat-e még a különböző társadalmi rend­szerű államok kapcsolataiban a békés egymás mellett élés elve? Igen, mert érvényesülé­sét" történelmi folyamatok diktálják. Az enyhülést a het­venes évek elején két ténye­ző teremtette meg: az embe­riség létérdeke, egy atomhá­ború elkerülése és az erő­viszonyok alakulása. Ma is nyilvánvaló, hogy a nukleá­ris, vagy más tömegpusztító fegyverek bevetése tíz- és százmilliók, egész országok pusztulásával járna — társa­dalmi rendszerüktől függetle­nül. Az elriasztó erő, amelyet egy esetleges atomháború tes­tesít meg, ugyanúgy hat, mint eddig. Amikor Carter elnök aláírta Leonyid Brezsnyevvel a stratégiai fegyverset korlá­tozásáról pzóló okmányt, en­nek tudatában cselekedett. A helyzet bonyolultságát min­denesetre mutatja, hogy ugyanaz az elnök, aki így vé­lekedik, és ugyanazok a nyu­gat-európai politikusok, akik vele egyetértenek, föl akar­2 'NÓGRÁD - 1980. január 17., csütörtök a fegyvert Patak Károly, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: ■— Lázadók ezrei tették le a fegyvert az eltelt napok­ban. Ezrek vonultak a párt- és a kormány kijelölte köz­pontokba, hogy átadják tűz­fegyvereiket — jelentette ki kedden Babrak Karmai mi- niszerelnök. Karmai, aki Afganisztán forradalmi tanácsának elnö­ke és az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt főtitká­ra is, a szocialista és az el nem kötelezett országok Ka­bulban tartózkodó különtu- dósítóinak nyilatkozott a miniszterelnökségen beren­dezett irodájában. Elmondot­ta, hogy a fegyvereiket be­szolgáltató elemek üdvözöl­ték Hafizullah Amin bukását és elfogadják azokat a válto­zásokat, amelyeket a forra­dalom december 27-i fordu­lata, az új szakasz hozott. — Az új • kormányt — mondotta — muzulmánok százezrei támogatják Afga­nisztán határain innen és túl. Ennek a helyzetnek a megváltoztatására azonban jelentős erőket mozgatnak meg. Naponta szállítanak amerikai gépek hadianya­gokat a szomszédos Pakisz­tánba. Ezzel az egész térség kerül veszélybe — jelentette ki. A riporterek Karmai el­nök véleményét tudakolták azokról a kísérletekről, ame­lyeket az imperializmus a különböző fórumokon, így a világszervezet fórumán is tesz a demokratikus rendszer aláaknázására. Ezeket a lé­péseket a vereséget szenve­dett erők provokációinak, megtorló intézkedéseinek ne­vezte. Mindennek a világ an­nak ellenére tanúja, hogy az új afganisztáni vezetőség —, mint mondotta — rendkívül jelentős új lépéseket tett az ország belső békéjének hely­reállítására, beleértve poli­tikai foglyok ezreinek szaba­don bocsátását. „Haladó em­berek, hazafiak. demokrata nacionalisták, értelmiségiek közölték az új hatalommal, hogy készek együttműködni a születendő nemzeti fronttal, amelynek célja a forradalom szociális vívmányainak meg- oltalmazása. A nemzeti de­mokratikus erők és az impe­rializmussal szemben álló erőtényezők együttműködé­se korunk parancsa” — han­goztatta Babrak Karmai. Afganisztán vezetője tel­jes derűlátásának adott han­got, amikor megkérdezték tőle. hogvan vélekedik Afga­nisztán. Banglades. India és Pakisztán népei a reakció erőivel való jövendő közös szembeszállásáról. — Afga­nisztán — mondotta Karmai végezetül — szilárdan védel­mezi forradalmának igazsá­gos ügyét. * „New Yorkban tett látoga­tásom célja az volt, hogy teljes és igaz képet adiak a világközösség számára Afga­nisztán jelenlegi valódi hely­zetéről” — jelentette ki Sah Mohammed Doszt afganisztá­ni külügyminiszter New Yorkból való elutazása előtt adott nyilatkozatában. Mint ismeretes, az afga­nisztáni külügyminiszter részt vett és felszólalt az ENSZ-közgyűlés VI. rendkí­vüli ülésszakán, amelyet az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak nyomásá­ra hívtak össze az úgyneve­zett „afgán kérdés” megvi­tatására. Az ENSZ-közgyűlésnek a mesterségesen felfújt afgán kérdésről tartott vitája be­avatkozás egy szuverén tag­állam belügyeibe. Az Afga. nisztánban e közelmúltban végbement események kizá­rólag országunk belső ügye — hangsúlyozta Sah Moham­med Doszt. „Egyetlen országnak, vagy országcsoportnak sincsen joga ahhoz, hogy beavatkoz­zék az ENSZ egyik tagálla­mának belügyeibe — hang­súlyozta Doszt. A korlátozott számú szovjet csapatkonlin- gens országunk kormányának kérésére, ideiglenesen tar­tózkodik Afganisztán terü­letén. Nagyon hálásak va­gyunk a Szovjetuniónak a külső veszély elhárításához nyújtott baráti és idejében érkezett segítségért. Újból hangsúlyozzuk: milyent megszűnik a kívülről fenve- gető veszély, e csapatokat haladéktalanul kivonják Af­ganisztánból” — mutatott rá végezetül Sah Mohammed Doszt. Argentína szállít gabonát Salvadori gerillák követelése A salvadori Farabundó Mar­ti népi felszabadítási erők kérték a dél-afrikai kor­mányt, tegyenek eleget köve­teléseiknek az elrabolt dél- afrikai nagykövet életének megmentése érdekében. Arc­hibald Dunn Gardnert, a Dél­afrikai Köztársaság salvadori nagykövetét a múlt év no­vember 28-án rabolták el. A gerillák képviselői tudat­ták a dél-afrikai kormánnyal, hogy kivégzik a nagykövetet, ha nem adják ki a világ 102 országában, 65 nyelven poli­tikai követeléseiket. A geril­lák sürgetik, hogy Salvador szüntesse meg diplomáciai kapcsolatait a chilei juntával és ismerje el a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet. A dél-afrikai kormány eddig semmilyen lépést nem tett a követ megmentésére. (MTI) ják állítani Nyugat-Európá­ban a közép-hatótávolságú atomrakétákát. A nyolcvanas évek küszö­bén tehát nem olyan kedvező a kép, mint a hetvenesek ele­jén volt. De éppen, mert az alapvető tényezők nem vál­toztak, nincs okuk végleg el­temetni az enyhülést. Kérdé­ses, miként alakul az idén, vagy jövőre a rakéták ügye, mikor válnak újra lehetővé a tárgyalások. Reméljük, hogy Nyugaton ismét megerősödik az a felismerés, amely a het­venes évek elején a szovjet— amerikai stratégiai fegyver­rendszerekről szóló tárgyalá­sokat létrehozta: nincs ér­telme a fegyverkezési ver­senynek, abban senki nem le­het győztes. Hogy mikor következik ez be, nem tudni. Mint, ahogy azt sem, hogy miként alakul­nak a Nyugat két fontos or­szágában, az Egyesült Álla­mokban és az NSZK-ban az 1980-as választások, s hogy mennyire hátráltatják a poli­tikai kibontakozást ezek a tő­késállamok. Bizonytalansági tényező tehát bőven akad, de egy biztos: a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése nem lehet időleges, átmeneti jelenség . . . Argentína nem kötött sem^ mi olyan megállapodást az Egyesült Államokkal, amely a Szovjetunióba irányuló ga­bonaexport korlátozására kö­telezné országát — jelentette ki nyomatékosan Jorge Sorro- guieta földművelési és állat­tenyésztésügyi államtitkár Buenos Aires-i sajtóértekez­letén. Sorroguieta nyilatkozatát megelőzően Dale Hathaway amerikai mezőgazdasági mH niszterhelyettes azt állította, hogy Argentína — bár nem csatlakozik a Szovjetunió el­leni bojkotthoz — kötelezett­séget vállalt arra, hogv a ko­rábbi szerződéseken túlmenő­en nem szállít gabonát a Szovjetuniónak. Sorroguieta megerősítette; hogy hazája nem vesz részt a szovjetellenes szankciókban. (MTI) Támadás a kiváltságok ellen Éliás Béla, az MTI tudósí­tója jelenti: A kínai sajtócikkekben, kommentárokban és olvasói levelekben ostorozza azokat az előjogokat és kiváltságo­kat, amelyeket a különböző szintű vezetők élveznek. Érdekes és figyelemre mél­tó jelenség, hogy az elsősor­ban a kínai párt veterán ká­dereit érintő támadás kez­deményezője és ösztönzője az ugyancsak veterán Teng Hsziao-ping pártelnök és mi­niszterelnök-helyettes. Sajtó­források szerint Teng Hsziao- ping a közelmúltban, magas rangú párt- és állami káde­rek előtt mondott beszédé­ben kijelentette, hogy ha nem számolják fel időben a kiváltságokat és nem oldják meg az utódlás égető problé­máját, fennáll az a veszély, hogy összeomlik a párt és a rendszer. Ez késztette a kínai párt­vezetést arra, hogy tizenkét pontos határozatban foglal­kozzék a vezetők előjogainak és kiváltságainak korlátozá­sával. Teng Hsziao-ping, aki egy­szersmind a kínai hadsereg vezérkari főnöke is, rámuta­Angol segély Lord Carrington brit kül­ügyminiszter kedden Islama- badban befejezte tárgyalásait Agha Sahival, a pakisztáni elnök külügyi tanácsadójával. A hivatalos megbeszélésen elsősorban az afganisztáni eseményeket tekintették át. Jólértesült források szerint a tárgyalásokon megegyeztek abban, hogy Nagy-Britannia tott beszédében, hogy a pol­gári életben tevékenykedő vezetőknél is lényegesen na­gyobb előnyöket élveznek a hadsereg káderei. Idézte azt a sajtóban megjelent verset, amely megbírálta a hadsereg egy tábornokát, ki lebonta­tott egy óvodát, hogy helyé­re magánvillát építtessen. Hangoztatta, elérkezett az ideje, hogy egyformán kezel­jék a katonai és a polgári kádereket. Teng Hsziao-ping rendkí­vül sürgősnek minősítette aa utódlás problémájának meg­oldását olyan hallgatóság előtt, amelynek nagy többsé­ge elmúlt hatvanéves. „Tíz év múlva — fordult hallga­tóságához — önök több mint hetvenévesek lesznek, s energiájuk nem lesz arány­ban a vezetési követelmé­nyekkel. Három éven belül meg kell oldani az utódok kiválasztásának kérdését, mert ha nem oldják meg. le­hetséges, hogy öt év múlva senki sem hallgat majd önökre. Most még van egy kis időnk, de ha ezt nem használiuk ki, húsz év múl­va újabb káosz keletkezhet Kínában.” Pakisztánnak öszessen 9,4 millió font ster­ling értékben három teher- hajót ad el Pakisztánnak, és az 1979. évi 16 millió . font sterlinggel szemben 1980-ban 20,9 millió font sterling gazda­sági segélyt nyújt a délkelet­ázsiai országnak. Hírek sze­rint fegyvereladásról nem volt szó a megbeszélésekéi* (MTI) Tatár Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents