Nógrád. 1980. január (36. évfolyam. 1-25. szám)

1980-01-16 / 12. szám

! Afganisztán jogait sértő határozat az Az ENSZ közgyűlésének ha­todik rendkívüli ülésszakán, amelyet az Egyesült Államok és más nyugati országok nyo­mására hívtak össze, az úgy­nevezett afgán kérdés megvi­tatására — hétfőn éjjel 104 szavazattal 18 ellenében, 18 tartózkodással, az Afganisztá­ni Demokratikus Köztársaság törvényes jogait sértő határo­zatot fogadtak el. 12 ország képviselői távol maradtak a szavazástól. Az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli ülésszaka azt követően ült össze, hogy a múlt hét hétfőjén a Szovjetunió a Biz­tonsági Tanácsban megaka­dályozta az afganisztáni . bel- ügyekbe való beavatkozást célzó határozat elfogadását. A közgyűlés .,a külföldi csapatok kivonását sürgeti” Afganisztánból, az elfogadott határozat figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a szovjet segítségnyújtás az af­ganisztáni kormány kérésére történt. A vita során felszólaló kül­döttek közül többen elítélték az „afgán kérdésnek” az ENSZ-közgyűlés ülésszakán történő megvitatását. Raul Roa, Kuba állandó ENSZ-képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az ame­rikai vezetés Afganisztán- ellenes hadjárata során a né­pek szuverenitása és függet­lensége védelmezőjeként olyan alapelvek őrzőjeként igyek­szik fellépni, amelyeket az Egyesült Államok, katonai intervenciókhoz és összees­küvésekhez folyamodva mód­szeresen megsértett. A kubai ENSZ-diplomata leszögezte: Kuba sohasem lesz azok szö­vetségese, akik Vietnamban népirtást hajtottak végre, s akik monopóliumaik védelmé­ben csapatokat helyeztek el Közép-Amerikában. Kuba nem azokkal érez közösséget, akik a Szovjetunió ellen irá­nyuló 572 nukleáris rakétát telepítenek le. Kuba szemben- áll az imperializmussal és az imperialista politikával, mert tott Afganisztánnak, védel­mezte az ország haladó irány­zatú fejlődését, hozzájárult annak megakadályozásához, hogy ellenforradalmi összees­küvések vereséget mérjenek a forradalomra- ' Elítélte az afganisztáni bel- ügyekbe való beavatkozási kísérleteket Mohamed Hamid Ibrahim, Etiópia állandó ENSZ-képviselője is. Megál­lapította, az afganisztáni bel­ső helyzet megítélésére, az ország szuverenitását és terü­leti egysége védelmét szolgá­ló intézkedések meghozatalá­ra kizárólag az afganisztáni kormány és a nép illetékes. Éppen ezért az afgán kérdés­nek az ENSZ-közgyűlésen tör­ténő megvitatása nem a tér­ség békéjének és biztonságá­nak helyreállítását szolgálja. Ugyancsak megbélyegezte tudatában van a Szovjetunió az afganisztáni beliigyekbe történelmi szerepének és is­meri azt a szerepet, amelyet az Egyesült Államok játszik. Hja Hulinsky, Csehszlovákia állandó ENSZ-képviselője, megállapította: azzal, hogy a Szovjetunió segítséget nyúj­való beavatkozási kísérlete­ket Jósé Carlos Lobo, Mozam- bik, J. Emmanuel Granada, Blais Rabetafika Madagasz­kár állandó ENSZ-képviselő­je. A szavazás után berekesz­tették az „afgán kérdés” vitá­ját. (MTI) Gazdasági zsarolás Irán ellen Az USA nem kapott támogatást a BT­Az Egyesült Államok „ha­ladéktalanul” gazdasági zár­latot léptet életbe Irán ellen a teheráni nagykövetség al- ságírók jön bek, akkor az il- kalmazottainak fogva tartása lető sajtószervek tiltják be Iránban. Hoszein Muszavi a tabrizi iszlám forradalmi bíróság elnöke kijelentette: az eddigi vizsgálat tanúsága szerint az azerbajdzsáni tőké­sek és földbirtokosok össze­esküvése váltotta ki a zavar­gásokat a városiban, Muszavi több helyi családot nevezett lése esetén hasonló sors vár ellene foglalt állást a Szov- rájuk. És ha a kiutasítottak jetunió. a Biztonsági Tanács helyére is „rosszhiszemű” űj­miatt — jelentette, be hétfőn Washingtonban Jody Powell elnöki szóvivő. Újságírókkal közölte, hogy az amerikai kor­mány által folytatott keres­kedelmi ügyletek leállítása után most rriegtiltják a ma­gáncégek kereskedelmét is Iránnal. Az iráni hatóságok hétfői döntése értelmében mintegy meg: szőnyeggyárosokat száz amerikai újságírónak nagybirtokosokat, akik a mo- — az Iránban levő nyugati hamedán nép iszlám újságírógárda mintegy felé- sasági pártjának, valamint nek — negyvennyolc órán SAVAK volt belül el kell hagynia az or- felbújtására és szágot. A forradalmi tanács val igyekeztek magukhoz ra- hétfő esti közleményében az- gadni a hatalmat zal indokolta a kiutasítást, hogy az újságírók hamis ké­pe*' adtak Iránról. A tehe-áni rádió szerint az iráni hatóságok a brit, a nyugatnémet „és egyéb” új­ságírókat is . figyelmeztették, hogy eltorzított hírek terjesz­Vszevolod Ovcsinnyikov, a Pravda szemleirója a lap keddi számában megállapítja egyik állandó tagja. Az Egyesült Államok azzal, működését hogy á Biztonsági Tanácsban Irán-ellenes szakciók keresz- ajatollah, tülhajszolására törekedett, nemcsak, hogy tudatosan to­vább élezte a teheráni túsz­ügynél sokkal mélyebben gyökerező iráni—amerikai válságot, hanem tovább szí­totta á feszültséget a Közép- Keleten és másutt is. Az Egyesült Államok jelen­legi nemzetközi tevékeny­sége,' hivatalom amerikai sze- köztár- mélyiségek, köztük a legma- asabb rangúak nyilatkozatai ügynökeinek arról tanúskodnak — folytat- támogatásá- ja Ovcsinnyikov —, hogy Wa­shington politikája egyre in­kább ellentétbe kerül a világ­béke, az enyhülés érdekei­vel, az államok egyenjogú kapcsolatainak elvével. Ez a — Kudarcot vallott az a belügyekbe beavatkozó, a kísérlet, hogy gazdasági zár- népek jogait lábbal tipró po­Indíra Gandhi: A megbékélés szellemében Az ellentétek felszámolásá­ra, megbékélésre és a gazda­ság gyors fellendítésére szólí­totta fel hétfőn az indiai né­pet Indira 'Gandhi. Miniszter- elnöki minőségében elmon­dott első beszédében Gandhi asszony „lesúj tónak” nevez­te az ország gazdasági hely­zetét, hangoztatván, hogy a Dzsanata-kormányzat úgy­szólván szétrombolta azt a megbízható gazdasági, szo­ciális és politikai alapot, ame­lyet a függetlenség elnyerése óta eltelt harminc év során sikerült felépítenie .Nehrunak és neki magának. „A gazda­ság helyzete még a vártnál is súlyosabb” — mondotta Indi­ra Gandhi, majd felszólította az indiai nemzetet: emel­kedjék felül a nézeteltérése­ken és a megbékés szellemé­ben egyesítse erőit a társadal­mi és gazdasági igazságtalan­ságok felszámolására, támo­gassa kormányát abban a cél­kitűzésében, hogy felépítse a szilárd, önálló, független In­diát. (MTI) (Tajvani kérdőjelek Egy szerződés lejár léptessenek életbe Irán lítika ma Irán, holnap pedig Az amerikai tervezet majd más szuverén államok ellen irányul. (MTI) latot ellen. nem vált határozattá, mivel Kiprianu javaslata Szpirosz Kiprianu ciprusi köztársasági elnök hétfőn arra szólította fel a ciprusi török közösség vezetőit, hogy — az ENSZ főtitkárának se­gítségével 1979. május 19-én kötött megállapodás alapján — újítsák fel a tárgyalásokat a ciprusi görög közösség ve­zetőivel. A tárgyalások 1979 júniusában szakadtak meg. A Kiprinau elnök által hét­főn előterjesztett javaslatok értelmében új munkahelyeket biztosítanának, öregségi nyug­díjat folyósítanának a szige­ten élő törököknek. Foglal­koztatnák őket, a sziget dé­li részén levő és a kormány ellenőrzése alatt álló üziemek- ben,, valamint a gazdasági élet más területein. Ezenkívül szociális juttatásokban is ré­szesülnének. Rauf Denktas, a ciprusi tö­rök közösség vezetője érdem­ben még nem válaszolt a cip­rusi elnök által előterjesztett javaslatokra. Polémia é Rég folyamodtak Itáliában az általános sztrájk fegyveré­hez. S jó ideje nem állt ki a szakszervezetek felhívása mel­lett olyan egységesen az olasz munkásosztály, a bérből és fizetésből éiők milliói, mint kedden: az általános munka- beszüntetés, szinte teljesen megbénította az ország életét., Hónapok óta eredménytelen párbeszéd folyt a három szak- szervezeti szövetség vezetői és a kormány között. Elsősor­ban arról tanácskoztak, hogy milyen intézkedésekkel lehet megakadályozni a gazdasági bajokat: a munkanélküliség nö­vekedését, az árak emelkedését. A szakszervezetek tiltakoz­tak a munkásokat sújtó adók miatt, s annak a véleményük­nek adtak hangot, hogy ideje lenne stabil, működő- és cse­lekvőképes kabinetet alakítani. Ám minderről Cossiga mi­niszterelnök hallani sem akar. Pedig más fórumokon is — ádáz vita folyik a kormány esetleges átalakításáról. Egyre több kereszténydemokrata politikus ismeri fel, hogy a kabinet csak széles társadalmi alapokon, megfelelő parlamenti támogatással felelhet meg a követelményeknek. Giulio Andreotti volt kormányfő és hí­vei ezért szorgalmazzák, hogy a nemzeti szolidaritás kormá­nyában vegyen részt az újfasiszták kivételével valamennyi párt, beleértve a kommunistákat is. Valószínűleg a keresz­ténydemokrata párt február 1-én kezdődő, kongresszusán is ez lesz a legfontosabb téma, s előfordulhat, hogy a Zaceag- nini főtitkár köré tömörülő józanabb erők éppúgy, mint más frakciók, támogatni fogják Andreotti elképzelését. Polémiák zajlanak a szocialista párt vezetőségében is — igaz, némileg bonyolultabb háttérrel. Sokan bírálták ugyan­is Bettino Craxi főtitkárt eddigi irányvonaláért, amely meg­bontotta a baloldal egységét, s nyílt ellentétekhez vezetett annak legnagyobb pártjával, az OKP-val. Craxi rugalmas politikus, aki képes gyorsan változtatni álláspontján. Vannak azonban szép számban a szocialista pártban, akik pálíordulásainak őszinteségét megkérdőjele­zik. így aztán arról is lázas eszmecserék folynak, hogy ki álljon az egységesnek aligha nevezhető párt élére. A szokásos év eleji fegyvernyugvás helyett az idén heves csatározások, élénk polémia színtere Róma. Nemcsak jelké­pesen, hanem a valósérban is: a terroristák meg-megismét­lődő támadása olasz belpolitikai helyzet bizonytalanságáról árulkodik. Gyapay Dénes Szervezett ellenzék Egyiptomban Rákos György, az MTI tu- és robbanószerekkel. A letar- dósítója jelenti: biztatásban és a legfelső ál­Az egyiptomi állambizton- lambiztonsági bíróság vizs- sági szervek kezére került gálát alatt levő terroristák egy magát „Dzsihad szervezet- egyike „egy arab országból nek” nevező terrorista cső- való” — mondja a közlemény, port hetven tagja — adta hí- anélkül azonban, hogy köze- rül hétfőn az egyiptomi fő- lebbről megjelölné az illető ügyész közleménye. A szélső- országot, séges vallási szervezet tag- A fundamentalista mozga- jait tavaly októberben fog- lom külpolitikai állásfoglalá- ták el. A kommünikének az sait is a vallás alapján fogal- a közlés ad aktualitást, hogy mázzá meg, s ilyen megköze- vasámap Alexandriában — ütésből utasítja el az egyip- az iszlám fundamentalizmus tömi—izraeli békekötést is. egyik egyiptomi fellegvárában A sokrétűsége ellenére is igen — a csoport egyik fegyverese szervezett ellenzéki erő nem megölt egy rendőrtisztet, aki kis fejtörést okoz az egyipto- le akarta őt tartóztatni. mi vezetésnek, s a megfigye­A közlemény szerint a lök az eddigi tapasztalatnál „Dzsihad szervezetet”, amely is aktívabb fellépésre számí- egy új iszlám társadalom tanak a vallási mozgalom ré- megvalósításának célját tűz- széről, tekintettel az Izraellel te ki maga elé, kívülről pén- való kapcsolatok küszöbön- zelik, látják el fegyverekkel álló normalizálására. Engedett a salvadori kormány A salvadoiri kormány telje­sítette a Panama salvadori nagykövetségét megszállva tartó gerillák követelését és szabadon engedte a „Népi Li­ga, Február 28” nevű szerve­zet, tizenöt, decemberben le­tartóztatott tagját- A követelés teljesítése után a gerillák hétfőn helyi idő szerint a késő délutáni órák­ban szabadon engedték Pana­ma és Costa Rica salvadori nagykövetét, valamint a pa­namai nagykövetség munka­társait, akiket múlt péntek óta tartottak fogva. (MTI) Baljós dátumnak bizonyul január 1. a tajvani politikusok számára: ' tavaly ezen a napon létesí­tett teljes diplomá­ciai kapcsolatot egy­mással Kína és az Egyesült Államok, az idei év első nap­ján pedig hivatalo­san lejárt a sziget­nek az USA-val 1954-ben kötött „kölcsönös védelmi szerződése”. Mind­két esemény része 'annak a folyamat­nak, amely lezárta a „Tajvan—Kína” egyenlet évtizedekig fenntartott illúzió­ját. Tajpej és Wa­shington között te­hát már egy éve megszűnt a diplomá­ciai viszony. (Kudar­cot vallottak azok­nak az amerikai sze­nátoroknak a pró­bálkozásai is, akik Carter elnökkel szembefordulva Taj­van „ejtését” bíró­sági úton próbálták alkot­mányellenessé nyilvánítani). 1979-ben kivonták a tenge­részgyalogság maradékát és leállították az amerikai kato­nai segélyeket — szintén á Pekingnek tett ígéreteknek megfelelően. CSORBÍTATLAN ÖNBIZALOM Mindez a valóságban per­sze jóval kevesebb változást jelent. A nagykövetség szere­pét ma is ragyogóan betölti az Amerikai Intézet nevű in­tézmény, ahol a — hivatalo­san zett ják szolgálatukat. Nem kor­mányszinten ugyan, de vál­tozatlan a társadalmi, kultu­rális szervezetek tevékenysé­ge is. A gazdasági kötelékeit csábítása sem csökkent: több milliárd dolláros évi forga­lom egyelőre még jóval meg­haladja az USA Kínával le­bonyolított kereskedelmét. Csang Csing-kuo elnök apja, Kaj-sek diktátor arcképe előtt­Csang Másrészt viszont a tajvani vezetésnek egyre inkább fi­gyelembe kell venni az ősno- nosok — azaz a nem Kínából áttelepültek, illetve leszár­mazottaik — követeléseit, akik a 17 milliós lakosság 85 százalékát teszik ki. Ok de­mokratizálást, a jogi és vá­lasztási rendszer reformját követelik, s nejn a nagyha­talmi politika1 ábrándjainak kergetésében, hanem a sziget saját, reális fejlődésében ér­dekeltek. Végeredményben a „két Kí­na”, vagyis a független Taj- nyugállományba helye- van elvének hívei. Ennek ér­diplomaták folytathat- vényesülésébe Pekingben — legalábbis hallgatólagosan — beleegyeztek. Hiszen a kínai vezetők minden lehetséges al­kalommal kijelentik: Tajvan „újraegyesítésére” csak békés eszközökkel, a sziget gazda­sági-politikai sajátosságainak „kellő tiszteletben tartásá­val” fog sor kerülni. E meg­határozás pontos, tartalma A felszínen egyébként az' ugyan tisztázatlan, de a szak­sem érzékelhető különöseb­ben, hogy a kínai—amerikai normalizálás csökkentette vol­na Tajvan önbizalmát. Diplo­máciai elismerésben ugyan már csak körülbelül 20 or­szág részesíti (Kínát száznál is többen ismerik el), a gaz­dasági élet dinamizmusát mégis sikerült megőrizni. Az 1979-es növekedést mintegy 9 százalékra becsülik. Nem indult meg a tőke menekülé­se, sőt a külföldi beruházá­sok rekordot értek el azóta, hogy 1950-ben, a kínai forra­dalom győzelme után a reak­ciós Kuomingtang hadsereg megszállta a szárazföldtől 200 kilométerre sem fekvő szige­teket. VÁLTOZÁSOK A MÉLYBEN Kevésbé világos, milyen változásokat okozott a tajvani belpolitika mélyén a washing­toni cserbennagyás. A pekin­gi vezetők ismételt felszólítá­sait a normális kapcsolatok helyreállítására mindenesetre kereken visszautasították. Ugyanakkor tény, hogy > Taj­van és Kína kereskedelme az elmúlt évben ugrásszerűen fejlődött. Hongkongon ke­resztül eddig is jelentős cse­rét bonyolítottak le, az 1979- es növekedés mégis kiugró: becslések szerint hatvanszo­rosára emelkedett! (Igaz, még így is csupán néhány millió dollárt ért el, de a tendencia figyelemre méltó). értők egyetértenek: a status quo megbomlására hosszú ideig nem kell számítani. Tajpejben mégis napiren­den vannak a katonai kérdé­sek- A népi Kína „visszafog­lalásának” szólamát ma mái) persze a Csang Csing-kuo- kormányzat sem veszi komo­lyan — bár az elnök apja elődje, a néhai Csang Kaj-sek diktátor idején még ez volt a hivatalos politikai program. A védelmi képesség fokozása mégis elsőrendű célkitűzés: a majdnem félmilliós hadsereg rendkívül jól kiképzett és kor­szerűen felszerelt — termé­szetesen mindenekelőtt ame­rikai hadianyaggal. Ennek utánpótlása a jelek szerint a jövőben is zavartalan lesz: egy több száz milliós dolláros fegyverszállítást a napokban jelentettek be, éppen Brown amerikai hadügyminiszter kí­nai látogatásának előestéjén— Látható: a kialakult kap­csolatrendszer tévőiről sem mondható egyszerűnek. Meg­határozó eleme mindenesetre a közös szovjetellenesség: ez­zel a stratégiai érdekegyezés' sei magyarázható, hogy Pe­king gyakorlatilag bizonyta­lan időre elismerte a „két Kí- na”-elv érvényesülését. Amíg ebben az alapállásban nem következik be változás, addig a tajpeji vezetőknek sem kell közvetlen veszélyben érezni magukat. Szegő Gábor Angol részrehajlás Rhodesiában Nagy-Britanniát fogja ter­helni a felelősség a Rhode­siáról szóló megállapodás je­lenlegi megsértésének követ­kezményeiért — állapította meg a tanzániai fővárosban hétfőn kiadott közleményé­ben az Afrikai Egységszerve­zet felszabadítási bizottsága. A közlemény megállapítja, hogy a rhodesiai fejlemé­nyek nem teszik lehetővé igazságos és szabad választá­sok megtartását és a zimbab­wei nép valódi - függetlenségé­nek megteremtését. A közle­mény felhívja a figyelmet ar­ra, hogy Lord Soames brit főkormányzó Rhodesiába ér­kezése óta a helyzet egyre romlik. A hazafias front szá­mos tagjának meggyilkolása, a dél-afrikai csapatok jelen­léte az ország területén nem járul hozzá Zimbabwe füg­getlenségének békés megte­remtéséhez. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents